Csongrád Megyei Hírlap, 1962. október (7. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-02 / 230. szám
Két brigád — huszonegy asszony ma " - láttam a Neg a nyáron Kontakta udvarán. A sok piros, zöld, tarka virágoskert közepén egy vörös csillag, kövekből kirakva — ez a brigád jelvénye. Ők gondozzák ezt az ágyást, nevük Vörös Csillag brigád. Még az udvaron is látszik, asszonyok dolgoznak itt, akik otthonossá varázsolják a rideg gyárudvart, megtöltik lényükkel, mosolyt, kedvességet lopnak a hidegen zörgő villamosalkatrészek közé, a munkaasztalokhoz. A szereldében kékköpenyes asszonyok szorgoskodnak a hosszú asztaloknál, a fehér-barna alkatrészek között. Gyorsan jár a kezük, alig tudom követni. — Hogyne, hiszen a 105 százalékos tervteljesítés is a vállalások között szerepel! — magyarázza Almási Lajosné, a Vörös Csillag brigád vezetője. Aztán felvilágosítanak: brigádjuk a szocialista címért küzd már jónéhány hónapja — ezért az igyekezet. Megismertem a brigád kiváló dolgozóját, Varga Mihálynét. S bemutatják a legfiatalabbat, Sztapák Annát. — Nusi néhány hónapja került a közösségbe, s hogy megállja a helyét, azt nagyrészt a Vörös Csillag brigádnak köszönheti — szól közbe a művezető, Orosz Jánosné. — Eleinte alig csináltam naponta 330 foglalatot, mostmár a négyszerese is könynyen megy — »nyilatkozik« Nusi. — Eszti néni (ez Almásiné) és a többiek megmutatták a »fogásokat«. Segítettek nekem. Maguk közé fogadtak. Egymás szavába va félnek közös élményeikről, munkájukról. Az első ismerkedési estről, ahová férjestül volt hivatalos az egész brigád. Aztán a társadalmi munkáról, amit az öltöző és fürdő építésénél végeztek. Büszkék arra, hogy mind részt vesznek politikai oktatáson, s hárman általános iskolába járnak. Közös szórakozás munka után — ez is gyakran szerepel a brigád tizenegy tagjának programjában. A tizenegy tag közül kettő lány, a többi feleség, családanya. Nem bánják a férjek, hogy feleségük munka után is közös elfoglaltságot keres? — A, dehogy! — válaszolják szinte egyszerre. — Az én férjem is szocialista brigádban dolgozik, megértjük egymást — így az egyikük. — Nálunk nem ilyen egyszerű. Az egyik brigádtagunkat nem szívesen engedi el a férje — szól közbe Török Jánosné, a másik szocialista címért küzdő brigád, a Lenin-brigád vezetője. (Mert közben megérkezett a váltás, a délutános műszak.) — El is határozta a brigád — folytatja —, hogy beszélünk a férjjel. Ha velünk dolgozik, társadalmi munkából is kiveszi a részét, hadd szórakozzon néha teljes egészében együtt a kollektíva. A »-g-g—g-» érzésről, az A közösségi egymást segítésről beszélve sor kerül a jutalomelosztára is. — Hárman egyéni teljesítményünkért külön pénzjutalmat kaptunk még augusztusban — meséli Tajnai Jánosné. — Úgy éreztük, s igazságosabb, ha a brigád mindegyik tagja részesül a pénzből, elosztottuk tizünk I között. — Egyéni teljesítményért kapták, mért nem tartották meg maguknak? — A brigádnak is része volt benne. Ha másképp nem, a lehetőségek megteremtésében. Az egymás közötti verseny és egymás segítése eredményezte a mi teljesítményünket is ■— vélekedik. Ez a nézete a másik két jutalmazottnak, Székely Margitnak és Rozgonyi Lajosnénak is. — Azt is mondjuk el— indítványozzák —, hogy mi 108 százalékos tervteljesítést vállaltunk. — Reméljük, sikerül, hiszen volt már ennél több is — bizakodik Törökné. Két brigád - huszonév 'S**“ asszony. Olyanok, mint a többi, nincs bennük semmi különös. Csupán annyi: megpróbálnak szocialista emberhez méltóan dolgozni, élni. Együtt, egymásért! Kádár Márta Vasárnap nyílik a IX. Vásárhelyi Őszi Tárlat A Tornyai János Múzeum és a Műcsarnok közös rendezésében nyílik meg Hódmezővásárhelyen október 7-én, vasárnap déli 12 órakor a múzeum valamennyi kiállítási termében a IX. Vásárhelyi Őszi Tárlat. Ezt megelőzően a fővárosból érkező és a megyei művészek tiszteletére fogadást tart a városi tanács végrehajtó bizottsága a városi tanácsházán. A kiállítást Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára nyitja meg, a Tornyai emlékplakettet Bán Rozália, a városi tanács vb elnöke nyújtja át a kitüntetett művészeknek. A IX. Vásárhelyi őszi Tárlat rendezősége október 6-án, szombaton délben sajtóbemutatót rendez a kiállítási termekben. A Tornyai János Múzeum és a városi tanács Népművelési Állandó Bizottsága rendezésében ugyancsak vasárnap délután 3 órakor kiállítás nyílik az Előre Termelőszövetkezet művelődési temjében, amelyen a vásárhelyi művészek alkotásait mutatják be. Megnyitót Berényi Gyula, a városi tanács vb művelődési osztályának vezetője mond. Mindkét kiállítás megnyitását érdeklődéssel várja nemcsak a város, hanem a megye művészetszerető közönsége is. Úi erdészeti nevelőotthon Új épülettel bővítették Közép-Európa első erdészeti gyermeknevelő otthonát Nagykovácsiban. A régi műemlék-kastélyban berendezett otthon mellett egyemeletes épületet emeltek, amelyben negyven erdészcsalád gyermekéről gondoskodnak majd az iskolai tanítás idején. S idén így a régi kastély ifjú lakóival együtt már 130 erdészgyermek lesz az otthonban. a KGST-ben tömörült államok számára van tehát különösen fontos az ország adottságai, lehetőségei alapján kiválasztani azokat a gyártási ágakat, illetve termékcsoportokat, melyeknél mind a termék műszaki színvonala, mind a termék gyártási technológiájának és szervezésének műszaki-gazdasági hatékonysága az adott szocialista ország, de az egész szocialista tábor összhatása szempontjából is a legelőnyösebb. Csak ez teszi lehetővé — különösen olyan kis ország számára, mint hazánk — az anyagi és szellemi erőforrások összpontosítását, mellyel a ránk szakosított termékek gyártásában a termelékenység világviszonylatban is megfelelően magas fokát lehet elérni. Ezt természetesen csak úgy érhetjük el, ha a KGST keretében biztosított kölcsönös előnyök alapján saját igényeink többi — nem ránk szakosított — tételeit kooperációban tudjuk megkapni a többi szocialista országokból. A termelés szakosítása így a gépiparban lehetővé teszi, hogy a gyártás elsősorban ott kerüljön megszervezésre, ahol a gazdasági előfeltételek már biztosítva vannak, illetve — új termék esetén — olyan országokban, ahol ezek az anyagi előfeltételek a leggazdaságosabban teremthetők meg. Számunkra természetesen főleg azokban a gyártmányokban fontos a szakosítás, amelyeket csak a termelés öszpontosításával lehet világviszonylatban is gazdaságos nagyságú sorozatban gyártani. A szakosítás igen fontos, de nagyon figyelmes és körültekintő munkát kíván. Igen fontos a beruházások összehangolása, nehogy indokolatlanul párhuzamos és így az adott ország kisebb igényei miatt ki nem használt teljesítőképességű üzemek jöjjenek létre. A beruházások ott jöjjenek létre, ahol legjobban szolgálják az egész szocialista tábor érdekét. Az elfogadott gyártásszakosítási ajánlások megvalósításához hosszabb időszak, néhány év szükséges. Meg kell szervezni az új gyártmányok termelését, esetleg új kapacitást kell létrehozni a megnövekedett szükségletek legyártásához. Az elprofilírozott termékek gyártását csak akkor lehet beszüntetni, ha a felszabadult kapacitás kihasználását már biztosítani tudják. A gépipari gyártásszakosítás és kooperálás további munkálatait a KGST legutóbbi ülésén hozott határozatok és az azt követő szervezeti intézkedések meg fogják gyorsítani. A munkák során kidolgozzák a legfontosabb gépipari termékfajták gyártási és szükségleti adatait az egész szocialista tábor vonatkozásában. Ezek a számítások lehetővé fogják tenni a mélyebb elemzést, a szakosítás különböző változatai hatékonyságának kidolgozásához. Az országok így reálisan rögzíthetik — a fizetési mérlegek alakulása figyelembevételével — a rájuk szakosított termékek távlati gyártási programját és a kooperációban importálandó termékek igényeit. Mindezen és egyéb más intézkedések alapján, szervezeti úton is biztosítva lesz a szocialista gazdálkodás adta lehetőségek minden eddiginél jobb kihasználása a gépipar fejlesztése és a népgazdaság, a szocialista tábor összérdeke szempontjából. Szőnyi Péter 3 Az utazás Németh László vígjátéka a Szegedi Nemzeti Színházban NÉMETH LÁSZLÓ új vígjátékát egy évvel megírása, és néhány hónappal a budapesti bemutató után tűzte műsorára a Szegedi Nemzeti Színház. Az elmúlt évinél sokkal bátrabb, frissebb műsorpolitikát ígérő szeptember 29-i bemutató nemcsak a választott mű napjainkhoz kötött mondanivalója, tartalmi gazdagsága miatt jelentett örömet. Reményt keltő volt a nehéz művészi feladatokat jelentő vígjáték igényes színpadra vitele, a sokszínű ábrázolásmódot kifejezésre juttató elmélyült színészi játék is. »Az utazás« megírásának ötletét tagadhatalanul Németh László néhány évvel ezelőtti Szovjetunió-beli utazása, s a betegsége miatt keveset mozgó író utazásának tényét különbözőképpen fogadó közvélemény adta. Ez a kissé keserű hangú, de mégis optimista vígjáték azonban nem elégszik meg a kétfelől sújtó meg nem értés beszűkült világának kigúnyolásával, hanem az író évtizedes tapasztalatai alapján — Németh László korábbi drámáihoz hasonlóan — morális problémát (az igényes emberi élet és a kicsinyességével fojtogató környezet közti konfliktus) állít középpontba. Karádi József, köztiszteletben álló kisvárosi tanár-tudós, akit egy törtető tanártársának rágalmazása folytán félreállítanak, érzékenysége, elzárkózása folytán a »reakciós« hírébe keveredik. Később egy pedagógusküldöttséggel mégis a Szovjetunióba utazik. Hazatérése után a kisvárosi környezet (jobb és bal oldalon egyaránt) mint azt szeretné az idős történelem-földraj szakos tanár szájából hallani, ami saját elképzelésüket, magatartásukat igazolja, illetve ami a napi politikai feladatokat közvetlenül segíti. A helyi lap politikai aktualitásokkal megtűzdelve, elferdítve közli Karádi Józsefnek a Szovjetunióról mondott őszinte, józan szavait; a kicsinyes, mindenben csak önös érdekeket, sérelmeiket néző barátok pedig becstelennek bélyegzik meg a becsületet egyetlen, de mindennél többet érő értékekének tartó tanárt, mivel feltételezni sem tudják, hogy kilátásba helyezett előnyök nélkül is vállalkozott az utazásra, s »adta el magát« a kommunistáknak. AZ ÍRÓ BÍRÁLATA, amely már nemcsak a saját személyével kapcsolatos tapasztalatokból táplálkozik, igen kemény, és általa ábrázolt kisvárosi társadalom szomorúan levegőtlen. Szatirizáló hajlama senkit sem kímél. Az idős tanár alakja maga is vígjátéki figura. Kicsit esetlen, felesége szerint pedig a gyakorlati élet labirintusaiban való járatlansága miatt »gyanútlan« is. Ha nem ilyen volna, nem lehetne a ma vígjáték. Hiszen az értetlenséggel való hadakozás tragikus konfliktus. A pillanatnyi hátrányokat szenvedő emberek reakcióssága, a rágalmaktól, kicsinyes pletykáktól sem idegenkedő, polgári szemléletű, de »élen haladót« játszó, hajbókoló törtetők; a csak családi keretekbe szűkült emberek típusai mellett éles tollal rajzolja meg Németh László a szenzációhajhászó, lélektelen újságírót, a tanárt kétes értelemben »tisztelő« tanítványt, és a Rákosi-idők kötöttségeitől szabadulni nem tudó »az embert csak bridzskártyának néző« párttitkárt is. A munkásból lett jóérzésű, de megfáradt kommunista tanácselnök mellett, a darab egyetlen pozitív figurája Mircse, a fiatal kommunista pártfunkcionárius, aki emberszeretetével vissza tudja adni Karádi József hitét, aki szavai szerinti kettős biztosítottságát (»Sokak derekán csak egy év van, amivel a hatalom lógatja a társadalomba. Az én derekamon ott a másik is, amellyel a nép, a maga lehetőségeit kémlelve, mintegy sziklamászót küld föl a cselekvés világába.«) az idős tanártól tanult humanitásnak köszönheti. Ez az »új« embertípus hordozza a szerző optimizmusát, amely »át tudja sütni a ködöt«,amibe az utazás vitte. A RENDKÍVÜL problematikus és igényes színművet Versényi Ida aprólékos gonddal, jó ízléssel, együttest teremtő készséggel vitte színpadra. Kár, hogy az előadás a harmadik, negyedik felvonásra »elfáradt« (ez a darab hibája is), és nem bírja a vígjátéki alapra épített nehéz gondolatokat elég frissességgel tolmácsolni. A szinte mind a négy felvonást színpadon töltő Kormos Lajos nagyszerű színészi alakítással formálja meg Karádi József alakját, s szép beszédével úgy sikerül a gondolati tartalmat sértetlenül átadnia, hogy játékának hangulati elemei, átéltsége sem szenvednek csorbát. Radnóthy Éva aggódó, mindentől féltő és félő feleség alakítása mellett a környezet minden tagja típussá válik, ami Simon Ezika, Környey Oszkár, Károlyi István jó játékának köszönhető. Kátay Endre talán egy kissé túl élénk színekkel lép színpadra, később azonban eszközeit megszokjuk, az ábrázolt alakot élőnek érezzük. Az előadás legjobb epizódfiguráját, Zsizsik újságírót Király Levente formálja meg, de a sok színnel megrajzolt szerepeikből emlékezeteset formálnak Mentes József, Katona András, Mécs Károly, Gémesi Imre is. Kovács Jánost külön dicséri az az őszinte egyszerűségre való törekvés, amivel Mircse nehezen játszható figuráját színpadra viszi. REMÉLJÜK, ez az előadás, amelynek szinte nincs gyenge pontja, a közönség egyöntetű tetszésével találkozik, és eljut a megye más városaiba, esetleg községeibe is. Varga Ákos (Siflis felv.) Jelenet a második felvonásból. Képen: Lakatos szerkesztő: Marosi Károly, Karádi József tanár, Kormos Lajos, Zsizsik újságíró: Király Levente. Október 8-án kezdődik a szüret Csongrádon Pénteken délelőtt megbeszélésre gyűltek össze a borászati szakemberek, valamint a közös szőlőgazdaságok vezetői és megbízottai a Csongrádi Borpince kultúrtermében. A szüreti előkészületeket és a szürettel kapcsolatos problémákat vitatták meg. Megállapodtak egyöntetűen, hogy addig nem , kezdik meg a szüretet sehol, amíg a must minősége a 19 cukorfokot el nem éri. Így tudják biztosítani a minőségi bortermést , ami a felár miatt igen fontos. A borpince kádakkal és hordókkal megfelelő segítséget nyújt a közös gazdaságoknak. Korszerű szőlőfeldolgozó üzeme minden igényt ki tud elégíteni. A termelőszövetkezetek 4 ezer mázsa szőlőre kötöttek szerződést. Ez a mennyiség meglesz, sőt több is ennél.Amennyiben többlettermés mutatkozik, azt pótszerződéssel értékesítik. Ugyanígy történik a háztájiak esetében is. Megállapodtak abban is, hogy a szüretet október 8- án kezdik és folyamatosan végzik, hogy fennakadás ne legyen az átvételnél. Elsőnek a bokrosi Kossuth Tsz szállítja be termését, s utána a Petőfi Tsz, majd a soron következő gazdaságok. Pénteken délután próbaszüret alkalmával mustfokolást végeztek a szakemberek. Bokroson 18—19 cukorfokos, a csongrádi szőlőhegyen azonban csak 16,5— 17,5 cukorfokos a must jelenleg. Ezért tanácsos várni a szürettel még. Az esőzés miatt kisebb arányú »nemes rothadás« állott elő — 5—10 százalékban. Ez nem veszélyes, mint a szakértők mondják. Kedd, 1962. október 2. Szakmai ankét Vásárhelyen A Hódmezővásárhelyi Férfi- és Női Szabó Ktsz szabászai és dolgozói részére szakmai ankétot tartottak szeptember 30-án, vasárnap délelőtt a Béke szálló emeleti termében. Színvonalas előadást tartott a mai divatirányzatról, az új modellek szabásáról és készítéséről Szok Andor és Szabó Piroska, a Kisipari Szövetkezetek Tervező Laboratóriumának két munkatársa. Az ankétot divatbemutató követte, amelyen részt vett többek között Kirin Lázáron, a Bolgár Szövetkezetek Népművészeti Szövetségének igazgatója, Erdős József, az OKISZ elnöke és Horváth Sándor, a Csongrád megyei ■KISZÖV elnöke.