Csongrád Megyei Hírlap, 1962. október (7. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

A kongresszusi irányelvek és az ideológiai munka írta: BUJDOSÓ IMRE, a Marxhemus-leninizmus Esti Egyetem szentesi tagozatának igazgatója A szocialista társadalom felépítése mélyreható válto­zások időszaka a társadalom életének minden területén. Ennek az időszaknak a fő feladata a szocializmus anya­gi-technikai bázisának meg­teremtése, a szocialista tár­sadalom emberének kialakí­tása. Pártunk kongresszusi irányelvei kimondják: •»Be­fejeztük a szocializmus alap­jainak lerakását. A magyar nép... a szocializmus teljes felépítésének korszakába lé­pett.« Ebből a megfogalma­zásból következik a szocia­lizmus anyagi bázisának megteremtése, a fejlett szo­cialista társadalom felépí­tése, mely az egész eszmei nevelőmunkánk alapja. Az emberek gondolkodásának átformálásához — a marxiz­mus—leninizmus világnézete alapján — óriási eszmei ne­velőmunkára van szükség. A szocialista embertípust csakis a gyakorlati tevékeny­ség során, a munka folya­matában, a szocializmusért vívott harcban lehet és kell kialakítani. Az irányelvekből adódóan ideológiai munkánk fő irányvonala fejlődésünk je­lenlegi szakaszában a mar­xizmus—leninizmus alapjai­nak elsajátítása, pártunk po­litikájának mély megértése létszükségletté válik min­den ember számára, mert előrehaladásunk sikere, idő­tartama nagyban függ az ideológiai nevelőmunka szín­vonalától és arányaitól. Ez választ ad arra a kérdésre is, hogy pártunk miért tu­lajdonít oly nagy figyelmet az ideológiai munkának, és arra is, hogy pártunk miért állítja a harc élvonalába az ideológiai munkát. Ez a kongresszusi irányelvekben a következőképpen fogalmazó­dik meg: »A marxizmus esz­mei offenzívája egész szocia­lista építőmunkánk szük­séglete és követelménye.« A kongresszusi irányelvek ép­pen ezért ébresztenek nagy figyelmet a lakosság köré­ben, mert igaz tételek, mert a dolgozók gondolatait és ér­zéseit fejezik ki. Marxista m­ódon mutatják meg forra­dalmi harcunk eddig megtett útját és előrehaladásunk fel­adatait. Lezárnak egy eddig megtett szakaszt és a társa­dalmi haladás új szakaszát, a szocializmus teljes felépí­tésének közvetlen megvaló­sításáért induló harc szaka­szát nyitják meg. Az ideológiai munka ha­tékonyságának kulcsa, szer­ves kapcsolat népünk életé­vel, a szocializmus építésé­nek gyakorlatával. Az el­mélet és a gyakorlat egysé­gének lemini elve az MSZMP tevékenységének megingat­hatatlan alapja és egyben sikereink forrása. E kérdés­nek nagy jelentőségét alá­húzza az a tény, hogy nap­jainkban az elmélet szoro­san összefonódik a szocialis­ta építés gyakorlatával, mert a gyakorlati feladatok meg­oldása egyben nagy elméleti kérdések megoldása is. A kongresszusi irányelvekben közöltek alapján arra is vá­laszt kapunk, hogy a lenini elvek, a lenini stílus milyen nagy jelentőségű az ideoló­giai munkában, mely első­sorban a magasfokú eszmei­séget, pártosságot, az anti­­marxista ideológia elleni harcot, az elmélet és a gya­korlat, a szó és a tett egy­ségét jelenti. Megnőtt az ideológiai harc szerepe az osztályharcban. Az osztályszerkezetben be­következett változások ma­guk után vonják az osztály­harc formáinak, eszközeinek változását is. Nem egy he­lyen találkozunk még a szö­vetségi politika helytelen ér­telmezésével, vagy éppen a békés egymás mellett élés politikájának tagadásával, a bizalmatlanság légkörével a pártonkívüliekkel szemben. Figyelembe kell venni mind­annyiunknak, hogy most, amikor kedvezően alakulnak a feltételek, amikor az ide­ológiai munka még jobban előtérbe kerül, egyszerűen nem lehet a régi módon den­­­s inkább, mi­vel megerősödött az ideoló­giai munka kapcsolata az élettel. A mezőgazdaságban az ideológiai tevékenység fő feladata az egységes szocia­lista paraszti osztály kiala­kítása, s azon ellentmondá­sok feloldása, amelyekkel még jelenleg termelőszövet­kezeteinkben találkozunk, melyek elsősorban a koráb­bi volt rétegződésekre vezet­hetők vissza. Fejlődésünk jelen szaka­sza megköveteli, hogy meg­szüntessük és leküzdjük a betűvágást, a dogmatizmus maradványait. Pártunk az emberek gondolkodásának átformálását, az emberek nevelésének feladatait a szo­cializmus anyagi-technikai bázisa létrehozásának, a fej­lett szocialista társadalom felépítésének feladataival el­választhatatlan egységben szemléli és oldja meg, abból az elvből kiindulva, hogy ez ideológiai munka nem öncél, hanem a szocializmus építésének hatékony eszkö­ze. Az irányelvek is rámu­tatnak, hogy az ideológiai munkának még aktívabb té­nyezőnek kell lennie felada­taink megoldásában. Az emberek nevelésének feltétele, hogy az embereket még jobban előkészítsük a munka szeretetére és meg­becsülésére, mert ez a ne­velés alapvető lényege an­nál is inkább, mert a szo­cializmusnak nemcsak a leg­magasabb munkatermelé­kenységet kell létrehozni, hanem a szocializmus jelenti a tudatos fegyelmen alapu­ló magasabb szervezettséget és fegyelmet is. Fejlődésünk jelen szakaszában, sokkal jobban, mint valaha, konk­réttá és célirányossá kell tenni az ideológiai munkát, hogy szoros kapcsolatban álljon a term­éssel, a dol­gozók érdekeivel. A mun­kára nevelés hathatós eszkö­ze a munkaverseny, és an­nak új formája, a »szocia­lista brigád­« cím elnyerésé­ért harcoló brigádok egyre szélesedő mozgalma. Súlyos hibát követnénk­­, ha azt gondolnánk, hogy az emberek átnevelése spon­tán módon, automatikusan, csupán az objektív tényezők hatása alatt folyik. Termé­szetesen ezek nagyon fon­tosak, de önmagukban a szubjektív tényezők aktív részvétele nélkül, a céltuda­tos ideológiai munka nélkül ez nem lehetséges. Minden vezetőnek — párt, állami, gazdasági és tömegszerveze­ti vezetőnek — felelősséget kell éreznie a vezetése alatt álló kollektíva politikai álla­potáért, éppúgy, mint a ter­vek tejesítéséért. Nagyobb következetességgel kell elő­rehaladni a különböző bur­­zsoá nézetek leküzdésében, és fel kell számolni azt a helytelen felfogást, amivel nem egy helyen találkozunk, hogy a két társadalmi rend­szer békés egymás mellett élése nem jelent ideológiai harcot. Az ideológiai munka esz­mei tartalmát javítani any­­nyit jelent, mint még job­ban bevinni az ideológiai munkába a pártos alkotó­­szellemet, a szenvedélyessé­­get, a meggyőzést. Felkelteni mindenkiben azt a lelkes törekvést, hogy önfeláldozó munkával erősítse a szocia­lizmus építését hazánkban, erősítse a szocialista tábor hatalmát, és minden eszköz­zel segítsük elő a világbéke megszilárdítását. összefoglalva feladatain­kat, először is átgondoltab­­­ban kell összehangolni az ideológiai munkát és fárad­hatatlanul kell küzdeni nap mint nap az emberek átne­­veléséért. Az ideológiai mun­kát nem »általában« kell vé­gezni, hanem differenciál­tan, a társadalmi osztályok­nak és rétegeknek megfele­lően. Pártszervezeteink fi­gyelmét még jobban az ide­ológiai kérdésekre kell irá­nyítani abból az elvből ki­indulva, hogy a párt ideoló­giai munkájának alapja e tömegek politikai kétdása. Mostanában sokan mondo­gatják, ezt a szép őszt bi­zony elcsúfíthatná, elront­hatná már egy jó, kiadós esőzés. Igazuk van, mert a szántás, a vetés igen nehéz munkát igényel. Ennek el­lenére a maroslelei Rákóczi Ter­melőszövetkezetben az in­tenzív búza 80 %lá.Ta.­élk­ál már elvetették, s pár nap alatt földbe szór­ják a tervezett területen a Bezosztája és a S­zkoroszpel­­ka magját. A közös gazda­ságban ezen az őszön 300 holdon vetik el a nagy ho­zamú külföldi búzafajták ve­­tőmagját. A termelőszövet­kezetben az őszi takarmány­­keveréket már korábban el­vetették, és tegnapelőtt megkezdték az őszi árpa vetését is. A tsz-gazdaság tagjai a ve­tés mellett a háztáji kuko­ricaföldek termését takarít­ják be. Mint a becslések iga­zolják, a kedvezőtlen időjá­rás ellenére jól fizet a ku­korica, hiszen holdanként 45 —50 mázsát is betakarít egy­­egy szövetkezeti gazda. A közös területen, amelyet hét végén kezdenek törni, holdanként 35 mázsát is el­éri a termés. A közös gazdaságban a cu­korrépaterület 35 százalékát takarították be, és a várt­nál jobban fizet a termés. Holdanként 150 mázsa ré­pát szednek fel a szövetke­zeti gazdák. Az árpádhahina Árpád Ter­melőszövetkezetben a szö­vetkezeti gazdák az elmúlt napokban értékelték az őszi betakarítást, valamint a ve­tést. Megállapították, hogy az eddigi munka mennyisége és minősége elfogadható, de azért egyes munkaszakaszok területén tapasztalható némi lemaradás. Éppen ezért munkaverseny indítását ja­vasolták. Az Árpád Termelőszövetke­zetben az október 5-i értéke­lésnek megfelelően a kuko­ricatörést 254 holdon fejez­ték be a szövetkezeti tagok, ami 35,8 százaléknak felel meg. A kukorica behord­ása 28 százalékra, míg a szárvá­gás 25 százalékra állt. Na­gyobb lemaradás mutatko­zott a kukoricaszár silózásá­nál. A cukorrépa szedése jó ütemben haladt eddig is, hi­szen az értékelés bizonyítja, a terület több mint 63 szá­zalékán felszedték a termést. A vetőszántás 57, a vető­­ágy készítése 60, a műtrá­gyaszórás 55, a vetés pedig 33 százalékra áll. A szövetkezet tagsága meg­tárgyalta és elfogadta a mun­kaverseny feltételeit, és vál­lalta, hogy a VIII. pártkong­resszus tiszteletére az őszi munkákat időben és jó minőségben befejezi. A vállalás szerint a kuko­rica törését október 25, a kukorica behordását október 30, a szárvágást október 28, a szár behordását november 15, a silózást október 25, a répaszedést november 10, a répaszállítást november 15, a napraforgószár-behordást ok­tóber 15, a vetőszántást ok­tóber 25, a vetőmagágy-elké­szítést október 25, a műtrá­gyaszórást október 25, a ve­tést október 28, a szerves­tár­gya-hordást pedig novem­ber 1 és az őszi mélyszán­tást november 30-ra befeje­zik. A közös gazdaságban az üzemegységek versenyben állnak egymással, és a nyertes üzemegység igen jelentős pénzjutalomban részesül. A csongrádi Haladás Ter­melőszövetkezetben nincsen lemaradás az őszi munkák­nál. Ez ideig 100 holdon el­vetették az őszi árpát, 10 holdom az őszi takarmányke­veréket és 70 holdon az in­tenzív búzát. Jelenleg két vetőgép dol­gozik a közös gazdaság­ban, egyik saját, másik pe­dig a Csongrádi Gépál­lomás tulajdona. Szántai János és Szepesi Ist­ván traktorosok, Sarusi Jó­zsef és Varga Ferenc szövet­kezeti tagok ügyelnek arra, hogy a nagy szárazság elle­nére is jó magágyat készít­senek. A gazdaságban a ve­tés mellett igen nagy mun­kát jelent a szüret, és az al­ma szedése. Tizennyolc szövetkezeti tag szedi a szőlőt, amelyből 800 mázsás terve van a közös gazdaságnak, ugyancsak 18-an szedik az almát, amelyből négy-négy és fél vagonnyi termésre szá­mít a vezetőség. Jól halad a kukorica törése is, jelen­leg 50 szövetkezeti gazda taka­rítja be a kukoricatermést. Törés után rögtön silóz­nak, hogy így értékesítsék a kukoricaszárat. A mártélyi Új Élet Terme­lőszövetkezetben ebben az évben nem sikerült úgy a gyümölcstermés, mint sze­immini­...................... tették volna. A közös gazda­ság 60 hold vegyes gyümöl­csössel rendelkezik, de ta­vasszal árvízkár sújtotta a területet. Ezért szilvából csak 800— 900 mázsás, körtéből 5— 600 mázsás, almából pedig 2—300 mázsás termést van­nak. Szabó István brigádvezető irányításával szedik a ter­mést a szövetkezeti gazdák. A szilvát már leszedték, a körtetermésnek pedig 50—60 százalékát takarították be. A közös gazdaságban tegnapelőtt fejeződött be a csávázás, és ma kezdik meg a búza vetését. Az őszi takarmánykeveréket már korábban elvetették, és az ősziárpa-terület 50 száza­lékán fejezték be a vetést. Pár nap múlva befejezik az intenzív búza vetését a maroslelei Rákóczi Tsz-ben MUNKAVERSENY ÁRPÁDHALMON # NINCS LEMARADÁS A CSONGRÁDI­­HALADÁSIBAN # A TERVEZETTNÉL KEVESEBB LESZ A BEVÉTEL GYÜ­MÖLCSFÉLÉKBŐL (Tóth Bits fe­v) Száztíz mázsa rizst csépel átlagosan egy-egy gép naponta a Hódmezővásárhelyi Ál­lami Gazdaságban, ahol megyénkben a legkorábban kezdték meg a vízigabona be­takarítását. Nyújtott műszakban dolgoznak, hogy mielőbb zsákokba kerüljön a termés A magyar szocialista munkáspá­rt MEDVE/­ LAPJA Szerda, 1962. október 10. XIX. évfolyam, 237. szám VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* Ára: 50 fillér Gyógyszerésznapok Szegeden Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete Csong­­rád megyei szakcsoportja és a Csongrád megyei tanács gyógyszertári központja gyógyszerésznapokat rendez Szegeden október 12-től ok­tóber 14-ig. A háromnapos gyógyszerész-találkozóra, mint arról lapunk munkatár­sát dr. Petró Lajos, a Csong­rád megyei tanács vb egész­ségügyi osztályának főgyógy­szerésze tájékoztatta, nem­csak megyénkből, hanem az NDK-ból, Csehszlovákiából és Lengyelországból is ér­keznek gyógyszerészek. Korábban is rendeztek már gyógyszerésznapokat az or­szágban, de legtöbbször Bu­dapesten. Most, hogy Szege­den is folyik a gyógyszeré­szek képzése, így érthető vá­rakozással tekintenek a gyógyszerésznapok elé me­gyénk gyógyszerészei. Eddig több mint 200 gyógyszerész jelezte érkezését. A 3 nap alatt kilenc előadás hangzik el. Többek között az első tudományos ülés­en dr. Vil­­mon Gyula egészségügyi mi­niszterhelyettes, a gyógysze­részek szervezési kérdéseiről tart előadást. A második tu­dományos ülésen 13-an a me­gyei tanács tanácstermében ankétot rendeznek a gyógy­szertárak korszerűsítéséről. Itt hangzik el Vladimir Smecka és Jan Solich brnói kandidátusok előadása a gyógyszertárak korszerűsíté­sének csehszlovákiai tapasz­talatáról. A tudományos ülésszakon dr. Stanislaw Prun, a krakkói gyógyszerészeti múzeum igaz­gatója beszámol például mú­zeumának anyagáról is. A háromnapos előadásso­rozatokat közös színházláto­gatás és intézmények megte­kintése egészíti ki. Ben Bella beszéde: az ENSZ-közgyűlés ■ ülésén : Az erősebb segítse ■ a gyengébbet : eutUtyi dtu — j ■ H&U&áty után : _ . ■ ■ ■ Az őszi Megyei­­ Könyvhetek : gazdag programja­­ ■ ■ Ülést tartott a Japán KP Központi Bizottsága A Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága október 5-én plenáris ülésre ült ösz­­sze. A plenáris ülésen határo­zatot fogadtak el a párt előtt álló közvetlen feladatokról A határozat körvonalazza a párt négy fő célját Ezek a következők: demokratikus forradalom az imperializmus és a monopoltőke ellen, a nemzeti demokratikus egy­ségfront kialakítása, politi­kailag, ideológiailag és szer­vezetileg hatalmas párt meg­teremtése, nemzetközi egy­ségfront kiépítése a nemzeti felszabadulás és a béke ki­vívásáért Nemzetközi geokémiai konferencia Budapesten A magyar kőolajbányászat 25 éves jubileuma alkalmá­ból a kőolajipari tröszt a brnói kőolajkutató intézet és a krakkói olajtudományi ku­tatóintézet közreműködésé­vel kedden Budapesten meg­kezdődtek a 3. nemzetközi geokémiai konferencia tudo­mányos tanácskozásai. A konferenciával egyidőben bo­nyolítják le a magyar olaj­bányászat tudományos ülés­szakát is. Az október 13-ig tartó tanácskozásokon a ma­gyar szakembereken kívül körülbelül száz külföldi tu­dós és mérnök vesz részt

Next