Csongrád Megyei Hírlap, 1963. március (8. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

A műszaki fejlesztés és a termelékenysége Napjainkban igen sok szó esik a termelékenység emelé­séről, mint gazdaságpoliti­kánk egyik igen fontos kér­déséről. A munka termelé­kenységének előirányzott tel­jesítése, illetve túlteljesítése, 3 éves tervünk célkitűzése megvalósításának fontos elő­feltétele. Az MSZMP VIII. kongresszusának határozata kimondja, hogy »a mu­nkai termelékenységének emelése, a gazdaságosság fokozása, a termelés növelése ma a fő front, amelyen a küzdelem a szocializmus teljes felépítésé­ért hazánkban folyik«. Az MSZMP megyei és vá­rosi pártértekezletei és az SZMT küldöttközgyűlésének határozatai is felhívják erre a figyelmet. Megállapítják, hogy jelentős előrehaladásunk ellenére sem lehetünk elége­dettek iparunk műszaki szín­vonalával. Különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük, hogy országosan a termelé­kenység növekedési üteme te­kintetében elmaradtunk a szocialista tábor más orszá­gaitól. Az elmúlt években me­gyénk üzemeiben is fejlődött a műszaki színvonal. Ez idő alatt végzett műszaki tevé­kenységet jelentősnek tart­juk, hisz az iáért termelési és termelékenységi mutatók eredményes teljesítését segí­tette elő. Elmondhatjuk, hogy ma már köztudott dologgá vált a műszaki intézkedés fontossága. Számos intéz­mény és társadalmi szerv rendszeresen foglalkozik in­formációs tevékenységgel, és szervezi a műszaki propagan­dát Mindez jelentős mérték­ben hozzájárul üzemeink mű­szaki színvonalának növeke­déséhez. Március 1 és 15-e között rendezzük meg a "­Csongrád Megyei Üzemi Technikai Na­­pok"-at. A technikai napok­ra hasznos programmal ké­szülnek az iparági szakszer­vezetek megyei bizottságai­nak és a tudományos egyesü­leteknek segítségével az üze­mek társadalmi és gazdasági szervei. A műszaki fejlesz­tés hatékonyságát kívánju­k elősegíteni az iparáganként szervezett műszaki konferen­ciákkal, az MSZMP Csongrád ,•megyei bizottsága ipari és közlekedési osztálya és az­­SZMT által kiadásra kerülő műszaki fejlesztési tanul­mány terjesztésével is. A­­ műszaki fejlesztés el­sősorban gazdasági, de nemcsak gazdasági feladat, hanem minden dolgozónak személyes érdeke. Ettől függ további előrehaladásunk üte­me. Most a gazdasági mű­szaki­ és társadalmi vezető­kön a sor, hogy a megnöve­kedett feladatoknak megfele­lően fokozottan éljenek a műszaki fejlesztés összes le­hetőségeivel. Tevékenységük akkor lesz eredményes, ha m­inden vállalat kialakítja a maga műszaki fejlesztési­­­zervezetét, mely szervezet nem különálló bizottság, ha­nem a gyakorlati munkát, a termelést végző legjobb mű­szakiak, dolgozók közössége. Ez a közösség képes elsősor­ban a technika fejlesztésének­­szolgálatába állítani a terme­lés során felszínre került tartalékokat. A rendelkezésre álló anyagi alap helyes fel­használása mellett, a dolgo­zók széles tömegeire való tá­maszkodás a technika fejlesz­tésében biztosíték a me­gyénkben a termelékenység gyorsabb ütemű fejlődésének. Az elkövetkezendő időben mindenekelőtt a technika és a gyártástechnológia nagy­arányú fejlesztésével, a meg­levő gépek és berendezések jobb kihasználásával, a taka­rékosság elveinek érvényesí­tésével, a munka és technoló­giai fegyelem további szilár­dításával kell biztosítani a termelékenység növelését. A technika fejlesztése nem ■időszakos, alkalmi feladat, hanem végig kíséri a szocia­lizmus építését. A rendelke­zésre álló technikai adottsá­gokat csak a szükséges isme­retek, a megfelelő szakkép­zettség megszerzése útján le­het teljes egészében kihasz­nálni, továbbfejleszteni. Ezért is nagyon fontos, hogy fel­keltsük a dolgozókban a ta­nulás vágyát, alakítsunk ki olyan légkört az üzemekben, hogy megbecsüljék a tovább­tanulókat Szorgalmazzuk a műszaki propaganda fejlesz­tését, főleg az igények és szükségletek feltárását, s a propagandamunka bevált módszereinek, eszközeinek alkalmazását. A gazdasági és társadalmi szerveknek min­den segítséget meg kell ad­­niuk ahhoz, hogy a munkás­­osztály általános műveltsége és műszaki tudása állandóan és rendszeresen emelkedjék. A szocialista munkaver­seny szervezésében, módsze­rében alapvető követelménye a termelésben élenjáró dol­gozók, újítók eredményeinek gyors és rendszeres bevezeté­se, terjesztése, ezáltal újabb termelési sikerek elérése. A szakszervezeti szerveknek te­vékenységét a jövőben na­gyobb mértékben aszerint kell értékelni, mennyiben si­került a munkaversenyt irá­nyító és szervező munkáink­kal elérniük a technika "fej­lesztését és az új technika elő­terjesztését. Gazdasági és szakszervezeti szerveinknek arra kell törekedniük a gya­korlatban,­hogy a kiváló dol­gozó, szocialista brigád, szak­ma ifjú mestere stb. cím el­nyerésének feltételei között döntő szerepet kapjon az élenjáró módszerek, újítások átadása, átvétele. Naponta kell magyaráz­nunk, tömegpoli­tikai mun­kánk legsajátosabb tartalmá­vá kell tennünk a munka ter­melékenysége növelésének jelentőségét. Látnunk kell, hogy csak az alkotó műsza­ki értelmiséggel együtt va­gyunk igazán képesek meg­valósítani pártunk Központi Bizottságának a kongresszusi beszámolóban elhangzott ta­nácsait, mely szerint »egyet­len intézkedés ebben többet ér, mint az imperializmust szidalmazó szü frázis. . . A műszaki értelmiség­ őszinte támogatása nélkül nem tudjuk megszüntetni a termelési tervek teljesítése során felmerült zavarokat, fennakadásokat. Csak a mű­szaki értelmiséggel szoros együttműködésben léphetünk előre a technika fejlesztésé­ben, tudjuk érvényesíteni az anyagi és erkölcsi megbecsü­lés helyes arányait, a munka­verseny valamennyi ésszerű formájának arányos fejlődé­sét, az egységes szemléletet. A műszaki fejlesztés csak megfontolt műszaki vezetés­sel szolgálhatja jól pártunk gazdaságpolitikáját. Rossz ve­zetés esetén még árthat is. Jelentősnek tartjuk az MTESZ megyei szervezetei­nek befolyását a műszakiak között. Ezért is nagyon fon­tos, hogy a gazdasági és tár­sadalmi szervek jobban tá­maszkodjanak a tudományos egyesületek munkájára. Kér­jék az MTESZ vezető szer­veinek segítségét a technika fejlesztése, a munkaverseny­­mozgalom műszaki, közgazda­­sági tudományos elemzésé­hez, a jó tapasztalatok köl­csönös terjesztéséhez. Az új technika alkalmazá­sa és fejlesztése, az új tech­nológiai folyamatok beveze­tése egyúttal a dolgozók mun­kakörülményei javításának is egyik legfontosabb eszkö­ze. Az új technika alkalma­zásával nemcsak a termelé­kenység növekszik, hanem a dolgozók munkája is köny­­nyebbé, biztonságosabbá vá­lik, csökken az ipari megbe­tegedések és balesetek szá­ma. Elmondhatjuk tehát, hogy a technika, az ipar fej­lesztése a szocializmusban egyúttal az életszínvonal emelkedésének leghatéko­nyabb eszköze. Hoffmann Márton, az SZMT közgazdasági bizottságának vezetője A magyar szocialista munkáspárt megyei LAPJA ikr­ XX. évfolyam, 50. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1963. március 1. Ünnepi községi tanácsülések Hét községi tanács alakult meg tegnap a makói és a szentesi járásban Csütörtökön megyénk több községében ünnepi esemény zajlott le: a szegedi járás néhány községén kívül a makói járásban megalakult Ambrózfalva, Kövegy, Nagyér és Pit­varos, míg a szentesi járásban Árpádhalom, Bokros és Mór­icrt­ községi tanácsa. Ez az esemény jelentős volt minden egyes község életében, mert ezzel az ünnepi aktussal meg­kezdték négyéves időtartamra szóló munkájukat a­­vasár­nap megválasztott tanácstagok... Már az alakuló ülésen komoly és jelentős feladatot lát­tak el a tanácstagok. Megválasztották a végrehajtó bizott­ságot, az állandó bizottságot, s ez alkalommal határoztak erról is, hogy milyen fela­datokat kívánnak megoldani eb­ben az évben, illetve az elkövetkezendő években. Pitvaros:­ met elérjék. Ebben a tanács­nak, s az egyes tagoknak is segíteniök kell. A község égető problémája a vízhiány. Megoldást a víztársulat meg­alakítása hozhat. A község lakosságának összefogásával lehet csak megoldani a víz­ellátást. Szólt arról is Ur­­i­bán elvtárs, hogy az idén 100 ezer forint értékű tár­­sadalmi munka elvégzése van tervezve. Ez megint csak feladatot ró a tanácstagok­ra. A vita során kiderült, hogy a pitvarosi tanácstagok — újak és régiek is — tudják kötelezettségeiket; tudják, hogy komoly mun­­­ára vál­lalkoztak a közösség érdeké­ben. A mintegy 10 felszólaló arról beszélt, hogy a válasz­tók bizalmát tanácstagi kö­telezettségeik lelkiismeretes teljesítésével viszonozzák. Bizonyos, hogy a község la­kói is támogatják célkitűzé­seiket, hiszen az ülésen ott volt a választási elnökség, a népfront-elnökség, több tö­­megszervezet képviselője, sőt az úttörők képviselője is — az új tanácsot üdvözlő ünnepélyes percekben — ar­ról beszélt, hogy a tanács számíthat az ifjúság támo­gatására ... A választók bizalmát lelkiismeretes munkával viszonozzák Már a kora délutáni órák-Szólt arról, hogy a tanács­nak 38 tagja van, 37 száza­lék új tanácstag. Valameny­­nyi tanácstagtól azt várják a választók, hogy az elkövet­kezendő esztendőkben az ed­digieknél is többet tegyenek az egész községért, s az egyes körzetért. Erre mutat az, hogy a jelölő gyűlése­ken 470 választó mondott vé­leményt, tett javaslatot. Van­nak tehát feladatok Pitva­roson. A termelőszövetkezet­ben például most 40 forint felett osztottak, de cél az, hogy az idén a munkaegy­ségenként 1­45 forint jövedelmben benépesült a pitvarosi tanácsháza. Az egyik terem­ben a kommunista tanácsta­gok tanácskoztak — megala­kították a tanács kommunis­ta pártcsoportját —, míg a másik teremben a Hazafias Népfront elnöksége ülésezett. Az elnökség azt vitatta: ki­ket javasoljon az új végre­hajtó bizottság tagjaiul. Köz­ben a nagyterembe egymás­után érkeztek a tanácstagok. Voltak­, akik régi ismerős­ként üdvözölték itt egymást, hiszen már korábban is ta­nácstagok voltak; voltak, akik első alkalommal léptek úgy be a terembe, mint ta­nácstagok.­­ Három líra utSri Id­'Txsca­­­lovszki János, a legidősebb tanácstag nyitotta meg az új tanács alakuló ülését, majd napirend szerint folyt az ülés. Nagy figyelem fogadta a Hazafias­­Népfront elnöksé­gének javaslatát, mely sze­rint a végrehajtó bizottság­ba Urbán Jánost, Gráf Zol­tánt, Pribejszki Mihályt, Őszi Istvánt, Iglódi Sándort, Czafrangó Gábort és ifj. Tó­szegi Gyulát javasolták. Er­re a válasz egyhangú­a►igen­volt. Szünet után bejelentés kö­vetkezett: a végrehajtó bi­zottság megalakult, s sorai közül Urbán Jánost vb-el­­nöknek, Czafrangó Gábort vb-elnökhelyettesnek, Gráf Zoltánt vb-titkárnak válasz­totta. Ezután a végrehajtó bizottság nevében Urbán János vb-elnök mondott be­szédet. , Kövegy:­­Az égess község, további fejlődését célzó program Kis község Kövegy, még ezer lakosa sincs, de a 20 ta­nácstag az alakuló ülésen komolyan megvitatta a négy­éves programot A mezőgaz­­(Folytatás a 2. oldalon.) Lapzártakor érkezett: C­arapkin nyilatkozott az MTI tudósítójának 87. K. Carapkin, a Szov­jetunió képviselője a tizen­­nyolc hatalmi leszerelési bi­zottságban, csütörtökön fo­gadta Pirityi Sándort, a Ma­gyar Távirati Iroda genti különtudósítóját, és válaszolt kérdéseire. Nagyköveti kinevezések Az Elnöki Tanács Révész Géza rendkívüli és megha­talmazott nagykövetet — ér­demeinek és eredményes munkásságának elismerése mellett, egészségi állapota miatt, saját kérésére — fel­mentette a Magyar Népköz­­társaság moszkvai nagykö­vetségének vezetésére ka­pott megbízatása alól. Az Elnöki Tanács Szipka József rendkívüli és megha­talmazott­­ nagykövetet fel­mentette Magyarország hel­sinki nagykövetségének ve­zetésére kapott megbízatása alól, s egyidejűleg megbízta hazánk moszkvai nagykövet­­­ségének vezetésével. Az Elnöki Tanács Kurján Sándort rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetté ki­nevezte és egyidejűleg meg­bízta a Magyar Népköztár­saság helsinki nagykövetsé­gének vezetésével. (MTI) Megkezdik a Nyugati Főcsatorna építését Még az idén megkezdik I­ Nyugati Főcsatorna építését. Tisza­vasvárinál a hajózsi­lip fölött ágazik ki a mint­egy 50 kilométer hosszú Nyugati Főcsatorna, a Ti­­szagyulaháza, Újtitkoe, Pol­gár, Görbeháza, Újszenthar­­gita térségébe viszi el a Ti­sza vizét. Az idén 17 millió forintot költenek a Nyugati Főcsa­torna építésére. Falusi KISZ-munkát végzett fiatalok számoltak be tapasztalataikról Beszélgetés során az egye­temisták elmondták Csong­rád megye falvaiban szer­zett tapasztalataikat. Több községben KISZ csúcsvezető­­ség létrehozását kérték. Be­széltek a falun élő értelmisé­giek és az ifjúsági, valamint kulturális munka kapcsolatá­ról, sajnálattal állapították meg, hogy sok községben ép­pen a fiatal pedagógusok maradnak távol az ifjúsági munkától, s azt a tanítás után városba vissza­utazó if­jabb kartársaik helyett a 20 —25 éve ott tanító idősebb emberek végzik. Megemlítet­ték, hogy több termelőszö­vetkezetben nincs tekintélye a KISZ-szervezetnek, s a gazdaság vezetői semmilyen segítséget nem nyújtanak a fiataloknak. A negatív tapasztalatokkal szemben sok jó eredményről is beszámoltak. Nagy részük annyira megszerette a patro­nált községet, hogy nyári szabadságának egy részét is ott kívánja tölteni, sőt a jövő télen is oda kíván visszatér­ni. Néhányan továbbra is szoros kapcsolatban marad­tak az illető falusi KISZ- szervezettel, s levelezés, va­lamint időnkénti látogatások formájában is segítik annak munkáját. A haszos beszélgetés vé­gén Koncz János, a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak kulturális felelőse remé­nyét fejezte ki, hogy a falusi tapasztalatok kedvet terem­tettek az orvos és tanárjelöl­tek számára arra is, hogy diplomájuk megszerzése után esetleg falura kerülve, vállal­koznak a helyi problémák­­közvetlen megoldására­­. A KISZ Csongrád megyei bizottsága tegnap délután 3 órakor­­Szegeden az Ifjúsági Ház klubhelyiségében baráti beszélgetésen látta vendégül az egyhetes falusi KISZ- munkát végzett egyetemistá­kat. A helyiséget megtöltő orvostanhallgatókat és böl­csészeket Biró Lajos, a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak titkára üdvözölte. Rövid beszédében megköszönte a falusi KISZ-szervezeteknek nyújtott támogatást, s hang­súlyozta, hogy a lassan már hagyományossá váló évi fel­mérés nagyon komoly segít­séget jelent a megyei bizott­ság és a KISZ Központi Bi­zottság számára is, hiszen a fiatalok által beküldött je­lentések rámutatnak hol szo­rít a cipő, mit kell legsürgő­sebben megoldani a falusi if­júsági munkában. vásárhelyi képkeretezők (Enyedi felv.) Az ember nem is hinné, hogy most a téli hónapokban is 5—11 ezer négyzetméter ablak­üveget dolgoznak fel a vásárhelyi Faipari Ktsz üvegező részlegének dolgozói. A nagy hideg a képkeretezések szezonja is. Havonta 350—400 darab festmény, fénykép kap ízléses keretet. Keretkészítés közben örökítette meg fényképezőgépünk a részleg két dolgozóját, Farkas Dezsőt és K­ri­c­­­y­k­y Kalma­nit

Next