Csongrád Megyei Hírlap, 1963. október (8. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-01 / 229. szám
Társanatísértek Csurran a marci Már hetek óta tart a szüret a csongrádi és a bokrosi határban is. Mindenütt könynyebben megy a munka, ha olykor-olykor megkóstolják a szőlő levét. Néhol már maréit töltenek a pohárba, mint ahogy képünkön is látható, így aztán a Simmer Mátyás háztáji területén dolgozó szüretelőknek derűsen telik el a nap, jobban halad a munka Répakoronázás A mcsanádalberti Kossuth Termelőszövetkezetben 100 holdon termesztettek ebben az évben cukorrépát. Most napról napra megtalálhatjuk a szövetkezeti tagokat a répatáblákon, hiszen sürgős a munka, mert a kalászosok egy részét a répa után vetik el A növénytermesztési brigádok tagjai szorgalmasan dolgoznak, a már »kiemelt« répák koronáját levágják, majd csomóba dobálják a répát és kezdődhet a szállítás, hiszen az idő sürget. S most, amikor a munkák dandárjában vagyunk, minden perc drága (Enyedi Z. fel.) A betakarítás meggyorsítása szükséges a földeáki Dózsa Tsz-ben Már Makón hallottam, hogy a földeáki Dózsa Tszben nincs minden rendjén, a betakarítás és a vetés igen vontatottan halad. Kurunczi József vb-elnök véleménye is ez, de mivel részleteket ő sem tud mondani erről, nyomban a határba indultunk. Szép, derült az idő, bárki azt gondolhatná, csak úgy zsong a határ a hagymában, a cukorrépában serénykedő tagoktól. De nem így van, hiszen a dűlőutakon gépével poroszkáló traktorosokon kívül egy embert sem lehet látni. Több mint 500 tagja van a tsz-nek, de ebből fele sem dolgozik a közösben. Egy részük idős, nyugdíjas. De a fiatalabbak, a munkabírók sem dolgoznak — jegyzi meg a vb-elnök. A 240 hold vöröshagymából mintegy 40—50 hold még a földben van. De a felszedettnek is jó része lakásokban hever, pedig sokkal jobb helye lenne már zsákokban. A tagok arra hivatkoznak, hogy »nem lehet benne keresni«. Jó, ha egész napra kapnak egy munkaegységet, 28 forintért pedig senkinek sincs kedve világosodástól sötétedésig dolgozni. Kurunczi Pali bácsi és Mészáros Anna véleménye szerint a vöröshagymánál»nem stimmel« valami: túl magas a norma. Az apróhagyma-szedésben sokkal jobban lehetett keresni. Akkor nem is volt probléma, sokan dolgoztak és pár nap alatt végeztek a munkával. A tsz vezetősége, látva a tarthatatlan állapotot, valamelyest módosított az eddigi normarendszeren, s most 100 négyszögöl vöröshagyma felszedéséért az egy munkaegységen felül plusz tíz forintot kapnak a tagok. A zsákba szedésért mázsánként 0,31 munkaegységet írnak jóvá. Persze, nem biztos, hogy ezzel a módosítással meggyorsították a betakarítást. Sürgősen felül kellene vizsgálni, s ahol kell és szükséges, további módosításokkal ösztönzőbbé tenni a munkát. Mozgósítani a fiatalokat, időseket egyaránt. Helyes lenne bevezetni a legtöbb tsz-ben sikerrel alkalmazott premizálási rendszert. Helytelen az a nézet, hogy a felesleges kifizetésekkel csökken az egy munkaegységre eső összeg. Az igazság az, hogy sokkal nagyobb kár származik abból, ha kint pusztul egy csomó termény. (Az elmúlt évben például 30 hold kukoricát nem takarítottak be, s tavasszal bizony nagy gond elé állította a vezetőségeit a takarmányhiány.). A tsz vezetőivel beszélgetve, valahogy olyan érzés támadt bennem, mintha a növénytermesztőktől sajnálnák a prémiumot. Valaki ilyenformán fogalmazta ezt meg: »Ha a cukorrépa, a hagyma és a kukorica betakarításáért munkaegységen felül kifizetünk egy csomó pénzt, akkor az állatgondozók, a kocsisok és a más vonalon dolgozók elesnek egy csomó forinttól, mert anynyival kevesebb kerül felosztásra-e. Így számolni azonban nem lehet! Egy-egy állattenyésztő naponta két-három munkaegységet is keres és télen-nyáron folyamatos a munkája. Tehát az évi átlagos jövedelme is több, mint a növénytermesztésben dolgozóké. Mindent egybevetve: a növénytermesztők fokozottabb megbecsülésére van szükség, mert csak velük közösen oldható meg a szövetkezetre váró nagy feladat. Hiszen az idejében történő betakarítás a jövő gazdasági évre való felkészülésnek is legfontosabb alapja. A Dózsa Tsz-ben pedig ezen a téren rengeteg, a tennivaló. A több mint ezer hold ..Őszi kalászosból mindössze 350—400 holdat tettek földbe eddig. A 620 hold kukorica, a 150 hold cukorrépa szedéséhez pedig még hozzá sem fogtak. Helytelen, hogy a tagok egy része közömbös a szövetkezettel szemben. Ok nélkül távolmaradnak a munkától, arra való hivatkozással, hogy az itteni jövedelemből nem lehet kijönni. Ha csak e puszta tényt veszszük figyelembe, el kell azt fogadnunk. De a Dózsa Tsz tagjai tudják, hogy a termelőszövetkezetben lehet eredményt elérni, hiszen pár évvel ezelőtt 40 forintot is ért náluk egy munkaegység. Ez a mostani visszaesés bizonyára csak átmeneti, s egy-két éven belül sikerül »feltornázniuk« magukat korábbi eredményeikhez. Ehhez természetesen a tagok következetes munkájára, valamint hozzáértő, jó vezetésre van szükség. Most arra, hogy minél előbb befejezzék az őszi betakarítást, ne vesszen kárba egyetlen fej hagyma, egyetlen cső kukorica sem, s a legrövidebb időn belül földbe kerüljön a jövő évi kenyér magja. KÖSZÓ JÓZSEF legszorosabb kapcsolatban van a centralizmussal. Hogy a párt önkéntes harci szövetség legyen, azt a demokratizmus biztosítja. A kommunisták soraiban a pártdemokrácia alapján bontakozik ki a széles körű öntevékenység. És minél jobban megvalósítjuk a párton belül a demokratizmust, a bírálatot és önbírálatot, annál szélesebb és szilárdabb lesz a kapcsolatunk a tömegekkel. A pártdemokrácia lendíti fel a pártéletet, ez jelent nyílt, őszinte, alkotó légkört. Szocializmust építő országban a pártdemokrácia minden esetben nagymértékben hat a közélet demokratizmusára. Ha a pártdemokrácia érvényesül, az igen kedvezően hat a dolgozók milliós tömegeire. Történelmi tapasztalataink vannak arról, milyen károkat okoz a szocializmus építésének a pártdemokrácia megsértése. A pártdemokrácia érvényesülésének egyik legfontosabb eleme az egészséges, rendszeres pártélet. A pártdemokráciát sértik meg ott, ahol ez hiányzik, ahol elmulasztják a kommunisták tájékoztatását, nevelését, az egység mindennapos szilárdítását. A pártdemokrácia érvényesülésének másik fontos eszköze a kommunisták pártmegbízatása, alkotó kezdeményezőkészségük teljes kibontakoztatása, felelősségük növelése, látókörük állandó szélesítése. Pártszervezeteinkben a kommunisták mintegy 70 százalékának van jelenleg rendszeres pártmegbízatása. E helyen kell azonban hangsúlyozni azt is, hogy semmilyen megbízatással sem lehet megszabni a kommunisták minden tevékenységét, önállóan, öntevékenyen is fel kell ismerni, meg kell találni a munkát — a hétköznapok minden órájában, az élet minden területén. Minden egyes pártszervezetben, minden kommunistának lehetőséget kell adni, hogy részt vegyen a párt politikájának megvitatásában, kialakításában, végrehajtásában. A MagyarSzocialista Munkáspárt ezt teszi. A munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat megalkotásánál például sok ezer párttaggal beszélgetnek. De ez a széles körű tanácskozás és vita előzte meg a többi párthatározatot is. A központi határozatokon túl erre van szükség a községi, járási, megyei feladatok megszabásánál is. Mindez a pártélet egyik alapvető normája. Csak így teremthető meg az egészséges légkör, s csak így érhető el az egységes cselekvés a párttagság és a pártvezetés között. Az utóbbi években nagy eredményeket értünk el a pártdemokrácia fejlesztésében. A párt és a tömegek kapcsolata egészséges és egyre szilárdabb. Ezt a szoros és jó kapcsolatot azonban mindennap meg kell teremteni, mindennap, tovább kell szilárdítani. És nem valamilyen langyos, liberális politikával, nem elvtelen engedményekkel, hanem szilárd eszmei következetességgel. Egyetlen pártszerv sem vélekedhet úgy, hogy — miután minden hibátlanul megy — pihenhetünk. A kommunisták munkastílusától, gondolkodásmódjától idegen az ilyen önelégültség, mindennap és mindenhol fel kell lépni ellene és le kell küzdeni azt. Helyenként jelentkezik olyan nézet, hogy »fegyverrel készek voltunk védeni a munkáshatalmat, de nincs nekünk türelmünk agitálni.« Pedig ezt kell tenni: gazdasági feladataink példás elvégzése mellett, az ideológia frontján is győzedelmeskedni. Akik ma türelmetlenkednek, elveszítik világos ítélőképességüket, letérnek a realitás útjáról, azok sértik a pártfegyelmet, nehezítik az előrehaladást. A pártdemokrácia és a centralizmus szorosan összefügg, a kérdés két oldalát képezi. A demokrácia szilárdítja az öntudatos fegyelmet. Az öntudatos párttagok a demokrácia légkörében bátran és határozottan fellépnek a hamis nézetek ellen. A demokrácia megsértése minden esetben a pártfegyelem lazulásához vezet. Mind a szektás szűk látókörűség, mind a jobboldali langyosság ellen a legszigorúbban fel kell lépni pártéletünk minden területén. Pártunk politikájának maradéktalan végrehajtása, a magas fokú kommunista fegyelem, a pártélet lenini normájának betartása — a szocializmus teljes felépítésének alapja. ÁGOSTON LÁSZLÓ Egészségügyi tanfolyam üzemi dolgozók részére A Szakszervezetek Megyei Tanácsa tíznapos egészségügyi tanfolyamot szervezett az üzemi egészségügyi albizottságok vezetői, illetve tagjai részére. A bentlakásos oktatás 30 résztvevője szeptember 23-tól október 3-ig a legkülönbözőbb társadalombiztosítási és egészségügyi vonatkozású előadásokat hallgatja meg. Legtöbben olyan üzemből érkeztek, ahol nincs üzemi orvosi szolgálat. A tanfolyam részint társadalombiztosítási rendeletek ismertetésével foglalkozik. A hallgatók megismerkednek a nyugdíj, családi pótlék, biztosítás stb. kérdéseivel. Ezek után kerül sor fontos egészségügyi ismeretek elsajátítására. A filmvetítéssel színessé tett előadásokat az SZMT vezetői, az SZTK alközpont, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, a Gyógyszertár Vállalat vezetői és a szegedi rendelőintézet orvosai tartják. 3 Ketfdt> reeS.vafctäÖCT'l. A Nemzeti Színház művészeinek vendégszereplése Vásárhelyen Szombaton két előadás keretében kapott ízelítőt a vásárhelyi közönség a legjobb mai magyar drámákból a ma legjobb magyar színészeink tolmácsolásában. Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Kálmán György és Kohut Magda részleteket mutattak be Németh László Galilei, A két Bolyai, Illyés Gyula (még bemutató előtt álló) Különc és Dobozta Imre Holnap folytatjuk című drámájából. Ezek a művek nemcsak megírásuk idejénél fogva, hanem a bennük felvetett társadalmi, erkölcsi kérdések aktualitásában is maiak, a mi életünk ellentmondásait tükrözik, még akkor is, ha témában régibb korokig nyúlnak vissza. A *men rés ági túr«, az »én ügyemről van szó« érzése töltötte be a nézőteret, s a színház atmoszférájának ez a feszültsége oldódott fel a nézők gyakori és őszinte tapsaiban. A színészek láthatólag nem »haknilehetőségnek«, hanem igazi művészi feladatnak fogták fel ezt a vendégszereplést, s a hírüknek és a várakozásnak megfelelően őszinte átéltséggel játszottak, díszlet , jelmez nélkül is életet, hiteles jellemeket és szituációkat tudtak teremteni a színpadon. A két előadás sikere azt bizonyítja, hogy a vásárhelyi közönségben megvan az igény a modern, magas művészi szintű színházi előadásokra, nem feltétlenül kell ósdi, elavult operettekkel a színházba csalogatni. Csak dicséret illeti a Petőfi Művelődési Házat ezért a rendezvényért. Reméljük, hogy a beígért folytatás, a modern nyugati dráma szemelvényekben való bemutatása nem marad el t.) LUXEMBURG GRÓFJA OperetT fethidata a Szegedi Plesmeti Színházat* KÉT NAPPAL az évadnyitó előadás után, szeptember 26-án, szombaton este került sor a Szegedi Nemzeti Színház új bemutatójára, amikor az operettegyüttes Lehár Ferenc »Luxemburg grófja« című nagyoperettjét vitte közönség elé. A bemutatón sokat tapsoltak, nevettek a nézők, és látható örömmel fogadták az újra színpadra lépő kedvenceiket. Ha mindjárt a beszámolónk elején azt a véleményt kockáztatjuk meg, ez az előadás frissebb, s a műfaj adta lehetőségeken belül színvonalasabb, tehát elfogadhatóbb volt annál az átlagnál, amit az elmúlt évben láttunk, akkor azt is el kell mondanunk, hogy ezt két tényezőnek: a sablonoktól elszakadni igyekvő rendezésnek, a hangilag megerősödő együttesnek tulajdonítjuk. A MÁR néhány meglepetést nyújtó fiatal rendező ezúttal is bizonyságot tett ötletgazdagságáról, temperamentumáról. Abban a szándékában, hogy eltérjen a megszokottól, még szerencséje is volt: Székely László, a színház jól bemutatkozó díszlettervezője ugyanis mutatós, érdekes, a nyíltszíni változásra is lehetőséget adó díszletével nagymértékben megkönnyítette munkáját. Hegedűs Lászlót elsősorban az előadás jó tempója, néhány eredeti epizódfigura hangulatteremtő ereje, sok frappáns vígjátéki ötlet dicséri. Hogy törekvése mégsem járt teljes sikerrel és itt . (Siflis J. felv.) IVAN MARGIT és MUCSI SÁNDOR ott még kísértettek az operettjátszás rossz rekvizítumai, az részben engedékenységéből, részben pedig kiforratlanságából adódik. Engedékeny egy-egy tehetséges komikus túlzásaival szemben, nem szab határt a rögtönzéseknek, és kiforratlan, mert még mindig nem tudja, mennyit szabad ötletei halmazából egy előadáshoz felhasználni, hol kell megállni egy-egy figura karikírozásában nehogy az (mint az Anyakönyvvezető és a Sir Bazil esetében) átcsúszszon az öncélú bohóckodásba. AZ EGYÜTTES erősödésének fő tényezője Iván Margit visszatérése az operettszínpadhoz. A szép hangú művésznő ismét meggyőzött arról, hogy nélkülözhetetlen operettprimadonna, aki megjelenésével és mértéktartó, ízléses alakításával részben csökkenteni tudja az operettcselekmény naivitását és bárgyúságát. A visszaszerződött Mucsi Sándorrral és az újra színpadra lépő Lakky Józseffel — akik nagymértékben hozzájárultak az előadás sikeréhez — szintén csak nyert az együttes. (Kár, hogy az utóbbi igyekezetében néha a kelletténél többet engedett meg magának, s ezt Manik László bohóckülső kölcsönző maszkja csak hangsúlyozta.) Örömteli meglepetés volt a színház új tagjának, Szendrey Ilonának a bemutatkozása, hiszen Iván Margithoz hasonlóan igényesen, sok színnel, belülről fakadó mértéktartással játszotta szerepét. KELLEMES jelenség volt az igyekvő Kovács Zsuzsa, aki (bár hangja még bizonytalan) az igen ügyes Király Leventével frisseséget vitt a színpadra. Káldor Jenő, Koltay János, Szabó Kálmán hármasa a rendező, dicséri, s a három bíró (Katona András, Haimág Mihály, Sádt Ede), valamint az Anyakönyvvezető (Gémesi Imre) is ízes, érdekes figura lett volna egy kis mértéktartással. A Szalatsy István által vezényelt zenekar, a szépen táncoló balettkar jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy ezúttal elfogadható operettszínvonalról beszéljünk. V. A.