Csongrád Megyei Hírlap, 1964. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

Az 1964. évi költségvetés az országgyűlés előtt A gyarmati rendszer felbomlása erőteljes léptekkel halad előre Bár a ma meglevő területi és határviszályok jellege kü­lönböző, bá­r vannak még el­nyomott nemzeti független­ségüktől megfosztott népek, amelyeknek szent joguk, hogy — ha másként nem megy —, fegyverrel vívják ki szabadságukat. Hruscsov elv­társ javaslata alkalmas arra, hogy meg­szabadítsa a világot a há­borús feszültségek sok for­rásától és megerősítse a­­ békét. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözölte a Szov­jetunió kormányának újabb javaslatait és kifejezte egyet­értését azokkal. A javasolt nemzetközi egyezmény egy­beesik a Magyar Népköztár­saság külpolitikai törekvései­vel; kormányunk a maga részéről kész minden szüksé­ges lépést megtenni, amellyel elősegítheti az egyezmény megkötését. Meggyőződésünk, hogy a kormány állásfoglalá­sa, amely az Országgyűlés ál­tal meghatározott külpoliti­kánk szellemében fogant, képviselőtársaim helyeslésé­vel és egyetértésével találko­zik. A nemzetközi helyzet fon­tos vonása, hogy a gyar­mati rendszer felbomlása erőteljes léptekkel halad előre. Nemrégiben újabb független államokat üdvözölhettünk: Kenyát, és Zanzibar! A gyar­matosítók természetesen nem A békés egymás mellett élés politikájának érvényre­­jutását szolgálja Hruscsov elvtárs javaslata, amelyet a világ állam- és kormányfői­szívesen válnak meg a jog­talanul bitorolt birtokaiktól, s katonai erők alkalmazásá­tól sem riadnak vissza, ha arról van szó, hogy volt gyar­mataikon fenntartsák ural­mukat, vagy legalább befo­lyásukat. Tudniok kell azon­ban, hogy a Zanzibari Nép­köztársaság, vagy más füg­getlen állam katonai fenye­getése ma már nem vezet eredményre. Mindazok a né­pek, amelyek képesek kivívni szabadságukat és független­ségüket, meg is tudják azt védelmezni. Azt is tudniok kell, hogy a szocialista vi­lágrendszer és a világ haladó erői ebben a küzdelemben a nemzeti függetlenségüket kivívott, azt védelmező né­pek mellett vannak. Ezért is elítéljük az Észak­­atlanti Szövetség tagállamai­nak Ciprus szigete ellen ter­vezett katonai intervenció­ját. Úgy véljük, hogy a cip­rusiaknak maguknak, külső erők és főként külsős fegyve­res beavatkozás nélkül kell megoldani problémáikat a nemzeti függetlenség és Cip­rus népeinek barátsága je­gyében. A nemzetközi helyzet to­vábbi enyhülésének jegyé­ben ült össze újabb ülés­szakra a 18 hatalmi genfi le­szerelési­­értekezlet. Koráb­ban ez a testület mázsányi papírhegyet termelt, de ér­demleges eredményre nem­hez intézett a területi és ha­tárviszályok békés, fegyveres összetűzéseket kizáró meg­oldására­ jutott. A szocialista országok részéről a jóakaratban itt sincs hiány, elég csak arra emlékeztetni, hogy a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának decemberi ülésszakán egy­oldalúan 600 millió rubellal csökkentették az 1964. évi ka­tonai kiadásokat. A Magyar Népköztársaság kormánya — mérlegelve a nemzetközi helyzet alakulását, valamint honvédségünk harci készült­ségének eddig elért fokát — szintén lehetőnek tartotta, hogy az idei költségvetésben ki­sebb összeget irányozzon elő honvédelmi kiadásokra, mint amekkorát az ötéves terv kidolgozásakor erre az évre korábban meghatároz­tunk. Mi azt szeretnénk, ha minél előbb eljönne az az idő, amikor már egy fillért sem kell fegyverre költeni. Gondolom, hogy ezzel az óha­junkkal még parlamentünk katonai képviselői is egyet­értenek. Ők is könnyen ta­lálnának maguknak helyet a békés termelésben. De ezt ma még nem tehetjük meg. Mindaddig éberen kell őr­ködnünk fegyveres erőink harckészségén, amíg az im­perialista hatalmak részéről háborús veszély fenyeget, amíg a békéért harcoló erők­nek nem sikerül kivívniuk az általános és teljes leszere­lést. Ha a nyugati hatalmak a szocialista országokéhoz ha­sonló jó szándékkal küldték el képviselőiket Genfbe, újabb lépésekre van lehető­ség az általános és teljes le­szerelés útján. Erre kiváló alkalmat nyújtanak azok a javaslatok, amelyeket a Szov­jetunió képviselője az érte­kezlet elé terjesztett — hang­súlyozta a szónok, majd így folytatta: az előkészületek a Haza­fias Népfront tavaszi kong­resszusára. Négy év munkáját kell most mérlegre tenni és a bizottsá­gok tevékenységének vizsgá­lata, a csaknem 150 000 bi­zottsági taggal, a sok tízezer­nyi aktivistával folytatott beszélgetések ismét kirajzol­ták a szocializmust építő or­szágunk politikai arculatát. A vitákban, beszélgetések­ben természetesen sok kri­tika is elhangzott. A bizott­sági tagok nemcsak a saját munkájukban mutatkozó hiá­nyosságokat, hanem a helyi tanácsok hibáit is felemlítet­ték. A kritikából azonban nem valamiféle felelőtlen, min­dig elégedetlenkedő hang hallatszott ki, hanem az egész országért felelős nép hangja, a gazda hangja, gondoskodása, a szocialista haza szeretete, tel­jes egyetértés a kormány­zat politikai vonalával. Majd külpolitikai és Bács megyei problémákról beszélt. A továbbiakban hangoz­tatta, hogy amikor az or­szággyűlés a költségvetés külügyi kiadásait megsza­vazza, egyben elismeréssel emlékezik meg a külügyi tárca képviselőiről, akik az elmúlt években nehéz viták során jól és jogos nemzeti önérzettel képviselték ügyün­ket a legkülönbözőbb nem­zetközi fórumokon, állomás­helyeken. A mezőgazdasági szak­munkásképzésről szólva el­mondotta, hogy a Hazafias Népfront e probléma meg­oldásában az elmúlt évek­ben igyekezett a földműve­lésügyi kormányzat segítsé­gére leírni. Arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasági szakmun­kásképzés gondolata —kü­lönösen a tanyás jellegű megyékben — már az ál­talános iskolai oktatásban is helyet kapjon. Ezzel is biztosítani lehetne, hogy a falusi fiatalságnak legalább egy része a falun maradjon. Jelenleg a képzés csak részben iskolarendsze­rű, mert mindössze három­hónapos elméleti oktatást nyújt iskolai körülmények között. Ezért helyenként ide­genkedés mutatkozik a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zéssel szemben. A szülők és a tanulók nagy része azt szeretné, ha az oktatásban résztvevők középfokon is folytathat­nák tanulmányaikat, ami egyébként egybevág ál­talános politikánkkal. Az ezen a területen mutatkozó problémákat több min­iszté­­riumnak kell alaposan meg­vizsgálnia, hogy­­ megtehes­sük a szükséges lépéseket. Hangoztatta: egyetért a Munkaügyi Mi­nisztériumnak azzal a­­ja­vaslatával, hogy a mező­­gazdasági szakmunkáskép­zés alapja a mezőgazda­sági szakközépiskola legyen. Befejezésül kijelentette, hogy az 1964. évi költségve­tést mind egészében, mind részleteiben elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Letelepedési segély a falusi védőnőknek Dobos József Baranya me­gyei képviselő fiatal bánya­városunk, Komló eredmé­nyeiről, gondjairól beszélt. A képviselő felszólalása végén arra kérte az illetéke­seket, hogy a következő esz­tendők terveinek kialakítá­sakor fokozottabban vegyék figyelembe a bányászváros igényeit.. A következő felszólaló Ju­hász János, Fejér megye képviselője volt, aki Fejér megyei problémákat tett szóvá. Juhász János ezután né­hány megoldandó problémá­ra hívta fel az országgyűlés és az illetékes szervek fi­gyelmét. Indokolatlan és helytelen, hogy a már meg­levő beruházásokat nem használjuk ki eléggé. A több száz millió forintos költség­gel felépült Dunai Szalma­­cellulózegyár például tavaly előirányzott termelésének csak a felét adta, elsősorban nyersanyaghiány miatt. A képviselő javasolta: intézkedjenek, hogy a gyár jelentős importmegtakarí­­tást lehetővé tevő működé­sét ne zavarja a szalma­hiány. Juhász János másik javas­lata a 7-es számú főútvonal Velencei tó melletti szaka­szának felújítására vonatko­zott­. Juhász János a költségve­tési javaslatot elfogadta. Ezután az elnök ebédszü­netet r­endelt el. Dr. H. Nagy­ Anna, Heves megyei képviselő volt az ebédszünet utáni első felszó­laló. Elöljáróban hangsúlyoz­ta: Helyes lenne, ha az orvo­sokhoz hasonlóan a falusi védőnőknek, ápolónőknek is letelepedési segélyt nyúj­tana államunk. Meg kellene vizsgálni a mun­karuha-ellátás kérdését is. — Idei költségvetésünk — mondotta befejezésül — al­kalmas arra, hogy megvaló­suljanak céljaink, jobb le­gyen az egészségügyi ellátás, ezért azt elfogadom. Milyen előadókra van szükség? Dr. Hornung Mátyás Sza­­bolcs-Szatmár megyei kép­viselő az állattenyésztés kér­déseivel foglalkozott. Örömmel állapította meg, hogy a költségvetés az or­szággyűlés korábbi ülésein elhangzott javaslatok nagy részét figyelembe veszi. A költségvetést elfogadta. Dr. Kovács Magdolna Sza­­bolcs-Szatmár megyei képvi­selő a költségvetés kulturá­lis előirányzatait méltatta. A szakmunkás-képzésről szólva hangoztatta, hogy eb­ben a tekintetben a szakok­tatók hiánya okozza a leg­nagyobb nehézséget. A felnőttek oktatásához olyan előadók szükségesek, akik magas szintű elméleti tudással és ugyanakkor ki­próbált termelési tapaszta­latokkal is rendelkeznek. Fontos, hogy a szakmunkás­bizonyítványt szerző , dolgo­zók bér szempontjából is előnyben részesüljenek. Ezután az általános isko­lai oktatás problémáit fejte­gette. Az eredményesen dol­gozó általános iskola a biz­tosítéka annak — mondotta —, hogy a falunak jó mező­­gazdasági szakemberei legye­nek. A fiatalokat az itt kiala­kult készségek teszik ké­pessé a későbbi magasabb tanulmányokra. Végül kérte, hogy a kor­mányzat a költségvetési té­telek realitásánál vegye fi­gyelembe a javaslatokat. Dr. Törő Imre budapesti képviselő az egészségügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. — A költségvetési tervezet szerint egészségügyi és szo­ciális kiadásokra az idén 17,307 millió forint, az 1963. évinél 6,5 százalékkal na­gyobb összeg jut. Teljesen egyetértek — mondotta —­ azzal a költségvetési terve­zetben meghatározott céllal, hogy ezeket a rendelkezésre ál­ló eszközöket elsősorban a már elért egészségügyi eredmények megszilárdítá­sára kell felhasználni. Ezzel elkerüljük azokat a hibákat, amelyeket már többször elkövettünk. A múltban ugyanis létrehoz­tunk olyan új intézménye­ket, amelyeknek a feltételei még nem érettek meg, s ez­zel elvontuk a pénzt idősze­rűbb, fontosabb feladatok­tól. Dr. Törő Imre a továb­biakban kiemelte: az átlagos életkor meghosszabbodása, a biológiai tudományok hala­dása az orvosi ellátás kor­szerűsítését is szükségessé te­sz! Mindez megköveteli, hogy az egészségügy rendelkezé­sére álló eszközöket m­inél hatékonyabban használjuk fel. A képviselő ezzel kapcsolat­ban azt javasolta, hogy egyes költségvetési szerveknek biz­tosítsanak az eddiginél na­gyobb önállóságot, mert ha nem kell túlzott mértékben ragaszkodniuk bizonyos költ­ségvetési sémákhoz, célsze­rűbben, eredményesebben gazdálkodhatnak. Dr. Törő Imre a költségve­tési javaslatot­ a maga és a budapesti képviselőcsoport nevében elfogadta és az or­szággyűlésnek elfogadásra javasolta. Feladatainkat csak a tömegek odaadó munkájával lehet megvalósítani A szocializmus teljes fel­építésének munkája ma első­sorban termelő, gazdasági, kulturális és tudományos te­vékenység. Azt jelenti-e ez a tény, hogy a politikai szer­vező-nevelő munka, a párt­­szervezetek, az állami és a társadalmi szervek tevékeny­sége háttérbe szorult, vagy másodrendűvé vált? Nem, természetesen nem jelenti ezt. Feladatainkat csak a tö­megek odaadó munkájá­val, a szocialista építésben való öntudatos részvételé­vel oldhatjuk meg. Helyes és jó dolog a prémi­um és a nyereségrészesedés, de nagy baj lenne, ha csak ez ösztönözné dolgozóinkat az eredményesebb, a jobb munkára. Ipari, mezőgazda­­sági, kulturális terveink tel­jesítésének elsőrendű feltéte­le, hogy a dolgozó tömegek odaadással, alkotóerővel ve­gyenek részt valóraváltásuk­­ban. Ez pedig nélkülözhetetlenül szüksé­gessé teszi a tömegek kö­zött a kiterjedt, széles kö­rű felvilágosító és szervező munkát. A párt és a kormány az élet minden területén arra törekszik, hogy kipróbált és helyesnek bizonyult politi­kai vonalát következetesen megvalósítsa és attól a jövő­ben sem tér el. Minél töb­ben teszik benső meggyőző­désből magukévá ezt a po­litikát, annál biztosabban és gyorsabban haladunk előre a szocializmus teljes felépíté­sében, annál erőteljesebben növekedhetik népünk jóléte. Országunk fejlődése annnál biztosabb, minél szilár­dabb társadalmunk egy­sége. Az alapvető politikai célok tekintetében általában egész társadalmunk egységes: meg­szűnt a belső széthúzás, s minden erőnket az építő­­munkára fordíthatjuk. A Ha­zafias Népfront-mozgalom szerepe és hatóköre nő, s legfőbb feladata most az, hogy országépítő terveink megvv­a­lósítására mozgósí­tsa a dolgozó milliókat. Kállai Gyula emlékeztetett arra, hogy az idén ősszel lesz. 20 éve, hogy megkezdődött a történelmi fordulat, amely­nek eredményeként hazánk­­felszabadult a fasizmus rab­sága alól és elindulhatott­ a demokratikus fejlődés útján. Októberben lesz 20 éve, hogy hazánk földjére léptek a fel­szabadító szovjet hadsereg első egységei, üldözve és ver­ve a fasiszta ellenséget. 20 évvel ezelőtt, 1944. december 22-én alakult meg Debrecen­ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány. A jövő év március 15-én lesz a huszadik évfor­Ha visszatekintünk az el­múlt időszakra, az öröm és büszkeség érzése hat át ben­nünket. Népünk küzdelme, mun­kája nem volt hiábavaló! Legyőzte az elleni, a tornyo­suló millió akadályt, kijavít­va saját hibáinkat, végül is közel értünk a célhoz: a szo­cialista Magyarország teljes felépítéséhez. Azt hiszem, mindnyájunk gondolatát tol­mácsolva mondhatom: ha­zánk felszabadulásának ió­dulója annak, hogy a magyar parasztság a munkásosztály támogatásával, az új, demok­ratikus hatalom segítségével diadalra­­vitte az ezeréves port, s megkezdte a földre­form megvalósítását. A jövő év április 4-én ünnepeljük nemzetünk legnagyobb törté­nelmi eseménye: Magyaror­szág teljes felszabadulása 20. évfordulóját, szádik évfordulóját ez évi terveink pontos végrehajtásá­val, a szocialista építőmunká­ban elért újabb eredmények­kel ünnepelhetjük méltókép­pen! Az idei költségvetésünk e célok elérését szolgálja. El­fogadva a költségvetést, kép­viselőtársaimat e nagy fel­adatok megoldására, eredmé­nyes, jó munkára hívom fel — fejeztei be nagy tapssal fo­gadott beszédét Kállai Gyuula. Küzdelmünk nem volt hiábavaló További felszólalások miután Nagy Richárd bu­dapesti képviselő szólalt fel. Elmondotta: az országgyűlés honvédelmi bizottsága a népgazdasági érdekek harmo­nikus figyelembevételét látja abban is, hogy a honvédelmi tárca 1964- ben az összes kiadásoknak csupán 6,8 százalékát ja­vasolja honvédelmi célok­ra, szemben a tavalyi 1,1 százalékkal. Nagy Richárd a továbbiak­ban a népgazdasági tartalé­kok feltárásának jelentőségé­vel, ezen belül elsősorban a hazai cellulóz-hordozók jobb felhasználásának lehetőségé­vel foglalkozott. Dr. Szabó Pál Zoltán, Ba­ranya megyei képviselő az élővizek tisztaságának védel­mére hozott kormányrende­letről szólott. Varga Gyula, Zala megyei képviselő hangoztatta fel­szólalásában : a költségvetési tervezet Dr. Ortutay Gyula Bács megyei képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa­ számai beszédesen bizo­nyítják, hogy népgazdasá­gunk a párt VIII. kong­resszusa által megjelölt úton halad. Befejezésül hangoztatta, hogy a költségvetést megala­pozottnak, részleteiben és összességében is helyesnek tartja és örömmel fogadja el. Szünet után Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnökének elnöletével foly­tatódott­ a tanácskozás. Elek László Békés megyei képviselő a művelődésügyi tárca költségvetési tételeivel foglalkozott hozzászólásában, majd dr. Désy Frigyes a tu­dományos kutatómunka koor­dinálásának javítására tett javaslatot. Szabady Béláné Veszprém megyei képviselő felszólalá­sában kérte, hogy az illetékesek vizsgálják meg a vegyipar tervezett­nél gyorsabb ütemű fejlesz­tésének lehetőségét. nak főtitkára elmondotta, hogy országszerte most folynak Előkés­zült­ek a Hazafias Népfront kongresszusára 3 Sz­mbat, 1964. február . Az ösztönzőbb bérezési és elosztási forma jelentősége Sümegi János, Nógrád me­gyei képviselő a nagyobb pusztulásnak kitett és nehe­zebben művelhető lejtős te­rületek helyzetével foglalko­zott. Felhívta a hasonló vidéke­ken gazdálkodó termelőszö­vetkezetek figyelmét, hogy ismerkedjenek meg az új­fajta ekével, kom­ánylemez­­zel, mert ez nemcsak Nógrád­­ban, hanem minden hasonló vidékén jól megfelel a cél­nak. — Olyan szakiskolát, lehe­tőleg felsőbbfokú techniku­mot kellene életre hívni — folytatta a gondolatmenetet, a képviselő —, amelynek végzős növendékei a talajvé­delem, a talajjavítás szak­embereiként foglalnák el he­lyüket a tsz-ekben és más, érdekelt szerveknél. Sümegi János felszólalásá­nak további részében egye­bek között hangsúlyozta, hogy az ösztönzőbb elosztási, bérezési formák meghono­sítása, az anyagi érdekelt­ség növelése serkenti dol­gozó parasztságunk terme­lési kedvét, s jótékonyan érezteti hatását a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megoldásá­ban. — Elejét kellene venni — mondotta ezután Sümegi — az olyan hibáknak, hogy pél­dául kötött talajra lánctal­pas, nehezen járható, nem művelhető talajra pedig gu­mikerekes traktorokat kap­nak a termelőszövetkezetek. Jó lenne, ha minden kü­l­­földli géphez magyar nyel­vű kezelési utasítást adná­nak, mert az idegennyelvű szöveg­gel nem sokra jutnak — pél­dául — a traktorosok. A képviselő assza­ zárta, fel­szólalását, hogy a költségve­tést jónak tartja és elfogadja. Rónyi Gyula budapesti képviselő iparunk néhány problémájára hívta fel a fi­gyelmet. Egyebek között ar­ra, hogy az ipari vállalatok jelentős része már 1963 ele­jétől vitában állt az illetékes állami szervekkel a létszámot illetően. Az üzemek ugyanis a meg­határozottnál nagyobb munkásgárdával akarták teljesíteni kötelezettségei­ket, mivel azonban erre nem nyílt lehetőségük, a túlóráztatás­hoz folyamodtak. — A túlórák növekedése azonban nem „istencsapás” — hangsúlyozta a képvise­lő.­­ Objektív és szubjektív okai a gyáron belüli szervezet­lenség, a nem kielégítő munka- és üzemszervezés, valamint az a sajnálatos tény, hogy nem megfelelően gaz­dálkodnak a munkaerővel. A képviselő ezután szóvá tette, hogy az új gyártmá­nyoknak hosszú az átfutási ideje, a gyártásfejlesztés las­sabban halad, mint a gyárt­mányfejlesztés.­­ Gazdasági életünk gya­korlatában éppen ezért jobban kifejezésre kell jut­tatni, hogy a gyártmány- és a gyártásfejlesztés a mű­szaki haladás két, lénye­gében egyenrangú oldala, s ha tovább akarunk lépni, mindkettővel szervezettebben és rendszeresebben kell fog­lalkozni — hangsúlyozta, majd arról beszélt, hogy az ipar előtt álló nagy felada­tok megoldásához egyrészt még több technikusra, mér­nökre, másrészt pedig a már most rendelkezésre álló szel­lemi kapacitás jobb kihasz­nálására van szükség. (Folytatás a 4. oldalart­ )

Next