Csongrád Megyei Hírlap, 1964. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
Az 1964. évi költségvetés az országgyűlés előtt A gyarmati rendszer felbomlása erőteljes léptekkel halad előre Bár a ma meglevő területi és határviszályok jellege különböző, bár vannak még elnyomott nemzeti függetlenségüktől megfosztott népek, amelyeknek szent joguk, hogy — ha másként nem megy —, fegyverrel vívják ki szabadságukat. Hruscsov elvtárs javaslata alkalmas arra, hogy megszabadítsa a világot a háborús feszültségek sok forrásától és megerősítse a békét. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözölte a Szovjetunió kormányának újabb javaslatait és kifejezte egyetértését azokkal. A javasolt nemzetközi egyezmény egybeesik a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseivel; kormányunk a maga részéről kész minden szükséges lépést megtenni, amellyel elősegítheti az egyezmény megkötését. Meggyőződésünk, hogy a kormány állásfoglalása, amely az Országgyűlés által meghatározott külpolitikánk szellemében fogant, képviselőtársaim helyeslésével és egyetértésével találkozik. A nemzetközi helyzet fontos vonása, hogy a gyarmati rendszer felbomlása erőteljes léptekkel halad előre. Nemrégiben újabb független államokat üdvözölhettünk: Kenyát, és Zanzibar! A gyarmatosítók természetesen nem A békés egymás mellett élés politikájának érvényrejutását szolgálja Hruscsov elvtárs javaslata, amelyet a világ állam- és kormányfőiszívesen válnak meg a jogtalanul bitorolt birtokaiktól, s katonai erők alkalmazásától sem riadnak vissza, ha arról van szó, hogy volt gyarmataikon fenntartsák uralmukat, vagy legalább befolyásukat. Tudniok kell azonban, hogy a Zanzibari Népköztársaság, vagy más független állam katonai fenyegetése ma már nem vezet eredményre. Mindazok a népek, amelyek képesek kivívni szabadságukat és függetlenségüket, meg is tudják azt védelmezni. Azt is tudniok kell, hogy a szocialista világrendszer és a világ haladó erői ebben a küzdelemben a nemzeti függetlenségüket kivívott, azt védelmező népek mellett vannak. Ezért is elítéljük az Északatlanti Szövetség tagállamainak Ciprus szigete ellen tervezett katonai intervencióját. Úgy véljük, hogy a ciprusiaknak maguknak, külső erők és főként külsős fegyveres beavatkozás nélkül kell megoldani problémáikat a nemzeti függetlenség és Ciprus népeinek barátsága jegyében. A nemzetközi helyzet további enyhülésének jegyében ült össze újabb ülésszakra a 18 hatalmi genfi leszerelésiértekezlet. Korábban ez a testület mázsányi papírhegyet termelt, de érdemleges eredményre nemhez intézett a területi és határviszályok békés, fegyveres összetűzéseket kizáró megoldására jutott. A szocialista országok részéről a jóakaratban itt sincs hiány, elég csak arra emlékeztetni, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának decemberi ülésszakán egyoldalúan 600 millió rubellal csökkentették az 1964. évi katonai kiadásokat. A Magyar Népköztársaság kormánya — mérlegelve a nemzetközi helyzet alakulását, valamint honvédségünk harci készültségének eddig elért fokát — szintén lehetőnek tartotta, hogy az idei költségvetésben kisebb összeget irányozzon elő honvédelmi kiadásokra, mint amekkorát az ötéves terv kidolgozásakor erre az évre korábban meghatároztunk. Mi azt szeretnénk, ha minél előbb eljönne az az idő, amikor már egy fillért sem kell fegyverre költeni. Gondolom, hogy ezzel az óhajunkkal még parlamentünk katonai képviselői is egyetértenek. Ők is könnyen találnának maguknak helyet a békés termelésben. De ezt ma még nem tehetjük meg. Mindaddig éberen kell őrködnünk fegyveres erőink harckészségén, amíg az imperialista hatalmak részéről háborús veszély fenyeget, amíg a békéért harcoló erőknek nem sikerül kivívniuk az általános és teljes leszerelést. Ha a nyugati hatalmak a szocialista országokéhoz hasonló jó szándékkal küldték el képviselőiket Genfbe, újabb lépésekre van lehetőség az általános és teljes leszerelés útján. Erre kiváló alkalmat nyújtanak azok a javaslatok, amelyeket a Szovjetunió képviselője az értekezlet elé terjesztett — hangsúlyozta a szónok, majd így folytatta: az előkészületek a Hazafias Népfront tavaszi kongresszusára. Négy év munkáját kell most mérlegre tenni és a bizottságok tevékenységének vizsgálata, a csaknem 150 000 bizottsági taggal, a sok tízezernyi aktivistával folytatott beszélgetések ismét kirajzolták a szocializmust építő országunk politikai arculatát. A vitákban, beszélgetésekben természetesen sok kritika is elhangzott. A bizottsági tagok nemcsak a saját munkájukban mutatkozó hiányosságokat, hanem a helyi tanácsok hibáit is felemlítették. A kritikából azonban nem valamiféle felelőtlen, mindig elégedetlenkedő hang hallatszott ki, hanem az egész országért felelős nép hangja, a gazda hangja, gondoskodása, a szocialista haza szeretete, teljes egyetértés a kormányzat politikai vonalával. Majd külpolitikai és Bács megyei problémákról beszélt. A továbbiakban hangoztatta, hogy amikor az országgyűlés a költségvetés külügyi kiadásait megszavazza, egyben elismeréssel emlékezik meg a külügyi tárca képviselőiről, akik az elmúlt években nehéz viták során jól és jogos nemzeti önérzettel képviselték ügyünket a legkülönbözőbb nemzetközi fórumokon, állomáshelyeken. A mezőgazdasági szakmunkásképzésről szólva elmondotta, hogy a Hazafias Népfront e probléma megoldásában az elmúlt években igyekezett a földművelésügyi kormányzat segítségére leírni. Arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképzés gondolata —különösen a tanyás jellegű megyékben — már az általános iskolai oktatásban is helyet kapjon. Ezzel is biztosítani lehetne, hogy a falusi fiatalságnak legalább egy része a falun maradjon. Jelenleg a képzés csak részben iskolarendszerű, mert mindössze háromhónapos elméleti oktatást nyújt iskolai körülmények között. Ezért helyenként idegenkedés mutatkozik a mezőgazdasági szakmunkásképzéssel szemben. A szülők és a tanulók nagy része azt szeretné, ha az oktatásban résztvevők középfokon is folytathatnák tanulmányaikat, ami egyébként egybevág általános politikánkkal. Az ezen a területen mutatkozó problémákat több minisztériumnak kell alaposan megvizsgálnia, hogy megtehessük a szükséges lépéseket. Hangoztatta: egyetért a Munkaügyi Minisztériumnak azzal ajavaslatával, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképzés alapja a mezőgazdasági szakközépiskola legyen. Befejezésül kijelentette, hogy az 1964. évi költségvetést mind egészében, mind részleteiben elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Letelepedési segély a falusi védőnőknek Dobos József Baranya megyei képviselő fiatal bányavárosunk, Komló eredményeiről, gondjairól beszélt. A képviselő felszólalása végén arra kérte az illetékeseket, hogy a következő esztendők terveinek kialakításakor fokozottabban vegyék figyelembe a bányászváros igényeit.. A következő felszólaló Juhász János, Fejér megye képviselője volt, aki Fejér megyei problémákat tett szóvá. Juhász János ezután néhány megoldandó problémára hívta fel az országgyűlés és az illetékes szervek figyelmét. Indokolatlan és helytelen, hogy a már meglevő beruházásokat nem használjuk ki eléggé. A több száz millió forintos költséggel felépült Dunai Szalmacellulózegyár például tavaly előirányzott termelésének csak a felét adta, elsősorban nyersanyaghiány miatt. A képviselő javasolta: intézkedjenek, hogy a gyár jelentős importmegtakarítást lehetővé tevő működését ne zavarja a szalmahiány. Juhász János másik javaslata a 7-es számú főútvonal Velencei tó melletti szakaszának felújítására vonatkozott. Juhász János a költségvetési javaslatot elfogadta. Ezután az elnök ebédszünetet rendelt el. Dr. H. Nagy Anna, Heves megyei képviselő volt az ebédszünet utáni első felszólaló. Elöljáróban hangsúlyozta: Helyes lenne, ha az orvosokhoz hasonlóan a falusi védőnőknek, ápolónőknek is letelepedési segélyt nyújtana államunk. Meg kellene vizsgálni a munkaruha-ellátás kérdését is. — Idei költségvetésünk — mondotta befejezésül — alkalmas arra, hogy megvalósuljanak céljaink, jobb legyen az egészségügyi ellátás, ezért azt elfogadom. Milyen előadókra van szükség? Dr. Hornung Mátyás Szabolcs-Szatmár megyei képviselő az állattenyésztés kérdéseivel foglalkozott. Örömmel állapította meg, hogy a költségvetés az országgyűlés korábbi ülésein elhangzott javaslatok nagy részét figyelembe veszi. A költségvetést elfogadta. Dr. Kovács Magdolna Szabolcs-Szatmár megyei képviselő a költségvetés kulturális előirányzatait méltatta. A szakmunkás-képzésről szólva hangoztatta, hogy ebben a tekintetben a szakoktatók hiánya okozza a legnagyobb nehézséget. A felnőttek oktatásához olyan előadók szükségesek, akik magas szintű elméleti tudással és ugyanakkor kipróbált termelési tapasztalatokkal is rendelkeznek. Fontos, hogy a szakmunkásbizonyítványt szerző , dolgozók bér szempontjából is előnyben részesüljenek. Ezután az általános iskolai oktatás problémáit fejtegette. Az eredményesen dolgozó általános iskola a biztosítéka annak — mondotta —, hogy a falunak jó mezőgazdasági szakemberei legyenek. A fiatalokat az itt kialakult készségek teszik képessé a későbbi magasabb tanulmányokra. Végül kérte, hogy a kormányzat a költségvetési tételek realitásánál vegye figyelembe a javaslatokat. Dr. Törő Imre budapesti képviselő az egészségügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. — A költségvetési tervezet szerint egészségügyi és szociális kiadásokra az idén 17,307 millió forint, az 1963. évinél 6,5 százalékkal nagyobb összeg jut. Teljesen egyetértek — mondotta — azzal a költségvetési tervezetben meghatározott céllal, hogy ezeket a rendelkezésre álló eszközöket elsősorban a már elért egészségügyi eredmények megszilárdítására kell felhasználni. Ezzel elkerüljük azokat a hibákat, amelyeket már többször elkövettünk. A múltban ugyanis létrehoztunk olyan új intézményeket, amelyeknek a feltételei még nem érettek meg, s ezzel elvontuk a pénzt időszerűbb, fontosabb feladatoktól. Dr. Törő Imre a továbbiakban kiemelte: az átlagos életkor meghosszabbodása, a biológiai tudományok haladása az orvosi ellátás korszerűsítését is szükségessé tesz! Mindez megköveteli, hogy az egészségügy rendelkezésére álló eszközöket minél hatékonyabban használjuk fel. A képviselő ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy egyes költségvetési szerveknek biztosítsanak az eddiginél nagyobb önállóságot, mert ha nem kell túlzott mértékben ragaszkodniuk bizonyos költségvetési sémákhoz, célszerűbben, eredményesebben gazdálkodhatnak. Dr. Törő Imre a költségvetési javaslatot a maga és a budapesti képviselőcsoport nevében elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra javasolta. Feladatainkat csak a tömegek odaadó munkájával lehet megvalósítani A szocializmus teljes felépítésének munkája ma elsősorban termelő, gazdasági, kulturális és tudományos tevékenység. Azt jelenti-e ez a tény, hogy a politikai szervező-nevelő munka, a pártszervezetek, az állami és a társadalmi szervek tevékenysége háttérbe szorult, vagy másodrendűvé vált? Nem, természetesen nem jelenti ezt. Feladatainkat csak a tömegek odaadó munkájával, a szocialista építésben való öntudatos részvételével oldhatjuk meg. Helyes és jó dolog a prémium és a nyereségrészesedés, de nagy baj lenne, ha csak ez ösztönözné dolgozóinkat az eredményesebb, a jobb munkára. Ipari, mezőgazdasági, kulturális terveink teljesítésének elsőrendű feltétele, hogy a dolgozó tömegek odaadással, alkotóerővel vegyenek részt valóraváltásukban. Ez pedig nélkülözhetetlenül szükségessé teszi a tömegek között a kiterjedt, széles körű felvilágosító és szervező munkát. A párt és a kormány az élet minden területén arra törekszik, hogy kipróbált és helyesnek bizonyult politikai vonalát következetesen megvalósítsa és attól a jövőben sem tér el. Minél többen teszik benső meggyőződésből magukévá ezt a politikát, annál biztosabban és gyorsabban haladunk előre a szocializmus teljes felépítésében, annál erőteljesebben növekedhetik népünk jóléte. Országunk fejlődése annnál biztosabb, minél szilárdabb társadalmunk egysége. Az alapvető politikai célok tekintetében általában egész társadalmunk egységes: megszűnt a belső széthúzás, s minden erőnket az építőmunkára fordíthatjuk. A Hazafias Népfront-mozgalom szerepe és hatóköre nő, s legfőbb feladata most az, hogy országépítő terveink megvvalósítására mozgósítsa a dolgozó milliókat. Kállai Gyula emlékeztetett arra, hogy az idén ősszel lesz. 20 éve, hogy megkezdődött a történelmi fordulat, amelynek eredményeként hazánkfelszabadult a fasizmus rabsága alól és elindulhatott a demokratikus fejlődés útján. Októberben lesz 20 éve, hogy hazánk földjére léptek a felszabadító szovjet hadsereg első egységei, üldözve és verve a fasiszta ellenséget. 20 évvel ezelőtt, 1944. december 22-én alakult meg Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormány. A jövő év március 15-én lesz a huszadik évforHa visszatekintünk az elmúlt időszakra, az öröm és büszkeség érzése hat át bennünket. Népünk küzdelme, munkája nem volt hiábavaló! Legyőzte az elleni, a tornyosuló millió akadályt, kijavítva saját hibáinkat, végül is közel értünk a célhoz: a szocialista Magyarország teljes felépítéséhez. Azt hiszem, mindnyájunk gondolatát tolmácsolva mondhatom: hazánk felszabadulásának iódulója annak, hogy a magyar parasztság a munkásosztály támogatásával, az új, demokratikus hatalom segítségével diadalravitte az ezeréves port, s megkezdte a földreform megvalósítását. A jövő év április 4-én ünnepeljük nemzetünk legnagyobb történelmi eseménye: Magyarország teljes felszabadulása 20. évfordulóját, szádik évfordulóját ez évi terveink pontos végrehajtásával, a szocialista építőmunkában elért újabb eredményekkel ünnepelhetjük méltóképpen! Az idei költségvetésünk e célok elérését szolgálja. Elfogadva a költségvetést, képviselőtársaimat e nagy feladatok megoldására, eredményes, jó munkára hívom fel — fejeztei be nagy tapssal fogadott beszédét Kállai Gyuula. Küzdelmünk nem volt hiábavaló További felszólalások miután Nagy Richárd budapesti képviselő szólalt fel. Elmondotta: az országgyűlés honvédelmi bizottsága a népgazdasági érdekek harmonikus figyelembevételét látja abban is, hogy a honvédelmi tárca 1964- ben az összes kiadásoknak csupán 6,8 százalékát javasolja honvédelmi célokra, szemben a tavalyi 1,1 százalékkal. Nagy Richárd a továbbiakban a népgazdasági tartalékok feltárásának jelentőségével, ezen belül elsősorban a hazai cellulóz-hordozók jobb felhasználásának lehetőségével foglalkozott. Dr. Szabó Pál Zoltán, Baranya megyei képviselő az élővizek tisztaságának védelmére hozott kormányrendeletről szólott. Varga Gyula, Zala megyei képviselő hangoztatta felszólalásában : a költségvetési tervezet Dr. Ortutay Gyula Bács megyei képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa számai beszédesen bizonyítják, hogy népgazdaságunk a párt VIII. kongresszusa által megjelölt úton halad. Befejezésül hangoztatta, hogy a költségvetést megalapozottnak, részleteiben és összességében is helyesnek tartja és örömmel fogadja el. Szünet után Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnökének elnöletével folytatódott a tanácskozás. Elek László Békés megyei képviselő a művelődésügyi tárca költségvetési tételeivel foglalkozott hozzászólásában, majd dr. Désy Frigyes a tudományos kutatómunka koordinálásának javítására tett javaslatot. Szabady Béláné Veszprém megyei képviselő felszólalásában kérte, hogy az illetékesek vizsgálják meg a vegyipar tervezettnél gyorsabb ütemű fejlesztésének lehetőségét. nak főtitkára elmondotta, hogy országszerte most folynak Előkészültek a Hazafias Népfront kongresszusára 3 Szmbat, 1964. február . Az ösztönzőbb bérezési és elosztási forma jelentősége Sümegi János, Nógrád megyei képviselő a nagyobb pusztulásnak kitett és nehezebben művelhető lejtős területek helyzetével foglalkozott. Felhívta a hasonló vidékeken gazdálkodó termelőszövetkezetek figyelmét, hogy ismerkedjenek meg az újfajta ekével, kománylemezzel, mert ez nemcsak Nógrádban, hanem minden hasonló vidékén jól megfelel a célnak. — Olyan szakiskolát, lehetőleg felsőbbfokú technikumot kellene életre hívni — folytatta a gondolatmenetet, a képviselő —, amelynek végzős növendékei a talajvédelem, a talajjavítás szakembereiként foglalnák el helyüket a tsz-ekben és más, érdekelt szerveknél. Sümegi János felszólalásának további részében egyebek között hangsúlyozta, hogy az ösztönzőbb elosztási, bérezési formák meghonosítása, az anyagi érdekeltség növelése serkenti dolgozó parasztságunk termelési kedvét, s jótékonyan érezteti hatását a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megoldásában. — Elejét kellene venni — mondotta ezután Sümegi — az olyan hibáknak, hogy például kötött talajra lánctalpas, nehezen járható, nem művelhető talajra pedig gumikerekes traktorokat kapnak a termelőszövetkezetek. Jó lenne, ha minden külföldli géphez magyar nyelvű kezelési utasítást adnának, mert az idegennyelvű szöveggel nem sokra jutnak — például — a traktorosok. A képviselő assza zárta, felszólalását, hogy a költségvetést jónak tartja és elfogadja. Rónyi Gyula budapesti képviselő iparunk néhány problémájára hívta fel a figyelmet. Egyebek között arra, hogy az ipari vállalatok jelentős része már 1963 elejétől vitában állt az illetékes állami szervekkel a létszámot illetően. Az üzemek ugyanis a meghatározottnál nagyobb munkásgárdával akarták teljesíteni kötelezettségeiket, mivel azonban erre nem nyílt lehetőségük, a túlóráztatáshoz folyamodtak. — A túlórák növekedése azonban nem „istencsapás” — hangsúlyozta a képviselő. Objektív és szubjektív okai a gyáron belüli szervezetlenség, a nem kielégítő munka- és üzemszervezés, valamint az a sajnálatos tény, hogy nem megfelelően gazdálkodnak a munkaerővel. A képviselő ezután szóvá tette, hogy az új gyártmányoknak hosszú az átfutási ideje, a gyártásfejlesztés lassabban halad, mint a gyártmányfejlesztés. Gazdasági életünk gyakorlatában éppen ezért jobban kifejezésre kell juttatni, hogy a gyártmány- és a gyártásfejlesztés a műszaki haladás két, lényegében egyenrangú oldala, s ha tovább akarunk lépni, mindkettővel szervezettebben és rendszeresebben kell foglalkozni — hangsúlyozta, majd arról beszélt, hogy az ipar előtt álló nagy feladatok megoldásához egyrészt még több technikusra, mérnökre, másrészt pedig a már most rendelkezésre álló szellemi kapacitás jobb kihasználására van szükség. (Folytatás a 4. oldalart )