Csongrád Megyei Hírlap, 1964. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-14 / 37. szám
Ülésezik az SZKP KB plénuma Csütörtökön az SZKP Központi Bizottságának plénuma a nagy Kreml palota kongresszusi termében folytatta munkáját. A plénum résztvevői — mint ismeretes — a szovjet mezőgazdaság belterjesztésére vonatkozó beszámoló felett vitáznak. A plénum szerda esti ülésén nagy figyelmet keltett Aszkocsenszkij akadémikus felszólalása. Elmondta, hogy a szovjet folyók négyötöde az Északi Jeges-tengerbe és a Csendes-óceánba ömlik, ami igen kedvezőtlen a mezőgazdaság vízellátása szempontjából. A helyzet megjavítására nagy befogadóképességű víztárolók vagy mesterséges vízválasztók létesítését ajánlotta. Március 9-én és 10-én békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénztár négy hét múlva rendezi az idei első államkölcsönsorsolásokat. Március 9-én és 10-én tartják az I., az V. és a VI. békekölcsön 1964 első félévi húzását. Az I. békekölcsönt*l 21,4 millió forint, az V. békekölcsönből 38,4 millió forint, a VI. békekölcsönből pedig 57,1 millió forint jut nyeremény és törlesztés formájában a kötvénytulajdonosoknak. A kétnapos húzáson a három kölcsönből feszesen mintegy félmillió kötvényre 116,9 millió forintot sorsolnak ki. (MTI) Új hidegfront érkezett A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztálya tájékoztatásul közölte, hogy a csütörtökön még erős északi-északkeleti szél mérséklődik kissé. Az éjszakai lehűlés fokozódik: péntek reggel előreláthatólag mínusz 10 körüli, vagy a 10 fokot is meghaladó fagyok lesznek országszerte. A nappali hőmérséklet ugyancsak télies marad: általában mínusz 4 —plusz 1 fokig emelkedik. (MTI) XXI. évfolyam, 37. szám VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A.VAGYA/ SZPCJ.AUSJ/1 MUNKÁS**** M Péntek, 1964. február 14. Ára: 59 fillér Nagyon sok múlik a vasutas dolgozókon Jelentés a vasutasok szocialista munkaversenyének múlt évi tapasztalatairól A vasutas-szakszervezet megyei bizottsága február 13-án megtárgyalta a termelési bizottság jelentését a szocialista munkaverseny, a szocialistabridág-mozgalom és a szakszervezeti munka múlt évi tapasztalatairól. A sok ezer dolgozót érintő jelentés alaposan elemzi az elmúltévi eredményeket, elsősorban a termeléssel összefüggésben. Ismeretes, hogy az elmúlt év első negyedében az időjárás nagy nehézségeket okozott a közlekedésben. Ennek következtében a vasút dolgozói nem teljesíthették az első negyedévi tervet. A szocialista munkaverseny, a szocialistabrigád-mozgalom jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a lemaradás az év további részében lényegesen csökkent. Ennek ellenére sem a teherszállítási, sem a személyszállítási tervet nem sikerült minden részletében, maradéktalanul teljesíteni. A vasutas dolgozók erőfeszítései, igyekezete következtében lényegesen javult a teherkocsi-kihasználás. Az előző évi 12,74 tonnával szemben a kocsikihasználás 1963-ban 13,07 tonnára emelkedett. A tehervonatok 830 tonnás átlagos terheléssel futottak, szemben az előző évi 814 tonnával. A megfelelő terhelés mellett azonban megjegyzendő, hogy a vonatok utazási sebessége csökkent és a mozdonyokat — főként a nagy mozdonyokat — nem használták ki megfelelően. Az említett negatívumok ellenére a vontatási szolgálat derekasan helytállt a munkában. A szolgálat 1,4 millió forint értékben teljesítette fajlagos szénmegtakarítási versenyvállalását. Szívós küzdelmet vívtakegész évben az építési szolgálat dolgozói is. Ennek ellenére a zord időjárás miatt, másrészt anyaghiány és munkaerőhiány miatt a szolgálatnak nem sikerült a tervet teljesítenie. Hasonlóan elmaradt a tervteljesítésben a pályafenntartás is, nem utolsósorban amiatt, hogy a hőeltakarítás, valamint a fagy okozta akadályok elhárítása 600 ezer órát vett igénybe. Megállapítható az is, hogy a pályafenntartási szolgálat a nehézségek ellenére rendben tartotta a vonalakat, a pályák állapota megfelelő, s e téren az igazgatóság országosan az elsők között áll. Sikeres volt a távközlő- és a biztosítószolgálat tevékenysége is. Az igazgatóság területén közel 5 millió forintot fordítottak a távközlő- és a biztosítóberendezések fenntartására. Építési tervét a szolgálat 101,8 százalékra teljesítette. A termelési bizottság megalapította a továbbiakban, hogy a kisebb lemaradásoknak személyi okai is voltak. Egyes vasúti dolgozók esetenként nem elég körültekintéssel végezték munkájukat, helyenként meglazult a fegyelem, így történhetett, hogy a forgalmi balesetek száma nőtt és a balesetekből származó árukár összege is. A baleseteket és azok következményeit a fegyelem szigorúbb betartásával csökkenteni lehetett volna. A szocialista munkaverseny szervezésére irányuló nevelő- és szervezőmunkának nem utolsósorban az említett problémák megszüntetésére kell irányulnia. Igen sok az új dolgozó. Nagy a fluktuáció. Ez nehezíti a helyzetet, növeli a szakszervezeti bizottságok szerepét. A vasutas dolgozóknak meg kell érteniök, hogy a vasúti munka szigorú fegyelmet, gondosságot, pontosságot és hozzáértést követel. Nagyon sok múlik az egyes vasutas dolgozók helytállásán. Éppen ezért a szakszervezeti bizottságok törekedjenek minél alaposabban elősegíteni a tervteljesítést. A dolgozók kapjanak megfelelő tájékoztatást az általános helyzetről és a konkrét teendőkről. Lássák, milyen feladatokat kell végrehajtani és mi akadályozza a tervteljesítést. Ki kell kérni és meg kell valósítani a dolgozóknak a termelés elősegítésére vonatkozó helyes javaslatait. Megállapította a termelési bizottság, hogy a múlt évi eredmények elérésében jelentős szerepe volt a szocialistabrigád-mozgalomnak. A szakszervezeti szervek, valamint a gazdasági vezetők általában megfelelően foglalkoztak amozgalommal. Ugyanakkor hiba, hogy a szolgálati vezetők és a szakszervezeti bizottságok munkájában még nem vált rendszeres gyakorlattá, hogy minden vonatkozásban, menetközben is segítsék a brigádok tevékenységét, a mozgalom fejlődését. Tapasztalható, hogy a szocialista brigádokkal, a brigádok ügyeivel inkább csak a termelési tanácskozások időszakában törődnek. Helyes lenne, ha a szakszervezeti bizottságok és a szolgálati vezetők közelebb jutnának konkrétan az egyes brigádok életéhez. Feloszthatnák egymás között a brigádokat, részt vehetnének megbeszéléseiken, több segítséget nyújthatnának problémáik megoldásában. Ugyancsak fontos lenne, hogy a brigádok belső élete szervezettebbé váljék. Tartalmasabbá kell tenni a munka kollektív értékelését. Ez lehetővé tenné, hogy a szocialistabrigád-mozgalom szélesebb nyilvánosságot kapjon. Valamennyi főbb tapasztalatot egybevetve, a termelési bizottság rámutat jelentésében arra, hogy a munkaversenyben, a szocialistabrigád-mozgalomban és általában a szakszervezeti munkában elért eredmények jó alapot jelentenek az idei megnövekedett feladatok végrehajtásához. Nem utolsósorban a szakszervezeti bizottságokon múlik, hogy a vasutas dolgozók ezrei hogyan értik meg tennivalóikat, és milyen öntudatosan, milyen felelősséggel dolgoznak az éves tervek teljesítésében. Egy parlamenti interpelláció nyomában Állami gazdaságokban próbálják ki az új épülettípusokat Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Hensperger Péter képviselő a mezőgazdasági beruházások tervezésének és kivitelezésének megjavítása érdekében interpellált a földművelésügyi miniszterhez. Válaszában a miniszter utalt az ezzel kapcsolatos intézkedésekre, amelyeknek kezdeti eredményeit a termelőszövetkezetek ezévi beruházási programja már tükrözi. A korábbi ideiglenes, egyszerű állatférőhelyek helyett az idén már csak időtálló, korszerű, a nagyüzemi technológiának megfelelő épületeket létesítenek. A néhány évvel ezelőtt még széles körben alkalmazott favázas szerkezeteket kizárólag juhhodályoknál, valamint góréknál és dohánypajtáknál használják. Az istállókat több évtizedes használatra tervezik és építik, s ez nemcsak az építőanyagok tartósságát, a kivitelezés műszaki igényességét jelenti, hanem azt is, hogy az épületek belső berendezése könnyen átalakítható és továbbfejleszthető. A termelőszövetkezeti építkezésekhez a Földművelésügyi Minisztérium rendelkezésre bocsájtotta az ajánlott és típustervek katalógusát. Ez csaknem 100 tervet tartalmaz, csupa olyan épülettervet, amely a gyakorlatban már jól bevált. Az előző időszakban — a nagyüzemi termelés kialakulatlansága, a korlátozott anyagi lehetőségek és más okok miatt — a terveket évről-évre változtatták. Most szakítanak a folytonos módosításokkal, s már eldöntötték, hogy a jövő évre is az idei tervek maradnak érvényben. Ez lehetőséget nyújt a tervek gondosabb adaptálására, a kivitelezés jobb előkészítésére, s a szövetkezetek már ismert, jól bevált épülettípusok között választhatnak. Másik előnye ennek a „stabilizálásnak”, hogy több idő jut az újfajta épületek alapos gyakorlati kipróbálására. A parlamenti interpellációra adott válaszában a földművelésügyi miniszter közölte, hogy a mezőgazdasági üzemeknek ezentúl csak olyan épületek terveit ajánlják kivitelezésre, amelyek kísérleti jelleggel már legalább egy évig kifogástalanul üzemeltek. A Földművelésügyi Minisztérium most kijelölte azt a négy nagy állami gazdaságot, ahol a „prototípusokat” felépítik, kipróbálják, s gyakorlati szakembereknek, termelőszövetkezeti vezetőknek széles körben bemutatják. Az idén nyáron itt épül fel az első zárt borjúnevelő és növendékistálló, valamint több új típusú járulékos épület: tejház, almatároló, borpince, stb. Ha teljesen megfelelnek, akkor két év múlva a termelőszövetkezetek „kockázat nélkül” alkalmazhatják ezek terveit is. (MTI) Nyolcvennlakásos bérház épül Vásárhelyen (Enyém 7. ferv) A Kossuth tér és a Lenin út sarkán a napokban hozzákezdtek egy nyolcvanlakásos brrhhsz építéshez a Csongrádi megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Képünkön az alap betonozását végzi Terhes Sándor 12 fős brigádja Legyen még tartalmasabb az ifjúsági munka Ülést tartott a KISZ Csongrád megyei Bizottsága Tegnap, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel Szegeden, az MHL megyei székházában ülést tartott a KISZ Csongrád megyei Bizottsága. A tanácskozást dr. Lőkös Zoltánná, a megyei KISZ-bizottságnevelési osztályának vezetője nyitotta meg, majd Bíró Lajos, a megyei KISZ-bizottság első titkára tartott beszámolót. Bevezetőben az elmúlt év eredményeit elemezte, elmondotta, hogy sikerült egységes szemléletet kialakítani a falusi ifjúsággal való foglalkozást illetően. A KISZ sokat tett a tsz-ek megszilárdítása és erősítése érdekében is. Ennek eredményeként megyeszerte lassult, sőt egy-két községben meg is állt a fiatalok elvándorlása, sok községben pedig vissza is térnek a korábban elköltözött fiatalok. Az eszköz, amely visszahozza a fiatalokat, a szakmunkásképzés, annak az elvnek az alkalmazása, hogy lehetőleg minden falusi fiatal megfelelő mezőgazdasági szakképesítést nyerjen. Ennek megfelelően a múlt évben Csongrád megyében már közel 700 mezőgazdasági tanuló volt és mintegy ezer fiatal vett részt a felnőttek számára rendezett szakmai továbbképzésben. A megyei KISZ-bizottság ez évi munkatervéről szólva az előadó elmondotta, hogy a szervező munkán túl elsősorban a tartalmi, nevelő munkára kell az erőket koncentrálni. A munka tartalmasabbá tétele érdekében az ifjúsági rétegeinek megfelelően differenciálni kell a feladatokat. Hogy ez minél eredményesebb legyen, az egyes KISZ-bizottságokat átszervezik. Az átszervezés során termelési, szervezési, iskolai, nevelési és gazdasági osztályokat alakítanak ki. Az osztályokat társadalmi munkabizottságok segítik, így megszervezik az ipari, a mezőgazdasági, a szervezési, a nevelési és az iskolai társadalmi munkabizottságot. A KISZ az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is igen nagy súlyt fektet a termelés segítésére. Az iparban elsősorban is a termelékenység növelését kell elérni. Ennek fontos eszköze az állandó szakmai továbbképzés. Az üzemek lehetőleg saját fiataljaikból neveljék ki jól képzett szakmunkásgárdájukat. A termelést segítő munkaversenyek szervezésére a következőkben ugyancsak nagy gondot fordítanak. A beszámoló után Szögi Béla, a megyei KISZ-bizottság titkára ismertette a közelmúltban befejezett tagösszeírás és az »Ifjúság a szocializmusért«« mozgalom 1963. évi eredményeit.. Mindkét összesítésről már korábban beszámoltunk olvasóinknak. A beszámolókat vita követte. A vitát Biró Lajos, a KISZ Csongrád megyei Bizottságának első titkárafoglalta öszsze. A megyei KISZ-bizottság ülése dr. Lőkös Zoltánné zárszavával ért véget. 361 teleltek a kenyérgabona-vetések A megyék irányító szakemberei, a gazdaságok vezetői az ország nagy részén megtartották az első tájékozódó határszemléket, és megállapították, hogy a kemény fagyokkal, s nagy hóval beköszöntött idős tél nem okozott számottevő kárt az őszi vetésekben; a kenyérgabonák általában jól teleltek. A Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgatóságának szakemberei most a koratavaszi mezei munkák kezdetén arra hívják fel a mezőgazdasági termelőüzemek vezetőit, gyakorlati szakembereit, hogy ahol a hó vastagsága, illetve a talajviszonyok engedik, minél előbb szórják ki az őszi gabonafélékre a szükséges műtrágyaadagokat. Használják ki mindenütt a reggeli fagyokat a fejtrágyázásra, nehogy a gépek kárt okozzanak a növényzetben. Egyes vidékeken szórványosan láthatók máris pangó vizek. A gabonát megfojtással fenyegető vízréteget mindenütt sürgősen vezessék el. A szakemberek kísérjék állandó figyelemmel a következő hetekben a nagy hőmérsékleti ingadozásokat, amelyek esetleg felfagyásokat okoznak. A felfagyott vetéseket néhány napon belül — ha kell, többször is —járassák meg hengerekkel.