Csongrád Megyei Hírlap, 1964. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-14 / 37. szám

­ Ülésezik az SZKP KB plénuma Csütörtökön az SZKP Köz­ponti Bizottságának plénuma a nagy Kreml palota kong­resszusi termében folytatta munkáját. A plénum részt­vevői — mint ismeretes — a szovjet mezőgazdaság bel­­terjesztésére vonatkozó beszá­moló felett vitáznak. A plénum szerda esti ülé­sén nagy figyelmet keltett Aszkocsenszkij akadémikus felszólalása. Elmondta, hogy­ a szovjet folyók négyötöde az­ Északi Jeges-tengerbe és a Csendes-óceánba ömlik, ami igen kedvezőtlen a me­zőgazdaság vízellátása szem­pontjából. A helyzet megja­vítására nagy befogadóké­pességű víztárolók vagy mesterséges vízválasztók lé­tesítését ajánlotta. Március 9-én és 10-én békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár négy hét múlva rendezi az idei első államkölcsön­­sorsolásokat. Március 9-én és 10-én tartják az I., az V. és a VI. békekölcsön 1964 első félévi húzását. Az I. békekölcsönt*­l 21,4 millió forint, az V. békeköl­csönből 38,4 millió forint, a VI. békekölcsönből pedig 57,1 millió forint jut nyere­mény és törlesztés formájá­ban a kötvénytulajdonosok­nak. A kétnapos húzáson a há­rom kölcsönből feszesen mintegy félmillió kötvényre 116,9 millió forintot sorsol­nak ki. (MTI) Új hidegfront érkezett A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztálya tájékoztatásul közölte, hogy a csütörtökön még erős észa­ki-északkeleti szél mérséklő­dik kissé. Az éjszakai lehű­lés fokozódik: péntek reggel előreláthatólag mínusz 10 körüli, vagy a 10 fokot is meghaladó fagyok lesznek országszerte. A nappali hő­mérséklet ugyancsak télies marad: általában mínusz 4 —plusz 1 fokig emelkedik. (MTI) XXI. évfolyam, 37. szám VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A.VAGYA/­ SZPCJ.AUSJ/1 MUNKÁS**** M Péntek, 1964. február 14. Ára: 59 fillér Nagyon sok múlik a vasutas dolgozókon Jelentés a vasutasok szocialista munkaversenyének múlt évi tapasztalatairól A vasutas-szakszervezet megyei bizottsága február 13-án megtárgyalta a terme­lési bizottság jelentését a szo­cialista munkaverseny, a szo­­cialistabridág-mozgalom és a szakszervezeti munka múlt évi tapasztalatairól. A sok ezer dolgozót érintő jelentés alaposan elemzi az elmúlt­évi eredményeket, elsősorban a termeléssel összefüggésben. Ismeretes, hogy az elmúlt év első negyedében az idő­járás nagy nehézségeket okozott a közlekedésben. Ennek kö­vetkeztében a vasút dolgozói nem teljesíthették az első negyedévi tervet. A szocialis­ta munkaverseny, a szocialis­tabrigád-mozgalom jelentő­sen hozzájárult ahhoz, hogy a lemaradás az év további részében lényegesen csök­kent. Ennek ellenére sem a teherszállítási, sem a sze­mélyszállítási tervet nem si­került minden részletében, maradéktalanul teljesíteni. A vasutas dolgozók erőfe­szítései, igyekezete következ­tében lényegesen javult a teherkocsi-kihasználás. Az előző évi 12,74 tonnával szemben a kocsikihasználás 1963-ban 13,07 tonnára emel­kedett. A tehervonatok 830 tonnás átlagos terheléssel fu­tottak, szemben az előző évi 814 tonnával. A megfelelő terhelés mellett azonban megjegyzendő, hogy a vona­tok utazási sebessége csök­kent és a mozdonyokat — főként a nagy mozdonyokat — nem használták ki meg­felelően. Az említett negatívumok ellenére a vontatási szolgá­lat derekasan helytállt a munkában. A szolgálat 1,4 millió forint értékben telje­sítette fajlagos szénmegtaka­­rítási versenyvállalását. Szívós küzdelmet vívtak­­egész évben az építési szol­gálat dolgozói is. Ennek el­lenére a zord időjárás mi­att, másrészt anyaghiány és munkaerőhiány miatt a szol­gálatnak nem sikerült a ter­vet teljesítenie. Hasonlóan elmaradt a tervteljesítésben a pályafenntartás is, nem utolsósorban amiatt, hogy a hőeltakarítás, valamint a fagy okozta akadályok elhá­rítása 600 ezer órát vett igénybe. Megállapítható az is, hogy a pályafenntartási szolgálat a nehézségek ellenére rendben tartotta a vonalakat, a pá­lyák állapota megfelelő, s e téren az igazgatóság orszá­gosan az elsők között áll. Sikeres volt a távközlő- és a biztosítószolgálat tevékeny­sége is. Az igazgatóság terü­letén közel 5 millió forintot fordítottak a távközlő- és a biztosítóberendezések fenn­tartására. Építési tervét a szolgálat 101,8 százalékra tel­jesítette. A termelési bizottság meg­alapította a továbbiakban, hogy a kisebb lemaradások­nak személyi okai is voltak. Egyes vasúti dolgozók­­ ese­tenként nem elég körülte­kintéssel végezték munkáju­kat, helyenként meglazult a fegyelem, így történhetett, hogy a forgalmi balesetek száma nőtt és a balesetekből származó­ árukár összege is. A baleseteket és azok követ­kezményeit a fegyelem szi­gorúbb betartásával csök­kenteni lehetett volna. A szocialista munkaver­seny szervezésére irányuló nevelő- és szervezőmunká­nak nem utolsósorban az em­lített problémák megszünte­tésére kell irányulnia. Igen sok az új dolgozó. Nagy a fluktuáció. Ez nehezíti a helyzetet, növeli a szakszer­vezeti bizottságok szerepét. A vasutas dolgozóknak meg kell érteniök, hogy a vasúti munka szigorú fegyelmet, gondosságot, pontosságot és hozzáértést követel. Nagyon sok múlik az egyes vasutas dolgozók helytállásán. Ép­pen ezért a szakszervezeti bi­zottságok törekedjenek mi­nél alaposabban elősegíteni a tervteljesítést. A dolgozók kapjanak megfe­lelő tájékoztatást az általá­nos helyzetről és a konkrét teendőkről. Lássák, milyen feladatokat kell végrehajtani és mi akadályozza a tervtel­jesítést. Ki kell kérni és meg kell valósítani a dolgozóknak a termelés elősegítésére vo­natkozó helyes javaslatait. Megállapította a termelési bizottság, hogy a múlt évi eredmények elérésében je­lentős szerepe volt a szocia­­listabrigád-mozgalomnak. A szakszervezeti szervek, va­lamint a gazdasági vezetők általában megfelelően fog­lalkoztak a­­mozgalommal. Ugyanakkor hiba, hogy a szolgálati vezetők és a szak­­szervezeti bizottságok mun­kájában még nem vált rend­szeres gyakorlattá, hogy minden vonatkozásban, me­netközben is segítsék a bri­gádok tevékenységét, a moz­galom fejlődését. Tapasztal­ható, hogy a szocialista bri­gádokkal, a brigádok ügyei­vel inkább csak a termelési tanácskozások időszakában törődnek. Helyes lenne, ha a szakszervezeti bizottságok és a szolgálati vezetők közelebb jutnának konkrétan az egyes brigádok életéhez. Feloszt­hatnák egymás között a bri­gádokat, részt vehetnének megbeszéléseiken, több se­gítséget nyújthatnának prob­lémáik megoldásában. Ugyancsak fontos lenne, hogy a brigádok belső élete szervezettebbé váljék. Tartalmasabbá kell tenni a munka kollektív értékelését. Ez lehetővé tenné, hogy a szocialistabrigád-mozgalom szélesebb nyilvánosságot kapjon. Valamennyi főbb tapaszta­latot egybevetve, a terme­lési bizottság rámutat jelen­tésében arra, hogy a mun­kaversenyben, a szocialista­­brigád-mozgalomban és álta­lában a szakszervezeti mun­kában elért eredmények jó alapot jelentenek az idei megnövekedett feladatok végrehajtásához. Nem utol­sósorban a szakszervezeti bi­zottságokon múlik, hogy a vasutas dolgozók ezrei ho­gyan értik meg tennivalói­kat, és milyen öntudatosan, milyen felelősséggel dolgoz­nak az éves tervek teljesí­tésében. Egy parlamenti interpelláció nyomában Állami gazdaságokban próbálják ki az ú­j épülettípusokat Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Hensperger Péter képviselő a mezőgazdasági beruházások tervezésének és kivitelezésének megjavítása érdekében interpellált a földművelésügyi miniszter­hez. Válaszában a miniszter utalt az ezzel kapcsolatos in­tézkedésekre, amelyeknek kezdeti eredményeit a terme­lőszövetkezetek ezévi beruhá­zási programja már tükrözi. A korábbi ideiglenes, egy­szerű állatférőhelyek helyett az idén már csak időtálló, korszerű, a nagyüzemi tech­nológiának megfelelő épüle­teket létesítenek. A néhány évvel ezelőtt még széles kör­ben alkalmazott favázas szerkezeteket kizárólag juhho­­dályoknál, valamint góréknál és dohánypajtáknál használ­ják. Az istállókat több évti­zedes használatra tervezik és építik, s ez nemcsak az épí­tőanyagok tartósságát, a ki­vitelezés műszaki igényessé­gét jelenti, hanem azt is, hogy az épületek belső be­rendezése könnyen átalakít­ható és továbbfejleszthető. A termelőszövetkezeti épít­kezésekhez a Földművelés­­ügyi Minisztérium rendelke­zésre bocsájtotta az ajánlott és típustervek katalógusát. Ez csaknem 100 tervet tartal­maz, csupa olyan épületter­vet, amely a gyakorlatban már jól bevált. Az előző idő­szakban — a nagyüzemi ter­melés kialakulatlansága, a korlátozott anyagi lehetősé­gek és más okok miatt — a terveket évről-évre változ­tatták. Most szakítanak a folytonos módosításokkal, s már eldöntötték, hogy a jövő évre is az idei tervek marad­nak érvényben. Ez lehetősé­get nyújt a tervek gondosabb adaptálására, a kivitelezés jobb előkészítésére, s a szö­vetkezetek már ismert, jól bevált épület­típusok között választhatnak. Másik előnye ennek a „sta­bilizálásnak”, hogy több idő jut az újfajta épületek ala­pos gyakorlati kipróbálására. A parlamenti interpellációra adott válaszában a földmű­velésügyi miniszter közölte, hogy a mezőgazdasági üze­meknek ezentúl csak olyan épületek terveit ajánlják ki­vitelezésre, amelyek kísérleti jelleggel már legalább egy évig kifogástalanul üzemel­tek. A Földművelésügyi Mi­nisztérium most kijelölte azt a négy nagy állami gazdasá­got, ahol a „prototípusokat” felépítik, kipróbálják, s gya­korlati szakembereknek, ter­melőszövetkezeti vezetőknek széles körben bemutatják. Az idén nyáron itt épül fel az első zárt borjúnevelő és növendékistálló, valamint több új típusú járulékos épü­let: tejház, almatároló, bor­pince, stb. Ha teljesen meg­felelnek, akkor két év múlva a termelőszövetkezetek „koc­kázat nélkül” alkalmazhat­ják ezek terveit is. (MTI) Nyolcvennlakásos bérház épül Vásárhelyen (Enyém 7. ferv) A Kossuth tér és a Lenin út sarkán a napokban hozzá­kezdtek egy nyolcvanlakásos brrhhsz ép­ítésh­ez a Csong­rádi megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Képünkön az alap betonozását végzi Terhes Sándor 12 fős brigádja Legyen még tartalmasabb az ifjúsági munka Ülést tartott a KISZ Csongrád megyei Bizottsága Tegnap, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel Szege­den, az MHL megyei székházában ülést tartott a KISZ Csongrád megyei Bizottsága. A tanácskozást dr. Lőkös Zol­tánná, a megyei KISZ-bizottság­­nevelési osztályának ve­zetője nyitotta meg, majd Bíró Lajos, a megyei KISZ-bi­­zottság első titkára tartott beszámolót. Bevezetőben az elmúlt év eredményeit elemezte, el­mondotta, hogy sikerült egy­séges szemléletet kialakítani a falusi ifjúsággal való fog­lalkozást illetően. A KISZ sokat tett a tsz-ek megszilárdítása és erősíté­se érdekében is. Ennek eredményeként me­­gyeszerte lassult, sőt egy-két községben meg is állt a fia­talok elvándorlása, sok köz­ségben pedig vissza is tér­nek a korábban elköltözött fiatalok. Az eszköz, amely visszahozza a fiatalokat, a szakmunkásképzés, annak az elvnek az alkalmazása, hogy lehetőleg minden falusi fia­tal megfelelő mezőgazdasági szakképesítést nyerjen. Ennek megfelelően a múlt évben Csongrád megyében már közel 700 mezőgazda­sági tanuló volt és mintegy ezer fiatal vett részt a felnőttek számára rendezett szakmai tovább­képzésben. A megyei KISZ-bizottság ez évi munkatervéről szólva az előadó elmondotta, hogy a szervező munkán túl első­sorban a tartalmi, nevelő munkára kell az erőket kon­centrálni. A munka tartal­masabbá tétele érdekében az ifjúsági rétegeinek megfe­lelően differenciálni kell a feladatokat. Hogy ez minél eredményesebb legyen, az egyes KISZ-bizottságokat át­szervezik. Az átszervezés során ter­melési, szervezési, iskolai, nevelési és gazdasági osz­tályokat alakítanak ki. Az osztályokat társadalmi munkabizottságok segítik, így megszervezik az ipari, a mezőgazdasági, a szervezési, a nevelési és az iskolai tár­sadalmi munkabizottságot. A KISZ az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is igen nagy súlyt fektet a termelés segí­tésére. Az iparban első­sorban is a termelékenység növelését kell elérni. Ennek fontos eszköze az állandó szakmai továbbképzés. Az üzemek lehetőleg saját fia­taljaikból neveljék ki jól képzett szakmunkás­gárdáju­kat. A termelést segítő munka­versenyek szervezésére a következőkben ugyancsak nagy gondot fordítanak. A beszámoló után Szögi Béla, a megyei KISZ-bizott­­ság titkára ismertette a kö­zelmúltban befejezett­­ tag­összeírás és az »Ifjúság a szocializmusért«« mozgalom 1963. évi eredményeit.. Mind­két összesítésről már koráb­ban beszámoltunk olvasóink­nak. A beszámolókat vita kö­vette. A vitát Biró Lajos, a KISZ Csongrád megyei Bizottságá­nak első titkára­­foglalta ösz­­sze. A megyei KISZ-bizott­­ság ülése dr. Lőkös Zoltánné zárszavával ért véget. 361 teleltek a kenyérgabona-vetések A megyék irányító szak­emberei, a gazdaságok veze­tői az ország nagy részén megtartották az első tájéko­zódó határszemléket, és meg­állapították, hogy a kemény fagyokkal, s nagy hóval beköszöntött idős tél nem okozott szá­mottevő kárt az őszi veté­sekben; a kenyérgabonák általában jól teleltek. A Földművelésügyi Mi­nisztérium növénytermesztési főigazgatóságának szakembe­rei most a koratavaszi mezei munkák kezdetén arra hív­ják fel a mezőgazdasági ter­melőüzemek vezetőit, gya­korlati szakembereit, hogy ahol a hó vastagsága, il­letve a talajviszonyok en­gedik, minél előbb szórják ki az őszi gabonafélékre a szükséges műtrágyaadago­­kat. Használják ki mindenütt a reggeli fagyokat a fejtrágyá­zásra, nehogy a gépek kárt okozzanak a növényzetben. Egyes vidékeken szórványo­san láthatók máris pangó vi­zek. A gabonát megfojtással fe­nyegető vízréteget minde­nütt sürgősen vezessék el. A szakemberek kísérjék ál­landó figyelemmel a követ­kező hetekben a nagy hő­­mérsékleti ingadozásokat, amelyek esetleg felfagyáso­kat okoznak. A felfagyott ve­téseket néhány napon belül — ha kell, többször is —já­rassák meg hengerekkel.

Next