Csongrád Megyei Hírlap, 1964. április (9. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-19 / 91. szám

Motoros postás — tanyán Nagy a terület — és a postás meg kicsi emberke ... De, ha nagy lenne is —, mérföldes csizmákban kellene lépkednie, hogy célhoz érjen. Naponta egy megdazadt táska levelet, újságot és pénzt kézbesít. Hosszú évek óta ezt teszi Száraz Béla a csongrádi tanyavilág egyik postása. Naponta 40 kilométert is biciklizett, noha fiatal ember, de néha már alig érezte■ a lábát este a sok hajtás után. Most könnyített a sorsán. Motorkerékpárt vásárolt. Gépesítette a tanyai levélkézbesítést, s ezzel újított azon a vidéken, ahol előbb lovas, majd kerékpáros postás volt a hírvivő hosszú évtizedeken át. Sokat könnyűít a sorsa, mióta megvette a fekete Danuviát. Gyorsan viszi. Hamarabb végez a kézbesítéssel, nem fáradt el és délután több szabad ideje jut az otthoni munkára is meg a családdal való foglalkozásra is. Felesége tsz-ben dolgozik, s neki is segít néha a kézbesítés után. Fut a dűlőutakon le, s fel. Megáll a címzettek tanyájánál, ő jutttatja el a várostól 9 kilométerre levő Szőlőhegy legeldugottabb zugába naponta a leveleket, hírlapokat. A tanyai lakosok már megismerik motorjának a dugását, s előre kiállnak a dűlőútra, hogy átvegyék a kézbesítményt szíves szavak kíséretében. A motoros postás új színfoltja a csongrádi tanyavilágnak ... tv..) Vizsgáznak az adminisztrátorok ~ és Mit ért az ügykezelés eltűntek egyes iratok. De ha fogalmán? Mi a különbség a gyűjtőív és a gyűjtőszám között? Hány féle az irattározás? — Ilyen és hasonló kérdések között válogathatnak a vizsgázó makói járási és községi adminisztrátorok ... Szokatlan a vizsga témája , formája azonban a szokásos. A vizsgázók a bizottságok előtt húzzák ki a kérdéseket tartalmazó cédulákat, s természetesen nem hiányzik a „vizsgadrukk”, a ,,lámpaláz” sem. Az egyik teremben Csernyik György járási vb-titkár és Varga István igazgatási osztályvezető, a másikban Juhari Ferenc főelőadó és Avar Tibor óföldeáki vb-titkár vizsgáztat. A cél a vizsga témája: a tanácsi szervek új ügyiratkezelési szabályzata! — Ez év január elsején lépett hatályba az új ügyiratkezelési szabályzat, s ezzel a vizsgáztatással az a célunk, hogy az adminisztrátorok figyelmét ráirányítsuk a helyes ügyiratkezelés fontosságára — nyilatkozik Csernyik György vb-titkár, miközben az újonnan érkezők felkészülnek a vizsgára. __ Kezdhetem — néz fel jegyzetéről dr. Kerék Lajosné. Szakszerű válaszai igazolják, hogy ismeri az ügyiratkezelés csínját-bínját. Egy-egy ügyirat helyes elintézésének alapja, hogy minden a helyén legyen, ne kelljen órákon át keresni a vonatkozó iratokat. Menynyire fontos, hogy a szabályzat szerint „járja be útját egy-egy ügyirat érkezésétől az irattárba jutásáig. Egyforma szabályok szerint. Amíg az adminisztrátorok vizsgáznak Nemes Istvánná a járástól, Szerbik Sándorné Nagyérről, Néveri Erzsébet Pitvarosról és így tovább — tekintsünk bele az új szabályzatba, mert nekünk, ügyfeleknek is mondhat újat. Ugyanis a rendelkezés célja az volt, hogy valamennyi tanácsi szervnél egyforma szabályok szerint kezeljék az iratokat. Az egységes rendszer, az előírt szabályok megtartása lehetővé teszi, hogy az ügyintézőknél ne alakuljanak ki úgynevezett „íróasztalfiók-irattárak”. A korábbi években ez nem egyszer vezetett arra, hogy az íróasztalok mélyén elfelejtődtek, majd véglegesen nem is tűntek el, mindenesetre azt eredményezték, hogy nemegyszer a törvényesen előírt 30 napon túl, vagy csak hosszú huzavonával intéződtek el... Az új rendszer érvényesülését mi, ügyfelek is elősegítjük. Méghozzá úgy, ha az ügyeink elintézése szempontjából rendkívül fontos beadványokat a postán „ajánlott” küldeményként adjuk fel. Az is helyes, ha személyesen nyújtjuk be a hatóságnál és — a szabályzatban rögzített jogunk alapján — megvárjuk, amíg azt előttünk beiktatják. Esetleg igazolást is kérhetünk arról, hogy az iratot átvették tőlünk. És ha 30 napon belül nem kapnánk választ, akkor a hatóság felettes szervéhez panasszal fordulhatunk... Az állampolgárok érdekét szolgálja a szabályzat! A vizsga közben tovább tart. — Mit tesz akkor, ha például egy idős néni akar magának átadni egy olyan beadványt, amelyből megállapíthatja, hogy annak elintézése nem a tanácsra, hanem mondjuk a rendőrségre tartozik? — hangzik a kérdés. — Átveszem a beadványt, iktatom és a tanácstól továbbítjuk az illetékes szervhez — válaszol rövid gondokodás után a földeáki Szakács Imre. Igazi vizsga — munka közben A bizottságok előtt egyre több vizsgázó kapja meg osztályzatát, s mire a beszámoltatásnak vége, a 29 adminisztrátorból ketten hármas, kilencen négyes eredménynyel, míg a többiek az ötössel büszkélkedhetnek. — Nem előírás, hogy a szabályzatból levizsgáztassuk a dolgozókat, de azért választottuk e formát, mert ■nagyon fontosnak tartjuk a szabályszerű ügyiratkezelés alkalmazását — jegyzi meg az eredményhirdetés után Csernyik elvtárs. S még azt is hozzáteszi: ezután az ügyintézők következnek. Két alkalommal továbbképzési tanfolyamot szerveznek részükre a szabályzatból. Hiszen sok múlik rajtuk, ők tehetik a legtöbbet azzal, hogy szigorúan ragaszkodnak a szabályokhoz az intézésük alatt álló iratok kezelése közben. Most jól vizsgáztak az adminisztrátorok, de ebből a „tantárgyból” nap mint nap vizsgázniuk kell — munkájuk közben! 9 Ahol milliók műsora készül Széles, térre néző épület. Előtte állandóan autósok parkíroznak. Akárcsak a harminc év előtti felvételeken. Csak akkor, azok léptek ki a kocsikból, akik a magyar bányák, gyárak, földbirtokok hasznát élvezték. A felső néhány ezer. Esetleg megbízottaik. Ezek a lépcsőkön koppanó tűsarkú cipők, elképzelhetetlenek voltak, nők nem lehettek a tőzsde tagjai. Ma színésznők, muzsikusok, táncosok, gazdasági és műszaki szakemberek, az ország minden részéből érkező egyszerű dolgozók lépik át az Al- Pár Ignác által tervezett egykori tőzsdepalota küszöbét. Az ajtókon belépők arcát, hangját, mozdulatait eldugott településeken és nagyvárosokban egyaránt figyelik. Innen futnak szét naponta az események az országba: az épület kétharmad részében dolgoznak a magyar televízió munkatársai. A BELSŐ LÉPCSŐSOR végén állandóan zsúfolt a presszó helyiség. Színészek, írók, egy-egy feketére beugró műszakiak ülnek az asztalok mellett. Ez az első stáció. Ide az is beléphet, akinek nincs felvételre behívó diszpozíciója. Ez a tv előszobája. A portásfülkén túl a gazdasági irodák, a Magyar Televízió különböző osztályai sorakoznak. A szobákból írógépkattogás, tárgyalás zaja fut a folyosóra. Akár egy napilap szerkesztőségében. Itt is mindent papírra rögzítenek. Csakhogy a tudósítások, riportok, gloszszák képekben, hangokban elevenednek meg. Minden szobában — még a presszóban is — sokszorosított program függ a falon. A televízió pontos napi műsora. Nem az, ami az újságokban megjelenik, hiszen itt minden percnek jelentősége van, és olyan momentumokat is rögzíteni kell, ami a nézők számára semmit sem jelent. Ez a program fekszik a sárga íróasztalon is, ami mellett a bemondók ülnek. A közönség csak Takács Mari, Tamás Eszter vagy Varga József mosolygó arcát, a mögéjük feszített vásznon megjelenő vetített képet látja. Nem sejtheti, hogy az őket fényképező operatőr kameráján kívül ide van beépítve az a cső alakú rögzített kamera is, amely az épület minden pontjára tovaküldi a fehér számlapú óra képét, s a közönség által jól ismert (az óra elé hajtható fehér feliratú fekete lapokról fényképezett) -Szünet-, -Filmszakadás«, -A hiba nem az ön készülékében van« szöveget. A nézők a bemondókat látják mindig először. A műsor azonban a szomszédos szobából, a televízióagyközpontjából indul. Itt történik az adás előkészítése és műszaki lebonyolítása. A különböző stúdiókkal és adóállomásokkal mikrofonon, illetve telefonon áll összeköttetésben az itt dolgozó adásvezető és két műszaki munkatársa. A képernyő egyike állandóan a már említett órát mutatja. A többin a sugárzott műsor, illetve valamelyikstúdióból a néhány perc múlva közönség elé kerülő következő műsor előkészülete látható. Külön ernyő mutatja az épületből kimenő képet és az adóállomások sugározta egész országban látható műsort így ellenőrizni lehet az esetleges műszaki hibákat is. Ha a kimenő kép gyenge, akkor az épületben keresik a hibát, ha viszont a visszajövő kép rossz, akkor sorba hívják az adókat, hogy megállapítsák: a mikrohullámú lánc melyik egysége okozza a savait. A közönség előtt megjelenő kép legtöbbször vagy közvetlenül, hogy képmagnóra rögzítve valamelyik stúdióból érkezik. A tv-játékok 90 százaléka az I-es stúdióban mérnök és a fővilágosító. A rendező utasítja mikrofonon és fülhallgatón keresztül az operatőröket, és előtte az egymás melletti monitorokon jelenik meg a négy kamera felvétele. Ő választja ki ezekből, mikor melyik kerüljön a közönség elé. Esetleg öszsze is kopírozza egyiket-másikat. A hangmérnök és a fővilágosító hatalmas, »több manuálos« fény- és hangorgona előtt ül, s egyetlen ujjmozdulattal a legkülönbözőbb fény- és hangárnyalatokat tudja létrehozni. AZ ÁLLÓ MŰSOROK a filmgépteremből kerülnek a közönség elé. Itt két 35 milliméteres és két 16 milliméteres filmvetítőgép dolgozik. A képet azonban nem vászonra, hanem egy hasáb alakú gép kicsiny ablakába vetítik, amely ezután a kapott képet továbbsugárzásra alkalmas jelekké bontja. Perforáció segítségével itt vetítik rá az idegen nyelven megszólaló filmekre az épületben készített magyar feliratokat is. Természetesen a folyosó- és lépcsőlabirintusban rengeteg érdekességet találhat még az e világban idegen ember. Adott terjedelmünkön belül azonban nem tudtunk a teljes mechanizmusról képet adni. Csupán arra vállalkoztunk, hogy felvillantsuk, honnan indul naponta útjára a milliók számára készülő műsor. Szöveg: Varga Ákos Kép: Vörös Ilona A HÁZIDEGRENDSZE készül. A hatalmas terem RE egy nagyobb méretű mennyezetét világosító hidak szobában érzékelhető legjobb és különböző szögekbe állíthan. Műszakiak és mémetett reflektorok takarják. A kék dolgoznak a falba épí halványkék körfüggönnyel fetett szekrények bonyolult dett hangszigetelő falak kökábel- és jelfogó hálózata kött dolgozik a négy legjobb között. Ez a tulajdonképpeni kamera. Tizenhat gémre szemérőközpont. Itt történik a telt, vagy függesztett mikrokép- és hangjelek bontása, a fon gondoskodik a tökéletes vidéki közvetítőkocsikból, hanghatásról. Az óriási égők vagy külföldről érkezett -fák által keltett hőség egyáltalán radt- kép, illetve hangkor- nem érezhető, kitűnő a hőrigálása. (Itt vágják le pél-szabályozás. ........................ . A stúdióból csigalépcső védául a külföldi hangot, hogy , , Tizet a rendezőfülkébe. Innen budapesti szinkronnal bekövett üvegfalon keresztül lyettesíthessék.) az adást a rendező, a hang A közvetítőkocsi belseje. Rendezői asztallal, három kameravezérlő egységgel és képellenőrző monitorokkal Stúdió rendezői fülkéje, a világításszabályozó pulttal A filing ét terem vezérlőasztala Vasárnap, 1964. április 19.