Csongrád Megyei Hírlap, 1964. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-01 / 179. szám
Szombat, 1964. augusztus 1. 2 Találgatások Washingtonban llllllllllllllllllllllllllllllllillilIllllllllllllllllllllllllllillilllllllllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIIII Ma fejezi be Butler moszkvai látogatását A nemzetközi politika legutóbbi eseményei pénteken fejezte be a Szovjetunióban tett látogatását , Thant ENSZ-főtitkár, Butler angol külügyminiszter pedig ma utazik, haza a Szovjetunióból. A két államférfi moszkvai tárgyalásainak jelentőségéről változatlanul sokat írnak a világlapok. V Thant tárgyalásairól megállapítják, hogy azok közelebb hozták egymáshoz a szovjet kormány és az ENSZ-főtitkár álláspontjait. A megbeszélések lehetőséget nyújtottak arra, hogy egyrészt Hruscsov és Gromiko, másrészt pedig U Thant részletesen kifejtsék álláspontjaikat a legfontosabb kérdésekben. Mint U Thant csütörtökön este a moszkvai televízióban elmondotta, a szovjet államférfiakkal egyebek között a leszerelés problémáját, a délkelet-ázsiai és a karibtengeri helyzetet, valamint az ENSZ tevékenységével összefüggő kérdéseket vitatták meg. A Szovjetunió népei és vezetői olyan hatékony eszköznek akarják látni az ENSZ-t, amely valóban alkalmas a béke megőrzésére és a háború elhárítására — állapította meg a főtitkár, majd a továbbiakban elmondotta, hogy az ENSZ pénzügyi válság előtt áll és megjegyezte, hogy ennek leküzdése valamennyi ország feladata. New York felé haladva TJ Thant repülőgépe leszállt a stockholmi repülőtéren, ahol a főtitkár négy órát töltött, s megbeszélést folytatott svéd államférfiakkal. Butler szovjetunióbeli látogatásának tegnapi, pénteki napja eléggé eseménydús volt. Az angol külügyminiszter délelőtt újabb megbeszélésre ült össze Gromikóval, este pedig a moszkvai televízióban számolt be látogatásának eredményeiről, moszkvai benyomásairól, ezt követően pedig sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Lapzártáig nem kaptunk részletes híreket az angol külügyminiszter megállapításairól. Londoni és párizsi lapok azonban rámutatnak arra, hogy az angol külügyminiszter elsősorban a délkelet-ázsiai helyzettel öszszefüggésben tanácskozott Gromikóval. A szovjet és az angol külügyminiszter ugyan-is társelnöke volt az 1954-es és az 1962-es genfi értekezletnek, amely az indokínai fegyverszünetet és a Laoszra vonatkozó tizennégy hatalmi megállapodást tető alá hozta. A délkelet-ázsiai helyzettel kapcsolatban az angolok álláspontja határozatlan és «ki nem munkált«: nem osztják az amerikaiak »döntsenek a fegyverek« mottójú véleményét, ugyanakkor egyoldalúnak tartják de Gaulle tervét a két Vietnam semlegesítéséről is. JOHNSON ELNÖK — aki a jelek szerint gyakorlattá tette a rögtönzött sajtóértekezleteket — csütörtökön a sebtében összehívott újságírók előtt kifejtette: nincs szándékában legközvetlenebb munkatársai közül alelnökjelöltet választani. Az elnökjelölteknek ugyanis jogukban áll, hogy maguk határozzák meg, kit látnak legszívesebben maguk mellett alelnökjelöltként. — Erről az elhatározásomról — mondotta az elnök — személyesen értesítettem Dean Rusk külügyminisztert, McNamara hadügyminisztert, Robert Kennedy igazságügy- és Freeman földművelésügyi minisztert. Tudomására hozták az elnök elhatározását Stevenson ENSZ-fődelegátusnak és Shrivernek, az amerikai «Békehadtest«-akció igazgatójának. A felsorolt személyek tehát nem jöhetnek számításba az alelnöki tisztség betöltésénél. Washingtonig jól informáltak« szerint Johnson mindezt azért tette, mert pillanatnyilag az említettek egyikét sem szólíthatja fel lemondásra. Márpedig ez volna az első lépés az alelnök-jelöltséghez. Másrészt e politikusok mindegyike pillanatnyilag hasznosabb szerepet tölt be jelenlegi tisztségében. Johnos döntése különösen Robert Kennedyvel kapcsolatban volt meglepő. Általános vélemény szerint az igazságügyminiszter népszerű az ország északi és közép-nyugati részén, de helyzete gyenge a déli államokban — a polgárjogi törvény megalkotásával kapcsolatos közreműködése miatt. Végül Johnson döntésével is értésre akarta adni, hogy nincs rászorulva Goldwater tanácsaira. A hírhedt köztársasági elnökjelölt ugyanis indítványozta: Robert Kennedyt jelölje leendő alelnökként Johnson elnök. A találgatások tehát tovább tartanak, ki is lesz Johnson a partnere, alelnökjelölti minőségben a november 3-i választásokon. Több, csaknem ismeretlen név között szerepel Humbrey szenátor neve is. Sokak szerint reá esik Johnson választása. Párizsban befejezték a francia-román tárgyalásokat Pompidou francia miniszterelnök egyhetes csendesóceáni útjáról visszatérve pénteken ebédet adott Maurer román miniszterelnök és a román kormányküldöttség tiszteletére. A délutáni órákban megbeszélésre került sor Pompidou és Maurer között, s ezzel a román kormányküldöttség franciaországi látogatásának hivatalos része befejeződött. A francia külügyminisztériumban pénteken tudományos-műszaki együttműködési szerződést írtak alá a Román Népköztársaság és a Francia Köztársaság között. Az egyezményt Manescu román és Couve de Murville francia külügyminiszter írta alá. A román kormányküldöttség látogatásáról pénteken este közös francia—román közleményt adtak ki Párizsban. A közlemény bejelenti, hogy tárgyalásokat kezdenek a jelenleginél hosszabb lejáratú francia—román kereskedelmi egyezmény megkötésére. Megegyezés született arról is, hogy az ősszel tárgyalni fognak francia—román kulturális egyezmény, valamint konzuli egyezmény megkötéséről. (MTI) Tovább kutatnak a francia bányászok után A franciaországi Champagnole bányájában rekedt bányászok megmentésére megkezdett fúrásokat tovább folytatják. Pénteken kiderült: a kutatások csak a jövő héten járhatnak eredménnyel, mert a kívánt mélységig csupán újabb gépekkel juthatnak el. Európa 50 éve Beszélő térképek Fél évszázaddal ezelőtt , 1914 augusztus elsején tört ki az első világháború, melyben az imperialista hatalmak céljaiért tízmillió ember esett el, és mintegy húszmilliót tett ki a sebesültek száma. A föld újra felosztásáért folytatott első világméretű küzdelem megindulása óta napjainkig kontinensünk politikai térképe óriási mértékben átformálódott. A 25 éves időkeresztmetszetekben ábrázolt három Európa-térképen világosan követhető a különböző — monarchikus, köztársasági és tekintélyuralmi — államformák változása mellett, az államformák tartalmára utaló (például a parlamentáris monarchiákat, a szocialista köztársaságokat, a nyílt fasiszta diktatúrákat stb. jelölő) különböző ábrák váltakozása is. Jelmagyarázat: 1. monarchikus államforma; 1/a — abszolút monarchia, különböző néven — mint például parlament — és igen korlátozott módon választott testület létezik ugyan, de az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik (parlamentáris monarchia); 1/b — az uralkodó már csupán jelképesen «szentesíti« a választott testületek által hozott határozatokat; 1/c — csak formálisan monarchia, uralkodó (király, császár stb.) nélkül; 2. köztársasági államforma; 2/a — polgári (burzsoá) köztársaság, a választók létszáma az egyes országokban fokozatosan megnövekszik ugyan, de általában csak formális jogokkal rendelkeznek; 2/b . szocialista köztársaság, az emberiség történelme folyamán első ízben a legszélesebb néptömegek által, a legdemokratikusabb módon megválasztott testület, az állami szuverenitás (fő hatalom) hordozója; 3. tekintélyuralmi autoritatív államforma, az úgynevezett «vezér« kezében összpontosul minden hatalom; 4. fasiszta önkényuralom, szélsőségesen reakciós erők nyílt terrorista diktatúrája ; 5. fasizálódó ország, szélsőjobboldali erők jelentős vagy közel döntő szerepet játsszanak az ország bel- és külpolitikai életében. Ötven évvel ezelőtt Európa-szerte az abszolút monarchia dominált. Egymással gyakorta szoros rokoni kapcsolatban álló uralkodók kormányozták »népeiket«, de az imperializmus egyeduralmának időszakában végső soron az imperialista monopóltőke eszközei voltak vagy azt képviselték Évszázados birodalmak hullottak szét, új országok jöttek létre az első világháború következményeként. Térképünk a második világháború kitörésének időpontját csupán egy hónappal megelőző Európai helyzetképet tükrözi. Legfontosabb tényező, hogy kontinensünk politikai térképén megjelent a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte, a föld első szocialista köztársasága, a Szovjetunió. Földrajzilag is lemérhető továbbá az európai fasizmus nagyarányú előretörése, melynek következtében két ország, Csehszlovákia és Albánia már eltűnt Európa térképéről Napjaink térképén azonnal szembetűnik a szocialista világrendszer európai államainak súlya. A Szovjetunió európai területeivel együtt, a második világháború után született európai szocialista köztársaságok a kontinens összterületének 65%-án, azaz 6,85 millió km-en helyezkednek el és 280 millió lakossal Európa összlakosságának 47%-át teszik ki. Fontos tényező továbbá a fasizmusnak, mint állam típusnak az Ibériai-félsziget területére történt visszahúzódása Lapzárta híres Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken délelőtt fogadta R. K. A. Gardinert, az ENSZ afrikai gazdasági bizottságának főtitkárát. A baráti légkörben lefolyt megbeszélésen eszmecserét folytattak hazánk és az afrikai gazdasági bizottság közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségéről. Az Európai Gazdasági Közösség Brüsszelben ülésező miniszteri tanácsa csütörtökön este elhatározta, megbízza az állandó képviselőket, hogy készítsék elő az Ausztria társulását célzó tárgyalásokat. A miniszteri tanács valószínűleg szeptember második felében ül öezsze ismét. Hruscsov szovjet miniszterelnök pénteken a Kremlben fogadta David Rockefellert, a New York-i Chase Manhattan bank elnökét. Az amerikai bankár leányával együtt tartózkodik a Szovjetunióban, hogy részt vegyen a szovjet és amerikai közéleti személyiségek negyedik találkozóján. * Kaid Ahmed, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság idegenforgalmi minisztere lemondott. Ben Bella elnök elfogadta a miniszter lemondását.. Kaid Ahmed továbbra is tagja marad az FLN Központi Bizottságának.