Csongrád Megyei Hírlap, 1964. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-01 / 204. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKa'sPART MEGYE­ LAPJA it XXI. évfolyam, 204. szám Ára: 50 fillér Kedd, 1964. szeptember 1. f. -----------------------------------------------------------------------------------------------­------------------------------------ e . c n Megkezdődtek a szovjet—csehszlovák párt- és államközi tárgyalások Hétfőn délelőtt a prágai várban megkezdődtek a csehszlovák és a szovjet párt- és kormányküldöttsé­gek hivatalos tárgyalásai. A szovjet küldöttséget N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, miniszterelnök; a csehszlovák küldöttséget An­tonin Novotny, a CSKP KB első titkára, köztársasági el­nök vezeti. A csehszlovák sajtó to­vábbra is nagy terjedelem­ben, vezető helyen foglalko­zik a szovjet párt- és kor­mányküldöttség c­sehszlo­vá­­­kiai látomásának esemé­­nyeivel. Hétfőn régtől Prá­gában csak a Ru­d­a Právo jelenik meg. A központi pártlap első oldalán képet közöl Hruscsov szlovákiai látogatásáról és beszámol a küldöttség visszaérkezéséről a fővárosba. Ugyancsak az első oldalon közli a lap, hogy befeje­ződtek a szlovák nemzeti fel­kelés 20. évfordulójának ün­nepségei. Két műszakot a szántó traktorok többségére! Az idei őszön csaknem négymillió katasztrális hold kapás­ és egyéb növény ter­mésének betakarítása, a ke­nyérgabona talajelőkészítése és időbeni elvetése a tava­lyinál megegyező területen, továbbá majdnem négymil­lió hold mélyszántás vár a mezőgazdaság dolgozóira. Növeli az őszi munkacsúcsot a szőlő- és gyümölcsszüret, valamint az e növények te­lepítéséhez szükséges talaj­­forgatási igény, nem is szól­va a kiszállításra váró nagy mennyiségű istálló- és mű­trágyáról. A szántási, forgatási, ta­la­jelőkészítési, vetési és mű­­trágyaszórási munkákat gya­korlatilag teljes egészében, a szállítási munkáknak pedig igen jelentős hányadát gé­pekkel kell elvégezni. Az el­múlt év őszéhez hasonló rendkívül jó időjárásra az idén reálisan nem számítha­tunk, a rendelkezésre álló géppark is adott, számottevő növekedésére az ősz folya­mán már nincs lehetőség. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az őszi mezőgazdasági munkák — a múlt évinél ne­tán kedvezőtlenebb időjárás mellett — nem végezhetők el időben és jó minőségben. A mezőgazdasági üzemek túlnyomó többségében van olyan tartalék, amellyel el­lensúlyozni lehet az időjárás bizonytalanságát. Ez a tarta­lék nem más, mint a szántó­traktorok többségének — és ahol lehetőség van rá, a szál­lítást végző traktorok egy részének is — két műszak­ban történő üzemeltetése. Ehhez elsősorban a személyi feltételeket kell biztosítani. S éppen ez okozza a legna­gyobb gondot Bár az elmúlt három év­ben átlagosan évenként ti­zenötezren részesültek trak­toros képzésben, mégis igen sok olyan termelőszövetke­zet és gépállomás van, ahol nincs a két műszakhoz ele­gendő traktoros. Jelenleg ezen a nehézségen csak úgy segíthetünk, ha az üzemek, mindenekelőtt a termelőszö­vetkezetek vezetői, traktorra ültetik a dolgozóikat, akik értenek e gépekhez, trakto­rokkal már korábban dol­goztak, de jelenleg más mun­katerületen foglalkoztatják őket. Enyhítheti a traktoros­hiányt — főleg a gépállomá­sokon —, hogy „ ha az ipari üzemek dolgozói­ közül trak­torra ülnek az őszi csúcs­munkák időszakában olya­nok, akik korábban trakto­rosok voltak. Ha ezekkel az intézkedé­sekkel sem biztosítható a szükséges arányú kettős mű­szak, akkor járnak el helye­sen, a termelőszövetkezetek, ha képzett traktorosok fel­ügyelete és ellenőrzése mel­lett — a szükséges elméleti és baleseti oktatás után — traktorra ültetik azokat is, akik majd a tél folyamán részesülnek alapfokú trakto­rosképzésben. A mezőgazda­­sági üzemek vezetői ez el­len a megoldás ellen gyak­ran azzal érvelnek, hogy a kevésbé képzett traktorosok munkája keveset ér, mert a legkisebb műszaki hibát sem tudják elhárítani. E­miatt igen gyakran rossz, üzem­­képtelen állapotban adják át műszakváltáskor a gépet, amit tehát nyertek a vámon, azt elvesztették a réven mondják. El kell ismernünk, hogy a nem megfelelő ki­választás és a szükséges anyagi érdekeltség létreho­zása nélkül valóban reális ez a veszély. Éppen ezért a gépek kétműszakos munká­jának jó megszervezése igen körültekintő munkát kíván a vezetőktől. A traktorosok kiválasztása akkor a legeredményesebb, ha lehetővé teszik, hogy a képzett traktorosok maguk válasszák meg munkatársu­kat. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az olyan gépek kétműszakos üzemeltetésé­nél születnek túlnyomórészt jó teljesítmények, ahol két testvér, apa és fiú, két ro­kon, vagy jó barát dolgozik egy-egy gépen. Igen fontos, hogy az üzemek vezetői — a lehetőségekhez mérten — lakhelyükhöz közel eső te­rületekre osszák be munká­ra a traktorosokat. Így meg­oldható mind a hazulról történő rendszeres étkezés, mind a tisztálkodás, és nincs — a hazajárás miatt — hetenként 2—3 félnapi munkakiesés. Igen fontos az is, hogy a képzetlenebb traktorosokat, különösen éjszakai üzem közben ne hagyják magukra. A jó teljesítményekhez fel­tétlenül szükség van a gé­pek csoportos dolgoztatásá­nak megszervezésére. Dol­goztassák egymás mellett a képzett és a kevésbé képzett traktorosokat, így — szükség esetén — az erősebb segí­teni tudja a gyengét. A cso­portos munkaszervezésnek nagy előnye az is, hogy meg­könnyíti a gépek ellátását üzemanyaggal, alkatrésszel, és a traktorosok munkájá­nak ellenőrzését is. Sokan hivatkoznak arra, hogy a traktorosok jelentős része nem szívesen dolgozik két műszakban, mert így ke­vesebbet kereshet. Valóban, a két műszakban dolgozó traktoros nem tud napi 14— 15 órát a gépen ülni, 10—11 óra alatt pedig nem lehet olyan teljesítményt elérni, mint 14—15 óra alatt. A gép­állomásokon ezen úgy segí­tettek, hogy a két műszak­ban dolgozó traktorosok■ vi­szonylag magasabb bért kap­nak, az éjszakai műszakot teljesítők pedig éjszakai pót­lékot is kapnak. Ha a kép­zett traktorosnak olyan sze­mély segít, aki önálló mun­ka végzésére még nem ké­pes, tehát állandóan a kép­zett traktoros felügyelete mellett dolgozik, lehetőség­ van a két traktoros együttes teljesítményének 100 Ft-os műszaknorma bérrel való el­számolására. Ez a kereset előre meghatározott 60—40, vagy 70—30 százalékos arányban oszlik meg a két traktoros között. Azok a termelőszövetkezeti vezetők járnak el helyesen, akik az említett esetben hasonlóan oldják meg a két műszakban dolgozó traktorosok java­dalmazását. Ahol az elmondott elvek alapján szervezték meg a két műszakot, ott az találkozik a traktorosok egyetértésével, így javul a gépek kihaszná­lása és időben, jó minőség­ben végzik el a szántóföldi munkát. Mészáros István, a gépállomások m. b. főigazgatója Hives karuk Ksngén­an ‚«@k sss: Negyven középiskolai első osztály megyénkben ' m k­e­dvzs Híc'op.! — olvasóink levetni szikeszipségünkhöz Kádár János fogadta India volt budapesti nagykövetét Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke hétfőn fogadta K. P. S. Menont, aki 1953-tól 1959-ig az Indiai Köztársaság­­követeként, 1959-től 1961-ig pe­dig nagykövetként működött hazánkban. K. P. S. Menon fe­­lesé­gével néhány napos látogatásra érkezett Budapestre. (MTI) Közvetlenül érdekeltté tenni a vállalatokat Az újítási rendeletek a gya­korlatban sok esetben túlha­ladottnak, vagy elégtelen­nek bizonyulnak, éppen a műszaki fejlesztés szem­pontjából fontos, jelentősebb újításokat nem szorgalmaz­zák kellőképpen, lassú az elbírálás, mindez az újítási kedvre hátrányos. Az Or­szágos Találmányi Hivatal­ban újabb újítási rendeletet készítenek elő. Az elkészülő rendeletről Tas­nádi Emil, az Országos Találmányi Hi­vatal elnöke nyilatkozott a Hírlap kérdéseire. HÍRLAP: — Milyen irányba kívánja fejleszteni az új rendelet az újító­mozgalmat? ELNÖK: — Az új rende­let elsősorban az újítási moz­galom és a műszaki fejlesz­tés érdekeinek kapcsolatát kívánja elősegíteni. Ennek érdekében szigorúbban hatá­rozza meg az újítás fogal­mát, mint a korábbi rendel­kezések. Az új meghatáro­zással lényegében azt akar­juk elérni, hogy az újítás minden esetben — ha csekély mértékben is, de — alkotás legyen, a műszaki fejlesztést segítse elő. Az új meghatározás ezért szűkebbre is veszi az újító­­mozgalom területét, kizárja az újítási témák közül mind­azt, ami a kereskedelmi for­galomban előnyösebben be­szerezhető. Hasonlóképpen kizárja az újítások köréből az adminisztrációs jellegű javaslatokat is. Ennek he­lyességét mások, vitatják, de véleményünk szerint az el­gondolás jó, mert az újító­mozgalom kimondottan a termelés, a műszaki fejlesz­tés része. A bürokrácia csökkentésére vonatkozó ja­vaslatokat más jutalomrend­szerben is lehetne szorgal­mazni. A mi célunk, hogy az újítómozgalmat műszaki-gaz­dasági területté tereljük, szorosabban a technika fej­lesztésének feladata alá ren­deljük. HÍRLAP: — Több eset­ben tapasztaltuk, hogy ép­pen a műszaki fejlesztés­ben jelentősebb újítások szenvednek hátrányt, talán mert sokallják díjazásukat. Hogyan lehetne ezen vál­toztatni? ELNÖK: — Erre vonatko­zó javaslat még nincs a ter­vezetben. De erősen foglal­koztat bennünket a gondo­lat, hogy a rendelet segítségével is megteremtsük a vállalatok közvetlen érdekeltségét az újításokban. A nyereség útján persze ma is érdekeltek a vállalatok, de nem eléggé közvetlenül. A közvetlen érdekeltség elő­mozdítaná, hogy főleg a nagy jelentőségű újításokat szor­galmazzák. Ez azonban egye­lőre csak elképzelés. HÍRLAP: — Sok vitára adott eddig okot a mun­kaköri kötelesség kérdése. Ezt hogyan körvonalazná az új rendelet? ELNÖK: — Nagy problé­ma a munkaköri kötelesség kérdése. Az újítás feltétlenül többletteljesítmény kell, hogy legyen. Ezt azonban rendele­tileg definiálni nem lehet. Bizonyíték, hogy egyetlen szocialista országban sincs definiálva, sőt a kapitalista vállalkozók ilyenféle moz­galmaiban, például Fordnál sincs. Jelenleg a munkaköri kötelességet funkciókhoz fű­zik, így a technológusnak nem lehet technológiai újí­tása. Szerintünk miért ne? Kérdés az, többletet jelent-e feladatához képest? Tehát a javaslat eredményességétől függ! Mi tehát az új rendeletből kihagy­tuk a munkaköri köteles­ség meghatározást. Ehelyett a feladathoz képest többle­ttel­jesítményt jelentő technikai fejlesztést újítás­nak javasoljuk venni, s ez a felelős vezető elbírálása alá tartozna. Nem állítjuk, hogy a kérdés ezzel teljes megoldást nyer, de aligha le­het jobb megoldást találni. Kiegészítésképpen javasol­juk, hogy az e kérdésben je­lentkező vitás ügyekben az újító bírósághoz fordulhas­son. A tárcák ezt­ nagyon el­lenzik. Az Igazságügyminisz­térium azonban helyesli és a bíróságokat alkalmasnak tartja ilyen problémák elbí­rálására. Fölmerült egyéb­ként, hogy az újításokat két csoportra osztjuk: díjazandó és szolgálati újításokra, mely utóbbiakat — ha lényegesen a munkakörbe tartoznak — erkölcsi elismerésül okmány­nyal, sőt a személyi lapra, vagy a munkakönyvbe is be­­jegyezve fogadják el. HÍRLAP: — A díjazás­sal és az újítások beveze­tésének problémáival fog­lalkozik-e a rendeletterve­zet? ELNÖK: — A díjazásban jelentősebb változás az len­ne, hogy az eddigi 2­-10 százalék helyett általában a közép­­arányos 6 százalékkal kel­lene jutalmazni, melytől le és föl csak külö­nösen indokolt esetekben le­hetne eltérni. Ez az újítók védelmét szolgálja. Fontos emelett, hogy a rendelet az újítások realizálásával, költ­ségelszámolásával is foglal­kozzon, hogy ez ne szenved­hessen hátrányt. HÍRLAP: — Mikorra várható a rendelet elkészí­tése? ELNÖK: — A rendelet el­készítése húzódik, mert ne­héz problémákat vet föl, s vitákat vált ki az ipari tár­cák részéről. A Miniszterta­nács elé azonban csak akkor lehet vinni, ha döntően egyeztetni tudtuk. Addig a vitát tovább kell folytatni, vagy amennyiben megegyez­­ni nem tudnánk, magasabb fórum elé vinni — fejezte be nyilatkozatát Tasnádi Emil. „ A műszaki fejlesztést elősegíteni az újításokkal . Vitás kérdésekben növelni a bíróságok szerepét AZ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ELNÖKE A KÉSZÜLŐ ÚJÍTÁSI RENDELETRŐL Támadás esetén Egyiptom segítséget nyújt a ciprusi kormánynak Makariosz befejezte kairói tárgyalásait Makariosz­ A ciprusi elnök vasárnap este befejezte ale­xandriai megbeszéléseit Nasszerrel, az EAK elnöké­vel. Makariosz a tanácskozás után kijelentette, hogy „na­gyon elégedett” a megbeszé­lések eredményeivel. A két államfő tárgyalásai­ról közös közleményt adtak ki. A közlemény megállapít­ja: Nasszer elnök megerősí­tette, hogy az EAK teljes mértékben támogatja Ciprus­nak a függetlenségre, a te­rületi sértetlenségre és az ön­­rendelkezésre való jogát. Nasszer kifejtette, hogy az EAE minden Ciprus ellen elkövetett agressziót és a ciprusi ügyekbe­ való be­avatkozást a béke megbontá­sának és az ENSZ elvei meg­sértésének tekint és minden lehetséges segítséget megad a ciprusi kormánynak orszá­ga megvédéséhez az esetleges külső agresszióval szemben. A ciprusi kormány egy va­sárnap esti közleménye be­jelentette, hogy vasárnap két lökhajtásos török repülőgép ismét átrepült Ciprus északi része felett. Egy hétfő reg­geli hivatalos bejelentés sze­rint az amerikai 6. flotta négy hajója megjelent Cip­rus közelében, a partoktól 7 mérföldnyire. Minthogy Cip­rus a közelmúltban területi vizeinek határát három mér­földről 12 mérföldre emelte, az amerikai hadihajók je­lenlétét a ciprusi felségvizek megsértésének minősítette. Nicosiai jelentés szerint az amerikai hadihajóktól nem messze török hadihajókat is észleltek, éppen a ciprusi felségvizek határán. AGYAGMALACOK A Hódmezővásárhelyi Majolikagyár termékeit messze föl­dön is szívesen vásárolják, mert a gyár dolgozói rendkí­vüli gonddal készítenek el minden egyes darabot. Papp Horváth László betanított munkás például retusálás közben háromszor is átnézi a nyers „lépegető malac”­­perselyeket. Ezekből egyébként a megrendelés alapján 11- száz mintadarabot szállítanak külföldre (Enyedi Z. felv.)

Next