Csongrád Megyei Hírlap, 1964. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
Nagy sikerű Madách-est Szentesen és Vásárhelyen Madách Imre halálának 100. évfordulója alkalmából emlékestet rendezett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat október 30-án Szentesen és Hódmezővásárhelyen. A műsor iránt mindkét városban nagy érdeklődés nyilvánult meg, és minden jegy már elővételben elfogyott. Szentesen délután 5 órakor a Tóth József színházban, Hódmezővásárhelyen pedig este 8 órakor a Petőfi Művelődési Házban került sor az emlékestre, amelynek keretében dr. Osváth Béla, a Nemzeti Színház fődramaturgja emlékezett meg Madách Imréről és fő művéről, Az ember tragédiájáról. A via eddigi sorsát is megvilágító összekötő szövegbe ágyazva, Básti Lajos Kossuth-díjas kiváló művész, Lukács Margit Kossuth-díjas érdemes művész, Ungvári László Kossuth-díjas érdemes művész, valamint Pásztor János közreműködésével keresztmetszetet kapott a közönség a drámai költeményből. Az est visszhangja alapján megállapítható, hogy megyénk városaiban a jövőben is szívesen fogadnának hasonló esteket a nézők. Huszonhat poggyászkocsi javításra vár Hogy áll a téliesítés a MÁV-nál? Az építőipar téliesítésének vizsgálata után ideje szót ejtenünk a közlekedés téliesítéséről is. A téli hideg megnehezíti a vasutasok munkáját, különösen a vonatkísérők, a tehervonatok fűthetetlen fékbódéiban toporgő fékezők érzik meg a telet. Télire tartalékembert is biztosítanak a tehervonatokon, hogy melegedhessenek időnként egy keveset a vonatkísérők. A nagyobb állomásokon meg védőitalt tartanak részükre, hogy átjárja dermedt testüket a meleg. Szeged Rendező pályaudvaron — ahonnan a tehervonatok zöme indul — tizenegy vonatkísérőt találunk éppen a várakozószobában. Gondoskodni az emberekről! — Sajnos, már most elég sűrűn nincs poggyászkocsi — halljuk a panaszt tőlük. — Most még elviseljük, de mi lesz télen? Hiába kapunk váltóembert melegedésre, az is összefagy a féken! Meg aztán az ennivalónk is, ami bizony elég embertelen helyzet 25—26 órás meneteknél! A számadásokat se tudjuk rendesen vezetni, volt már, hogy kifújta a szél a fékbódéból. Aztán a meglevő poggyászkocsik is többnyire fűthetetlenek, rossz a világitacuk. Úronadtuk, nagy leltárra kéne átadni őket, de volt úgy, hogy egyik nap átadtuk, másnapra összerombolták, vagy a tolatómozdony rángatta-rázta össze. Szerintünk jó lenne lezárni, egységes helyen, vagyonőrök felügyelete alatt elhelyezni őket használaton kívül, így nem rongálódnának annyira, mi is jobban járnánk. Védőruha van. Védőital is — csak ezt nincs időnk felvenni. Pedig — gondoljuk —ezt egyszerűen meg lehetne oldani: az állomás a málházókon keresztül időben eljuttathatná a vonatkísérőknek! Vannak aztán úgynevezett egyzárfékezős vonatok is. Ezekről levenni vagy rájuk kocsit kapcsolni két végállomásuk közt nem lenne szabad. A gyakorlatban azonban mindig adnak rá kocsit. Szabálytalan, veszélyes ,és a vonatkísérővel szemben is méltánytalan, aki így nemcsak többet kénytelen dolgozni, de kevesebbet is keres, mintha több személyzetes vonaton végezné a munkát. Ide aztán pótembert felváltásra télen — bár járna — többnyire nem is adnák, mert hát hol melegedhetne a felváltott? Késések, exportprobléma A forgalmi irodában sem tudnak mást mondani, elismerik, hogy a tehervonatok mintegy feléhez nem tudnak poggyászkocsit adni — ha nem többhöz? —, mert nincs, így jár a 8494-es éjjeli tolatás tehervonat Makó felé, a 799-es Cegléd felé — mely mintegy 24 órás menet! —, a 771-es Szob felé, a 773-as Záhonynak, s végül a 777-es — ugyancsak záhonyi —,,K” szerelvény — lépcsőzetes irányvonat — állandóan poggyászkocsi nélkül megy. A vonatkísérők nem szívesen mennek bele ebbe — joggal, mert rendelkezés szerint kell poggyászkocsinak lenni —, emiatt húzódozás, vita, késés keletkezik, amikor pedig megállapították, hogy 11 százalékkal romlott a menetrendszerűség, s ezt javítani kellene! Ráadásul olyan eset is előfordult már többször, hogy a számadások elvesztek, a „szél kifújta” őket — mint például a 751-es gyorsteherrel Csehszlovákiába irányított egyik exportküldeménynél, amely amiatt napokig várt Sturovon új okmányokra. Szerencse, hogy hűvösebb idő volt, s nem romlott meg az áru ... László Károly, a kocsijavító műhely vezetője dolgozóival iparkodik, hogy a kívánt javításokat időre elvégezzék. Pedig ebben olykor objektív akadályok is gátolják, mint például az oxigénhiány. Igényelt istár nemegyszer több palackot is, mert most mindössze 36 palack van a mozdony-, kocsi-, világítás-, vizeslakatos-műhely és a személypályaudvari kocsiműszak részére, holott száz kellene. Amit lehet, ki is javítanak. Látogatásunk napján például két paklikocsi érkezett javításra, a munkákat ezeken elvégezték — de nem tehettek semmit azzal a 10 poggyászkocsival, amely fővizsgára vár, de a főműhelyek hosszú hónapok óta nem fogadják. Csak egy telefonba kerül, hogy megtudjuk, nemcsak itt, a kétegyházi javítóban másik 16 poggyászkocsi vár április óta fővizsgára! Összesen tehát 26 poggyászkocsi — mennyit enyhíthetne ez a szegedi igazgatóság területén a poggyászkocsi-hiányon?! S talán jogos a kérdésfelvetésünk: ha a szegedi igazgatóság területén egy látogatással és egy telefonnal 26 javításra váró poggyászkocsira akadtunk — amelyek fél éve állnak! —, hasonló lehet a helyzet más igazgatóságok területén is. Akkor pedig annál inkább sürgősen, még a kemény tél beállta előtt orvoslásra vár a helyzet! Tudjuk, hogy nem könnyű problémák ezek — amelyek egyébként e kép szerint nem is máról holnapra alakultak ki — éppen ezért igyekeztünk felhívni rájuk a figyelmet és segíteni a MÁV-nak komoly közlekedési, árutovábbítási feladatai és főként a menetrendszerűség betartásának megoldásában. NÉMETH FERENC Elmondotta, hogy a munkaértekezlet 6 városi és 5 külterületi operatív egységet hozott létre, amelyek feladata a megelőzés és az utógondozás lenne. Ennek azonban csak részben tudnak eleget tenni, mert van olyan egység, amelyik vezető nélkül „tevékenykedik”, de hozzájárult az is, hogy a külső operatív egységek csak kismértékben vettek részt az ellenőrzésekben. E téren súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a középiskolákban nem megfelelő az ifjúságvédelem, ezért szükségessé vált az ott működő operatív egységek összevonása. Munkatervének megfelelően létrehozta a munkaértekezlet a nevelési tanácsadót, amely igen eredményesen dolgozik és országosan is az elsők között van. Igen furcsa helyzetet teremt azonban az, hogy amíg működését a környező megyék és városok jó példának tekintik, addig a működési székhely vezetőitől nem kap megfelelő támogatást Továbbiakban arról szólt, hogy jó kapcsolatot sikerült kialakítani a különbő társadalmi szervekkel. Nem mondható el azonban ez a gyámügyi csoporttal kapcsolatban, amely a megbeszélésen sem képviseltette magát. Ez meglátszik egyébként a 4-es bizottság munkáján is, amelynek fő feladata a megelőzés lenne, de ennek éppen a fenti hiányosságok miatt nem tud eleget tenni. Hiba az is, hogy az ifjúságvédelmi munkából nem veszik ki részüket megfelelően sem a szakmaközi bizottság, sem a különböző üzemek szakszervezeti bizottságai. Szükség lenne egy függetlenített ifjúságvédelmi felügyelőre is. A beszámolót követően a megbeszélés résztvevői mondották el észrevételeiket, javaslataikat. Gyürki Bertalan nevelő elmondotta például, hogy a felnőttek jó része közömbösen viseltetik az utcán a gyermekek viselkedésével szemben. Dr. Siye Béla megyei gyámügyi előadó szerint az a fontos, hogy a munkaértekezlet elsősorban az elvi irányításra törekedjen és rendszeresen figyelje az operatív egységek ellenőrző tevékenységét. Verók István tanár, a nevelési tanácsadó vezetője arról szólt, hogy az eredményes munka érdekében aktívabbá kell tenni a középiskolák ifjúságvédelmi munkáját Oláh Miklós, az Ifjúsági Ház vezetője a városi KISZ-bizottság nevében vállalta: az Ifjú Gárda rendszeresen ellenőrzi a jövőben a tánciskolát, a népkertet, a mozikat, az állomásokat, valamint a Béke Szállóban megrendezésre kerülő 5 órai táncos teadélutánt. Az elhangzott hozzászólásokra Győri János válaszolt, majd a munkaértekezlet tanácskozása Vörös Mihály, a városi tanács vb elnökhelyettese, a munkaértekezlet elnöke zárszavával ért véget. Csak a társadalom összefogása teheti eredményessé az ifjúságvédelmi munkát Csütörtökön, október 29-én tartotta a vásárhelyi Városi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkaértekezlet negyedévi tanácskozását. A megbeszélés résztvevőit Győri János, a munkaértekezlet ügyvezetője tájékoztatta az elmúlt hónapok eredményeiről, a város gyermek és ifjúságvédelmi helyzetéről, időszerű tennivalóiról. Egy kezdeményezés sikere a megyei könyvtárban A megyei könyvtár nagy sikerű író-olvasó ankétjai, szépirodalmi jellegű emlékműsorai mellett a jövőben olyan esteket is kíván szervezni, amelyek a könyvtárba vonzzák a műszaki szakembereket és felhívják a figyelmet a könyvtár ismeretterjesztő és szakkönyv anyagára. Az első ilyen est — amelyet október 30-án, pénteken este 6 órakor Puskás Tivadar születésének 120. évfordulója alkalmából rendeztek meg a megyei könyvtárban — nem remélt sikert hozott Szentiványi Tibor tudományos kutató „A kibernetika elméleti és gyakorlati kérdéseiről tartott előadását a város mintegy 80 mérnöke, műszaki értelmisége hallgatta meg. A kialakult érdekes vita is a kezdeményezés sikerét igazolja. Küxin örömmel fogadták a résztvevők a meghívó mellé csatolt hatoldalas ajánló könyvjegyzéket, amely csokorba gyűjtve hívta fel a figyelmet azokra a kibernetikai, matematikai, fizikai könyvekre, amelyek a megyei kiskönyvtárban megtalálhatók. ENSZ-vendég látogatása a megyei tanács elnökénél Hírt adtunk arról, hogy Csongrád megyébe érkezett P. J. Loftus, az Egyesült Nemzetek Szervezete Statisztikai Hivatalának igazgatója, aki érdeklődött a megye statisztikai szervezetéről és munkájáról. Az ENSZ képviselőjét pénteken fogadta Török László, a Csongrád megyei Tanács vb elnöke és ebédet adott tiszteletére. szemléletünkről dönteni, s ilyen esetekben a törvényesség mellőzhető. Ezzel szemben a szocialista álláspont szerint a szocialista állam nem ismeri el a jog feletti célszerűséget, nem fogadja el azt az álláspontot, hogy a célszerűség érdekében a törvényesség megtartása mellőzhető lenne. A szocialista jog szabályainak realizálása azonban éppen elősegíti a szocialista állam célkitűzésének megvalósulását, tehát a célszerűség szolgálata akkor biztosított, ha szigorúan és következetesen betartják a törvényeket. A mi viszonyaink között semmiféle célszerűségi szempont sem indokolhatja a törvényesség megsértését, sőt éppen a törvényesség megtartása mozdítja elő az államrezon megvalósítását. A KNOZ, HOGY A TÖRVÉNYESSÉG népi államunk alapvető módszerévé váljék, nemcsak a jogászi hivatás elméleti alapjait kell új módon kidolgozni és tudatosítani, hanem olyan gyakorlati tennivalók egész sora áll előttünk, amelyek megvalósítása nagyban hozzájárulhat a sokszor emlegetett és a „vezetés színvonalának emelése” címszó alatt összefoglalt követelmény kiterebélyesedéséhez. Úgy gondoljuk, hogy nemcsak fokozni kell a bírói és ügyészi munka tekintélyét, nem elég helyreállítani az ügyvédi munka tekintélyét, sőt a jogi felsőoktatás színvonalának hatékonyságának növelése, valamint az állam- és jogtudományi munka gyakorlat felé fordulása sem elegendő biztosítékok, ha mindezek nem párosulnak a jogi nevelés minden állampolgárt magában foglaló rendszeréve. A törvényesség fokozásának feltételeiről Lenin még 1921-ben azt mondotta, hogy meg kell tanulni kultúráltan harcolni a törvényességért. Ez a lenini tétel ma különösen időszerűvé vált és különleges tartalmat is kap éppen napjainkban, amikor meg kell teremteni valamenni ideológiai és kulturális feltételt a szocializmus végleges győzelmének. A jogi kultúra meglehetősen tág fogalom. Kétségtelenül az általános szocialista kultúra része, de speciális feladatai is vannak: előkészíteni a társadalom minden tagját arra, hogy valóban szocialista módon viszonyuljon jogaihoz és kötelességeihez, a szocialista törvényesség betartásához. Elengedhetetlen ennek megvalósása érdekében az, hogy valamennyi oktatási intézményünkben helyet kapjon az állampolgári jogi ismeretek oktatása. De a jogi kultúra vívmányai a jogászokat is fokozatosan érintik. Mivel magyarázható a jogalkalmazás gyakorlatának egyenetlensége egyes esetekben a bűnözés elleni harcban? Vagy mi az oka annak, hogy egészen jelentéktelen ügyeket néha indokolatlanul eltúloznak, s ezzel egészébe véve kifogástalan munkájuk hitelét lerontják? Nem lehet azt mondani, hogy jogalkalmazóinknak nincsen elegendő jogi ismeretük, vagy nincsenek jogalkalmazási tapasztalataik. Van tudás is, de néha hiányzik az a magas ft kúoti kultúra, amely a törvény recakírazását nemcsak jogilag teszi kifogatalanul megalapozottá, hanem feltétlenül igazságossá, humánussá, idejében alkalmazottá és mértéktartóvá is avatja! Egy Btvgpl.: a jogi gyakorlatot a Persodet a legfontosabbnak: az emberek közötti szocialista viszonyok megszilárdításának. Hiszen a szocialista államban az esetek egyre nagyobb számában önként követik a jogszabályokat, és csökken azoknak az eseteknek a száma, amikor kényszerrel egybekapcsolt jogalkalmazásra kerül sor. Fejlődik az emberek szocialista jogtudata, és ez is mozgósít az önkéntes követésre. A dolgozók előtt világossá válik, hogy a jog az ő érdekeit szolgálja, az ő akaratukat fejezi ki, tehát megtartásuk is érdekükben áll. A jogalkotás demokratikus módja is közelebb hozza a jogszabályokat az egyes állampolgárokhoz. A jog önkéntes követése így válik a törvényesség megszilárdításának egyik legfontosabb eszközévé. A helyes jogalkalmazás visszahat a jogtudat fejlesztésére is. Arról a jogtudatról van szó, amely a társadalmi tudat egy része. Ugyanakkor a szocialista jogtudat hatása a törvényesség megszilárdítására igen fontos tényezőnek tekintendő. Ez a hatás gyakorlatban jelentkezik egyrészt abban a szerepben, amit a szocalista jogtudat az állam jogalkotó tevékenységében képvisel, másrészt pedig abban a szerepben, amit a jogszabálynak a dolgozók és társadalmi szerveik, valamint az állami szervei részéről történt teljesítésében, továbbá a jogszabályoknak az állami szervek részéről funkciójuk teljesítése során történő alkalmazásában tölt be. St MINDEHHEZ A JOGÁSZOK — elit elméletiek és gyakorlatiak egyaránt — szervezettebb összefogására, közös munkájára van szükség.. Elemzőbb tevékenységre gondolunk, amely nemcsak az alapul szolgáló gazdasági tények vizsgálatát jelenti, hanem egyre inkább pszichológiai, logikai és nem utolsósorban szociológiai vizsgálódásokat is. .. DR ANTALFFY GYÖRGY 3 Vasárnap. 1964. november I. KISZ-küldöttértekezlet Szentesen Szombaton délelőtt a városi tanács feldíszített termében tartották meg a KISZ szentesi bizottságának küldöttértekezletét. Az elnökségben többek között helyet foglalt a KISZ Központi Bizottságának képviseletében Szigetvári János, Szögi Béla, a KISZ megyei bizottságának titkára, Hajnal Mihály az MSZMP városi bizottságának titkára. A KISZ-bizottság beszámolóját Dóczi Gábor titkár tartotta. Az előadó kiemelte, hogy a KISZ kongresszus téziseinek megtárgyalása jó hatással volt az ifjúsági mozgalomra Szentesen is. Szólott arról, hogy négy esztendővel ezelőtt 493 KISZ- fiatal tartozott az üzemekhez, ma viszont 723. Ebben az is kifejezésre jut, hogy a városban új ipari üzemek létesültek. Az üzemi fiatalok foglalkoznak a munkahelyi problémákkal, részt kérnek a feladatok végrehajtásából és bírálják a fogyatékosságokat. Javítani való azért akad: például a Kontaktában a fiatalság egy része még nem rendelkezik osztályöntudattal és a munkafegyelemben is lazaságok mutatkoznak. El kell érni, hogy az üzemekben a fiatalok felvétele ne adminisztratív mozzanat legyen, hanem beszélgessenek el a leendő ifjúmunkással és ismertessék az üzem helyzetét A termelési mozgalmakban 51 ifjúsági brigád vesz részt, ebből három export és 12 szocialista brigád. Most küzd a szocialista cím elnyeréséért 36 brigád. Figyelemreméltó eredmények születtek a brigádmozgalommal kapcsolatban a MÁV vasútállomásnál, a fűtőháznál, a baromfifeldolgozó vállalatnál, a televízió adóállomásnál, a vendéglátó és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnál. Baj, hogy egyes vállalatvezetők még nem minden esetben támogatják a fiatalok kezdeményezéseit. Az előadó a továbbiakban részletesen elemezte a tszfiatalok helyzetét. Egyre több fiatalt kell megnyerni a mozgalom számára a tsz-ben működő KISZ-alapszervezeteknek. A beszámoló végül kulturális, iskolai és egyéb fontos politikai kérdést tárgyalt. A küldöttértekezlet ezután meghallgatta a revíziós bizottság beszámolóját, majd megkezdődött a vita. Csaknem húsz felszólaló fejtette ki véleményét az ifjúsági mozgalom időszerű problémáival kapcsolatban. A küldöttértekezlet ezután megválasztotta megyei küldötteket, meghallgatta az összefoglalót és megválasztotta a KISZ bizottságot. A KISZ bizottság Dóczi Gábort választotta meg titkárnak. Új szovjet fényképezőgép Az Etűd nevű új szovjet fényképezőgép legnagyobb előnye az automatikus beállítás. Amikor a tárgyat a távmérő segítségével élesre állítjuk, a keresőben zöld vagy vörös jelzést látunk. Az előbbi azt jelenti, hogy pillanatfelvételhez elegendő a fény. Az exponálás is automatikus. A vörös jelzés a fény elégtelenségét mutatja. Ebben az esetben nagyobb expozíciós időre van szük.