Csongrád Megyei Hírlap, 1964. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

Nagy sikerű Madách-est Szentesen és Vásárhelyen Madách Imre halálának 100. évfordulója alkalmából emlékestet rendezett a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat október 30-án Szentesen és Hódmezővásár­helyen. A műsor iránt mind­két városban nagy érdeklő­dés nyilvánult meg, és min­den jegy már elővételben elfogyott. Szentesen délután 5 órakor a Tóth József szín­házban, Hódmezővásárhelyen pedig este 8 órakor a Petőfi Művelődési Házban került sor az emlékestre, amelynek keretében dr. Osváth Béla, a Nemzeti Színház fődrama­­turgja emlékezett meg Ma­dách Imréről és fő művéről, Az ember tragédiájáról. A via eddigi sorsát is megvi­lágító összekötő szövegbe ágyazva, Básti Lajos Kos­­suth-díjas kiváló művész, Lukács Margit Kossuth-díjas érdemes művész, Ungvári László Kossuth-díjas érde­mes művész, valamint Pász­tor János közreműködésével keresztmetszetet kapott a kö­zönség a drámai költemény­ből. Az est visszhangja alapján megállapítható, hogy megyénk városaiban a jövő­ben is szívesen fogadnának hasonló esteket a nézők. Huszonhat poggyászkocsi javításra vár Hogy áll a téliesítés a MÁV-nál? Az építőipar téliesítésének vizsgálata után ideje szót ejtenünk a közlekedés téli­­esítéséről is. A téli hideg megnehezíti a vasutasok munkáját, különösen a vo­natkísérők, a tehervonatok fűthetetlen fékbódéiban to­­porgő fékezők érzik meg a telet. Télire tartalékembert is biztosítanak a tehervona­­tokon, hogy melegedhesse­nek időnként egy keveset a vonatkísérők. A nagy­obb ál­lomásokon meg védőitalt tartanak részükre, hogy át­járja dermedt testüket a meleg. Szeged Rendező pá­lyaudvaron — ahonnan a te­hervonatok zöme indul — ti­zenegy vonatkísérőt találunk éppen a várakozószobában. Gondoskodni az emberekről! — Sajnos, már most elég sűrűn nincs poggyászkocsi — halljuk a panaszt tőlük. — Most még elviseljük, de mi lesz télen? Hiába kapunk váltóembert melegedésre, az is összefagy a féken! Meg aztán az ennivalónk is, ami bizony elég embertelen hely­zet 25—26 órás meneteknél! A számadásokat se tudjuk rendesen vezetni, volt már, hogy kifújta a szél a fékbó­déból. Aztán a meglevő poggyászkocsik is többnyire fűthetetlenek, rossz a vilá­gitacuk. Úronad­tuk, nagy lel­­tárra kéne átadni őket, de volt úgy, hogy egyik nap át­adtuk, másnapra összerom­bolták, vagy a tolatómoz­­dony rángatta-rázta össze. Szerintünk jó lenne lezárni, egységes helyen, vagyonőrök felügyelete alatt elhelyezni őket használaton kívül, így nem rongálódnának annyira, mi is jobban járnánk. Védő­ruha van. Védőital is — csak ezt nincs időnk fel­venni. Pedig — gondoljuk —ezt egyszerűen meg lehetne ol­dani: az állomás a málházó­­kon keresztül időben eljut­tathatná a vonatkísérőknek! Vannak aztán úgynevezett egyzárfékezős vonatok is. Ezekről levenni vagy rá­juk kocsit kapcsolni két vég­állomásuk közt nem lenne szabad. A gyakorlatban azon­ban mindig adnak rá kocsit. Szabálytalan, veszélyes ,és a vonatkísérővel szemben is méltánytalan, aki így nem­csak többet kénytelen dol­gozni, de kevesebbet is ke­res, mintha több személyze­­tes vonaton végezné a mun­kát. Ide aztán pótembert fel­váltásra télen — bár járna — többnyire nem is adnák, mert hát hol melegedhetne a felváltott? Késések, exportprobléma A forgalmi irodában sem tudnak mást mondani, elis­merik, hogy a tehervonatok mintegy feléhez nem tudnak poggyászkocsit adni — ha nem többhöz? —, mert nincs, így jár a 8494-es éjjeli to­latás tehervonat Makó felé, a 799-es Cegléd felé — mely mintegy 24 órás menet! —, a 771-es Szob felé, a 773-as Záhonynak, s végül a 777-es — ugyancsak záhonyi —,,K” szerelvény — lépcsőzetes irányvonat — állandóan poggyászkocsi nélkül megy. A vonatkísérők nem szíve­sen mennek bele ebbe — joggal, mert rendelkezés sze­rint kell poggyászkocsinak lenni —, emiatt húzódozás, vita, késés keletkezik, ami­kor pedig megállapították, hogy 11 százalékkal romlott a menetrendszerűség, s ezt javítani kellene! Ráadásul olyan eset is előfordult már többször, hogy a számadások elvesztek, a „szél kifújta” őket — mint például a 751-es gyorsteherrel Csehszlovákiá­ba irányított egyik export­küldeménynél, amely amiatt napokig várt Sturovon új okmányokra. Szerencse, hogy hűvösebb idő volt, s nem romlott meg az áru ... László Károly, a kocsija­vító műhely vezetője dolgo­zóival iparkodik, hogy a kí­vánt javításokat időre elvé­gezzék. Pedig ebben olykor objektív akadályok is gátol­ják, mint például az oxigén­hiány. Igényelt istár nemegy­szer több palackot is, mert most mindössze 36 palack van a mozdony-, kocsi-, vi­lágítás-, vizeslakatos-műhely és a személypályaudvari ko­csiműszak részére, holott száz kellene. Amit lehet, ki is javítanak. Látogatásunk napján például két pakliko­csi érkezett javításra, a mun­kákat ezeken elvégezték — de nem tehettek semmit az­zal a 10 poggyászkocsival, amely fővizsgára vár, de a főműhelyek hosszú hónapok óta nem fogadják. Csak egy telefonba kerül, hogy meg­tudjuk, nemcsak itt, a két­­egyházi javítóban másik 16 poggyászkocsi vár április óta fővizsgára! Összesen tehát 26 poggyászkocsi — mennyit enyhíthetne ez a szegedi igazgatóság területén a poggyászkocsi-hiányon?! S talán jogos a kérdésfelveté­sünk: ha a szegedi igazgató­ság területén egy látogatás­sal és egy telefonnal 26 ja­vításra váró poggyászkocsira akadtunk —­ amelyek fél éve állnak! —, hasonló le­het a helyzet más igazgató­ságok területén is. Akkor pedig annál inkább sürgő­sen, még a kemény tél be­állta előtt orvoslásra vár a helyzet! Tudjuk, hogy nem könnyű problémák ezek — amelyek egyébként e kép szerint nem is máról hol­napra alakultak ki —­ ép­pen ezért igyekeztünk fel­hívni rájuk a figyelmet és segíteni a MÁV-nak komoly közlekedési, árutovábbítási feladatai és főként a menet­rendszerűség betartásának megoldásában. NÉMETH FERENC Elmondotta, hogy a mun­kaértekezlet 6 városi és 5 külterületi operatív egységet hozott létre, amelyek fel­adata a megelőzés és az utó­gondozás lenne. Ennek azon­ban csak részben tudnak eleget tenni, mert van olyan egység, amelyik vezető nél­kül „tevékenykedik”, de hozzájárult az is, hogy a külső operatív egységek csak kismértékben vettek részt az ellenőrzésekben. E téren súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a középiskolákban nem megfelelő az ifjúságvéde­lem, ezért szükségessé vált az ott működő operatív egységek összevonása. Munkatervének megfelelő­en létrehozta a munkaérte­kezlet a nevelési tanácsadót, amely igen eredményesen dolgozik és országosan is az elsők között van. Igen furcsa helyzetet teremt azonban az, hogy amíg működését a környező megyék és városok jó példának tekintik, addig a működési székhely veze­tőitől nem kap megfelelő tá­mogatást Továbbiakban arról szólt, hogy jó kapcsolatot sikerült kialakítani a különbő társa­dalmi szervekkel. Nem mondható el azonban ez a gyámügyi csoporttal kapcso­latban, amely a megbeszé­lésen sem képviseltette ma­gát. Ez meglátszik egyébként a 4-es bizottság munkáján is, amelynek fő feladata a meg­előzés lenne, de ennek ép­pen a fenti hiányosságok miatt nem tud eleget tenni. Hiba az is, hogy az ifjúság­védelmi munkából nem ve­szik ki részüket megfelelően sem a szakmaközi bizottság, sem a különböző üzemek szakszervezeti bizottságai. Szükség lenne egy függetle­nített ifjúságvédelmi felü­gyelőre is. A beszámolót követően a megbeszélés résztvevői mon­dották el észrevételeiket, ja­vaslataikat. G­y­ü­r­k­i Ber­talan nevelő elmondotta például, hogy a felnőttek jó része közöm­bösen viseltetik az utcán a gyermekek viselkedésé­vel szemben. Dr. S­i­­­y­e Béla megyei gyámügyi előadó szerint az a fontos, hogy a munkaérte­kezlet elsősorban az elvi irányításra törekedjen és rendszeresen figyelje az operatív egységek ellenőrző tevékenységét. Verók Ist­ván tanár, a nevelési ta­nácsadó vezetője arról szólt, hogy az eredményes munka érdekében aktívabbá kell tenni a középiskolák ifjú­ságvédelmi munkáját Oláh Miklós, az Ifjúsági Ház ve­zetője a városi KISZ-bizott­­ság nevében vállalta: az Ifjú Gárda rendszeresen ellenőrzi a jövőben a tánciskolát, a népkertet, a mozikat, az állomásokat, valamint a Béke Szálló­ban megrendezésre kerülő 5 órai táncos teadélutánt. Az elhangzott hozzászólá­sokra Győri János válaszolt, majd a munkaértekezlet ta­nácskozása Vörös Mihály, a városi tanács vb elnökhe­lyettese, a munkaértekezlet elnöke zárszavával ért véget. Csak a társadalom összefogása teheti eredményessé az ifjúságvédelmi munkát Csütörtökön, október 29-én tartotta a vásárhelyi Városi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkaértekezlet negyedévi tanácskozását. A megbeszélés résztvevőit Győri János, a munkaértekezlet ügyvezetője tájékoztatta az elmúlt hónapok eredményeiről, a város gyermek és ifjúságvédelmi helyzetéről, időszerű tennivalóiról. Egy kezdeményezés sikere a megyei könyvtárban A megyei könyvtár nagy sikerű író-olvasó ankétjai, szépirodalmi jellegű emlék­műsorai mellett a jövőben olyan esteket is kíván szer­vezni, amelyek a könyvtár­ba vonzzák a műszaki szak­embereket és felhívják a fi­gyelmet a könyvtár ismeret­­terjesztő és szakkönyv anya­gára. Az első ilyen est — amelyet október 30-án, pén­teken este 6 órakor Puskás Tivadar születésének 120. évfordulója alkalmából ren­deztek meg a megyei könyv­tárban — nem remélt sikert hozott Szentiványi Tibor tu­dományos kutató „A kiber­netika elméleti és gyakorlati kérdéseiről­ tartott előadá­sát a város mintegy 80 mér­nöke, műszaki értelmisége hallgatta meg. A kialakult érdekes vita is a kezdemé­nyezés sikerét igazolja. Kü­xin örömmel fogadták a résztvevők a meghívó mellé csatolt hatoldalas ajánló könyvjegyzéket, amely cso­korba gyűjtve hívta fel a fi­gyelmet azokra a kiberneti­kai, matematikai, fizikai könyvekre, amelyek a me­gyei kiskönyvtárban megta­lálhatók. ENSZ-vendég látogatása a megyei tanács elnökénél Hírt adtunk arról, hogy Csongrád megyébe érkezett P. J. Loftus, az Egyesült Nemzetek Szervezete Statisz­tikai Hivatalának igazgatója, aki érdeklődött a megye statisztikai szervezetéről és munkájáról. Az ENSZ kép­viselőjét pénteken fogadta Török László, a Csongrád megyei Tanács vb elnöke és ebédet adott tiszteletére. szemléletünkről dönteni, s ilyen esetekben a törvé­nyesség mellőzhető. Ezzel­ szemben a szocialista álláspont szerint a szocia­lista állam nem ismeri el a jog fe­letti célszerűséget, nem fogadja el azt az álláspontot, hogy a célszerűség ér­dekében a törvényesség megtartása mellőzhető lenne. A szocialista jog szabályainak realizálása azonban ép­pen elősegíti a szocialista állam cél­kitűzésének megvalósulását, tehát­ a célszerűség szolgálata akkor biztosí­tott, ha szigorúan és következetesen betartják a törvényeket. A mi viszo­nyaink között semmiféle célszerűségi szempont sem indokolhatja a tör­vényesség megsértését, sőt éppen a törvényesség megtartása mozdítja elő az államrezon megvalósítását. A KN­OZ, HOGY A TÖRVÉNYES­­­­SÉG népi államunk alapvető módszerévé váljék, nemcsak a jogászi hivatás elméleti alapjait kell új mó­don kidolgozni és tudatosítani, hanem olyan gyakorlati tennivalók egész so­ra áll előttünk, amelyek megvalósítá­sa nagyban hozzájárulhat a sokszor emlegetett és a „vezetés színvonalá­nak emelése” címszó alatt összefog­lalt követelmény kiterebélyesedésé­­hez. Úgy gondoljuk, hogy nemcsak fo­kozni kell a bírói és ügyészi munka tekintélyét, nem elég helyreállítani az­ ügyvédi munka tekintélyét, sőt a jo­gi felsőoktatás színvonalának haté­­konysá­gának növelése, valamint az állam- és jogtudományi munka gya­korlat felé fordulása sem elegendő biztosítékok, ha mindezek nem pá­rosulnak a jogi nevelés minden ál­lampolgárt magában foglaló rendsze­­réve. A törvényesség fokozásának felté­teleiről Lenin még 1921-ben azt mondotta, hogy meg kell tanulni kultúráltan harcolni a törvényessé­gért. Ez a lenini tétel ma különösen időszerűvé vált és különleges tar­talmat is kap éppen napjainkban, amikor meg k­ell teremteni valamenn­i ideológiai és kulturális feltételt a szocializmus végleges gy­őzel­mének. A jogi kultúra meglehetősen tág fo­galom. Kétségtelenül az általáno­s szo­cialista kultúra része, de speciális fel­adatai is vannak: előkészíteni a társa­dalom minden tagját arra, hogy valóban szocialista módon viszonyuljon jogai­hoz és kötelességeihez, a szocialista törvényesség betartásához. Elengedhe­tetlen ennek megvalósása érdekében az, hogy valamennyi oktatási intézmé­nyünkben helyet kapjon az állampol­gári jogi ismeretek oktatása. De a jogi kultúra vívmányai a jogá­szokat is fokozatosan érintik. Mivel magyarázható a jogalkalmazás gyakor­latának egyenetlensége egyes esetek­ben a bűnözés elleni harcban? Vagy mi az oka annak, hogy egészen jelen­téktelen ügyeket néha indokolatlanul eltúloznak, s ezzel egészébe­­ véve ki­fogástalan munkájuk hitelét lerontják? Nem lehet azt mondani, hogy jogal­kalmazóinknak nincsen elegendő jogi ismeretük, vagy nincsenek jogalkal­mazási tapasztalataik. Van tudás is, de néha hiányzik az a magas ft kú­­o­ti kultúra, amely a törvény recakír­azását nemcsak jogilag teszi kifog­atalanul megalapozottá, hanem feltétlenül igaz­ságossá, humánussá, idejében alkalma­zottá és mértéktartóvá is avatja! Egy­ Btvgpl.: a jogi gyakorlatot a Persodet a legfontosabbnak: az emberek közötti szocialista viszonyok megszilárdításá­nak. Hiszen a szocialista államban az esetek egyre nagyobb számában ön­ként követik a jogszabályokat, és csök­ken azoknak az eseteknek a száma, amikor kényszerrel egybekapcsolt jog­alkalmazásra kerül sor. Fejlődik az emberek szocialista jogtudata, és ez is mozgósít az önkéntes követésre. A dol­gozók előtt világossá válik, hogy a jog az ő érdekeit szolgálja, az ő akaratukat fejezi ki, tehát megtartásuk is érde­kükben áll. A jogalkotás demokratikus módja is közelebb hozza a jogszabályokat az egyes állampolgárokhoz. A jog önkéntes követése így válik a törvényesség megszilárdításának egyik legfontosabb eszközévé. A helyes jogalkalmazás visszahat a jogtudat fejlesztésére is. Arról a jogtudatról van szó, amely a társadalmi tudat egy része. Ugyanak­kor a szocialista jogtudat hatása a tör­vényesség megszilárdítására igen fon­tos tényezőnek tekintendő. Ez a hatás gyakorlatban jelentkezik egyrészt ab­ban a szerepben, amit a szoc­alista jogtudat az állam jogalkotó tevékeny­ségében képvisel, másrészt pedig abban a szerepben, amit a jogszabálynak a dolgozók és társadalmi szerveik, vala­mint az állami szervei­ részéről tör­tént teljesítésében, továbbá a jogszabá­lyoknak az állami szervek részéről funkciójuk teljesítése során történő al­kalmazásában tölt be. St M­INDEHHEZ A JOGÁSZOK — el­it el­méletiek és gyakorlatiak egy­aránt — szervezettebb összefogására, közös munkájára van szükség.. Elem­zőbb tevékenységre gondolunk, amely nemcsak az alapul szolgáló gazdasági tények vizsgálatát jelenti, hanem egyre inkább pszichológiai, logikai és nem utolsósorban szociológiai vizsgálódáso­kat is. .. DR ANTALFFY GYÖRGY 3 Vasárnap. 1964. november I. KISZ-küldöttértekezlet Szentesen Szombaton délelőtt a vá­­rosi tanács feldíszített termé­ben tartották meg a KISZ szentesi bizottságának kül­döttértekezletét. Az elnök­ségben többek között helyet foglalt a KISZ Központi Bi­zottságának képviseletében Szigetvári János, Szögi Béla, a KISZ megyei bizottságának titkára, Hajnal Mihály az MSZMP városi bizottságának titkára. A KISZ-bizottság beszá­molóját Dóczi Gábor titkár tartotta. Az előadó kiemelte, hogy a KISZ kongresszus téziseinek megtárgyalása jó hatással volt az ifjúsági mozgalomra Szentesen is. Szólott arról, hogy négy esztendővel ezelőtt 493 KISZ- fiatal tartozott az üzemek­hez, ma viszont 723. Ebben az is kifejezésre jut, hogy a városban új ipari üzemek létesültek. Az üzemi fiatalok foglalkoznak a munkahelyi problémákkal, részt kérnek a feladatok végrehajtásából és bírálják a fogyatékosságo­kat. Javítani való azért akad: például a Kontaktá­ban a fiatalság egy része még nem rendelkezik osz­tályöntudattal és a munkafe­gyelemben is lazaságok mu­tatkoznak. El kell érni, hogy az üze­mekben a fiatalok felvé­tele ne adminisztratív mozzanat legyen, hanem beszélgessenek el a leendő ifjúmunkással és is­mertessék az üzem helyze­tét A termelési mozgalmak­ban 51 ifjúsági brigád vesz részt, ebből három export és 12 szocialista brigád. Most küzd a szocialista cím el­nyeréséért 36 brigád. Figye­lemreméltó eredmények szü­lettek a brigádmozgalom­mal kapcsolatban a MÁV vasútállomásnál, a fűtőház­nál, a baromfifeldolgozó vál­lalatnál, a televízió adóállo­másnál, a vendéglátó és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnál. Baj, hogy egyes vállalatvezetők még nem minden esetben támogatják a fiatalok kezdeményezéseit. Az előadó a továbbiakban részletesen elemezte a tsz­­fiatalok helyzetét. Egyre több fiatalt kell megnyerni a mozgalom számára a tsz-ben működő KISZ-alapszervezeteknek. A beszámoló végül kulturá­lis, iskolai és egyéb fontos politikai kérdést tárgyalt. A küldöttértekezlet ezután meghallgatta a revíziós bi­zottság beszámolóját, majd megkezdődött a vita. Csaknem húsz felszólaló fejtette ki véleményét az ifjúsági mozgalom idősze­rű problémáival kapcso­latban. A küldöttértekezlet ezután megválasztotta megyei kül­dötteket, meghallgatta az összefoglalót és megválasz­totta a KISZ bizottságot. A KISZ bizottság Dóczi Gábort választotta meg titkárnak. Új szovjet fényképezőgép Az Etűd nevű új szovjet fényképezőgép legnagyobb előnye az automatikus be­állítás. Amikor a tárgyat a távmérő segítségével élesre állítjuk, a keresőben zöld vagy vörös jelzést látunk. Az előbbi azt jelenti, hogy pillanatfelvételhez elegendő a fény. Az exponálás is au­tomatikus. A vörös jelzés a fény elégtelenségét mutatja. Ebben az esetben nagyobb expozíciós időre van szük.

Next