Csongrád Megyei Hírlap, 1965. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

1965. JANU­ÁR 1., PÉNTEK 4 SKODA 445 A Csehszlovák au­tóipar egyik kiváló gyártmánya. Igen al­kalmas hosszabb utakra is a csomag­tere, mint látható nagy, még három csinos nő is elfér benne. ­HÍRLAP Ezerkilencszázhatvannégy a Hazafias Népfrontnak kong­resszusi éve volt. Visszate­kintve a megtett útra, az eredményekről és a felada­­t­­król beszélgettünk Katona Sándor elvtárssal, a Haza­fias Népfront Csongrád me­gyei Bizottság titkárával. HÍRLAP: Ez évben a Hazafias Népfront-mozga­lom milyen ha­tással volt a me­gye gazdasági és társadalmi életé­­ re? Katona Sándor: A Haza­fias Népfront-mozgalomnak 1964-ben nagy lendületet adott a március 19-én és 20- án megtartott III. Kongresz­­szus. A­ Hazafias Népfront kü­lönböző szintű bizottságainak és elnökségeinek munkája jelentős befolyást gyakorolt a megye társadalmi életére. E tevékenység nyomán po­litikai, gazdasági, kulturális eredmények születtek. Véleményünk szerint­­ az eredményekben jelentős sze­repe van annak, hogy a megyénkben a népfront­kongresszus felhívását, hatá­rozatait, útmutatásait nép­frontbizottságaink, elnöksé­geink helyesen értelmezték a politikai, gazdasági, kulturá­lis feladatok végrehajtásá­ban, az egészséges közszell­lem formálásában. A népfrontbizottságok és elnökségek területi tevékeny­ségükkel, tapasztalatcserék, politikai és szakmai előadá­sok szervezésével, szakembe­rek mozgósításával, társa­dalmi munkával, a párt- és tanácsszerveknek nyújtott segítséggel hatékonyan hoz­zájárul a megye politikai, gazdasági és kulturális fejlő­déséhez. A Hazafias Nép­front-mozgalom tekintélye, társadalmi bázisa tovább erősödött. A kongresszus előtt a népfrontbizottságok újjá­­választásával megteremtő­dött a szervezeti és személyi előfeltétele a jó munkának. A hódmezővásárhelyi vá­rosi népfrontbizottság elnök­sége július elején például kibővített elnökségi ülésen tárgyalta meg a pártbizottság és a tanács együttes ülé­se előtt a város mezőgazda­­sági távlati fejlesztési prog­ramját és az együttes ülés elé vitték javaslataikat. Ha­sonló munka folyt Szegeden, Szentesen, Makón, Csongrá­­don, és a megyében igen sok helyen. A mezőgazdasági és városfejlesztési programter­vek elkészítésénél felkarol­ták a lakosság javaslatá­t és segítséget adtak a társadal­mi munkák megszervezésé­hez. Többek között Csongrá­­don a városi népfrontbizott­­ság javaslatot tett az utak megjavítására és egyéb vá­rosfejlesztési feladatok meg­oldására. A tervezést társa­dalmi munkával biztosította az elnökség. Kezdeményez­ték a körös-tiszai strand fejlesztését, emlékművek, műemlékek megóvását, eh­hez költségvetési alap létesí­tését.­­ A különböző szintű nép­­frontbizottságok és elnöksé­gek tanácskozásaikon rend­szeresen foglalkoztak a ter­melés fejlesztésének főbb kérdéseivel. A kenyérgabo­natermelés, az őszi betakarí­tási munkák és a vetés gyakran szerepeltek a ta­nácskozások programjában. A népfrontbizottságok se­gítséget­ nyújtottak a gyenge termelőszövetkezetek politi­kai és gazdasági megszilárdí­tásához. A párt irányítása és az állami szervek hatá­rozott intézkedései, valamint a termelőszövetkezetek ve­zetőinek és tagságának közös erőfeszítései nyomán előre­láthatóan a mérleghiányos termelőszövetkezetek száma 1963. évihez mérten a felére, a mérleghiány összege pe­dig a múlt évinek egyhar­­madára csökken. A mezőgazdasági termelés növelése, a tsz­gazdagok megszilárdítása eselleg, je­­lentős erőt fordítottunk a kultúrpolitikai munkára. Ki­emelkedő segítséget nyúj­tott a Szeged városi, város­kerületi népfrontbizottság az 1964. évi Szegedi Szabad­téri Játékok rendezvényei­hez. A Fesztivál-Bizottság rendszeres támogatást kapott a Hazafias Népfront-bizo­tság megyei elnökségétől, a kü­lönböző szintű elnökségektől és bizottságoktól. A Hazafias Né­pfront a tár­sadalmi szervekkel együtt­működve ez évben nagyobb önállósággal szervezte mint bármikor augusztus 20-ának, alkotmányunk évfordulójá­nak méltó megünneplését. A városokban és községekben a Hazafias Népfront-bizott- INTERJÚ KATONA SÁNDORRAL, A HAZAFIAS NÉPFRONT CSONGRÁD MEGYEI BI­ZOTTSÁG TITKÁRÁVAL. Tagok mindenütt elősegítik, támogatják az egységes kul­túrpolitikai feladatok kidol­gozását és végrehajtását. Pél­dául a könyvbarát és az ol­vasómozgalom megyei ered­ményeinek elismerését jelen­tette, hogy Csongrádon ren­dezték meg az országos könyvhónap országos meg­nyitóját. A közéleti demokratizmus fejlesztésében igen jelentős az a tevékenység, melyet a népfront Szeged városi, vá­roskerületi bizottságai vé­geztek. A megyei jogú városi tanáccsal együttes ülésen tárgyalták meg a lakosság­nak az államigazgatásban való részvételét és az álla­mi szervek ügyfelekkel való foglalkozását. Csongrád vá­ros, Mindszent, Apátfalva, Kiszombor, Mórahalom nép­frontbizottságának társada­lompolitikai tevékenysége példamutató. A párt-, a ta­nácsi szervekkel, a tömeg­szervezetekkel, a helyi tár­sadalmi szervekkel együtt­működve kiemelkedő ered­ményt értek el a társadalmi feladatok megvalósításában, például a kihelyezett mező­­gazdasági technikumi osz­tály szervezésében, a szak­munkás továbbképzésben. A népfrontnak a lakosság előtt komoly tekintélye van, tömegkapcsolatai erősödtek. HÍRLAP: A Hazafias Nép­front-mozgalom előtt álló sokrétű feladataiból me­lyek a legfonto­sabbak az elkö­vetkezendő hóna­pokban? Katona Sándor: A nép­frontmozgalom fő feladatá­nak tekintjük a III. kong­resszus felhívása, határoza­tai, útmutatásai alapján a munkásosztály szövetségi po­litikájának erősítését, a szo­cialista nemzeti egység meg­teremtésében való hatékony közreműködést. A mozgalmi munkában döntően az a fontos, hogy a különböző szintű népfrontbi­zottságok és elnökségek ala­posan ismerjék működési te­rületük megoldására váró vagy most előkészítendő po­litikai, gazdasági, kulturális és társadalmi feladatait, azok megoldásában testületileg ve­gyenek részt. Kezdeményez­zenek bátran öntevékenyen, a párt- és a tanácsi szervek­nek ajánlják fel segítségü­ket, támogatásukat, közre­működésüket. A párt- és a tanácsi szer­vek tekintsék a Hazafias Népfront-bizottságokat, el­nökségeket, mint választott testületeket szövetségesnek, jó segítőtársnak. Javaslatai­kat, kezdeményezéseiket ka­rolják fel. A jó együttműkö­désnek, munkakapcsolatnak ez az alapja. A Hazafias Népfrontmoz­galom tek­intélyes és társa­dalmi bázisának növekedé­se a kommunisták és párton­­kívü­liek jó együttműködés készségén, felelősségérzetén, a választott testületekben, a népfrontbizottságokban és el­nökségekben végzett közös munkán múlik. Néhány szót még az elkö­vetkezendő időszak konkrét terveiről: a következő hóna­pokra szóló munkaprogram­ban szerepel a háztáji gaz­daságok és termelőszövetke­zetek termelési kapcsolatá­nak megerősítése. Igyekszünk a mezőgazdaság minden te­rületén a tartalékokat feltár­ni, elősegíteni a gazdaságo­sabb ter­melést, a nagyobb árubőséget és a jobb minő­séget, mindezt a népgazda­sági tervek tel­jesítése, a la­kosság jobb ellátása érdeké­ben. Az Agrártudományi Egye­sület, a Hazafias Népfront megyei Elnöksége, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Állan­dó Bizottsága közös rende­zésében fűszerpaprika-terme­lési ankétot tartunk 1965 el­ső negyedében. Tudományos előadásokkal és más módo­kon kívánjuk előszgíteni a mezőgazdasági termelés fej­lesztését, többek között a fűszerpaprika termelési szín­vonalának emelését. A mező­­gazdasági szakképzés, szak­mai továbbképzés kiemelke­dő helyet foglal el a jövő évi munkánkban. A kultúrpolitikai tevé­kenységünk fő feladata 1965. április 4, hazánk felszaba­dulása 20. évfordulójának méltó megünneplése lesz. Vá­rosainkban, községeinkben 1965-ben is rendszeresen tar­tunk tájékoztatót bizottsága­ink, a mozgalom aktivistái számára az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Is­mét szervezünk béke- és ba­rátsági esteket a baráti or­szágok képviselőivel, kultu­rális központjaik támogatá­sával. Elősegítjük az aktívabb működését a megyei Műszaki Akcióbizottságnak, mely 1959-ben alakult és igen eredményesen dolgozott, de konkrét megbízatások hiá­nyában, a városokban, köz­ségekben csak esetenként nyújthatott segítséget. A jö­vő év elején az MTESZ-szel együttműködve, Szegeden kö­zös tanácskozás keretében beszéljük meg a műszaki patronálást, a társadalmi ter­vező, segítségadás lehetősé­geit, feladatait. A népfrontmozgalom a párt eszmei irányításával folytatja munkáját a társa­dalom aktív erejének egye­sítésére, a legtisztább nem­zeti érdekekért, az eddigi­eknél jobb eredményekért, a szocialista nemzeti egység megteremtéséért. A népfrontmozgalom jó segítő e megyénk politikai, gazdasági, kulturális fejlődésének B­OLDOG ÚJ ÉVET — mondjuk és írtuk ezekben a napokban hozzá­tartozóinknak, barátainknak kíván­juk ismeretlen honfitársainknak és min­den népnek egyaránt. Boldog új évet — milyen régi és régóta ismétlődő szavak, de mennyire változó tartalommal! Az idő­sebb és középkorú nemzedék emlékszik: mit értettünk boldog új év alatt kerek 20 esztendővel ezelőtt, amikor a Szovjet Had­sereg az utolsó csapásokat mérte a Ma­gyarországot bitorló német és magyar fa­siszta hordákra. Aztán a következő évek­ben, amikor megindult az újjáéledés a romokból és kibontakozott társadalmunk átalakulása a szocializmus útján. Hosszú lenne felsorolni e köszöntés tartalmának változását. Ma nemzetünk szabad, nem nyom ben­nünket a társadalmi osztályok heves ér­dekellentéte, törvényes rendben élünk, az egyes ember megbecsülésének alapja töb­bé nem a régi privilégium, a családfa, a származás, hanem az odaadóan végzett munka és magatartás. Hazánk gazdasági fejlődése és ezen be­lül az egyes ember életkörülményeinek javulása két rajtunk álló feltételen mú­lik: egyrészt azon, hogy a kitűzött gazda­sági feladatok mennyire helyesek és elő­revivők, másrészt azok végrehajtása mi­ként valósul meg. Az elmúlt évek tapasz­talatai azt mutatják, hogy a kitűzött gaz­dasági feladatok helyesek, a gazdasági fejlődés számottevő, ami életünk úgyszól­ván minden területén érezhető. Ezt bizonyítja gazdasági fejlődésünk egésze. Az ipari termelés menyisége négy év alatt 40 százalékkal emelkedett. A mező­­gazdasági termelés — egyes évek kedve­zőtlen időjárása ellenére — négy év alatt kb. 10 százalékkal növekedett. Erősödtek termelőszövetkezeteink. Jelentősen emelkedett a lakosság élet­­színvonala, amely megközelíti az ötéves tervidőszak végére előirányzott mértéket. A parasztság jövedelme megközelíti az ötéves terv végére tervezett színvonalat, bár a mezőgazdasági termelés a tervezett­nél lassabban emelkedett. Ebben az idő­szakban valósult meg a parasztság állami, egészségügyi ellátása, új, szocialista eleme a paraszti életformának, a nyugdíjellá­tás is. Rendszeresen bővül a lakosság kulturá­lis ellátása, emelkedik műveltsége. Szocia­lista rendszerünk magasabbrendűsége nyil­vánul meg abban is, hogy nálunk a mun­kaképes korú fiatalok nagyobb hányada tanul középiskolákban, szakiskolákban és egyetemeken, mint a fejlettebb iparral és mezőgazdasággal rendelkező kapitalista országokban. A megtermelt javak elosztása pártunk politikájának megfelelően úgy történt, hogy rendszeresen emelkedjék az élet­­színvonal és ugyanakkor ne feledkezzünk meg a termelés bővítéséhez szükséges be­ruházásokról sem. Az elmúlt 4 évben sok létesítménnyel gazdagodtunk. Sok milli­árd forint értékű berendezés és gép üzem­be állítása tette könnyebbé, eredménye­sebbé a munkát. Gazdasági eredményeink tehát számot­tevőek, és a jövőt tekintve is biztonság­­érzet tölthet el bennünket. Gyáraink, szö­vetkezeteink, közigazgatási irányító szer­veink tevékenysége azonban nem mentes fogyatékosságoktól, hibáktól sem. Melyek ezek? 4­) A munka termelékenysége nem emel­kedik tervszerűen, sok helyen nem kielé­gítő a termelés szervezettsége és a mun­kafegyelem; ® a termékek önköltségének csökkené­se lassúbb a tervezettnél; ® a takarékosság elve a gyakorlatban megcsorbul, sok a pazarló építkezés és az egyéb költekezés; ® a műszaki haladás elmarad a köve­telményektől, sok termékünk minősége kifogásolható. Az új esztendő egyben ötéves tervünk utolsó éve. Az ötéves terv időszakában népgazdaságunk töretlenül és jelentősen fejlődött. 1965-ben, mint eddig, pártunk gyakorlatban kipróbált, és bevált politi­káját folytatjuk a gazdasági munkában is. Folytatjuk az ötéves tervben kitűzött feladatok végrehajtását. Emeljük az anyagi javak termelését, de nagyobb gon­dot fordítunk a termékek korszerűségére, minőségére, a munka termelékenységének emelésére és a termékek önköltségének csökkentésére, a takarékosság elveinek betartására. Egyszóval, ahogy mondani szokás, javítjuk a gazdasági tevékenység hatásfokát. Tehát: Megszilárdítjuk és kismértékben to­vább emeljük a lakosság eddig elért élet­színvonalát, még több erőfeszítést teszünk a megfelelő áruellátás biztosítására;­­ gondolunk a jövőre is, ennek meg­felelően tovább építjük az országot. Bő­vülnek a meglevő termelőüzemek, az épí­tők és szerelők szorgos munkája révén új gyárak kezdik meg a termelést. Új lakó­telepek, középületek, utak könnyítik és szépítik az életet,­­ fejlesztjük gazdasági kapcsolatain­kat a testvéri szocialista országokkal. És változatlanul törekszünk gazdasági kap­csolataink szélesítésére a nem szocialista országokkal. Az ipari termelés mennyiségét a terv szerint 4,5 százalékkal kell emelnünk. Az elmúlt évnél kisebb mértékben, noha ál­talában a termelés növelésének ennél gyorsabb ütemére törekszünk. Most mégis az „inkább kevesebbet, de jobbat” elvét kell elsősorban hangsúlyoznunk. Vagyis a kitűzött mennyiségi feladat mellett, ked­vezőbb feltételek teremthetők a termékek minőségének javítására, a termelékenység emelésére, az önköltségcsökkentésre. Mindezt figyelembe véve ipari dolgozóink feladata 1965-ben nem lazább, hanem fe­­­­szesebb. Egyes iparágakban, üzemekben pedig a termelés mennyiségét is jelentő­sen, 8—10 százalékkal vagy nagyobb mér­tékben kell emelni, különösen az export­­termékekben. A­Z IPARI TERMELÉS NÖVELÉSÉT úgy kell megvalósítanunk, hogy a dolgozók létszáma az elmúlt évek­hez mérten lassabban emelkedjék, s a termelékenység fokozásából származzon a termelés növekedésének nagyobb része, mintegy 70 százaléka. Ez a cél kemény munkát igényel. Ilyen eredményt az ipar még egyetlen évben sem ért el. A munka­termelékenység növelését „frontálisan” kell előmozdítanunk: kulturáltabbá tenni a termelés szervezettségét, előre lépni a műszaki haladás útján, fokozni a munka­teljesítményt. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy ugyanazért a keresetért nyúj­tott munkateljesítmények nagyon külön­bözők. Itt az ideje a teljesítménynormák felülvizsgálatának és megszigorításának ott, ahol azt az elmúlt években elhanya­golták. Egyes munkaterületen a munka­idő kihasználása, a munka intenzitása, a teljesítménybérben dolgozók munkája ki­elégítő, de a gyár eredményét mégis le­rontja a szükségtelenül nagy segédüzemi és adminisztratív létszám. Ezek felülvizs­gálatát a vállalatoknak ebben az évben el kell végezniük. A felesleges létszámot olyan helyre kell átcsoportosítani, ahol erre a népgazdaságnak szüksége van. A termelékenység emelése, a fegyelem javí­tása megkövetel néhány munkajogi intéz­kedést. Például a munkahelyüket indoko­latlanul gyakran változtatóktól meg kell vonni bizonyos kedvezményeket és egy időre megtiltani, hogy az új munkahelyen magasabb bért kaphassanak. Hatásosabb intézkedések bevezetése is indokolt: a fe­gyelmezetlenek, a hanyagul dolgozók, a selejtgyártók alacsonyabb munkakörbe he­lyezése, esetleges elbocsátása a közösség érdeke. Ezek a rendszabályok — a mun­káját lelkiismeretesen végző nagy több­ség igazságérzete és akarata alapján — a fegyelmezetlen és hanyag emberek neve­lésére és büntetésére szolgálnak. Ugyan­akkor anyagilag és erkölcsileg jobban be­csüljük meg a jól és hosszú időn át egy helyben dolgozókat. Azokat továbbá, akik nemcsak a megszokott munkaműveleteket végzik el, hanem újat visznek a munkába, aktív kovácsai a szocialista munkaerkölcs­nek, önzetlen segítői munkatársaiknak. Erre lehetőséget teremt az is, hogy ebben az évben a szokásos béremelési lehetősé­get kb. 1 százalék lesz — csak a jól dol­gozók teljesítményének honorálására hasz­náljuk fel. Az önköltség csökkentése, a termékek minőségének javítása a vezető beosztás­ban és a munkapad mellett dolgozók kö­zös erőfeszítésével valósítható meg. A szerkesztő mérnöké az első szó az új ter­mék megalkotásában, majd az egyes mun­kaműveleteket végző százezernyi munkás-­­ kéz dicséretes munkája adja a kifogásta­lan terméket. De sajnos gyakran látható fogyatékos munka, kifogásolható munka­darab és áru. A minőséget nem a MEO- tól, hanem az egyes munkaműveleteket végző munkástól és feletteseitől kell kérni. A MEO már csak megállapíthatja a bajt, de tőlük is nagyobb szigorúság követel­hető. Iparunk termelése megnőtt, hatal­mas mennyiségű anyagi érték és munka áll mögötte. Ma már az önköltségcsök­kentés terén nem az egész százalékokért, hanem a tizedszázalékokért folyik a ke­mény fizikai és szellemi munka. Egytized százalék költségmegtakarítás az iparban ma már meghaladja a 200 millió forintot. E FELADATOK MEGOLDÁSA elen­gedhetetlen feltétele a népgazda­ság kiegyensúlyozott fejlődésének, az életszínvonal biztos megalapozásának. Ezért kell a gazdasági tevékenység haté­konyságát ennyire hangsúlyozni. A lakos­ság jövedelmének színvonala 1965 végén kissé meghaladja az ötéves terv végére kitűzött színvonalat. Ugyanakkor az ön­költségcsökkentés feladatát, a munka­termelékenység emelését, a mezőgazdaság termelési feladatát hiánytalanul még nem teljesítettük. Jelenleg ezért nem tűzhető ki a jövedelmek további jelentős növelése, hanem azok megszilárdítása és kismér­tékű emelése reális. Nem erőltetjük a beruházások növelését sem, itt is az el­ért színvonalat stabilizáljuk. Azt is figye­lembe kell vennünk, hogy az elmúlt évek­ben a lakosság fogyasztásának biztosítása, a­­beruházások megvalósítása céljából igénybe vettünk bizonyos népgazdasági tartalékokat, ami csak átmenetileg enged­hető meg. Fő feladatunk tehát a termelés meny­,­nyiségének olyan növelése, amely együtt­jár a gazdaságosság javulásával. Ai ötödik év sikeréért írta: BÁLINT JÓZSEF, az MSZMP KB Államgazdasági Osztályának helyettes vezetője 3

Next