Csongrád Megyei Hírlap, 1965. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
1965. JANUÁR 1., PÉNTEK 4 SKODA 445 A Csehszlovák autóipar egyik kiváló gyártmánya. Igen alkalmas hosszabb utakra is a csomagtere, mint látható nagy, még három csinos nő is elfér benne. HÍRLAP Ezerkilencszázhatvannégy a Hazafias Népfrontnak kongresszusi éve volt. Visszatekintve a megtett útra, az eredményekről és a feladatkról beszélgettünk Katona Sándor elvtárssal, a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottság titkárával. HÍRLAP: Ez évben a Hazafias Népfront-mozgalom milyen hatással volt a megye gazdasági és társadalmi életé re? Katona Sándor: A Hazafias Népfront-mozgalomnak 1964-ben nagy lendületet adott a március 19-én és 20- án megtartott III. Kongreszszus. A Hazafias Népfront különböző szintű bizottságainak és elnökségeinek munkája jelentős befolyást gyakorolt a megye társadalmi életére. E tevékenység nyomán politikai, gazdasági, kulturális eredmények születtek. Véleményünk szerint az eredményekben jelentős szerepe van annak, hogy a megyénkben a népfrontkongresszus felhívását, határozatait, útmutatásait népfrontbizottságaink, elnökségeink helyesen értelmezték a politikai, gazdasági, kulturális feladatok végrehajtásában, az egészséges közszelllem formálásában. A népfrontbizottságok és elnökségek területi tevékenységükkel, tapasztalatcserék, politikai és szakmai előadások szervezésével, szakemberek mozgósításával, társadalmi munkával, a párt- és tanácsszerveknek nyújtott segítséggel hatékonyan hozzájárul a megye politikai, gazdasági és kulturális fejlődéséhez. A Hazafias Népfront-mozgalom tekintélye, társadalmi bázisa tovább erősödött. A kongresszus előtt a népfrontbizottságok újjáválasztásával megteremtődött a szervezeti és személyi előfeltétele a jó munkának. A hódmezővásárhelyi városi népfrontbizottság elnöksége július elején például kibővített elnökségi ülésen tárgyalta meg a pártbizottság és a tanács együttes ülése előtt a város mezőgazdasági távlati fejlesztési programját és az együttes ülés elé vitték javaslataikat. Hasonló munka folyt Szegeden, Szentesen, Makón, Csongrádon, és a megyében igen sok helyen. A mezőgazdasági és városfejlesztési programtervek elkészítésénél felkarolták a lakosság javaslatát és segítséget adtak a társadalmi munkák megszervezéséhez. Többek között Csongrádon a városi népfrontbizottság javaslatot tett az utak megjavítására és egyéb városfejlesztési feladatok megoldására. A tervezést társadalmi munkával biztosította az elnökség. Kezdeményezték a körös-tiszai strand fejlesztését, emlékművek, műemlékek megóvását, ehhez költségvetési alap létesítését. A különböző szintű népfrontbizottságok és elnökségek tanácskozásaikon rendszeresen foglalkoztak a termelés fejlesztésének főbb kérdéseivel. A kenyérgabonatermelés, az őszi betakarítási munkák és a vetés gyakran szerepeltek a tanácskozások programjában. A népfrontbizottságok segítséget nyújtottak a gyenge termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításához. A párt irányítása és az állami szervek határozott intézkedései, valamint a termelőszövetkezetek vezetőinek és tagságának közös erőfeszítései nyomán előreláthatóan a mérleghiányos termelőszövetkezetek száma 1963. évihez mérten a felére, a mérleghiány összege pedig a múlt évinek egyharmadára csökken. A mezőgazdasági termelés növelése, a tszgazdagok megszilárdítása eselleg, jelentős erőt fordítottunk a kultúrpolitikai munkára. Kiemelkedő segítséget nyújtott a Szeged városi, városkerületi népfrontbizottság az 1964. évi Szegedi Szabadtéri Játékok rendezvényeihez. A Fesztivál-Bizottság rendszeres támogatást kapott a Hazafias Népfront-bizotság megyei elnökségétől, a különböző szintű elnökségektől és bizottságoktól. A Hazafias Népfront a társadalmi szervekkel együttműködve ez évben nagyobb önállósággal szervezte mint bármikor augusztus 20-ának, alkotmányunk évfordulójának méltó megünneplését. A városokban és községekben a Hazafias Népfront-bizott- INTERJÚ KATONA SÁNDORRAL, A HAZAFIAS NÉPFRONT CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁG TITKÁRÁVAL. Tagok mindenütt elősegítik, támogatják az egységes kultúrpolitikai feladatok kidolgozását és végrehajtását. Például a könyvbarát és az olvasómozgalom megyei eredményeinek elismerését jelentette, hogy Csongrádon rendezték meg az országos könyvhónap országos megnyitóját. A közéleti demokratizmus fejlesztésében igen jelentős az a tevékenység, melyet a népfront Szeged városi, városkerületi bizottságai végeztek. A megyei jogú városi tanáccsal együttes ülésen tárgyalták meg a lakosságnak az államigazgatásban való részvételét és az állami szervek ügyfelekkel való foglalkozását. Csongrád város, Mindszent, Apátfalva, Kiszombor, Mórahalom népfrontbizottságának társadalompolitikai tevékenysége példamutató. A párt-, a tanácsi szervekkel, a tömegszervezetekkel, a helyi társadalmi szervekkel együttműködve kiemelkedő eredményt értek el a társadalmi feladatok megvalósításában, például a kihelyezett mezőgazdasági technikumi osztály szervezésében, a szakmunkás továbbképzésben. A népfrontnak a lakosság előtt komoly tekintélye van, tömegkapcsolatai erősödtek. HÍRLAP: A Hazafias Népfront-mozgalom előtt álló sokrétű feladataiból melyek a legfontosabbak az elkövetkezendő hónapokban? Katona Sándor: A népfrontmozgalom fő feladatának tekintjük a III. kongresszus felhívása, határozatai, útmutatásai alapján a munkásosztály szövetségi politikájának erősítését, a szocialista nemzeti egység megteremtésében való hatékony közreműködést. A mozgalmi munkában döntően az a fontos, hogy a különböző szintű népfrontbizottságok és elnökségek alaposan ismerjék működési területük megoldására váró vagy most előkészítendő politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi feladatait, azok megoldásában testületileg vegyenek részt. Kezdeményezzenek bátran öntevékenyen, a párt- és a tanácsi szerveknek ajánlják fel segítségüket, támogatásukat, közreműködésüket. A párt- és a tanácsi szervek tekintsék a Hazafias Népfront-bizottságokat, elnökségeket, mint választott testületeket szövetségesnek, jó segítőtársnak. Javaslataikat, kezdeményezéseiket karolják fel. A jó együttműködésnek, munkakapcsolatnak ez az alapja. A Hazafias Népfrontmozgalom tekintélyes és társadalmi bázisának növekedése a kommunisták és pártonkívüliek jó együttműködés készségén, felelősségérzetén, a választott testületekben, a népfrontbizottságokban és elnökségekben végzett közös munkán múlik. Néhány szót még az elkövetkezendő időszak konkrét terveiről: a következő hónapokra szóló munkaprogramban szerepel a háztáji gazdaságok és termelőszövetkezetek termelési kapcsolatának megerősítése. Igyekszünk a mezőgazdaság minden területén a tartalékokat feltárni, elősegíteni a gazdaságosabb termelést, a nagyobb árubőséget és a jobb minőséget, mindezt a népgazdasági tervek teljesítése, a lakosság jobb ellátása érdekében. Az Agrártudományi Egyesület, a Hazafias Népfront megyei Elnöksége, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Állandó Bizottsága közös rendezésében fűszerpaprika-termelési ankétot tartunk 1965 első negyedében. Tudományos előadásokkal és más módokon kívánjuk előszgíteni a mezőgazdasági termelés fejlesztését, többek között a fűszerpaprika termelési színvonalának emelését. A mezőgazdasági szakképzés, szakmai továbbképzés kiemelkedő helyet foglal el a jövő évi munkánkban. A kultúrpolitikai tevékenységünk fő feladata 1965. április 4, hazánk felszabadulása 20. évfordulójának méltó megünneplése lesz. Városainkban, községeinkben 1965-ben is rendszeresen tartunk tájékoztatót bizottságaink, a mozgalom aktivistái számára az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Ismét szervezünk béke- és barátsági esteket a baráti országok képviselőivel, kulturális központjaik támogatásával. Elősegítjük az aktívabb működését a megyei Műszaki Akcióbizottságnak, mely 1959-ben alakult és igen eredményesen dolgozott, de konkrét megbízatások hiányában, a városokban, községekben csak esetenként nyújthatott segítséget. A jövő év elején az MTESZ-szel együttműködve, Szegeden közös tanácskozás keretében beszéljük meg a műszaki patronálást, a társadalmi tervező, segítségadás lehetőségeit, feladatait. A népfrontmozgalom a párt eszmei irányításával folytatja munkáját a társadalom aktív erejének egyesítésére, a legtisztább nemzeti érdekekért, az eddigieknél jobb eredményekért, a szocialista nemzeti egység megteremtéséért. A népfrontmozgalom jó segítő e megyénk politikai, gazdasági, kulturális fejlődésének BOLDOG ÚJ ÉVET — mondjuk és írtuk ezekben a napokban hozzátartozóinknak, barátainknak kívánjuk ismeretlen honfitársainknak és minden népnek egyaránt. Boldog új évet — milyen régi és régóta ismétlődő szavak, de mennyire változó tartalommal! Az idősebb és középkorú nemzedék emlékszik: mit értettünk boldog új év alatt kerek 20 esztendővel ezelőtt, amikor a Szovjet Hadsereg az utolsó csapásokat mérte a Magyarországot bitorló német és magyar fasiszta hordákra. Aztán a következő években, amikor megindult az újjáéledés a romokból és kibontakozott társadalmunk átalakulása a szocializmus útján. Hosszú lenne felsorolni e köszöntés tartalmának változását. Ma nemzetünk szabad, nem nyom bennünket a társadalmi osztályok heves érdekellentéte, törvényes rendben élünk, az egyes ember megbecsülésének alapja többé nem a régi privilégium, a családfa, a származás, hanem az odaadóan végzett munka és magatartás. Hazánk gazdasági fejlődése és ezen belül az egyes ember életkörülményeinek javulása két rajtunk álló feltételen múlik: egyrészt azon, hogy a kitűzött gazdasági feladatok mennyire helyesek és előrevivők, másrészt azok végrehajtása miként valósul meg. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kitűzött gazdasági feladatok helyesek, a gazdasági fejlődés számottevő, ami életünk úgyszólván minden területén érezhető. Ezt bizonyítja gazdasági fejlődésünk egésze. Az ipari termelés menyisége négy év alatt 40 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés — egyes évek kedvezőtlen időjárása ellenére — négy év alatt kb. 10 százalékkal növekedett. Erősödtek termelőszövetkezeteink. Jelentősen emelkedett a lakosság életszínvonala, amely megközelíti az ötéves tervidőszak végére előirányzott mértéket. A parasztság jövedelme megközelíti az ötéves terv végére tervezett színvonalat, bár a mezőgazdasági termelés a tervezettnél lassabban emelkedett. Ebben az időszakban valósult meg a parasztság állami, egészségügyi ellátása, új, szocialista eleme a paraszti életformának, a nyugdíjellátás is. Rendszeresen bővül a lakosság kulturális ellátása, emelkedik műveltsége. Szocialista rendszerünk magasabbrendűsége nyilvánul meg abban is, hogy nálunk a munkaképes korú fiatalok nagyobb hányada tanul középiskolákban, szakiskolákban és egyetemeken, mint a fejlettebb iparral és mezőgazdasággal rendelkező kapitalista országokban. A megtermelt javak elosztása pártunk politikájának megfelelően úgy történt, hogy rendszeresen emelkedjék az életszínvonal és ugyanakkor ne feledkezzünk meg a termelés bővítéséhez szükséges beruházásokról sem. Az elmúlt 4 évben sok létesítménnyel gazdagodtunk. Sok milliárd forint értékű berendezés és gép üzembe állítása tette könnyebbé, eredményesebbé a munkát. Gazdasági eredményeink tehát számottevőek, és a jövőt tekintve is biztonságérzet tölthet el bennünket. Gyáraink, szövetkezeteink, közigazgatási irányító szerveink tevékenysége azonban nem mentes fogyatékosságoktól, hibáktól sem. Melyek ezek? 4) A munka termelékenysége nem emelkedik tervszerűen, sok helyen nem kielégítő a termelés szervezettsége és a munkafegyelem; ® a termékek önköltségének csökkenése lassúbb a tervezettnél; ® a takarékosság elve a gyakorlatban megcsorbul, sok a pazarló építkezés és az egyéb költekezés; ® a műszaki haladás elmarad a követelményektől, sok termékünk minősége kifogásolható. Az új esztendő egyben ötéves tervünk utolsó éve. Az ötéves terv időszakában népgazdaságunk töretlenül és jelentősen fejlődött. 1965-ben, mint eddig, pártunk gyakorlatban kipróbált, és bevált politikáját folytatjuk a gazdasági munkában is. Folytatjuk az ötéves tervben kitűzött feladatok végrehajtását. Emeljük az anyagi javak termelését, de nagyobb gondot fordítunk a termékek korszerűségére, minőségére, a munka termelékenységének emelésére és a termékek önköltségének csökkentésére, a takarékosság elveinek betartására. Egyszóval, ahogy mondani szokás, javítjuk a gazdasági tevékenység hatásfokát. Tehát: Megszilárdítjuk és kismértékben tovább emeljük a lakosság eddig elért életszínvonalát, még több erőfeszítést teszünk a megfelelő áruellátás biztosítására; gondolunk a jövőre is, ennek megfelelően tovább építjük az országot. Bővülnek a meglevő termelőüzemek, az építők és szerelők szorgos munkája révén új gyárak kezdik meg a termelést. Új lakótelepek, középületek, utak könnyítik és szépítik az életet, fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal. És változatlanul törekszünk gazdasági kapcsolataink szélesítésére a nem szocialista országokkal. Az ipari termelés mennyiségét a terv szerint 4,5 százalékkal kell emelnünk. Az elmúlt évnél kisebb mértékben, noha általában a termelés növelésének ennél gyorsabb ütemére törekszünk. Most mégis az „inkább kevesebbet, de jobbat” elvét kell elsősorban hangsúlyoznunk. Vagyis a kitűzött mennyiségi feladat mellett, kedvezőbb feltételek teremthetők a termékek minőségének javítására, a termelékenység emelésére, az önköltségcsökkentésre. Mindezt figyelembe véve ipari dolgozóink feladata 1965-ben nem lazább, hanem feszesebb. Egyes iparágakban, üzemekben pedig a termelés mennyiségét is jelentősen, 8—10 százalékkal vagy nagyobb mértékben kell emelni, különösen az exporttermékekben. AZ IPARI TERMELÉS NÖVELÉSÉT úgy kell megvalósítanunk, hogy a dolgozók létszáma az elmúlt évekhez mérten lassabban emelkedjék, s a termelékenység fokozásából származzon a termelés növekedésének nagyobb része, mintegy 70 százaléka. Ez a cél kemény munkát igényel. Ilyen eredményt az ipar még egyetlen évben sem ért el. A munkatermelékenység növelését „frontálisan” kell előmozdítanunk: kulturáltabbá tenni a termelés szervezettségét, előre lépni a műszaki haladás útján, fokozni a munkateljesítményt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyanazért a keresetért nyújtott munkateljesítmények nagyon különbözők. Itt az ideje a teljesítménynormák felülvizsgálatának és megszigorításának ott, ahol azt az elmúlt években elhanyagolták. Egyes munkaterületen a munkaidő kihasználása, a munka intenzitása, a teljesítménybérben dolgozók munkája kielégítő, de a gyár eredményét mégis lerontja a szükségtelenül nagy segédüzemi és adminisztratív létszám. Ezek felülvizsgálatát a vállalatoknak ebben az évben el kell végezniük. A felesleges létszámot olyan helyre kell átcsoportosítani, ahol erre a népgazdaságnak szüksége van. A termelékenység emelése, a fegyelem javítása megkövetel néhány munkajogi intézkedést. Például a munkahelyüket indokolatlanul gyakran változtatóktól meg kell vonni bizonyos kedvezményeket és egy időre megtiltani, hogy az új munkahelyen magasabb bért kaphassanak. Hatásosabb intézkedések bevezetése is indokolt: a fegyelmezetlenek, a hanyagul dolgozók, a selejtgyártók alacsonyabb munkakörbe helyezése, esetleges elbocsátása a közösség érdeke. Ezek a rendszabályok — a munkáját lelkiismeretesen végző nagy többség igazságérzete és akarata alapján — a fegyelmezetlen és hanyag emberek nevelésére és büntetésére szolgálnak. Ugyanakkor anyagilag és erkölcsileg jobban becsüljük meg a jól és hosszú időn át egy helyben dolgozókat. Azokat továbbá, akik nemcsak a megszokott munkaműveleteket végzik el, hanem újat visznek a munkába, aktív kovácsai a szocialista munkaerkölcsnek, önzetlen segítői munkatársaiknak. Erre lehetőséget teremt az is, hogy ebben az évben a szokásos béremelési lehetőséget kb. 1 százalék lesz — csak a jól dolgozók teljesítményének honorálására használjuk fel. Az önköltség csökkentése, a termékek minőségének javítása a vezető beosztásban és a munkapad mellett dolgozók közös erőfeszítésével valósítható meg. A szerkesztő mérnöké az első szó az új termék megalkotásában, majd az egyes munkaműveleteket végző százezernyi munkás- kéz dicséretes munkája adja a kifogástalan terméket. De sajnos gyakran látható fogyatékos munka, kifogásolható munkadarab és áru. A minőséget nem a MEO- tól, hanem az egyes munkaműveleteket végző munkástól és feletteseitől kell kérni. A MEO már csak megállapíthatja a bajt, de tőlük is nagyobb szigorúság követelhető. Iparunk termelése megnőtt, hatalmas mennyiségű anyagi érték és munka áll mögötte. Ma már az önköltségcsökkentés terén nem az egész százalékokért, hanem a tizedszázalékokért folyik a kemény fizikai és szellemi munka. Egytized százalék költségmegtakarítás az iparban ma már meghaladja a 200 millió forintot. E FELADATOK MEGOLDÁSA elengedhetetlen feltétele a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének, az életszínvonal biztos megalapozásának. Ezért kell a gazdasági tevékenység hatékonyságát ennyire hangsúlyozni. A lakosság jövedelmének színvonala 1965 végén kissé meghaladja az ötéves terv végére kitűzött színvonalat. Ugyanakkor az önköltségcsökkentés feladatát, a munkatermelékenység emelését, a mezőgazdaság termelési feladatát hiánytalanul még nem teljesítettük. Jelenleg ezért nem tűzhető ki a jövedelmek további jelentős növelése, hanem azok megszilárdítása és kismértékű emelése reális. Nem erőltetjük a beruházások növelését sem, itt is az elért színvonalat stabilizáljuk. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt években a lakosság fogyasztásának biztosítása, aberuházások megvalósítása céljából igénybe vettünk bizonyos népgazdasági tartalékokat, ami csak átmenetileg engedhető meg. Fő feladatunk tehát a termelés meny,nyiségének olyan növelése, amely együttjár a gazdaságosság javulásával. Ai ötödik év sikeréért írta: BÁLINT JÓZSEF, az MSZMP KB Államgazdasági Osztályának helyettes vezetője 3