Csongrád Megyei Hírlap, 1965. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

2 A HÍRLAP Több kérdésben találkozik a szovjet és a francia álláspont Gromiko sajtóértekezlete Párizsban Párizsból jelenti az MTI. Pénteken, Párizsból történt elutazása előtt Gromiko szovjet külügyminiszter sajtóértekezletet tartott a szovjet nagy­­követségen. Párizsi látogatásának — mint mondotta — az volt a célja, hogy a fran­cia kormány képviselőivel megbeszélje a két országot érdeklő kérdéseket, nemzet­közi problémákat, éppen úgy, mint a szovjet—francia kapcsolatok alakulását. Franciaországot és a Szovjetuniót ösz­­szeköti érdekeinek azonossága a bé­kéért folytatott harcban és az euró­pai biztonság kérdésében. Az utóbbi kérdésnek — állapította meg — a kulcsa a német probléma békés ren­dezése. A Szovjetunió véleménye szerint amíg a német kérdés meg nem oldódik, Európa békéje nincs biztosítva. A szovjet—francia viszonyban beállt javulás e kérdés rendezését is előse­­­­síti. A szovjet és a francia álláspont találko­zik abban, hogy a második világháború végén megállapított német határok vég­legesek, s hogy Németország nem rendel­kezhet atomfegyverekkel. A szovjet külügyminiszter ezután rá­mutatott, hogy az álláspontok, közeledése tapasztalható több más kérdésben, így a délkelet-ázsiai helyzet megítélésében is. Az Egyesült Államoknak semmi keresni­valója sincs a tőle sok ezer kilométerre fekvő Vietnamban — mondotta.­­JP A vietnami kérdés radikális megol­dása az amerikai csapatok kivonása, első lépése pedig a VDK elleni légi­támadások megszüntetése. A döntő szót a vietnami háborúban köz­vetlenül érdekelteknek kell kimondaniuk. A Szovjetunió megadja a VDK-nak a szükséges segítséget, hogy megvédhesse magát az amerikai agresszió ellen. Megmutatkozott az álláspontok hason­lósága az ENSZ és a leszerelés kérdésé­ben is. A Szovjetunió elfogadta azt a fran­cia javaslatot, hogy az öt nagyhata­lom közös értekezleten vitassa meg a leszerelés kérdését. Befejezésül kiemelte a szovjet kormány azon törekvését, hogy a két ország között valóban jó, baráti kapcsolat alakuljon ki. Közlemény Gromiko párizsi tárgyalásairól Mint már jelentettük, Pá­rizsban csütörtökön este Gromiko szovjet külügymi­niszter látogatásának befe­jeztével közleményt adtak ki. A felek — állapítja meg a közlemény — elsősorban a délkelet-ázsiai helyzettel kapcsolatos kérdésekről folytattak eszmecserét, meg­állapítva, hogy az utóbbi hetek eseményei kün­etkezté­­ben Indokína térségében és különösen Vietnamban a helyzet kiéleződött és ve­szélyezteti a békét. A szovjet és a francia kormány egyeté­rt abban, hogy az említett térség problémáit csak­ az 191­4-es és 1062-es genfi értekezlet határozatainak alapján, tár­gyalások révén lehet meg­oldani. A szovjet és a francia külügyminiszter kifejtette kormányának nézetét az eu­rópai biztonság­­ különböző kérdéseit illetően. Hangoz­tatták, hogy a Szovjetunió és Franciaország, mint eu­rópai hatalmak, elsősorban érdekeltek abban, hogy megállapodásos döntés szü­lessen ezekben a kérdések­ben. Ezzel kapcsolatban Gromiko kifejtette a szov­jet kormány nézeteit a né­met kérdés békés rendezésé­ről. A Szovjetunió és Francia­­ország külügyminisztere kor­mánya nevében reményét fejezte ki, hogy megegye­zés jöhet létre valamennyi érdekelt fél között. A leszerelés problémájá­val kapcsolatban Gromiko kijelentette: kormánya egyetért az­zal a francia ja­vaslattal, hogy az öt atom­­hatalom tanácskozásán vi­tassák meg a Nukleáris le­szerelés kérdését. Az Egyesült Nemzetek Szervezetére vonatkozólag a szovjet és a francia külügy­miniszter egyetértését nyil­vánította azzal, hogy vissza kell térni az ENSZ alapok­mányában lefektetett elvek szigorú betartásához. Megvitatták a két ország gazdaság, kulturális és tu­dományos és technikai kap­csolatainak kérdéseit is, be­leértve a Szovjetunió és Franciaország együttműkö­dését a színes televízió te­rén, aminek mindkét kor­mány nagy jelentőséget tu­lajdonít. Mindkét fél kife­jezésre juttatta, hogy va­lamennyi területen Francia­­ország és a Szovjetunió kapcsolatainak fejlesztésére törekszik. A szovjet és a francia külügyminiszter megegyezett abban, hogy folytatni fog­Gromiko párizsi megbe­széléseit a francia­­ közvéle­mény nagy érdeklődéssel kí­sérte, s úgy véli: a közös közlemény igazolja, meny­nyire indokolt volt az a vá­rakozás, hogy Gromiko de Gaulle-lal, Pompidou miniszterelnök­kel és Couve de Murville­­lel folytatott megbeszélé­sei kiindulópontokat ad­hatnak a Szovjetunió és Franciaország együttes ak­ciójához néhány nagy fontosságú kér­dés rendezésének elősegíté­sére. Itt mindenekelőtt a délke­let-ázsiai helyzetre, az európai biztonság kérdés­komplexumára és a lesze­relésre gondolnak. Párizsban nagy fontossá­gúnak ítélik meg Gromiko megbeszéléseit. A jelenlegi nemzetközi feszültség idő­szakában — állapítják meg — a nagyhatalmak külügy­minisztereinek tárgyalásai csaknem felérnek a kor­mányfői szinten folytat­ható eszmecserék jelentő­ségével. Feg­élyezettség nélküli lehe­tőséget biztosítanak az állás­pontok ismertetésére, meg­­fontolási alkalmakat jelen­tenek együttes akciók felté­ják az eszmecserét a fele­ket kölcsönösen érdeklő ösz­­szes problémákról. Ennek alapján Couve de Murville francia külügymi­niszter a szovjet kormány meghívására 1901­. őszén hi­vatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. A látogatás közelebbi időpontját később állapítják meg, teleinek kialakítására. A szovjet külügyminiszter szí­vélyes fogadtatása, tárgya­lásainak­ kedvező légköre nem hagyott kétséget az iránt, hogy Moszkvában is, Párizsban is tudják. A Szov­jetunió és Franciaország együttes erőfeszítései jelen­tősen, sőt — az el nem kö­telezett országok nagy több­ségének azonos, vagy leg­több vonatkozásában meg­egyező törekvéseivel egye­temben — döntően befolyásolhatják a vietnami helyzet tárgyalá­sok révén történő rende­zésének kialakulását. Emlékeztetnek a francia fő­városban arra is, hogy a Szovjetunió és Francia­­ország jó viszonya mindig is előfeltétele volt az euró­pai problémák rendezésé­nek, Európa békéjének. Mindent egybevetve: Gro­­miko franciaországi tárgya­lásai jelentős mértékben hozzájárulhatnak a válságo­kat előidéző legfontosabb nemzetközi politikai kérdé­sek rendezéséhez. Megnyug­tató bizonyságot jelentenek arra vonatkozóan is, hogy a szovjet és francia állás­pontok azonnali tárgyalási alapként jöhetnek számí­tásba a vietnami helyzet megoldá­sára. Külpolitikai munkatársunk kommentárja. Befejeződött Tito és Nasszer megbeszélése Kairóból jelenti az MTI és a Tanjug. Tito jugoszláv elnök pén­teken reggel elutazott Kairó­ból. A repülőtéri ünnepélyes búcsúztatáson részt vett Nasszer elnök is, aki elfogad­ta vendége meghívását és a jövő nyáron Belgrádba láto­gat. A két elnök tanácskozásá­ról közös közleményt adtak ki. NAGYTAKARITÁS kis munkával VÉNUSZ porszívóvá ! Ára: *1400’'ft Hódmezővásárhelyen május 3-án. Nevető farsang Fővárosi művészek közre­működésével. Jegyek a színházi jegyirodában vált­hatók. H. 72253 1985. MÁJU­S 1.- SZOMBAT Négyezer amerikai katona van már Dominikában Washington támogatja a törvénytelen dominikai juntát Santo Domingóból és Wa­shingtonból jelenti az MTI és az AP.­ Csütörtökön Johnson el­nök — tanácsadóival történt megbeszélés után — úgy ha­tározott, hogy további ame­rikai csapatokat küld a Do­minikai Köztársaságba. Pénteken délben már 4000 amerikai katona tartózko­dott Dominikában. Az amerikai külügyminisz­térium pénteken nyilatkoza­tott tett, amelyben Dominika belső ügyeiben döntőbíróvá tolta fel ma­gát, és azt állította, hogy ebben a latin-amerikai országban a helyzet romlott, s a fő­városban, Santo Domingóban tartózkodó amerikaiak és más külföldiek élete veszély­ben van. Az AP amerikai hír­­ügynökség washingtoni je­lentése szerint amerikai hi­vatalos személyek magánbe­szélgetésekben elismerték, hogy tudomásuk szerint mindeddig az Egyesült Ál­lamok egyetlen állampol­gárát sem ölték, vagy se­­besítették meg... Több rádióállomás, amely a dominikai ideiglenes kor­mány kezében van, közölte, hogy Santo Domingo védői továbbra is szilárdan tart­ják a város legfontosabb ne­gyedeit, s már hatodik napja visz­­szaverik Wessin tábornok csapatait, amelyek az ame­rikai tengerészgyalogosok támogatását élvezik. A városban több helyen tor­laszok állnak, a keresztező­déseken és a háztetőkön gép­fegyvereket állítottak fel. A város védői a végsőkig har­colni akarnak az alkotmá­nyos rendszer, helyreállításá­ért, a törvénytelen katonai junta ellen. A péntekre virradó éjjel megállás nélkül illésezett az Amerikai Államok Szerve­zetének tanácsa. Az AP köz­li, hogy hat latin-amerikai képviselője „aggodalmának adott hangot” a közvetlen amerikai beavatkozás mi­­att. Végül — venezuelai javas­latra — szombatra összehív­ták az AASZ rendkívüli kül­ügyminiszteri értekezletét a dominikai helyzet megtár­gyalására. Uruguay képviselője a ha­tározat ellen szavazott, mert a dominikai polgár­háborút kizárólag belügy­­nek minősítette, az AASZ tanácsa egyébként felkérte a Santo Domingó-i pápai nunciust, járjon közbe a felek közötti tűzszünet ér­dekében, „hogy a dominikai nép békében, az Ameri­ka­­közi rendszer védelme alatt dönthessen sorsáról”. Ítélet Mihajlo Mihajlov ügyében Zadarból jelenti a tanjug. A jugoszláviai Zadarban a kerületi bíróság Mihajlo Mi­­hajlovot­, a Zadari bölcsészet­tudományi kar volt tanárse­gédét kilenchavi börtönre ítélte, mert Mihajlov a Deli című belgrádi folyóiratban becsmérlő cikket írt a Szov­jetunióról, s mert cikkének kéziratát, az említett folyó­irat betiltása után külföldön terjesztette. A második világháborúról — 20 évvel a háború után • Megjelennek a katyusák A PRAVDA beszámolt ar­ról, hogy nemrégiben a Szovjetunióban kiadták Je­­remenko marsall „A hábo­rú kezdetén” című új köny­vét, amely a Nagy Honvédő H­áború kezdetének hadtör­téneti leírása. A szerző je­lentősen kibővítette, kiegé­szítette, s lényegében új változatban írta meg né­hány évvel ezelőtt „Nyugati irányban” címmel kiadot emlékiratait. Könyvében az elkeseredett háború számos frontszakaszának a nagykö­zönség előtt mindeddig is­meretlen hősi epizódjairól is beszámol. Néhány meg­állapítása egészen újszerű. Jeremenko marsall szá­mos történelmi dokumen­tum alapján ismerteti a szovjet hadvezetési elmélet fejlődésének a Nagy Honvé­dő Háborút közvetlenül megelőző irányzatait. Az ol­vasó megismerkedik a 30-as évek közepén Ukrajnában megrendezett nagy hadgya­ 1940 decemberében és 1941 korlátokkal és az akkori ne­­ves szovjet katonai vezetők, köztük Tuhacsevszkij, Jogo­ron Jakir és mások straté­giai és taktikai elképzelései­vel. Ezek a kiváló szovjet katonai vezetők nem sokkal utóbb indokolatlan megtor­lások áldozatai lettek. A szerző ugyanebben a feje­zetben számol be a hadse­reg, a légierő és a flotta januárjában megtartott nagy vezérkari értekezletről. Ezen az értekezleten töb­bek közt megvitatták, mi­lyen új követelményeket kell támasztani valamennyi fegyvernemmel szemben. Felmerültek a fegyverzetek korszerűsítésével, a csapatok kiképzésével, a magas fokú fegyelem és az állandó harc­készültség fenntartásával kapcsolatos kérdések. Az ér­tekezlet számos hiányt ta­lált az ország védelmi fel­készül­tségében. Ezek a hiá­nyok, mint később kiderült, Sztálin, valamint a honvé­delmi népbiztosság tévedé­seinek és mulasztásainak következményei voltak. Je­­remenko marsall az 1941 januárjában a magasabb pa­rancsnokokkal megtartott hadijáték kiértékeléséről be­számolva (Sztálin is jele® Sztálin nem tartotta szüksé­gesnek, hogy belemerüljön effajta „részletekbe”, ame­lyektől pedig a siker bizto­sítása, a győzelem kivívása függött háború esetén”. A szerző mintegy pótolnni akarja a szovjet hadtörté­neti irodalom egyik hiányos­ságát, és eléggé részletesen kitér a szmolenszki csatára, amelyben 1941 nyarán nyu­gati irányban támadó hitle­rista hordák komoly vere­séget szenvedtek. Szmolenszk alatt vetették be először az új szovjet reaktív fegyvert, a híres katyusát. Ez 1941. július 15-én történt. „Dél­után reaktív aknák üvöltése hasította a levegőt Vörös csóvás üstökösként röppen­tek fel az aknák. Egymást érték a hatalmas robbaná­sok és a vakító felvillaná­sok, s fülsiketítő dörejben olvadtak össze. Amikor 19 másodperc alatt 320 akna robbant, a hatás felülmúlt minden várakozást. Kitört a pánik. Az ellenséges kato­nák futva menekültek A könyv utolsó két fejezete a brjanszki frontról szól, amely délnyugatról fedezte a moszkvai stratégiai körze­tet. Az ottani csapatok el­keseredett harcokban felfog­ták Guderian páncélos egy­ségeinek csapásait. A második világháború­ban a katyusák a haditech­nika szenzációi voltak. Ma azonban a szovjet hadsereg százszor és ezerszer nagyobb tűzerejű rakétákkal rendel-volt) keserűen írja: „Sajnos, kezili és vitathatatlanul tartja világelsőségét mind a rakéták tolóereje, mind az irányítástechnika hallatlan pontossága tekintetében. Minderről néhány adatot szolgáltatnak a szovjet űr­repülés szenzációi. A szov­jet rakétaegységek és nuk­leáris ütőerő magabiztosan védelmezi a szocialista vi­lágrendszert. Következik: Az ellenség karmai között. Támadás katyusával Korszerű rakéta Színházi hír: Hódmezővá­sárhelyen május 2-án a vá­­rosi színházban Bohémélet előadása Tornyai-bérlet­ben. ■legyek válthatók berneten kívül is a színházi jegyiroz­­­dában. H. 72243 1 A Közúti Gépellátó Vállalat makói telepe azonnali belépéssel felvesz lakatosokat és villanyhegesztőket Jelentkezés Makó, Bajcsy-Zsilinszky utca 42. — Fi­zetés megegyezés szerint: M 73 826

Next