Csongrád Megyei Hírlap, 1965. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-01 / 283. szám

Szaktanácsadás —korszerűbb termelés T­avasszal alakult meg a Békés—Csong­­rád megyei Mező­gazda­sági Műszaki Fejlesz­tési Tanács és az irányí­tásban, a termelésben dol­gozó szakemberek nagy várakozással fogadták az új szervezet programját. E tanács hivatott ugyanis ar­ra, hogy irányítsa, koordi­nálja azt a szaktanács­­adói tevékenységet, mely a mezőgazdálkodás megjaví­tására, fejlesztésére irá­nyul. Bár az elmúlt években egyre inkább előtérbe ke­rült a szakmai segítség­­nyújtás, de ez formáját te­kintve a nem egészen pon­tos tartalmat jelentő „pat­­ronálás”-ban merült ki. Minden mezőgazdasági jel­legű vállalatnak és intéz­ménynek kialakult szak­mai kapcsolata a termelő­üzemekkel és az elsődleges feladatok elvégzése mel­lett sokirányú szakmai se­gítséget is adtak a gazda­ságoknak. Ezt a szakta­nácsadást azonban az ösz­­tönösség, az egyoldalúság és a szervezetlenség jelle­mezte. A különböző mun­kahelyeken dolgozó szak­emberek egymástól függet­lenül jelentek meg ugyan­abban a gazdaságban és előfordult, hogy egy kér­désben különböző, teljesen eltérő tanácsot adtak a gazdaság vezetőinek. Jól­lehet, hogy a szervezetlen szaktanácsadás is hasznos volt e termelőüzemek szá­mára, de az elszigetelt is­meretekből kiindulva a gazdaságok olyan javasla­tokat is kaptak egy-egy ágazat fejlesztésére, me­lyek az adott gazdaságban nem perspektivikusak. Az idei , a szervezett szaktanácsadás első éve — sok tapasztalattal gazdagí­tott bennünket, s ezeket rendkívül hasznosaknak kell megítélnünk. A ta­pasztalatok azonban csaló­dást okoznak azoknak, akik az első évtől azt re­mélték, hogy a legégetőbb szakmai kérdésekben olyan gyors segítséget kapnak, amely megoldja problé­máikat. Az idei év mindenek­előtt a szaktanácsadás szervezésével, irányításá­val, kivitelezésével, az ágazati szaktanácsadók munkájának koordinálá­sával kapcsolatban volt hasznos. Ágazati vonalon legnagyobb sikerrel a gyep­gazdálkodás megjavítását célzó munka zárult. Csong­­rád megye 9 gazdasági egységében mintegy 2000 hold gyepterületen a szak­tanácsadás eredményeként 250 vagon szénával ter­mett több. Ezenkívül a gyepgazdálkodási szakta­nácsadók a megye 6 ter­melőszövetkezetében mint­egy 500 hold gyep telepí­téséhez adtak konkrét szakmai segítséget. E­redményesen dolgoz­tak a Talajjavító Vállalat alkalmazá­sában működő talajerő­gazdálkodási szaktanács­­adók is. Számos tsz-ben bebizonyították a gabona­félék karbamidos kezelé­sének hatékonyságát, több tsz-ben a szerves trágya ésszerű, olcsó kezelésének módszereit és előnyeit iga­zolták, valamint segítsé­get adtak a műtrágya­féleségek hatóarányának kiszámításához. Az egyéb ágazatok eseté­ben kisebb eredményt ho­zott a szaktanácsadói te­vékenység, de több megol­dásra váró problémát ve­tett fel. Bebizonyosodott, hogy a szaktanácsadás még közel sem vált szer­vezetté. A növényvédő ál­lomás, a baromfi-feldol­gozó, baromfi-keltető és egyéb vállalatok és in­tézmények ugyanolyan for­mában végzik szaktanács­adói tevékenységüket, mint az elmúlt évek során. Te­vékenységük nincs kellő­en összehangolva, így szak­­tanácsadói tevékenységük ma sem hatékonyabb, mint régebben volt. De sok esetben a mezőgazdasági üzemek sem becsülték meg kellőképpen a szak­mai segítségnyújtást. Nem kielégítő az ága­zati szaktanácsadás ott sem, ahol az útmutatás csak egyes technológiai folyamatokra terjed ki. Sokkal eredményesebb, ha az ágazat egészére komp­lex, összefüggő utasítást adnak a szaktanácsadók. A helyi, de az orszá­gos tapasztalatok is azt bi­zonyítják, hogy legna­gyobb szakmai segítséget jelent a termelőüzemek részére a komplex üzemi szaktanácsadás, ami fel­öleli a termelés egészét, megállapítja a helyes üze­mi arányokat a­ föld, a termelési eszközök és a munkaerő legésszerűbb ki­használása alapján. Ta­pasztalatunk szerint a komplex üzemi szaktanács­adás első lépcsője a távla­ti ga­zdaságfejlesztést tetv elkészítése lehet. Il­yen jel­legű tevékenység folyt, ez évben a Szaktanácsadó Központ irányításául a szegedi járás egész terü­letén. A­z idei év eredményei közé tartozik, hogy a Szaktanácsadó Központban kidolgoztuk a komplex üzemi szakta­nácsadás módszerét és meg­határoztuk az­ összes dél­kelet-alföldi mezőgazdasági termelőszövetkezet helyét, szerepét a táj mezőgazda­­sági termelésében. A kez­deti eredmények azt bizo­nyítják, hogy időszerű volt az intézményesített szaktanácsadás megszer­vezése. Ma már elsősorban nem a járási mezőgazda­­sági vezető szakemberek igénylik a szaktanácsadást, hanem a termelőszövetke­zetek fordulnak egyre több kéréssel hozzánk. A szaktanácsadási tevékeny­ség sikerének pedig éppen legfontosabb alapja, hogy maguk a termelők igényel­jék a szakmai segítséget. FAZEKAS LAJOS, a Mezőgazdasági Műszaki Fejlesztési Tanács titkára. Hatvanhét családi ház Nemrég kis ünnepség zaj­lott le Mohácson és a kör­nyező árvíz­ sújtotta falvak­ban. Kis ünnepség, minden pompa nélkül. A kívülállók­nak talán nem sokat jelen­tett, de annak a 67 család­nak, akik átvették a helyi építő ktsz-nek jóvoltából jóval a határidő előtt elké­szült házukat, eddigi életük legnagyobb eseménye volt. A modern, 2 szoba összkom­fortos családiházak városi kényelmet nyújtanak. Nyolc­ Ára: 50 fillér ám 1985. DECEMBER 1., SZERDAŐL MSZMP LAPIG XXII ÉVFOLYAM 282. SZÁM Csongrád megyei m Felkészült a posta a csúcsforgalomra • Duplájára növekszik a csomag­forgalom Bft Megerősítik a pályaudvari hivatalokat A lakosság is segíthet Az­ eddigi tapasztalatok és a várható igények alapján az idén is felkészültek a postások a decemberi ünnepek előtti csúcsforgalomra. A Szegedi Postaigazgató­ság területén — amely három megyére terjed ki — ebben az időszakban általá­ban duplájára nő a csomagforgalom és megháromszorozódik a levélforgalom. Csongrád megye székhelyén, Szegeden például 1200—1300 csomagot, illetve közel 100 ezer levelet kezelnek na­ponta a csúcsforgalom idején. Ez az időszak már a Télapó-ünnepségek­kel kezdődik, és egészen újévig tart. A feladatok tehát ugrásszerűen megnöve­kednek, de a küldemények irányítóinak, kézbesítőinek száma általában a régi ma­rad. Postásaink megfelelő felkészüléssel mégis lebonyolítják ezt a nagy forgalmat. A jó munka alapjának a Szegedi Posta­­igazgatóságon is a megfelelő munkaszer­vezést tekintik annak érdekében, hogy a szállítás, a belső anyagfeldolgozás és a kézbesítés lehetőleg zavarmentes legyen. Megerősítik a pályaudvari postahivatalo­kat, tartalék kézikocsikat bocsátanak ren­delkezésükre, és a rakodási munkálatok­nál az igényeknek megfelelő számú al­kalmi rakodómunkást is felvesznek. A Budapest—Szeged közötti vasútvonalon hetenként három esetben már most is két mozgó postakocsi bonyolítja a forgalmat. A hónap közepétől ezt a rendszert minden napra kiterjesztik a Budapest—Szeged, a Budapest—Békéscsaba és a Budapest— Kiskunhalas vonalakon, sőt csak csomagszállításra még úgy­nevezett mellékkocsikat is beállíta­nak, ha a szükség úgy kívánja. A posta szakképzett alkalmazottait túl­órában szándékoznak foglalkoztatni. Ez azt jelenti, hogy a csúcsforgalmi időben a Szegedi Postaigazgatóság területén mint­egy húszezer túlórát használnak fel a forgalom zavartalan lebonyolítása érdeké­ben. A háromszorosára növekvő levélfor­galom lebonyolításába pedig bevonják majd a Szegeden levő középfokú posta­­forgalmi tanfolyam hallgatóit is. A csúcs­forgalmi időszakban megerősítik a gép­­kocsiparkot is. Szükség esetén a forgalmú szolgálatába állítják a posta műszaki gép­kocsijait, sőt az Autóközlekedési Válla­lat gépkocsijait is igénybe vehetik. A postások tehermentesítésében a la­kosság is sokat segíthet. Sok időt rabol el például a postai dolgo­zóktól a küldemények helytelen címzése. A helyes, pontos címzés a gyors munka egyik feltétele. Sokat segíthet a lakosság, ha nem az ünnepek előtti utolsó napok­ban adják fel küldeményeiket, különösen a csomagokat — kivéve, ha romlandó a küldemény —, gondosan csomagolva. Dobi István látogatása Komáromban Dobi István, az Elnöki Ta­nács­­ elnöke, Komárom me­gye országgyűlési, képviselőjét kedden Komárom városba látogatott. Társaságában volt Nemeslaki Tivadar, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt­ , bizottság első titkára, vala­mint Kreszner László, a me­­­­gyei tanács vb elnöke. Dobi István megtekintette az új melegvizű strandfürdőt, a korszerű gimnáziumot. Ellá­togatott a helyi vasöntödébe és felkereste a vasútállo­mást, valamint a fűtőházat is. (MTI) ENSZ-határozat Megtartják a leszerelési világértekezletet * NEW YORK — MTI Az ENSZ-közgyűlés hétfői esti plenáris ülésén 112 sza­vazattal — ellenszavazat nél­kül — egy tartózkodás mel­lett (Franciaország), elfogad­ták az első számú politikai bizottságnak azt a határoza­tát, hogy legkésőbb 1967-ig tartsanak leszerelési értekezletet az összes államok részvéte­lével, beleértve a Kínai Nép­­köztársaságot is. Nem vett részt a szavazás­ban a csangkajsekista klikk megbízottja. A közgyűlés által jóváha­gyott határozat újabb erőfe­szítéseket szorgalmaz abból a célból, hogy a világbéke megszilárdítá­sa érdekében írjanak alá hathatós nemzetközi ellen­­őrzéssel megvalósítandó egyezményt az általános és teljes leszerelésről. A határozat jóváhagyta az el nem kötelezett országok 1984-ban Kairóban megtar­tott értekezletének azt a döntését, hogy hívjanak ösz­­sze leszerelési világértekezle­­tet minden állam részvételé­vel. Sürgeti végül, hogy ala­kítsanak széles képviselettel rendelkező bizottságot a tör­ténelmi­­jelentőségű találkozó előkészítésére. Az erdők az Al­földön is gazdagon fizetnek A Csongrád megyei Erdő­­gazdaság már javában ez új gazdasági év terveinek, cél­kitűzéseinek megvalósításán fáradozik. Az erdőgazdasági munkában az új év ugyanis október elején kezdődik. Az országosan is előkelő helyet e­lfoglaló vállalat 25 ezer hold erdő tulajdonosa és gondozó­ja Csongrád megyében. Bár az elmúlt évben az árvíz igen sok kárt okozott, 700 űrméte­res exporttervüket mégis csaknem háromszorosára tel­jesítették. Jelenleg teljes erővel folyik az ásotthalmi, mindszenti, kisteleki, sándor­­falvi erdőkben a kitermelés. Az elmúlt év igen jelentős eredménynek számít, hogy nagy mennyiségű ipari fát adott a vállalat hazai feldol­gozásra, és ezt a szintet az új gazdasági évben is tartani akarja. Az összkitermelés 81 százaléka az értékes ipari fa volt. Koncentrált termelési módszer Az erdőgazdaság vezetői a termelés szem előtt tartása mellett új, gazdaságosabb módszerekkel, kísérletekkel is próbálkoznak az új évben. Tavaly 380 helyen volt vá­gás a megyében. Most a ter­melést időszakosan lehetőleg egy helyre vonják össze, és szakosított erdészek vezetik a fakitermelést, így a mun­kában jól szervezett és gé­pesített kis létszámú brigá­dok vesznek majd részt Mo­dern kísérletnek számít az idén bevezetésre kerülő faki­termelésnek az­ a módja, hogy a vasúti rakodón történik a fa osztályozása. A területen csak a gallyazást végzik el, a többi munkára közvetlenül az elszállítás előtt kerül sor. A gazdaság vezetői komoly eredményt várnak a kísér­leti módszerektől. A fakitermelési munka a legnehezebb fizikai munkák közé tartozik. Az elmúlt évekhez viszonyítva a faki­termelés gépesítettségi foka nyolc százalékkal, az erdősí­tési munkáké hat százalékkal, a gépi rakodás hat százalék­­kal emelkedett. Igen nagy gondot okoz a szántás előtti tuskó kiemelés. Ezt eddig ké­zi erővel végezték, ma már azonban alig akad vállalkozó erre a munkára. Részben könnyített ezen a helyzeten a szovjet K—1A tuskókieme­­lőgép, amely most Ásotthal­mon dolgozik. Az erdőgazda­sági munka még mindig leg­rosszabban gépesített terüle­te a rakodás. Az idei gazda­sági évben erre is új mód­szert, dolgoznak ki. Az erdő­­gazdaság 170 hold csemete­kerttel is rendelkezik. Maros­part, Szőres Kiszombor, Fá­­biánsebestyén, Sövényháza, Ásotthalom telephellyel. Itt a lombcsemetéket egy évig, a fenyőcsemetéket két évig nevelik — külföldre és hazai szükségletre évente tízmilliót. A csemetékért gépesítettségi foka az ápolási munkák idő­szakában 50 százalékos, a ta­­lajelőkészítés és a kiemelés idején 100 százalékos. Magyar—lengyel újságíró­­együttműködési megállapodás Varsóban kedden a Len­gyel Újságíró Szövetség szék­házában megállapodást írtak alá a magyar és a lengyel új­­ságírószövetség együttműkö­déséről. A megállapodás ér­telmében a két szövetség kö­zött az eddiginél szélesebb­­körű kapcsolat létesül. A jö­vő évben 23 magyar és len­gyel szerkesztőség között ke­rül sor deviz­amentes látoga­tás­cserére. Ezenkívül üzemi lapszerkesztők cseréjében is megállapodtak. A két újságírószervezet kö­zötti kapcsolat kibővítésére, folyamatos ügyvitelére állan­dó vegyesbizottság létesíté­sét határozták el. A megállapodást a magyar részről Siklósi Norbert, a MUOSZ, lengyel részről Ta­­deusz Rojek, a Lengyel Új­ságíró Szövetség főtitkára ír­ta alá. * Kedden Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság var­sói nagykövete Siklósi Nor­bert tiszteletére és a két új­ságírószövetség közötti együtt­működés megkötése alkal­mából koktélpartit adott, me­lyen a varsói lapok és hír­­ügynökségek főszerkesztői is megjelentek. (MTI) az árvíz­károsultaknak van nap alatt építette fel és adta át a szövetkezeti ipar az új otthonokat nemcsak Baranyában, de az ország más megyéjében, Vasban, Győrben, Fejérben, Pest me­gyében és még sok száz há­zat építenek szerte az ország­ban. A Duna átsújtotta part­jain egyre gyorsabban tűn­nek el a károk, hisz a hely­reállításban segít az ország egész lakossága! írta és fényképezte: REGÖS ISTVÁN Nyereségrészesedés: egymillió forint A Csongrád megyei Erdő­gazdaság négy és félmillió forinttal túlteljesítette éves tervét. Egymillió forint kerül kifizetésre a dolgozóknak nyereségrészesedés címén. Boda József igazgató így ér­tékeli a komoly eredménye­ket: " Az elmúlt gazdasági év jelentős anyagi haszonnal zárult, félmillió forintos ár­vízkárunkból 200 ezer forin­tot megtérített az Állami Biztosító. Dolgozóink többsé­gének még így is több mint hatheti fizetés jut a nyereség­­részesedésből. Az elért gaz­dasági eredmény összetevői a jól szervezett munka és a nagyfokú gépesítés. Fontos tényező még munkánkban, hogy a balesetek tíz száza­lékkal csökkentek. Ezt rend­szeres ellenőrzéssel és a munkavédelmi őrök beállítá­sával értük el. Gazdasági eredményeink további emel­kedését a jól szervezett, gé­pesített és kísérletező mun­kával akarjuk állandósítani. POLNER ZOLTÁN

Next