Csongrád Megyei Hírlap, 1966. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

1966. JANUÁR 1. SZOMBAT 1 MAGYIR SZOCNIUSZ MUNKÁSPÁRT UPJ1 xxiii. évfolyam 1­1. SZÁM Kádár János elv­társ nyilatkozata nemzetközi és belpolitikai kérdésekről Az új év alkalmából a Szocialista Munkáspárt Köz- Népszabadság szerkesztősége ponti Bizottságának első ü­t­ és a Magyar Távirati Iroda ... néhány kül- és belpolitikai kotahoz. Alább kozoljük a vonatkozású kérdést intézett kérdéseket és Kádár János Kádár Jánoshoz, a Magyar válaszait. KORDÉS: A vietnami agresszió kiterjesztése, a Dominika belügyeibe való beavatkozás, a reakciós, jobboldali erők tá­madása Indonéziában, a nyugatnémet militaristák nyílt igény­­bejelentése az atomfegyverekre és más nemzetközi esemé­nyek azt a benyomást keltik, mintha az imperialisták az utóbbi időben magukhoz ragadták volna a kezdeményezést. Mi erről az ön véleménye? KÉRDÉS: Milyen lehetőséget lát a békés egymás mellett élés elvének érvényesítésére a jelenlegi nemzetközi helyzet­ben? ellen küzdő vietnami testvé­reinkkel és minden, az im­perialisták által megtáma­dott néppel, s tőlünk telhe­tően támogatjuk őket. Ugyanakkor hívei vagyunk a vitás nemzetközi kérdések politikai tárgyalások útján való megoldásának. Normá­lis viszonyra, a kapcsolatok bővítésére törekszünk a ka­pitalista világgal is, ideértve a hozzánk közelebb eső eu­rópai országokat, s a távoli Amerikai Egyesült Államo­kat is. A mostani helyzetben fél­reértések is adódnak a bé­kés egymás mellett élés ér­telmezésében. Mi tudjuk, s a kapitalista országok kor­mányainak is meg kell ta­nulniuk, hogy a béke oszt­hatatlan, képtelenség azt fel­tételezni, hogy miközben bombáznak egy szocialista országot, más szocialista or­szágokkal fejleszthetik poli­tikai kapcsolataikat. A né­peknek pedig tudniuk kell, hogy a békés egymás mel­lett élés elvét és gyakorla­tát rá kell kényszeríteni az imperialistákra, s ebben nemcsak a kommunistáknak van feladatuk, hanem min­den embernek, aki bármi­lyen okból ellene van a há­borúnak, a föld bármely ré­szén éljen is. KÉRDÉS: Milyen lehetőségek nyílnak ebben a helyzetben a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége számára, hogyan hasznosíthatjuk ezeket a lehetőségeket? KÉRDÉS: Hogyan látja a szocialista ország együttműkö­désének eredményeit és távlatait, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének problémáit, s ez­ek hatását a jelenlegi nemzetközi helyzetré? VÁLASZ: Az imperializ­mus a nemzetközi politiká­ban sem tud felmutatni sem­miféle, a jövőbe mutató el­gondolást. Ilyen terveink csak nekünk vannak, akik a szocializmus, a társadalmi haladás elveit valljuk és a tartós béke megteremtéséért küzdünk. De akinek nincs átfogó terve a jövőt illető­en, az a kezdeményező sze­repét sem ragadhatja magá­hoz. Az imperialista világ­­rendszer válságban van, szorongatja a szocialista vi­lágrendszer országainak nö­vekvő ereje, nyomást gyako­rolnak rá a gyarmati örök­ség minden formája ellen küzdő népek és saját dol­gozóinak osztályharca, nehe­zítik helyzetét a vezető ka­pitalista országok egymás közötti, egyre éleződő ellen­tétei is. Csak arról lehet beszélni, hogy egyes imperialista ha­talmak, s különösen az ame­rikai imperialisták a múlt évben fokozták a népek el­len irányuló, békebontó tá­madásaikat. A választások idején hangoztatott békeszó­lamokkal szemben az új el­nök kormánya katonai behí­vókkal szerencséltette az Egyesült Államok polgára­it. A nemzetközi jogot, a nem­zetek önállóságát, az orszá­gok szuverenitását lábbal ti­porva, csapatokat szállítot­tak partra Dominikában, fo­kozták a „különleges” hábo­rút Dél-Vietnamban, bomba­támadások sorozatát intézte a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, s újabban VÁLASZ: A békés egymás mellett élés elve számunkra nem propagandaszólam, nem taktika, hanem egész ko­runkra érvényes lenini elv, amelynek érvényesítéséért minden körülmények között a mostani nemzetközi hely­zetben is lehet és kell küz­deni. Mi abból indulunk ki, hogy szocialista építőmun­kánkhoz békére van szük­ség, a kommunisták törté­nelmi küldetése, hogy az emberiség érdekében küzd­jenek egy újabb világháború megakadályozásáért, azért is, mert a szocializmus esz­méjének világméretű győzel­méhez nincs szükség hábo­rúra. Az emberiség szerencséjé­re a világháború immár nem végzetszerűen elkerülhetet­len, a Szovjetunió, a 14 szo­cialista ország, a gyarmati iga alól felszabadult népek, s a kapitalista országok ha­ladó mozgalmai, ha egyesí­tik erejüket, képesek meg­gátolni az imperializmust egy új világháború kirob­bantásában. A békés egymás mellett élés elvének érvényesítése megköveteli az imperialista támadások megfékezését. Ennek megfelelően mi teljes mértékben szolidárisak va­gyunk az amerikai agresszor katonai támadással fenyege­tik Laosz és Kambodzsa te­rületét és népét. Ázsiában nemcsak háborút folytatnak, hanem felszítják az ellentéteket a gyarmati iga alól felszabadult orszá­gok között és országokon be­lül, ellenforradalmi akciókat szerveznek, bátorítják a nép­ellenes erőket, védelmezik a kolonialista rendszer marad­ványait Afrikában is; Latin- Amerikában terrort alkal­maznak a haladó mozgal­mak ellen. Európában pedig azoknak a nyugatnémet mi­litaristáknak a kezébe akar­nak atomfegyvert adni, akik a történelem által régóta véglegesített határok revízi­ójára törnek. De az is tény — s ezt az amerikai imperialisták is jól tudják —, hogy e „furkós­­bot”-politikával szemben ma­gában az Egyesült Államok­ban is növekszik az elége­detlenség és a tiltakozás, s még NATO-beli szövetsége­seiket sem tudták egységes akcióra bírni. S ami még fontosabb, a megtámadotta­kat nem tudták megfélemlí­teni, még kevésbé leigázni, mind növekvő ellenállással találkoznak, győzelem szá­mukra nem látható, s mind­jobban lelepleződnek a világ közvéleménye előtt. így értem azt, hogy az im­perialisták nem ragadták kezükbe a kezdeményezést. Agresszív cselekedeteik sok­kal inkább a szorongatott kalandor hazárd lépéseire emlékeztetnek. VÁLASZ: A Magyar Nép­­köztársaság nemzetközi te­kintélye 1965-ben is erősö­dött. Ezzel együtt külpoliti­kai tevékenységének lehető­ségei is tovább növekedtek. A nemzeti önbecsülést fel nem adva is jól tudjuk, hogy nekünk, mint kis országnak, nincs döntő befolyásunk a világpolitika alakulására. Mégis, hála népünk politikai és az építésben elért sikerei­nek, szocialista társadalmi rendszerünknek, szavunk sú­lya növekszik a nemzetközi életben, s ezt mi mindenkor a szocializmus, a haladás, a béke javára fordítjuk. A múlt évben bővítettük kapcsolatainkat és együtt­működésünket a Szovjet­unióval, az európai szo­cialista országokkal, távol­keleti szocialista országok­kal, elsősorban a Vietnami Demokratikus Köztársaság­gal. Bővültek kapcsolata­ink az európai kapitalista országokkal, közöttük je­lentősebb politikai lépése­ket realizáltunk Ausztriá­val, Franciaországgal és Angliával is. Tovább fej­lődtek kapcsolataink Ázsia, Afrika országaival. Latin-VÁLASZ: Mint ismeretes, az utóbbi években a nem­zetközi kommunista mozgal­mon belül és a szocialista országok együttműködésé­ben is új problémák me­rültek fel. Mivel e kérdé­sek rendkívül fontosak, mi nagy figyelmet fordítunk rájuk. Jómagam 1965-ben részt vettem a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó testületének varsói ülésén, jártam a Szovjetunióban, Jugoszláviában, Mongóliá­ban, s több, itthon folyta­tott nemzetközi tanácskozá­son is sok személyes ta­pasztalatot szereztem. Az igazsághoz híven meg kell mondani, hogy a vita tovább folytatódott, az ösz­­szes szocialista ország és az összes kommunista párt egységét nem sikerült meg­teremteni. Mégis kijelent­hetjük, hogy a múlt év­ben fejlődött, erősödött a szocialista országok, a nem­zetközi kommunista moz­galom, a haladó erők kap­csolata és együttműködése. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egységtörekvések erősödtek az egységbontó szakadárok pedig mind­inkább magukra maradnak. Ez most a helyzet. A szo­cialista országok együttmű­ködése mind a Varsói Szer­ződésnek, mind a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsának a keretében és azon kívül is fejlődött. Vi­szonyunk a Szovjetunióval és a szocialista országok többségével zavartalan, in­ternacionalista és testvéri.. Javulnak kapcsolataink olyan szocialista országokkal is, amelyekkel egyes kér­désekben fennálló nézetel­téréseink korábbról ismer­tek. A szocialista országok egységének, együttműködé­sének nemzetközi politikai jelentősége felbecsülhetet­len, hiszen ez az egység Amerikával. Növekedett sze­repünk a különböző nem­zetközi szervezetekben, kö­zöttük az Egyesült Nemze­tek Szervezetében, ahol kor­mányunk álláspontját kép­viselő külügyminiszterünk ismert fellépésével széles körű elismerést vívott ki, és a legutóbbi ülésszakon, a mi képviselőnk töltötte be az I. számú politikai bi­zottság elnöki tisztét. Az 1966-os esztendőben is szándékunkban áll és köte­lességünk is, hogy hasonló szellemben tovább folytas­suk és szélesítsük a Ma­gyar Népköztársaság külpo­litikai tevékenységét. Ha­zánk képviselőire a nem­zetközi politikában az a megtisztelő szerep vár, hogy minden területen nö­vekvő aktivitással tevékeny­kedjenek és önálló kezde­ményezéssel is működje­nek közre a szocializmus, a béke javára, a vitás nem­zetközi kérdések megoldása érdekében, szoros együtt­működésben a Szovjetunió­val, a Varsói Szerződés tag­államaival, valamennyi szo­cialista országgal, a haladás minden erejével, szocialista vívmányaink, a népek szabadságharcának és a világbékének legfőbb vé­delmezője a nemzetközi im­perializmus agresszív erői­vel szemben. Ugyanígy, ha egységünk nem teljes, az imperialisták ezt mindenkor kihasználhatják, mint ahogy ma, ki is használják sa­ját céljaik érdekében és nemcsak propagandájukban. A jelenkor viszonyai kö­zött, amikor már három vi­lágrészben léteznek szocia­lista államok, amelyek más­más gazdasági alapról in­dultak, és ma a fejlettség különböző fokán állnak; amikor a kommunista test­vérpártok egy része kormá­nyoz, más része legális, tö­megpártként dolgozik a ka­pitalizmus viszonyai között, megint más része illegalitás­ban, kegyetlen üldöztetések közepette harcol, természet­­szerű, hogy egyes kérdé­sek megítélésében különbö­ző vélemények alakultak ki, és nézeteltérések is ke­letkezhetnek. Ezeket azon­ban elvtársiasan, a marxista -leninista elvek alapján le­het és kell tisztázni. Elle­ne vagyunk minden olyan vitának, amelyben sértő jel­zőkkel, címkékkel és frá­zisokkal dobálóznak. A legfontosabbnak a­zon­­ban azt tartjuk, hogy min­den vitás kérdést és min­den vitát az internacionaliz­mus szellemében feltétle­nül alá kell rendelni a az imperializmussal, az osz­­tályellenséggel szembeni ak­cióegység érdekeinek. Kü­lönösen áll ez napjainkban a vietnami kérdésre. Igaz, a szocialista országok mind­egyike biztosította szolidari­tásáral harcoló vietnami testvéreinket, és ténylege­sen segíti is őket. Ez jó, de még jobb volna, ha mindezt nagyobb egységben és még összehangoltabban tennénk. Mi ennek érdeke­(Folytatás a 2. oldalon.) Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllim Valamennyi kedves olvasónknak eredményekben gazdag újesztendőt kívánunk! Készül a tsz-ek zárszámadása Takács László, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya főkönyvelőjének nyilatkozata . A következő hetekben 130 termelőszövetkezet, 24 ter­melőszövetkezeti csoport, 3 halászati szövetkezet és 3 tsz-közi építési vállalkozás készít a múlt esztendei mun­kájáról zárszámadást. A zár­számadások első menete no­vember végén, december ele­jén a leltározásokkal kezdő­dött meg. Az állóeszközök leltározása befejezés előtt áll, folyamatban van a for­góeszközök és a kötelezett­ségek leltározása, amit ja­nuár 5-ig kell befejezni. A hónap dereka felé a kisebb termelőszövetkezetekben, a hónap vége felé pedig a na­gyokban elkészül a zárszám­adás.­­ A szövetkezetekben a második ötéves terv főbb célkitűzései megvalósultak. Emelkedett a termelés szín­vonala. Az anyagi és mű­szaki bázist a párt- és kor­mányhatározatok által nyúj­tott lehetőségek keretében a szövetkezetek saját és álla­mi eszközökből megterem­tették. A tsz-ek gazdálkodá­sában jelentkező problémá­kat politikai, gazdasági és pénzügyi befolyásolással igyekeztünk csökkenteni. Az árutermelés fokozása érde­kében — a közös áruterme­lés mellett a háztáji gazda­ságok árutermelését is elő­segítettük. A fejlődés nem volt egyenletes, egyes terme­lőszövetkezetek a gyengén működők kategóriájából nem tudtak kijutni. Ezeket a jö­vőben is fokozottan támo­gatjuk. — A termelőszövetkezetek­ben sokat fejlődött a veze­tés színvonala. A termelési eredmények a jelenlegi anya­gi, műszaki ellátottság mel­lett jónak értékelhető. Az 1965. éves terv teljesítése érdekében azonban nagy erőfeszítéseket kellett ten­ni. A mezőgazdaságot a múlt esztendőben sok kár érte. A belvizek, a száj- és köröm­fájás, a jégkárok hatása érezhető mind a felhalmozó­dásnál, mind pedig a jöve­delemnél. Az elemi károk ellensúlyozására a szövetke­zetek vezetői különféle in­tézkedéseket tettek. Másod­­vetésekkel növelték a takar­mánybázist és állathizlalás­sal pótolták a növényter­mesztés kieséseit. Az erőfe­szítések eredményesek vol­tak, termelőszövetkezeteink pénzügyi tervüket általában teljesítik. Egyes szövetkeze­tekben azonban lesznek ne­hézségek. Tizenhat termelő­­szövetkezetnél, mintegy 16— 18 millió forintos hiány vár­ható. (1964-ben 25 tsz-ben 23 millió hiány volt.) A szövet­kezetek pénzügyi helyzete tovább szilárdult, az alapok növelése azonban valamivel kedvezőtlenebb, mint a ko­rábbi évben volt. A szövet­kezetek közös vagyona a múlt évhez képest 12—14 százalékkal növekedett és el­éri a 2,7 milliárd forintot. A tagok jövedelme a múlt évi szint és a tervezet szerint alakul, kb. 13 ezer 700 fo­rint lesz. A jó és közepes tsz-ekben 9—25 ezerig, a gyengékben 6—11 ezerig osz­tanak egy-egy tagra — fe­jezte be nyilatkozatát Ta­kács László. Felújítogátó a VuttuVestnél Olyan elhanyagolt állapotban volt eddig a vásárhelyi Dózsa Tsz kultúrterme, hogy nem szívesen keresték fel szabadidejükben a fiatalok. A berendezés sem volt teljes, így kevés alkalom nyílt a szórakozásra, a társasjátékokra. Most azonban változott a helyzet. Felavatták az átalakí­tott kultúrtermet, amit 7000 forintos költséggel hozattak rendbe. A felújítás során egy préselt pozdorjalemez fallal ket­téválasztották a nagytermet, és ha nincs bál vagy nagyobb rendezvény, a kisebb teremrészben tartják a filmvetítése­ket. Ha viszont szükséges, könnyen leszerelik a választó­falat. A terem szétválasztásával lehetőség nyílt egy klub­szoba létesítésére. A függönyöket már beszerezték, míg a Rex-asztal és az egyéb teadélután is az újjáalakított kul­túrteremben, s a fiatalok mellett az idősebb tsz-tagok is egyre gyakrabban keresik fel a kultúrhelyiséget.

Next