Csongrád Megyei Hírlap, 1966. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-02 / 181. szám

2 Vizsga a laboratóriumban Nagyító alatt a minőség MIKOR Jó a DUPLA? & BORIVÓK IGAZSÁGA # KOPASZTVA IS TOLLAS # FELPERES: A MINŐ­SÉGVIZSGÁLÓ INTÉZET A HATÉKONYABB INTÉZ­KEDÉSEKET! — Kérem, ez a dupla nem dupla! Először is gyenge, má­sodszor rossz ízű... És a fagylalt! Mint a festett hi­deg víz! A súlyos kritika, amely kétségkívül rontja az üzlet hitelét, elhangzott, a felhá­borodott vendég elégtételt követel. De valóban gyenge minőségű feketekávét és fagylaltot kapott? Nem csu­pán rosszindulatú, minden­ben hibát kereső, gyanakvó emberrel állunk szemben? A kérdésre hiteles választ adni csak a Minőségvizsgáló Intézet szakemberei tudnak, s ezt készségesen meg is te­szik. Ám nemcsak bejelentés alapján, hanem hivatalból is rendszeresen figyelik: a vásárlók olyan minőségű árut kapnak-e pénzükért cserébe, ami a hivatalos előírásnak megfelel. S hogy a rendszeres, sokirá­nyú ellenőrzés mennyire szükséges (bár ne lenne az!), azt az intézet szegedi kiren­deltségének néhány legutóbbi vizsgálata ékesen bizonyítja. A feketekávéval kezdtük, nézzük tehát, mi a helyzet e népszerű ital körül? Az el­múlt években a kávéfogyasz­tás növekedésével egyesek úgy vélték, „ezen lehet va­lamit keresni” , és sok volt a visszaélés. A mostani vizsgálatok azonban azt mu­tatják, hogy a felelősségre vonás példái hatottak, az adagoló kanalak egyre pon­tosabban mérnek. De még nem mind! Legutóbb a sze­gedi Rétesboltban vett minta is­­re utal, a dupla 5,2 gramm kávéból készült 6 gramm helyett. Az üzlet ká­rosodott viszont az ugyan-­­­csak szegedi Muskátli Esz­presszóban, ahol a rossz adagoló kanál miatt 7,3 gramm kávét használtak fel. A fekete minőségét rontja a kávé helytelen tárolása is. Általános tapasztalat, hogy a felhasználandó kávét a presszógép alatt tárolják. Emiatt a kávé ideális 4,5 —5 százalékos nedvesség­­tartalma 7—8 százalékosra nő, és különböző kémiai folya­matok másként játszódnak le a főzésnél. Ekkor mondjuk rossz ízűnek a feketét.­­ Nyár lévén a legtöbbször szereplő „vizsgálati tárgy” a fagylalt, amelynek minősége nagyban függ a felhasznált szárazanyag- és zsírtartalom­tól­­, s nem kis mértékben a készítmény előállítóinak lelkiismeretétől A két leg­utóbbi vizsgálat eredménye: a vásárhelyi Bisztróból és a Szabadság cukrászdából be­hozott minta összes száraz­anyagtartalma 1,8, illetve 8,1 (!) százalékkal volt kevesebb az előírtnál...­­ A borivó emberek általá­ban az első korty után szakszerűen megítélik a bor minőségét, vagy a bor és a szóda arányát a nagyfröccs­­ben. E rendkívül egyszerű, de néha csalóka minőségellenőr­zés természetesen nem mérv­adó. Az utóbbi időben el­hangzó panaszok és az az­o­­kat követő vizsgálatok ered­ménye azonban meglepően igazolta a bejelentőket. A szegedi Búza Vendéglő­ben például 16, a MÁV Utasellátó rókusi üzem­egységében 13 százalékos borhiánnyal szolgálták ki a fröccsöt. Szentesen a 213. számú ital­boltban 10,3 Maligan-fokos bort 11 Maligan-f­okosként árultak. A Minőségvizsgáló Intézet vizsgálatai arról is tanúsítód­nak, hogy nem mindig az elárusítókban van a hiba. A Földművesszövetkezet nagy­laki 15-ös számú boltjában például a földművesszövetke­zet ellenőrei 1966. június 22- én eladhatónak minősítették 2 forint 50 filléres áron a készletben levő 1962. augusz­tus 17-én gyártott nikotex Kossuth cigarettát! A ciga­retták szavatossági ideje: 8 hónap. Nem csoda tehát, hogy az említett nikotex Kos­suth — penészes volt. Ugyan­itt olyan félkilós, kéttojáson tésztát is forgalomba hoz­tak, amelynek két eszten­deje járt le a szavatossági ideje. Hasonló esetekről készült jegyzőkönyv — nyilván szak­mai felkészületlenség, vagy egy helytelen „mindent elad­ni” elv nyomán — a kübek­­házi frisz egységekben is. A minőség őrei rendszere­sen vizsgáztatják a gyárak­ból, üzemekből közvetlenül kikerülő fogyasztási cikkeket is. Ilyen tekintetben sok di­cséretet kapnak mostanában a­z üdítőitalok készítői. A szakemberek szzerint a gyü­mölcslevek minősége kifo­gástalan. Más kérdés, hogy kicsi a választék. A szénsa­vas üdítők is jók, ám gyár­tásuknál jobban kellene ügyelni, mert szénsavtartal­­muk nem mindig kielégítő. Kevésbé lehetnek elégedet­tek a fagyasztott baromfi forgalomba hozói. Az Országos Baromfifel­dolgozó Vállalat szentesi gyáregységéből kikerült csomagokban gyakran ta­lálnak „tollas” baromfit.. • Nem mindig a Magyar Do­hányipar a ludas viszont a cigaretták minőségét illető panaszok esetében. Megálla­pították, hogy Szentesen pél­dá­ul a tárolás rossz körül­ményei miatt kerülnek for­galomba a megengedettnél jóval magasabb nedvesség­­tartalmú szivarkaf­éleségek. Ebből adódik azután csípős és krákogtató füstjük, s ezért kevés sokszor két tüdő is az elszívásukhoz.­­ A Minőségvizsgáló Inté­zet szakemberei nagy körül­tekintéssel, korszerű labora­tóriumi evzközök birtokában végzik munkájukat. A vizs­gálatok eredményét aligha lehetne kétségbevonni, s ter­mészetesen azt sem, hogy azok nyomán történnek in­tézkedések. Ennek ellenére — mint a szegedi kirendelt­ség júliusi vizsgálataiból vett példák mutatják — elég sok kifogásolnivaló akad a minőség rovására. Joggal vár tehát a közvéle­mény még hatékonyabb in­tézkedéseket! ZÉKÁNY JÁNOS A mártélyi Megyénk területén nagy forgalmúvá vált már a szegedi kemping, de még kevés­bé ismert a mártélyi, amely üdülésre, ki­­kapcsolódásra, festői, sőt mondhatnánk vadregényes Tisza-parti nyaralásra sokkal alkalmasabb. Felfedezte ezt Oldrich Skou­­mal Bilina-Bezorka-i lakkfestő, aki az idén másodszor látogatta meg Mártélyt. Háromhetes szabadságát feleségével és fiá­val együtt rendszeresen külföldön, Ma­gyarországon, s a délebbi, tengerparti szo­cialista országokban tölti. Idén Várnában és Burgasban jártak, és visszatérőben va­sárnap érkeztek Hódmezővásárhelyre, ahol régebbi ismerősük már az egyik közös nyaralás alkalmával megismert Eichler család. A fárasztó és hosszú út után — megállás nélkül jöttek át Románián az esőben, és mire Vásárhelyre érkeztek, 3400 kilométert tettek meg hazulról, a Skoda Octaviával — az első éjszakát az ismerős családnál töltötték a Bajcsy-Zsilinszky ut­cában, majd sátrat ütöttek a mártélyi (Enyedi Z. felvétele) HÍRLAP 196«. AUGUSZTUS 2., KEDD Egy klub újjászületik Nevezetes épületben nyitotta meg kapuit 15 évvel ezelőtt a Hódmezővásárhelyi Fegyveres Erők Klub­ja A 30-as években ugyanis József Attila lakott a Szántó Kovács János utca 28. szám alatti házban és ott találkozott Mó­ricz Zsigmonddal is. A másfél évtizeddel ezelőtti klubnyitón, mintegy programként hangzott el a nagy proletárköltő eszméi­nek ápolása , a helyőrség és a polgári lakosság közötti kapcsolat erősítése mel­lett. Ez a célkitűzés a klub eddigi munkája során meg is valósult Most azonban, hogy átalakítás miatt bezárt e kulturális intéz­mény, véget értek a vasárnap délutánon­kénti katona- és diáktalálkozók, a terme­lőszövetkezeti és tiszti közös rendezvények, az üzemi és helyőrségi közös családi ün­nepségek, névadók, lakodalmak, a városi énekkar próbái, műsoros estjei és még számos honvédségi és polgári együttes rendezvény. Mert igaz, hogy a klub el­sősorban a fegyveres erők tagjainak, hoz­zátartozóinak szolgálat és munka utáni otthona volt, de ott kaptak helyet Vásár­hely munkásmozgalmának veteránjai, a különböző katonai és polgári tagokból ál­ló szakkörök , művészeti együttesek is. A fegyveres erők klubja azért nyitotta meg kapuját már egynéhány éve a diákok, a katonaköteles fiatalok előtt, hogy azok megismerkedjenek a honvédek életével, szoros baráti kapcsolatba kerüljenek a fegyvert viselő társaikkal, előkészületet téve ezzel is a közelgő katonai szolgálatra. Az ipari, mezőgazdasági üzemek dolgozói pedig a közös baráti esték során szívélyes ismeretségbe kerültek a vásárhelyi fegy­veres erők vezetőivel, tagjaival, ami a hon­védség, a rendőrség, a munkásőrség és a polgári lakosság egybetartozását is jelké­pezi. Mivel az elmúlt években mind nagyobb arányokat öltött a klub tevékenysége, gaz­dagodott programja, szükségessé vált a kultúrintézmény bővítése. A honvédség megvásárolta a klub melletti házrészt és 3 hónap óta tart az egész épület átalakítá­sa. A kőműves, vas, villanyszerelő és az egyéb szakmunkákat a Vásárhelyen szol­gálatot teljesítő katonafiatalok vállalták magukra. Naponként 30—35 fiatal szak­munkás kétszer annyi segítséggel bontja, építi, festi, díszíti a klub helyiségeit. Kü­lön klubszobát kapnak a veteránok, a sportolók, a kultúregyüttes tagjai, a bé­lyeggyűjtők, és az úttörők. Lesz helye a katonafeleségek nőbizottságának, a tarta­lékos tiszteknek, s aki majd szórakozni akar, felkeresheti a biliárd, a sakk, a kár­tya játéktermet, a kibővített televíziószo­bát. Az új házrészben kialakítanak egy nagyon modern presszót is. Az éttermet úgy bővítik ki, hogy lehetőség nyíljon a 100 vendéges szocialista esküvők, név­adók megrendezésére. Mivel a konyhát gázfűtésűre építik át, nem lesz korom az udvarban, és üzemelhet a boxokkal kö­rülépített kerthelyiség. azt látják az utca járőke­­_________________.101, hogy a napbarnított ka­tonafiatalok állványozzák, vakolják az épületet és közben szemmel tartják az ar­ra sétáló csinos lánykákat is. De rövide­sen — augusztus 20-a körül — már ven­­­dégeket fogad a klub. Rácz Dezső parancs­noktól nyert értesülések szerint a jubilá­ló ünnepséget annak a programnak a je­gyében rendezik meg, hogy a város lakos­sága az eddiginél is nagyobb arányban ve­gyen részt a fegyveres erők klubjának mindennapi életében. I. J. Most még A fakkr sent tud víz nélkül koplalni! A szomjazó világ — A rossz víz: betegség Egy-egy falusi ember na­pi 15—30 liter, a városi kö­rülbelül 150 liter vizet fo­gyaszt Ám nemcsak az em­ber ilyen „szomjas”. Egy li­ter benzin előállításához 10, egy kg papír gyártásához 100, egy tonna acélhoz 20 ezer lter víz szükséges.­­­Ha figyelembe vesszük, hogy földünk felszínének 70 százalékát víz borítja, jog­gal gondolhatnánk, hogy sok a víz. A valójában azon­ban a világ­­ szomjazik. Kevés az ivóvíz és kevés az ipari víz. A föld lakói közül napjainkban 500 millió em­ber szenved olyan betegség­ben, amely a vízellátás hiá­nyosságával függ össze! Évente 5 millió gyermek pusztul el a rossz ivóvíz okozta betegségekben! Etel, és it Ab 1880-ban felfedezték a hastífusz kórokozóját, amely elsősorban a szennyezett víz közvetítésével terjed. 1892-ben az Elba vize tisz­títás nélkül került a vízve­zeték-hálózatba: két hónap múlva Hamburgban 17 ezer ember súlyosan megbetege­dett, 8600 ember pedig meg­halt. A víz veszedelmet is je­lenthet tehát, de nélküle nem élhet az ember. A fa­kir sem tudná koplalni, ha szervezete nem jutna na­ponta vízhez. A felnőtt ember szerveze­tének körülbelül 60—70 szá­zalékát víz alkotja. Egyes szerveink víztartalma kü­lönböző: többször hallani a gúnyos megjegyzést, vízfe­jű! A gúnyolódó agyvelejé­nek 80 százaléka is vizet tartalmaz... A teljes szá­raznak hitt csontszövet 20 -----------------------------------------------­szazaieivuau au- a víz nem a test alapvető épí­tőanyaga, de az élet folya­matosságához nélkülözhe­tetlen. A test víztartalmá­nak állandósága a szervezet zavartalan működésének alapfeltétele. Éhezéskor köz­vetlen életveszély nélkül el­veszíthetjük szervezetünk tartalék fehérjekészletének­ mintegy felét, a zsírtarta­lom csaknem 90 százalékát, de a szervezet vízkészleté­nek 10 százalékos csökkené­se a halál veszélyét hozza magával. EGY POHÁR VI* Egy pohár tiszta, friss, hideg víz a legüdítőbb ital, de nem mindegy, hogy hon­nan merítjük! Sokszor mér­gelődik a városi ember, ami­kor víziváskor megcsapja az orrát a klór szaga. A víz, ha nem tisztítják és nem fer­tőtlenítik, a kórokozók m£l­­liárdjainak tenyészhelyévé válhat. Különösen áll ez a kutakra. Sajnos, faluhelyen nem ritkán az árnyékszék és a szennyvízgödör közel van a kúthoz, és ez komoly ba­jok okozója lehet. Legyünk tehát óvatosak, a maximális körültekintéssel jelöljük ki a kút helyét, s általában­ minden eszköz­zel óvjuk a szennyeződéstől. A víz nélkülözhetetlen ita­lunk. És ha gondot fordí­tunk rá, jóízű, egészséges szomjoltónk is marad. TURÁNI MIKLÓS Nők Könyvespolca Sikeres volt a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat szegedi ankétja Ezer könyvet szerető lány és asszony — a Nők Köny­vespolca Mozgalom aktívái — utazott vasárnap a fővá­rosból Szegedre, hogy részt vegyen a Művelt Nép Könyv­­terjesztő Vállalat két napos rendezvényén, jutalomkép­pen eredményes munkájáért. A délutáni séta és az orgona­bemutató után este megte­kintették közösen a Tragédia előadását. Tegnap délelőtt 10 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban ankéton értékel­ték a mozgalom tapasztala­tait, sikereit és további fel­adatait. Földes Anna, a Nők Lapja szerkesztője bevezető szavai után Hajós Tibor, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igazgatóhelyettese tért ki előadásában az 1964 végén indult mozgalom ered­ményeire. Elmondotta, hogy olvasómozgalmaink közül ez bizonyult a legéletképesebb­nek. Jelenleg mintegy hét­ezer tagja van a Nők Köny­vespolca olvasómozgalmá­nak. Valamennyien rendsze­res könyvvásárlók. Előadása után a vállalat jutalmát, 2 ezer forintot adott át a legjobban dolgozó aktívák egyikének Pusztai Elemérnének. Az ankét második felében színvonalas irodalmi műsor hangzott el Váci Mihály Kossuth-díjas költő és Fehér Klára József Attila-díjas író részvételével. Váci rész­leteket olvasott fel készülő szatirikus verses művéből, az „Utazás Bürokronéziába” cí­mű megjelenés előtt álló könyvből. Fehér Klára von­zóan, érdekesen beszélt író­vá válásának útjáról. Gobbi Hilda Kossuth-díjas kiváló művész Ady: „Levélféle Mó­ricz Zsigmondinak” című ver­sét, Miklósy György Vaci Mihály: „A gyalogutat benőt­te a fű” című karrcolatát és Benjámin László: „A bolha­madár” című versét tolmá­csolta. Almá­si Éva színmű­vész Szenthelyi Judit zongo­rakíséretével Marlene Diet­­rich híres sanzonját a „Mondd, hol van a sok vi­rág” kezdetű dalt adta elő mély átéléssel. Kár, hogy az erősítő berendezés hibái ron­tották a produkció hatását. A két napos program részt­vevői a délutánt városnézés­sel töltötték, majd este visszautaztak a fővárosba. —pia kempingben kempingben. Lakályosan berendezkedtek, a sátorban ott a gázfőző, előtte a reggeli­zőasztal, felfújható gumicsónakjukkal eveznek a holtág romantikus, erdős part­jai között. Jól érzik magukat, dicsérik az ízletes magyar ételeket és gyümölcsöket, és a vendéglői jó kiszolgálást. Napos reg­gelen találkoztunk velük, amikor valóban kellemesnek mutatkozott a kemping, bár esős időben szerintünk az útviszonyok még nem csábítóak itt. Igaz, a folyóparti üdülésre nem az esős idő alkalmas. Miután a szíves meghívást elfogadva megittuk a hazainál kiadósabb mennyisé­gű cseh neszkafét, jó időt kívántunk Skou­­maléknak, akik egy hetet töltenek a már­télyi kempingben, majd a Balaton felé ha­zatérnek. NÉMETH FERENC Képünkön: A Skoumal család — útban hazafelé a Fekete-tengerről a Prága mel­leti Teplice környékére — egy hétre letá­­­borozott Mártélyon.

Next