Csongrád Megyei Hírlap, 1966. november (11. évfolyam, 259-282. szám)

1966-11-17 / 271. szám

1M*. NOVEMBER 1T, CSÜTÖRTÖK Napirenden: a hatékonyabb politikai nevelő munka Kollégiumi vezetők mdgyei konf­erenciája Szegeden A KISZ Csongrád megyei Bizottsága tegnap Szegeden rendezte meg az I. Csongrád megyei egyetemi kollégiumi ve­zetők tanácskozását. A kollégiumi vezető­ket, diáktanácsok titkárait, KISZ-titkáro­­kat Bíró Lajos, a Csongrád megyei KISZ- bizottság első titkára köszöntötte. A ta­nácskozáson megjelent Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, dr. Gombár József, a KISZ KB egyetemi és főiskolai osztályának veze­tője, Szabó László, a Szeged városi párt­­bizottság munkatársa. Dr. Koncz János, a megyei KISZ-bizott­­ság iskolai osztályvezetőjének bevezető előadása után a részvevők iáelvitatták a Csongrád megyei egye­temi és főiskolai diákotthonok, kollé­giumok fejlődésének feladatait. Csongrád megye­i felsőoktatási intéz­ményéhez 7 kollégium, 6 diákotthon és az Eötvös Loránd szakkollégium tartozik. A kollégiumokban a felsőoktatási intézmé­nyek 5220 hallgatója közel 2651 fő kap elhelyezést. A második ötéves tervben mintegy 50 millió forintos beruházással 4 új diákotthon és kollégium épült megyénk­ben: a Semmelweis kollégium, a Petőfi Sándor leánykollégium, a Felsőfokú Vas­­útforgalmi Technikum diákotthona és a Móra Ferenc diákotthon. A jelentős férő­helybővítés ellenére azonban még mindig magas a kollégiumi elhelyezésre jogosul­tak száma. Az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy bentlakásos intézményeink jelentősen fej­lődtek. A tapasztalatok alapján a kollé­giumok és a KISZ közötti együttműködés szempontjából szükséges lenne biztosítani, hogy az egy alapszervezethez tartozó kollé­gisták egy szobaközösséget is alkos­sanak. A kollégiumi nevelőmunka továbbfej­lesztésében, a KISZ-szel való együttmű­ködés további szélesítése terén jelentős feladat hárul a Csongrád megyei Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Tanácsára. A kollégiumok nevelési feladatai, a KISZ nevelési feladatai követelményrend­szere határozza meg. A megnövekedett nevelési követelményeknek, feladatoknak az ifjúsági szervezet és a kollégium csak a hallgatók öntevékeny munkája alapján tud eleget tenni, a hallgatók öntevékeny­ségét minden nevelési tényezővel segíteni kell. Az öntevékenység kialakítását csak a párt irányításával, a kollégiumi nevelők pedagógiai segítségével lehet eredménye­sen megvalósítani. A referátumot követő vitában Siklós János elvtárs is felszólalt. — A kollégium a szocialista gondolko­dásra, érzésvilágra nevelésnek az egyik legjobb fóruma. Alap ahhoz is, hogy a világnézeti és politikai nevelés egységét megteremtsük a hallgatók körében. Az összehangolt politikai tevékeny­ség kimunkálása és gyakorlati alkal­mazása most már elodázhatatlan fel­adat. A párt és a KISZ-szervek. ideológiai tan­széke, szaktanszéke, kollégiumi nevelők egységes koncepció alapján történő poli­tikai működésére van szükség. Csak a szívós, okos politikai munka alakíthatja a hallgatót egészséges felfogású közéleti emberré. Csak az intenzív poltikai munka szilárdítja meg és teszi életízűvé a meg­tanult alapelveket. Enélkül a viágnézet száraz tantárgy marad. Befejezésül Siklós János elvtárs arról beszélt, hogy a közéleti tevékenység alap­ján azonosul a fiatal értelmiség — ér­telmileg és érzelmileg — szocialista ha­zájának, népének nagy erőfeszítéseivel. POLNER ZOLTÁN Feketére festett üvegházatc Kit is fél «»gon gombái terme­nek M­edszenten A mindszenti Tiszavirág Tsz 2800 négyzetméter terü­leten termel gombát az idei év szeptemberétől január közepéig. Már a termálfűté­­ses üvegház építésekor ter­vezték a rendszeres gomba­­ermesztést. Ennek érdeké­ben festik feketére télen az üvegházakat, hogy ne kap­jon napfényt a gomba. Az elmúlt évben négyzet­­méterenként hat forint hasz­not hozott a gombatermesz­tés és a szezon február 20-ig nyúlt ki. Azért volt hossza­s te­­nyészidő, mert nem volt megfelelő még a hőmér­séklet. Az idén körültekintőbb elő­készületek után kezdték meg a gombaszezont. Négy­zetméterenként 8—10 kiló termésre számítanak és így az összterület két és fél va­gon körüli mennyiséget ad. Ez azt jelenti, hogy a négy­zetméterenkénti bevétel 250 —300 forint körül mozog. Amint Szén Gyula főagro­­nómus elmondotta, nem jelent problémát a termék értékesítése. A fővárosban két elárusító­­helye van a tsz-nek, és ezen­kívül a budapesti KÖZERT már ajánlatot küldött heti 500 kiló gomba napi áron történő átvételére. A gombaszezon befejezése után az­ üverházakban salá­tát, márciustól nedre hatvani esemesfenaprikát termelnek. A nagy méletkézi kombi­nát egy részében viszont már a hónano® retek sze­dése is megkezdődött. A gombán kívül ugyanis a téli időszak során mázsa­számra szállítanak üvegházi primőrárut a belföldi és a külföldi piacokra. F. Sz. Műszaki szakkörvezetők tapasztalatcseréje A Népművelési Intézet rendezésé­ben ma, tapaszta­latcsere kezdődik Szegeden a mű­szaki szakkörveze­tők, valamint a műszaki, technikai és termelési pro­pagandával foglal­kozó népművelők részvételével. Az első előadás­ra ma délelőtt 9 órai kezdettel ke­rül sor a Szegedi Tanárképző Főis­kolán, ahol Czeg­­lédi Györgyné, a Népművelési Inté­zet munkatársa tart előadást „A technika és nép­művelés" címmel. Délután a cso­portfoglalkozás szociál­pszicholó­giai problémáit elemzi Englender Tibor, az Egye­sült Izzó munka­pszichológiai labo­ratóriumának ve­zetője. Holnap, pénte­ken délelőtt a műszaki szakkö­rök népművelési feladatait vitat­ják meg, a dél­utáni órákban pe­dig a konferencia részvevői látoga­tást tesznek a vá­sárhelyi Petőfi Művelődési Ház majolika szakkö­rében. Szombaton „A társadalom és a technika” cím­mel hangzik el előadás, majd a végzett munka ér­tékelésével véget ér a műszaki szak­körvezetők orszá­gos konferenciája. Építési munkálatok Szentesen Szentesen újból csákány­nyal bontják a Kossuth ut­cán az úttest szélét. A hírek­kel ellentétben nem a csa­tornahálózat javításáról van szó, hanem a korábban meg­rongálódott útburkolat rend­behozásáról. A Hídépítő Vál­lalat munkásai, hasonló cél­ból, egyébként az Ady Endre és a Szabadság utcán is meg­jelennek. A Petőfi utcai is­kola előtt az útjavítást már befejezték. A Nyiri-közben és a Kossuth utcán szüksé­gessé vált csatornavezeték javításának a Víz- és Csator­namű Vállalat a gazdája. Kívülről nem sok látszik, viszont nagy munka folyik e víztorony belsejében. Építik a víztárolókat és eljön majd a fokozottabb gépszerelési munka ideje. Új szállítmány érkezésével megszűnt az utolsó akadály is a cement felhasználásában és anyaghi­ány nem hátráltatja a vízto­rony építését. A tervek sze­rint a jövő év első felében adják át rendeltetésének a nagyteljesítményű víztornyot. Az Előtakarmánygyár ré­szére tervbe vett ezer vago­­nos siló építéséről most tár­gyalnak. A tároló technoló­giai tervének elkészülte után rendelik meg a kivitelezési tervet, tehát az építőmunká­sok megjelenése még várat magára a gyár területén. Ün­serélyes KI­SZ-gyűlések C­soigrádlott Ünnepi taggyűlést tartanak Csongrádon a KMP megala­kulásának 48. évfordulóján az üzemi KISZ alapszerveze­­tek a bútorgyárban novem­ber 18-án, pénteken 15 óra­kor. Keller János, a városi pártbizottság osztályvezetője a taggyűlésen a kommunista párt történetéről, szerepéről és tevékenységéről beszél a fiataloknak. Hasonló taggyű­lésre kerül sor november 21- én délután 5-kor a Vörös Csillag Tsz-ben a termelő­szövetkezeti KISZ-fiatalok­­ részvételével, ahol Nagyistók József, a városi pártbizottság­­ osztályvezetője fog megem­lékezni az évfordulóról. | hírlap Hogyan lehet megélni homokon ? Orvola sívóhomok és a si­­vány homok az két külön fogalom, tudta ezt Tömörkény István, lévén közel ismerője nemcsak a kellemes homoki boroknak, de mindazon földeknek, me­lyeikből a toltközi dolgos né­pek a Tisza—Maros fertá­lyán, s a nagy szegedi pusz­taságban életet iparkodtak kicsikarni maguknak. Külö­nösen közeli ismerőse volt annak a homoknak, amely most Zákányszék község te­rületét képezi, és lassan­ként megtanul sokkal em­berségesebben viselkedni, mint néhai jó Tömörkény idejében. Pavercsik Nándor, vb-titkár, aki most az író évfordulóján rendezendő ünnepségre készülődik, fel is kiáltott, amikor a va­­sárnapi Népszabadság­ban egy megelmékezésül közölt homoki Tömörkény-tárcára bukkant: „No, jól kezdődik, ugye, a homoki” Pavercsik Nándor tucat éve érkezett a szomszédságból ide, házhe­lyeket, utcát méretett, de reggelre kihúzták a karót. Azért csak megcsinálták, fá­val beültették az utcákat, s egyszeriben építkezni kez­dett a nép: takarékosabb falucska nőtt ki itt a ho­mokon hirtelenében, mint a jó fekete földű vásárhelyi határ távolabbi tanyaköz­pontjain, ahol büszkék az emberek az ő jó földjükre és sajnálkoznak a homoki népek felett Hát ilyen gaz­dag ez a homok? •­­ 1961-BEN 1 kulturákony­­széki homokon. Egyiket Ho­­mokkultúrá­nak keresztel­ték el. Hárome­zerhétszáz holdon terjeszkedik, ebből ezer holdon közös üzemegy­sége van. Amikor megala­kult, 500 hold állami tarta­lékföldet kapott. De honnan szerzett még 500 holdat eh­hez? — Beadták — válaszolja Kiss Lajos főmezőgazdász, egy pontosan és energiku­san fogalmazó fiatalos fér­fiú. Tudni kell, hogy a főzés­­ben mindenki a maga föld­jén gazdálkodik, a közös gépek segítik. Hogy lehet, hogy a paraszt nem növel­ni, de éppen csökkenteni akarta a földjét? — Szorosan összefügg az­zal, amit talán riportcím­nek is vehet: hogyan lehet megélni homokon? 1963-ig így volt elkönyvelve a ho­mok, mint ahol nagyon rossz a megélhetéséé, vi­szont azóta változott a helyzet. Új agrotechnikát dolgoztunk ki, amivel itt forarta­lmásítottuk a terme­­lést. Ma már Zákányszé­ken sie újság, hogy hol­danként 60 mázsa kukorica terem. De árpa, búza az­előtt alig volt, ma már 100 holdakban beszélünk róluk. A roes, ami a homok fő nö­vénye volt, mindinkább ki­szorul. Szőlő, gyümölcs, éve­lő pillangósok foglalják el a helyet. (Papír szerint: holdanként a kukorica má­jusi morzsolt átlagtermése 10—12 mázsáról 30-ra, a búzáé 10-ről 24-re, a szőlő bortermése 12 hektoliterről 50-re emelkedett.) A termés­­eredmények után a gazda számol: ezzel az agrotechni­kával kisebb területen is megtermel annyit, mint előbb a többön, kevesebb munkaerővel, kiadással. Meg aztán idegen munka­erőt úgyse kap, mert a kö­zös felveszi. Ez is különös, hiszen sok­szor hallja az ember: nincs elég munkaerő a közösben, mert inkább napszámba mennek. Hát, hogy fizet itt a közös? — Lehet, hogy fantaszti­kus; aki a hónapot végig­dolgozza, a növénytermesz­tésben is kétezer fölött ke­res! Honnan van ennyi pén­zük, mi a nyitja e körnek? A tszcs az idei zárszámadás­ra már 10—12 milliós közös vagyonnal rendelkezik, melynek legfeljebb egyne­gyede ered állami hi­telből. Tíz evőgépük, 200 szarvasmarhából, 180 sertésből álló kö­zös tenyésztésük van. To­vábbi 300 tehénre és 1800 sertésre most épül férőhely, öt év alatt 33 hold ősziba­rackot, 97 hold almát, és 61 hold szőlőt telepítettek nagyüzemi művelésre. Az egyéni telepítés is ezen a módon, a nagyüzemi táb­la mellett folyik, hogy ha nem lesz munkaerő vagy megunják, éppúgy művel­hessék géppel. A tszcs nem kapja meg azokat az árkedvezménye­ket, mint egy tsz. Hogyan gazdálkodták ki? Lakonikus válasz. — Megváltoztattuk a szán­tás mélységét, a szerves­­trágyázást, a tőszámot, be­vezettük a műtrágyát. 1958- ban a vendéget nem a kö­zösbe vitték, hanem egy-egy jó gazdához. Ma a gazdák it bejönnek szakmai taná­csért évente negyven-ötven esetben. Azt mondják, s büszkén: „Meg kell nézni a közöst”. A közösnek már nem kell szerves trágyát venni — ott a saját állattenyésztés, há­romévenként kerül minden táblára. A tagok évi 30 ezer mázsát vásárolnak. A kö­zös és a tagok további 5600 mázsa műtrágyát szereznek be évente. Négy évvel ez­előtt kapott egy vagon mű­trágyát a falu, s fele a rak­tárban maradt. Ma sok ezer mázsát rendelnék, és « „forradalmasoddá" a homo­kon. — Négy évet adok, és azt fogják mondani rólunk: „Könnyű nekik, mert homo­kon vannak!” — mondja nagyon komolyan a főme­­zőgazdász. • _ itt­­a trágyán n*nak a ______termelés növeke­dése — folytatja szinte a­ gondolatmenetét néhány ki­lométerrel arrébb a Május 1. Tszcs-ben Bozsó István elnök. Ez a csoport csak pár éve alakult ki három ki­sebből. Azon az úton jár, mint a Homokkultúra, csak még e pár év alatt nem jutott addig az állatte­nyésztés nagyságát vagy a közöst tekintve. — Nagyon sokat lehet a homoktól vár­ni! Mert a szerves anyagot gyorsan hasznosítja, víz­felvevő képessége jó. Aszá­lyos évben is alkalmato­­sabb. Mélyebb szántással több nedvességet lehet fel­hozni. Itt a lényeg: a hu­muszarányt biztosítani, hogy a futóhomok jellege meg­szűnjön. Ez a trágyázás sze­repe. Továbbá: tanítani az embereket jobb gazdálko­dásra, műtrágyák használa­tára. A legfőbb baj azon­­ban, hogy a gépesítés ala­csony fokú, nem 10, de 30 erőgép kellene már. Hiába beszélünk a nagyüzemi gaz­dálkodásról, ha paraszt­jai­­nknak nem biztosítjuk a gépeket Négy fontos fel­adatunk van tehát: jó szak­­apparátus biztosítása, gép­park fejlesztése, nagyüzemi állattenyésztés, s végül ül­tetvénytelepítés. Aki a közösben dolgozik itt is úgy kereshet mint a szomszédnál. De nem kér­deztük meg, hogy él a tszcs-tag, aki a saját föld­jén gazdálkodik? Van, aki mindent elér, amire vá­gyott, van, akinek alig vál­tozott a sorsa. Egyik évi 150 ezer , másik csak 20 —30 ezer forint bruttó jö­vedelemre tesz szert ki milyen körülmények között és hogyan gazdálkodik. Kü­lönösen az öregeknek nehéz itt. A tszcs-nél nincs e­z a nyugdíj se, ami a tsz-ta­­goknak már jár. Ezért a Május 1. Tszcs elhatároz­ta, hogy nyugdíjkiegészítést ad annak az öregnek, aki földjét a közösbe adja, s csak háztájit tart vissza. Ez az összeg azonban csak 150 forint havonta — ennyire telik a saját erőből. ESZEMBE jut egy neon­__________a­dás is: „A tszcs a magyar szövetkeze­ti mozgalom szerves része, s szerencsés megoldás ab­ban a tekintetben, hogy nem emészetette fel a ren­geteg állami támogatási Ezt egy tszcs-vezető mon­dotta, kinek a csoportja önerőből, jó munkából emelkedett példaszerűvé és módossá. S még hozzátette: ..Oda kellene érnünk, hogy ne legyen szabad valahová dobálni a pénzt, olyan gaz­daságnak, amely azért igyekszik gyönge maradni, hogy támogatást kapjon. Nemcsak az irigység mon­­datja ezt velem, m­ivel mi­ényege­sen alacsonyabb ár­bevételhez jutunk a ked­vezmények nélkül, hanem a közérdek! Gondolja meg: magának is érdeke, hogy mennyit adunk így ki, mert­­ ehelyett le tudnánk szállí­tani például egyes iparcik­keik árát is ám!” 17­ kőolaj-vegyés­seti kom­­binát Három évvel ezelőőtt adták át rendeltetésének Bulgáriában a burgászi kőolajveg­yészeti kombinát első egységekt A kombinát kezdeti kapacitása évente kb. kétm­llió tonna nyersolaj feldolgo­zása volt. A nyersolajat főleg a Szó Jetunió szállította. De az u­ni-’-i­­vekben a kombnát már sok ezer tonna bolgár nyersolajat is feldolgozott; e célból egy kft­önleges atmoszféra berende­zést helyeztek üzembe. Képünkön: az üzem látképe GONDOS­KOZOM, ~­ mert _____________________1 ^tá­mogatással élő gazdaság van a megyében, s ezek há­rom kivételével a szegedi írás főiként homokos vidékein. Pedig a homokom is meg le­het élni, megállni saját la­ton. S ha lehet — hát meg is kell. NÉMETH FERENC 3

Next