Csongrád Megyei Hírlap, 1967. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-25 / 21. szám
Ára: 50 fillér WILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI 1907. JANUÁR 25- SZERDA IZ MSZMP NP, XXIV. ÉVFOLYAM SI. SZÁM Podgomij Rómába érkezett ft ROMA — TASZSZ Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke Saragat olasz köztársasági elnök meghívására kedden hivatalos látogatásra Rómába érkezett. A szovjet és olasz zászlókkal díszített repülőtéren Saragat elnök, Moro miniszterelnök, az olasz kormány többi tagja, a diplomáciai képviseletek vezetői fogadták a szovjet államfőt Podgornij és Saragat elhaladt a díszszázad sorfala előtt, majd mindketten beszédet mondtak. Saragat hangsúlyozta: Podgornij látogatása nagy és különleges jelentőségű, Olaszország és a Szovjetunió kapcsolatainak szakadatlan fejlődését bizonyítja. Kifejezte reményét, hogy Podgornij látogatása lehetővé teszi a nemzetközi együttműködés, a béke, a nemzetközi enyhülés és a nemzetközi biztonság nagy fontosságú kérdéseiről már megkezdődött eszmecsere folytatását és elmélyítését. Podgorir köszönetet mondott a meleg fogadtatásért, majd kifejtette, hogy a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az Olaszországgal való kapcsolatoknak. — Meggyőződésünk — folytatta —, hogy az országaink szociális viszonyaiból, a nemzetközi életben elfog(Folytatás az 5. oldalon.) Kedvező a népgazdaság fejlődése A Központi Statisztikai Hivatal 1966. évi jelentése A Központi Statisztikai Hivatal jelentést adott ki a népgazdaság 1966. évi fejlődéséről, amelyben többek között megállapítja: I. Termelés és forgalom 1966-ban a megtermelt új érték — a nemzeti jövedelem — előzetes számítások szerint kb. 6 százalékkal múlta felül az 1965. évi szintet. A növekedés mértéke nagyobb volt annál, mint amivel az 1966. éves terv számolt (4 százalék). Az ipari termelés 1966-ban — a tervezett 4—6 százalékkal szemben — 7 százalékkal volt több, mint 1965-ben. Az ipar ezt a termelési szintet atermelékenység 6 százalékos növekedésével érte el, míg a foglalkoztatottság 1 százalékkal nőtt. A termelés növekedésének több mint 80 százaléka a termelékenység növekedéséből adódott. Az átlagosnál nagyobb mértékben — 11 százalékkal — nőtt a szövetkezeti ipar termelése. Az építőipari termelés — az 1965. évi viszonylag kismértékű növekedés után — 1966-ban kb. 8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, és több volt annál, mint amennyit a terv előirányzott. Az építőipar a termelés növelését — az iparhoz hasonlóan — nagyobbrészt a termelékenység emelésével érte el. Az építőanyagipar 1966-ban 10 százalékkal termelt többet, mint 1965-ben. A mezőgazdasági termelés — a viszonylag kedvezőtlen termésű 1965. év után — 1966-ban 5—6 százalékkal növekedett, és valamivel több volt annál, mint amivel a terv számolt. Kedvező volt a gyümölcs-, zöldség- és különösen a burgonyatermés, továbbá több fontos takarmány- és ipari növény terméseredménye. Kiemelkedő volt a kukoricatermés. A kenyérgabona-termés 2,4 millió tonna volt, valamivel kevesebb, mint 1965-ben, de a rendelkezésre álló mennyiség fedezi az ország szükségletét. 1966-ban az állattenyésztés termelési értéke némileg meghaladta az 1965. évi szintet. Az élelmiszeripari termelés 1966-ban ugyancsak kb. 3 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés növekedése fedezetet nyújtott a lakosság élelmiszer-vásárlásainak kb. 4 százalékos és a mezőgazdasági és élelmiszeripari export kb. 11 százalékos növeléséhez (összehasonlítható árak alapján számítva). A fokozódó áruforgalomból adódó szállítási követelményeknek a közlekedés eleget tett. A beruházásokra fordított összeg 1966-ban kereken 47 milliárd forintot tettki, kb. 7 százalékkal többet, mint 1965-ben. 1966-ban mintegy 55 000 lakás épült, lényegében annyi, mint 1965-ben. Az állami építőipari vállalatok 19 600 lakást építettek. A külkereskedelmi forgalom is kedvezőbben alakult annál, mint amivel a terv számolt. 1966-ban a kivitt áruk értéke 6 százalékkal, a behozatalé 3 százalékkal volt több, mint 1965- ben. Az 1966. évi külkereskedelmi forgalmunk globálisan aktív egyenleggel (kiviteli többlettel) zárult. Külkereskedelmi helyzetünk javulásának zöme a szocialista országokkal való forgalomból adódott. A tőkésországokból nagyobb volt a behozatal, mint a kivitel.n. A lakosság száma és életkörülményei Az ország lakosságának száma 1967. január elsején 10 197 000 fő volt, 37 000-rel több, mint egy évvel azelőtt 1966- ban 138 000 gyermek született. A születések száma és aránya az össznépességhez képest némileg meghaladta az 1965. évit, de továbbra is alacsony volt. Hat százalékkal csökkent a halálozások száma. Ezért a lakosság természetes szaporodása 1966-ban nagyobb volt, mint 1965-ben. 1966-ban a lakosság összes pénzjövedelmei kb. 7 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Ezen belül a munkabérek 5 százalékkal, a paraszti pénzbevételek 10 százalékkal (ide értve a termelőszövetkezeti munkaegység és munkabér, valamint a felvásárlási kifizetéseket) haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. A nyugdíjak és a családi pótlék felemelése és kiterjesztése következtében ilyen címeken 1966-ban mintegy kétmilliárd forinttal (kb. 22 százalékkal) többet fizettek ki, mint 1965-ben. A lakosság takarékbetét-állománya 1966 végén meghaladta a 23 milliárd forintot. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme a tervezett 3,5 százalék helyett kb. 5 százalékkal nőtt 1965-höz képest. A reáljövedelemnek a tervezettnél nagyobb mértékű növekedését részben az tette lehetővé, hogy a fogyasztói árszínvonal valamivel kisebb mértékben emelkedett annál, mint amivel az 1966. évi árintézkedések alapján a terv számolt. Ez egyrészt az idénycikkek árának múlt évi csökkenéséből adódott, másrészt pedig abból, hogy az árváltozások folytán megváltozott a vásárlások összetétele; azokból a cikkekből, amelyeknek az ára emelkedett, kevésbé nőttek, vagy csökkentek a beszerzések (pl. az élelmiszerek egy része), azok iránt a cikkek iránt, amelyeknek az ára csökkent, fokozódott a kereslet (pl. ruházati cikkek). A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére (amelyben nem jut kifejezésre a foglalkoztatottak számának növekedéséből, valamint a társadalmi juttatások — pl. nyugdíj, családi pótlék stb. — emelkedéséből származó jövedelemnövekedés) a tervezett 1,5 százalék helyett 2—3 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A munkások és alkalmazottak jövedelmeinek átlagos növekedésén belül 1966-ban a szokásosnál nagyobb eltérések voltak. Míg ugyanis egyes — központi béremelésben részesült rétegek keresete jelentősen emelkedett, addig a béremelésben nem részesült rétegeké az áremelések és a progresszív nyugdíjjárulék következtében csökkent. A parasztság fogyasztásának reálértéke valamivel nagyobb mértékben nőtt 1966- ban, mint a munkások és alkalmazottak reáljövedelme. A fogyasztói árak változása ugyanis a parasztság vásárlásaiban — a munkások és alkalmazottak vásárlásaitól eltérő összetétel folytán — nem éreztette hatását. Az 1966. évben tovább javult az egészségügyi helyzet. A gyógyintézeti ágyak száma 1900-zal, az orvosok száma mintegy 800-zal emelkedett. 10 000 lakosra az év végén 78 kórházi ágy és mintegy 20 orvos jutott. Az orvosi körzetek száma 61 új körzettel bővült. A bölcsődei férőhelyek száma 1400- zal emelkedett. A kultúra és művelődés iránti igény az elmúlt évben is fokozódott. Az 1966—67-es tanévben 375 700-an járnak középiskolába. Ez idő szerint az egyetemeken és főiskolákon összesen 89 500-an tanulnak. 1966-ban mintegy 4700 könyv jelent meg, több mint 45 millió példányban. A napilapok évi példányszáma meghaladta a 600 milliót. Az elmúlt évben 105 millió látogatója volt a moziknak, kb. 1,5 millióval kevesebb, mint az előző évben. A televízióelőfizetők száma tovább emelkedett — egy év alatt 165 000-rel — és az 1967. év első napjaiban elérte az egymilliót. 1966-ban jelentősen fokozódott az idegenforgalom: 1,6 millió esetben keresték fel külföldiek hazánkat, és 1,4 millió esetben utaztak át külföldiek az országon. A hazánkba látogatók száma 22 százalékkal, az átutazók száma 74 százalékkal volt több, mint 1965-ben, a külföldre utazók száma csaknem egymillió volt, 7 százalékkal több, mint az előző évben — fejeződik be a jelentés. (MTI) Lehr nyugatnémet államtitkár Budapesten Hétfőn dr. Rolf Lahr, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztériumának államtitkára Budapestre érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson magyar államférfiakkal. Kedden Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes és dr. Rolf Lahr megkezdte tárgyalásait (MTI Fotó : Tormai Andor felvétele) Dobi István Komárom megyében Részt vett egy tsz zárszámadó közgyűlésén Kedden tartotta zárszámadási közgyűlését Komárom megye egyik kitűnő közös gazdasága, a mocsai Búzakalász Termelőszövetkezet. Az ünnepi közgyűlésen megjelent Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A nagyüzemi gazdaság bevételei tavaly ötmillió forinttal haladták meg a tervezett szintet. A szövetkezetben az egy tagra jutó, a közösből származó átlagos jövedelem meghaladja a 27 000 forintot. (MTI) Tempts a jubileumi munkavomány Minőségi gyártmányok. A vásárhelyi üzemek dolgozói a sikeres kongresszusi verseny után most a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára tesznek értékes munkafelajánlásokat, hogy méltóképpen köszönthessék ezt az ünnepet Néhány nappal ezelőtt például a fémipari vállalat Dózsa nevű szocialista brigádja értekezletet tartott, amelyen versenyre hívta ki az üzem valamennyi dolgozóját. Felmérték vállalatuk eddigi eredményeit, s úgy határoztak: versenykihívásukban a vállalati terv 102 százalékos teljesítését tűzik ki fő feladatul. Ezen belül fogadalmat tettek a munkafegyelem további szilárdítására, a gyártmányok minőségének javítására, a selejt csökkentésére. A brigádnak három műszaki dolgozó tagja is van, akik külön felajánlották, hogy segítik társaikat az újításokban, a műszaki problémák munkahelyi megoldásában. Az újonan felvett dolgozókat segítik, átadják tapasztalataikat. Felajánlásaik egyik fontos pontja: az exportra gyártott árucikkeket igyekeznek időben elkészíteni, hogy azokat határidőre szállíthassák. Különösen vonatkozik ez arra az árucikkre, amelyből jelenleg legnagyobb a külföldi rendelés. A Dózsa-brigád versenykihívásához azonnal csatlakozott az üzem Ságvári szocialista brigádja és a közeli napokban további csatlakozások várhatók. A Majolikagyárban még konkrét felajánlások nem hangzottak el a jubileumi versenyre, de már megtörténtek a csatlakozásokhoz az előkészületek. Az üzemben legfontosabb jelenleg a minőség javítása, a selejtcsökkentés, illetve a törések korszerűbb technológia A vásárhelyi brigádok felajánlásaiból csökkentése, s a gazdaságosság. Az exporttermelésnél arra törekszenek, hogy a világpiac részére versenyképes cikeket készíthessenek. A csatlakozás előkészítésében kiemelkedő szerepet töltenek be az üzem szocialista brigádjai. A pártkongresszus tiszteletére alakult műszaki brigád például olyan felajánlást készít elő, amely a technológia fejlesztését szolgálja és a fizikai munkások újításainak a műszaki támogatását Az ÉM Csongrád megyei Építőipari Válalat 3. sz. főépítés-vezetőségén az időjárás viszontagsága miatt (amibe különösen belejátszott a jelenlegi nagy hideg) nem tudtak még megfelelő előkészületeket tenni a csatlakozáshoz. Katona László kubikos brigádja azonban már konkrét felajánlásokkal jelentkezett. Vállalta, hogy a mezőgazdasági technikum építkezésénél a fűtőcsatornák építését március 1. helyett március 10-ig elkészítik, a 4-es épületig. Nem könnyű feladat ez számukra, hiszen a csatornát az udvaron keresztül vezetik, és meg kell küzdeniük az időjárás nehézségeivel. Ugyanakkor vállalták, hogy a negyedévenként kiadott brigádtervükhöz minden esetben konkrét felajánlásokat dolgoznak ki. KOVÁCS IMRE Pályás termelés kétszeres területen kel a retek a melegágyakban A szentesi Felszabadulás Termelőszövetkezet kertészetében télen sem tartanak pihenőt. A melegágyakban már kel a retek s a karalábémag egy részét is elvetették. A hatalmas, százötvenöt holdas kertészetben már az előkészületek sok munkával jártak. El kellett távolítani a melegágyak helyéről a vastag hótakarót és a mostani gyors olvadás is sok nehézséget idéz elő. A karalábé magjának vetését azért kezdték nagyon korán, hogy már márciusban kiültethessék a palántákat a fóliák alá. Tavaly négy holdon folytattak fóliás termelést s az idén a területet duplájára, nyolc holdra növelik. A műanyag takarók alatt a karalábé — éppen koraiságánál fogva — holdankénti átlagban kilencvenhatezer forint bruttó bevételt hozott, míg a szabadban ennek az összegnek alig a negyedrészét. Egyébként a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának jelentése szerint a korai zöldségfélék szerződéskötése — a sala-. ta kivételével — befejeződött. Szentes város és járás termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai karalábéból szállítanak a legtöbbet. Megyei viszonylatban 4 millió 400 ezer csomó korai karalábéra, azaz 22 millió darabra szerződtek. Korai tejeskáposztából — amit ugyancsak nagymértékben termelnek, a szentesi tájon — 285 vagonos mennyiség felvásárlására számítanak. A leszerződött terület 243 holdat tesz ki. a szentesi Felszabadulás Tsi-ben