Csongrád Megyei Hírlap, 1967. március (12. évfolyam, 52-76. szám)

1967-03-02 / 52. szám

Ára: 50 fillér C­SONGRÁD MEGYEI 1967. MÁRCIUS 2., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP LAPJS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) XXIV. ÉVFOLYAM 52. SZÁM Fejlődésünk megmásíthatatlan útja: A szocialista Magyarország teljes felépítése Választási nagygyűlés Debrecenben A Magyar Szocialista Munkáspárt deb­receni bizottsága, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei és debreceni városi bizottsága a Hajdú-Bihar megyei és a debreceni városi tanáccsal együtt szerdán választási nagygyűlést rendezett A nagy­gyűlésre Debrecenbe érkezett Kállai Gyu­la, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Kállai Gyula délelőtt ellátogatott a Ma­gyar Gördülőcsapágy Művek üzemébe, ahol február elején országgyűlési képvi­selőnek jelölték. Megtekintett több üzem­részt majd látogatást tett néhány más debreceni üzemben is. Szerdán este az Arany Bika szállodá­ban lévő megyei művelődési ház Bartók termében került sor a választási nagy­gyűlésre. A debreceni gyárak, vállalatok dolgozói és a város többi választópolgá­rának küldöttei zsúfolásig megtöltötték a nagytermet Hét órakor foglalta el helyét a nagygyűlés elnöksége, amelyben ott volt Kállai Gyula és Karakas László, a megyei pártbizotság első titkára is. A nagygyűlés megnyitása után Kállai Gyula emelkedett szólásra. ­ Kedves kötelességem­nek teszek eleget, amikor átadom önöknek pártunk Központi Bizottsága, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak baráti üdvözle­tét és jókívánságait; minden választópolgárnak munkájá­ban és közéleti tevékenysé­gében jó eredményeket és ~“'f~ sikereket,' családi ésetben sok örömet és boldogságot kívánok — mondotta beve­zetőjében a kormány elnö­ke. — Nekünk, akik a párt és a kormány vezetésében tevékenykedünk, némikép­pen más a helyzetünk, mint a helyi jelölteké: feladata­ink, amelyekkel foglalkoz­nunk kell, felölelik az egész ország életének és fejlődé­sének gondjait-bajait, sőt a nemzetközi élet nagy kér­déseit is. Úgy vélem, önök egyetértenek velem, ha azt mondom: amennyiben a párt Politikai Bizottságában, a kormányban végzett mun­kánkkal sikerül hozzájárul­nunk ahhoz, hogy orszá­gunk tovább haladjon elő­re a fejlődés útján, s a nem­zetközi kérdésekben foly­tatott tevékenységünk a béke további erősödését szolgálja, úgy ezzel egy­ben választókerületünk la­kóinak érdekeit is képvisel­jük. Ha a választáskor is­mételten megtisztelnek bi­zalmukkal, ígérhetem: a jö­vőben is azon leszek, hogy várakozásuknak megfelelően képviseljem az új törvény­­hozásban mind a választó­­kerület, mind pedig szere­tett városunk Debrecen és lakosságának érde­keit, minden erőmmel szolgáljam egész népünk további előrehaladását és boldogulását, országunk további felemelkedését és békéjét, a szocializ­mus teljes felépítését ha­zánkban. Ez az a politika, amelynek továbbfolytatásá­hoz és megvalósításához március 19-én, minden vá­lasztópolgártól újabb négy­éves időszakra szóló felha­talmazást kérünk. 1945 óta több választási csatában vettünk részt, önök közül is jó néhányan emlékeznek azokra a válasz­tásokra, amikor a különböző pártok egymással versengő szónokai hirdették prog­ramjukat. Akkor minden egyes választás a szemben­álló osztályok és pártjaik közötti politikai ütközet volt, amelyben a harc azért folyt, hogy a földbirtoko­soké és a tőkéseké, vagy a munkásoké, a népé le­gyen-e a hatalom? Erre a kérdésre végérvényesen vá­laszt adott a történelem: Magyarországon a nép harca, a választások eredménye­ként a hatalom a munkás­­osztályé, amely azt a pa­rasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a kispolgár­sággal együtt tehát min­den dolgozó osztállyal és réteggel együttműködve gya­korolja. Ez életünk ely­an ténye, amelyet senki sem változtathat meg! A szocia­lista Magyarország teljes felépítése — fejlődésünk megmásíthatatlan útja lett! Büszkék vagyunk arra, hogy a Föld 13 más országának népeivel együtt a szocializ­mus építői vagyunk! A választás ma is politi­kai harc, e harc tartalma és célja az, hogy népünk még nagyobb tömegeit mozgósít­suk a szocializmus teljes felépítésének a meggyorsí­tására, együtt keressük és valósítsuk meg gyorsabb előrehaladásunk újabb le­hetőségeit, együtt küzdjünk a maradiság, a megszokott­­ság, a szocializmustól ide­gen jelenségek ellen, ha­zánk erőinek gyarapításáért, népünk gazdagabb, kulturál­tabb életének megteremtésé­ért. A jelölő gyűléseken részt vett hárommillió ál­lampolgár egyöntetű állás­­foglalása igazolja, hogy né­pünk az erősödő, szélesedő Minden választás egyben számvetés az elmúlt évek munkájáról. A Hazafias Népfront jelöltjei nyugodt lelkiismerettel állhatnak vá­lasztóik elé, mert az elmúlt négy év is az ország sokol­dalú szocialista fejlődésének időszaka volt. Népünk sikeresen megva­lósította a népgazdaság fej­lesztésének második ötéves tervét, s eredményesen zár­ta új ötéves tervünk első esztendejét. Ez idő alatt to­vább javult iparunk szer­kezete és területi elhelye­zése is. Olyan tájak, ahol régebben csaknem kizáróla­gosan mezőgazdasági mun­kával foglalkoztak, egész népgazdaságunkban fontos szerepet betöltő ipari vi­dékké fejlődtek. Debrecen­nek abban a választókerüle­tében, ahol engem képvise­lőnek jelöltek, ma az ipari üzemek többet termelnek, mint korábban az egész me­gyében. Ez a fejlődés nem sajátos debreceni vagy Hajdú még, szocialista nemzeti egység jegyében teljes bizalommal és egységesen követi pár­tunkat, magáénak vallja a gyakorlatban helyesnek bi­zonyult politikáját Miután nálunk a többpártrendszer mindörökre megszűnt, ne­künk a párt vezetésével, a tömegszervezetek és nép­frontmozgalom segítségével kell megoldani feladatain­kat. Messze elmúlt már az az idő is, amikor a népfront­nak bizonyos körök a kí­vülálló kritikus, a második párt vagy az ellenzéki erők gyülekezetének szerepét szánták. A választások elő­készítése során ismét igazo­lódott, hogy a Hazafias Népfront az egész népnek a szocialista építőmunka fel­adatai megoldására tömörí­tett ereje, a párt alapvető célkitűzéseivel egyetértő és vele együttműködő tömegek nagy mozgalma, amelynek jelöltjei népköztársaságunk további erősítésének, a szo­cializmus teljes felépítésé­nek, a béke védelmének po­litikai programjával lép­nek fel. Meggyőződésünk, hogy a megválasztásra ke­rülő 349 országgyűlési kép­viselő és 85 ezer tanácstag ennek érdekében tevékeny­kedik majd legfőbb törvény­hozó, illetve helyi államha­talmi testületeinkben e­gyes jelenség. Ugyanezt el­mondhatjuk Nyíregyházáról, Békéscsabáról vagy Szeged­ről is, amellett, hogy to­vább fejlődtek a régebben az ipari jellegű városok, amilyenek Miskolc, Pécs vagy Győr. A vidék iparosí­tására irányuló törekvéseink eredményeit jelzik a hatal­mas létesítményekkel ékes városok, mint Dunaújváros, Tiszaszederkény, Komló vagy Kazincbarcika. A vi­dék ipari fejlesztését to­vábbra is szívünkön visel­jük. Húsz év alatt teljesen megváltozott a magyar fa­lu képe. A népet kiszipo­lyozó, elmaradt, alacsony termelékenységű nagybirto­­­kok helyén ma már a szö­vetkezeti gazdák birtokai vannak, s közöttük egyre több az olyan erős, fejlődő, korszerű nagyüzem, amilyen például az ismert nádudvari „Vörös Csillag”, vagy a föl­des­ „Rákóczi”, amelyek a legtöbb állami gazdasággal és sok más termelőszövetke­zettel együtt sok fontos ter­ményből kétszer akkora ter­mést is betakarítottak, mint a hajdani egyházi és gró­fi nagybirtokok. Érdemes el­gondolkozni a következő szá­mokon: a szántóterület csak­nem 1 millióval nagyobb, mint amennyi 1938-ban volt,­­ mégis az egy főre jutó élel­miszerfogyasztás a legfonto­sabb cikkekből a felszaba­dulás előttihez képest a többszörösére nőtt, emellett mezőgazdasági exportunk is mintegy 50 százalékkal na­gyobb a háború előttinél. Minden eddiginél nagyob­bak a lehetőségek a kultú­ra, a műveltség elsajátításá­ra. Az elmúlt tanévben a középiskolákban mintegy 410 ezer, az egyetemeken és főiskolákon 94 ezer diák ta­nult, ez csaknem kilencsze­rese a háború előttinek. Az elmúlt években színe­sedett, gazdagodott irodal­munk és művészetünk, szá­mos film, irodalmi és zenei alkotás nagy sikert aratott és mardandó hatást gyako­rolt a nézőkre. Ennek ered­ménye az is, hogy ma már nemcsak labdarúgó-csapata­inknak, hanem kulturális együtteseinknek, irodal­munknak és művészetünk­nek, s a magyar tudomány­nak nagyon jó híre van ha­tárainkon túl is. Ez szocia­lista kultúránk elismerése! A gazdasági és kulturális építőmunkában elért ered­mények nyomán tovább ja­vultak népünk életkörülmé­nyei. Az emelkedő életszín­vonal megmutatkozik abban is, hogy a takarékbetétek összege meghaladta a 23 milliárd forintot, egymillió­nál több előfizetője van a televíziónak, s tavaly csak­nem egymillió magyar járt külföldön. Csaknem egész népünk jogosult a társada­lombiztosítási szolgáltatások­ra. A nyugellátást — amely régen csak kiváltságos réte­gek sajátja volt — a dol­gozó társadalom egészére ki­terjesztettük. Egymillió-két­százezer nyugdíjasunk van. Amikor nyugati látogatók érdeklődésére közöljük ezt a számot, csodálkozva kérdezik, hogy miből tud­juk ezt fedezni? A válasz egyszerű: nálunk szocializ­mus van, amit a nép meg­termel, az a népé! (Folytatás a 2. oldalon) Kállai Gyula beszéde A vidék ipari fejlesztését továbbra is szívünkön viseljük Sokoldalú együ­ttm­űködés, teljes egység valamennyi kérdés megítélésében Kádár János látogatása a Szovjetunióban * MOSZKVA — MTI A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására feb­ruár 25-e és március 1-e között baráti látogatást tett Moszkvában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Biszku Béla­, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Er­délyi Károly, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, külügyminiszterhelyettes. Moszkvai tartózkodása során Kádár Já­nos, Biszku Béla és Erdélyi Károly elv­társ eszmecserét folytatott Leonyid Brezs­­nyevvel, az SZKP KB főtitkárával, Alek­­szej Kosziginnal, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökével, Jurij Andro­­povval, az SZKP KB titkárával és And­rej Gromikóval, az SZKP KB tagjával, a Szovjetunió külügyminiszterével. A szívélyesség és testvéri barátság lég­körében tartott megbeszélések során a két párt képviselői eszmecserét foly­tattak a kommunizmus és a szo­cializmus országaikban folyó építésének kérdéséről, továbbá a bukaresti nyilat­kozatnak és a Varsói Szerződés külügy­miniszterei tanácskozásának szellemében megtárgyalták az európai biztonság kér­déseit. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának veze­tői megelégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlődik a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága és sokoldalú testvéri együttműködése. Egy­behangzóan aláhúzták, hogy teljes egy­ség van közöttük valamennyi nemzetköz­­i probléma, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseinek megíté­lésében. A felek kifejezték azt az elhatározá­sukat, hogy tovább fejlesztik a pártjaik, országaik és népeik javát szolgáló sokolda­­lú testvéri kapcsolataikat és együttműkö­désüket. Támogatják az amerikai imperi­alista agresszió ellen küzdő vietnami nép igazságos harcát Szolidaritásukról biz­tosítják a szabadságukért és független­ségükért harcoló népeket Folytatják küzdelmüket a világ, Európa békéjéért és biztonságáért Feladatuknak tekintik a szocialista országok egységének erősítését a kommunisták és valamennyi dolgozó internacionalista szolidaritásának elmé­lyítését a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás és szocializmus javára. Elutaztak Moszkvából a magyar vezetők Az SZKP Központi Bizottságának meg-­­hívására a Szovjetunióban tett nemhiva­talos baráti látogatás befejeztével szer­dán délben vonattal hazaindult Moszk­vából Kádár János, Biszku Béla és Er­délyi Károly. A szovjet főváros kijevi pályaudvarárt a magyar vezetők búcsúztatására meg­jelent Leonyid Brezsnyev, Alekszej Ko­­szigin, Jurij Andropov, Andrej Gromikoj valamint Fjodor Tyitov, a Szovjetunió budapesti és Szipka József, hazánk moszk­­­vai nagykövete és mások. Németh Károly elvtárs beszélt az újpesti választási nagygyűlésen Szerdán délután Újpesten, a budapesti pártbizottság, valamint a Hazafias Nép­front kerületi bizottsága vá­­lasztási nagygyűlést rende­zett a Bányagépgyár szere­lőcsarnokában. A nagygyű­lésen húsz újpesti gyár dol­gozói, valamint a lakosság közül is sok százan vettek részt. A nagygyűlés bevezetőjé­ben Mihályfi Ernő, a Ma­gyar Nemzet főszerkesztője szólt a résztvevőkhöz, majd Németh Károly elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá- I nak póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára a kerület képviselőjelöltje mondott beszédet. Kinevezték hazánk új bécsi nagykövetét ■ A Magyar Népköz­társas­ág Elnöki Tanácsa dr. Simó Jenőt rendkívüli és megha­talmazott nagykövetté ne­vezte ki és megbízta a Maga­gyar Népköztársaság bécsi nagykövetségének vezetésé­vel. (MTI) AZ ÖTSZÁZADIK Szovjet megrendelőknek adták át ünnepélyes keretek között a Magyar Hajó- és Darugyárban az 500. portál­darut. Az 5 tonnás, 30 méteres gémnyílású daru kivá­ló konstrukciónak bizonyult. Gyártását 1958-an kezdte meg a darugyáregység. Idén még 95 iyen típusú kikötői emelő készül (MTI fotó : Mező Sándor felvétel®)

Next