Csongrád Megyei Hírlap, 1967. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
2 HÍRLAP 1961. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK Rendelet a mezőgazdasági üzemek jövedelemszabályozási rendszeréről és a földadóról Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi és az igazságügyminiszter előterjesztette a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Ezeket a kormány június 22-i ülésén már megtárgyalta, majd az országgyűlés állandó bizottságainaiv javaslatait és észrevételeit figyelembe véve az előterjesztők több vonatkozásban módosították. A kormány a két törvény tervezetét megvitatta, elfogadta, s úgyhatározott, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A pénzügyminiszter benyújtotta a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjének szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a tervezetet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta és elfogadta az 1968. évi népgazdasági terv kidolgozásának alapjául szolgáló főbb célkitűzéseket és irányelveket. A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatai alapján a kormány határozatot és rendeletet hozott a mezőgazdasági üzentek jövedelemszabályozási rendszeréről, továbbá a földadóról, valamint, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi munkákra való felkészülésről. A kormány a jelentést tudomásul vette. Elismerését és köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági üzemek, a felvásárló vállalatok dolgozóinak és mindazoknak, akik odaadó munkájukkal elérték, illetve előmozdították, hogy a búza holdankénti átlagtermése meghaladta a 14 mázsát, s bár a vetésterület a felszabadulás előttihez képest kereken 1 millió holddal kevesebb, ez a termés újig fedezi a lakosság teljes ellátását. A kormány kötelezte az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az őszi munkák sikeres elvégzéséhez szükséges intézkedéseket tegyék meg. Felkéri a mezőgazdaság és valamennyi érintett vállalat,intézmény és szervezet dolgozóit: tegyenek meg mindent a kapásnövények, a szőlő és a gyümölcs eredményes betakarításáért és feldolgozásáért, s az őszi munkák gondos elvégzésével biztosítsák a jövő évi megfelelő termés feltételeit A Minisztertanács az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előterjesztése alapján módosította a bizottság szervezetéről és működéséről szóló, 1962-ben kiadott határozatát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt egészítéses támogatás stb.) többféle dotációs, formát lehet alkalmazni. A kedvezőtlen adottságú állami gazdaságok részére — a nyereségérdekeltségi rendszerrel összefüggésben — az árbevétel arányában lehet támogatást biztosítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakmai vezetésének megerősítését jelentősen segítette a korábbi határozatok alapján folyósított állami támogatás. Ezt a támogatást a jövőben fokozottabban a fiatal szakemberek munkába lépésének, illetve letelepedésének előmozdítására kell fordítani. A korábbi határozat alapján kihelyezett szakemberek részére a kiegészítőjavadalmazás továbbra is fizethető. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben a határozat alapján engedélyezett kiegészítő javadalmazásokat egy alkalommal két évre meg lehet hosszabbítani és kivételesen új kiegészítő javadalmazást is lehet engedélyezni. A jövedelemszabályozás rendszerével összefüggésben az új intézkedések módosítják a mezőgazdasági területeket általában érintő földadót, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadóját. Az 1968-tól alkalmazásra kerülő földadórendelet szerint az adózók köre bővül, mert a rendelkezés többek között az állami gazdaságokra is kiterjed. A földadó továbbra is a föld kataszteri,i£áta jövedelmét veszi alapul, de mértéke a közös gazdaságokra nézve a föld minőségét jelző átlagos aranykorona-érték szerint differenciáltan kerül megállapításra A földadókulcsok a föld értékével együtt arányosan növekednek. Az a gazdaság, amelynek egy holdjára eső aranykorona-érték 4-nél kevesebb, mentesül a földadó fizetése alól. A földadót pénzben kell fizetni. A jövedelemadó a termelőszövetkezetekben tovább A termelőszövetkezeti alfa is a tagok részesedése, halmazottak bére után 1968. alapján kerül kivetésre. A január 1-től 17 százalékos százalékos adókulcs alkal- társadalombiztosítási járulémazásávalékot kell fizetni. Intézkedések a mezőgazdaság anyagiműszaki bázisának további fejlesztésére A mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszeréről szóló kormányhatározat egységes szerkezetben foglalja össze a mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteik közös gazdaságainak) a gazdaságirányítás új rendszerében érvényesülő támogatási, anyagi érdekeltségi és adózási rendszerét Így a közismert — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek támogatását tartalmazó — •1004-es kormányhatározat megújítása nem szükséges. A közelmúltban meghirdetett árinézkedések következtében a mezőgazdasági felvásárlási árszínvonal emelkedik. Mivel a mezőgazdasági nagyüzemek még ennek eredményeként sem tudják termelési, beruházási költségeiket teljes egészében az árbevételből fedezni — bár az intézkedések hatására a saját források aránya a korábbihoz képest számottevően növekszik —, továbbra is szükséges a mezőgazdaságban felhasznált ipari anyagok, beruházások és szolgáltatások után állami támogatások, kedvezmények nyújtása. Az alkalmazásra kerülő ártámogatási rendszer alapvető célkitűzése, hogy a mezőgazdasági üzemek beszerzési árszívonala számottevően ne emelkedjék. Az új jövedelemszabályozási rendszer az üzemi érdekeltségen keresztül ösztönöz a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítására. A mezőgazdaságban termelési célra felhasznált ipari eredetű eszközök, anyagok, szolgáltatások ártámogatásánál a határozat abból indul ki, hogy az új gépek, alkatrészek ára és a gépjavítási díjak között olyan arányt kell kialakítani, amely helyes irányban befolyásolja a mezőgazdasági üzemeket új gépek vásárlására, a gépek felújítására, javítására. A kormányhatározat fontos intézkedése, hogy a mezőgazdaság gépesítéssel kapcsolatos költségei, az új gépek és a pótalkatrészek beszerzési árai, valamint a gépjavítás és gépi munka díjai számottevően nem emelkedhetnek. Ez az intézkedés elősegíti az anyag-műszaki bázis további fejlesztését. A különböző mezőgazdasági üzemek közötti különbségek csökkentése és az egyéni feltételek megteremtése érdekében, a növényvédő- és gyomirtószerek 1968. évi beszerzési árszintjét valamennyi mezőgazdasági felhasználó részére egységesen határozzák meg. A mezőgazdasági nagyüzemek beruházásainak támogatása a jövőben is fennmarad, de a támogatások módszere megváltozik: az eddig férőhelyenként és az ültetvényeknél katasztrális holdanként meghatározott támogatást a jövőben egyszerűbb módon, a beruházások költségének százalékában kell meghatározni. A támogatás összegének meghatározásához alapul vehető beruházási költségek felső határát normatívák kiadása útján szabáyozzák. Az ártámogatást a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok külön engedélyezési eljárás nélkül — beruházási forrásként — vehetik igénybe ha a beruházások megvalósításához előírt hatósági engedélyekkel, tervdokumentációval rendelkeznek, valamint a beruházás költsége és az árkiegészítés közötti különbözetet saját erőből, illetve hitelből biztosították. A gazdaságpolitika érvényesítése érdekében az ártámogatás mértéke különböző lesz. Például 70 százalékos az ártámogatás a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés épületeire az ültetvények közül a cseresznye, a meggy, a kajszi és a bogyós gyümölcsök, valamint a történelmi borvidékeken végzett minőségi borszőlő-telepítésekre; 50 százalékos a támogatás az öntözőtelepek létesítésére, a feldolgozó- és tárolóépületek, valamint az üzemi járulékos beruházások megvalósítása esetén: 30 százalékos a támogatás pédául a csemegeszőlő és az egyéb gyümölcstelepítések után. Nem nyújtható támogatás a termeléspolitikai szempontból nem indokolt beruházásoknál, például őszibarack és télialma-telepítések után. Továbbra is teljes egészében a központi költségvetés terhére lehet megvalósítani a mezőgazdasági üzentek bekötőútjainak, távvezetékeinek építését, valamint az új erdőtelepítési és fásítási beruházásokat. A határozat rendelkezései kiterjednek a mezőgazdasági üzemek talajvédelmi, talajjavítási, vízrendezési és a rét, valamint legelőjavítási, munkálatok támogatására is. A talajvédelmi munkák növelése és az üzemi erőforrások fokozott bekapcsolása érdekében a jövőben a teljes állami támogatás megszűnik, folyósítása az összes költség meghatározott százalékában (70, illetve 50 százalék) történik. A vízrendezés céljára nyújtott állami támogatás összege a jelentős belvízkárok mielőbbi elhárítása érdekében növekszik. A kormány határozata — nagy népgazdasági fontosságára tekintettel — továbbra is jelentős támogatást biztosít az állattenyésztés, különösen a szarvasmarhatenyésztés és a gyapjútermelés fejlesztéséhez. 1968- tól kezdve a termelőszövetkezetek a jelenlegi támogatás helyett a közös tulajdonban levő tehenek és előhasi üszők élveszületett borjai után egységesen 2000 forint állami támogatást kapnak. Az állami gazdaságok szarvasmarha-tartását az értékesített tej mennyisége és az értékesített vágó- és, hízott marha árbevétele után megállapított ártámogatással kell segíteni. Fontos népgazdasági érdek a háztáji, a kisegítő- és az egyéni gazdaságok szarvasmarha-állományának fenntartása és fejlesztése. Ezért csak a gazdaságok adás-vételi szerződés keretében a jelenlegi 3000 forintos támogatással szemben 6OOO forintos árkedvezménnyel vásárolhatnak vemhes üszőt. A gümőkór elleni védekezés folytatása érdekében a jelenleg biztosított állami támogatások továbbra is fennmaradnak. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek és állami gazdaságok továbbra is pénzben állami támogatásban részesülnek, minthogy áruértékesítésből származó alacsonyabb bevételeikből az átlagosnál nagyobb termelési költségeik nem térülnek meg. A támogatás célja, hogy a saját erőfeszítések kiegészítéseképpen állami eszközökkel is csökkentse ezen üzemeknél a kedvezőtlen természeti tényezők negatív hatását, lehetővé tegye a vállalatszerű önálló gazdálkodást, ösztönözzön a termelés növelésére, a jövedelmezőség fokozására. 1968-ban — területi elhatárolással — az eddigi kísérleti módszerek további kiterjesztésével és továbbfejlesztésével (például árki. Mindenki becsületes? REMÉLI, HOGY VISSZAKAPJA A közelmúltban olvastam a lapban, hogy a Szeged— Makó között közlekedő autóbuszban találtak egy árat. Olyan jó érzésem támadt, hogy vannak még becsületes emberek, s milyen szerencséje van az óra tulajdonosának. De nem így nekem! Augusztus 10-én utaztam Miskolcról haza, Vásárhelyre. Népkertnél leszálltnál a vonatról, s kiderült, hogy a kosztümkabátom fennmaradt a vonaton. Azonnal szóltam a forgalmistának, aki telefonált a nagyállomásra. Ott azonban már hűlt helye volt a kabátnak. A fülkében, ahol utaztam, rajtam kívül csak egy magas, barna fiatalember ült. Nem akarom gyanúsítani, de kin kereshetném a kabátot máson, mint egyetlen útitársamon? A veszteség érzékenyen érintett, hiszen nyugdíjas vagyok, s bizony be kell osztanom a pénzem. A kosztümöt pedig két nappal előbb kaptam ajándékba Miskolcon, a lányomtól. Jó lenne, ha a becsületes megtaláló jelentkezne, s visszajuttatná a kabátot, ami neki nem nagy érték, de nekem az! ÖZV. K. MIHALYNÉ Vásárhely Bővítik az OMFB feladatkörét Az országos műszaki fejlesztési bizottság eddigi alapvető feladata a kormány gazdaságpolitikai döntéseit és a népgazdasági terv műszaki megalapozását szolgáló tanulmányok, koncepciók készítése volt. Ez a feladatköre a jövőben is megmarad, de bizonyos vonatkozásban megváltozik: mivel ezután a minisztériumok saját, ágazatuk fejlesztési irányzatairól szélesebb körben készítenek majd tanulmányokat, koncepciókat, az OMFB jobban koncentrálhatja erőit olyan átfogó műszaki-gazdasági tanulmányok, irányelvek, koncepciók kidolgozására, amelyek több ágazat összefüggéseit, együttes fejlesztési lehetőségeit komplexen tartalmazzák. Az OMFB készíti elő azokat a kormányhatározatokat, amelyek a műszaki kutatás általános fejlesztését mozdítják elő. Egyezteti a minisztériumok és a főhatóságok álláspontját a kormány műszaki kutatásokat érintő tudománypolitikai döntéseinek előkészítése során. Javaslatokat tesz a kormánynak a nagy népgazdasági jelentőségű műszaki kutatások elvégeztetésére. Az új gazdasági mechanizmusban az állami szerveknek új módon kell befolyást irányító hatást gyakorolniuk a vállalatok műszaki fejlesztési tevékenységére. Ezért szükség van a gazdasági szabályozó eszközök hatásának állandó figyelemmel kísérésére és annak vizsgálatára, hogy elősegítik-e a tudomány és a korszerű technika gazdaságos alkalmazását. Ezt a feladatot valamennyi minisztériumnak és országos hatáskörű szervnek el kell látnia. Az OMFB-re — mint a kormány műszaki tanácsadó szervére — az a feladat hárul, hogy a népgazdaságban ezen a területen általában jelentkező kedvező, vagy káros tendenciákat feltárja és az előbbiek támogatására, az utóbbiak korrigálására alkalmas intézkedéseket kezdeményezzen. Az OMFB feladata, hogy tanulmányozza a több tárcát is érintő műszaki jellegű hatósági szabályozást és amennyiben szükséges, javaslatokat tegyen a kormánynak megfelelő intézkedésekre. A jövőben jelentősebbé válik az olyan műszaki jellegű szolgálatok megszervezése, amelyek megkönynyítik, elősegítik a vállalatok racionális működését. Specializált intézmények rendelés, megbízás alapján ilyen jellegű szolgáltatásokat végeznek majd vállalatok, intézmények számára. E szolgálatok megszervezése, ezzel foglalkozó vállalatok létesítése és fejlesztése, valamint a felettük a felügyelet gyakorlása az illetékes minisztériumok és országos hatáskörű szervek feladata, amennyiben a vállalat tevékenysége egy ágazatot szolgál. Az általános érdekű műszaki szolgálatok megszervezése viszont az OMFB-re hárul. Az OMFB kibővített feladat- és hatásköre ellenére sem válik a műszaki fejlesztés adminisztratív funkcionális szervévé, továbbra sem lát el felügyeletet más minisztériumok vagy főhatóságok műszaki fejlesztéssel kapcsolatos tevékenysége felett. Az új kormányhatározatnak ez az intézkedése is a gazdasági mechanizmus reformjának szelleméből fakad, amely szerint a műszaki kutatás és fejlesztés a gazdasági fejlődés szerves, el nem választható része, s ezt a tevékenységet — minden szinten — alá kell rendelni a konkrét társadalmi és gazdasági céloknak. (MTI) •10 ,1 ... 01 .. . OLVASÓINK LEVELEIBŐL ................ Válaszolnak az illetékesek A PÉNZKEZELÉS MEGFELELŐ... Lapunk augusztus 11-i számában — egyik olvasónknak válaszolva — cikket közöltünk „Pénzkezelés — bizonylat nélkül?” címmel. A cikk írója bírálta a vásárhelyi Somogyi Béla Tsz-t, mert eltűrik a bizonylat nélküli pénzkezelést a szövetkezet kezelésében levő Csillag utcai darálóban. A Somogyi Tsz vezetősége nevében Kiss Gábor elnök válaszolt, visszautasítva a bírálatot, s kérve a cikkben foglalt megjegyzések helyesbítését. Ennek helyt adunk: „Megfelel a valóságnak, hogy a magánosoknak számlát nem adunk — írta a tsz-elnök. — A pénztárbevételi zónák csak közületek részére van kiadva, ha pénzbeli térítés ellenében daráltatnak. Ilyen viszont kevés fordul elő darálónkban, s ezért kevés is abban a bejegyzés. A magánosok részére a szálastakarmány-őrletés szintén pénzért történik, mázsánként egységesen 13 forintért. A vám-, illetve a pénzért való darálást szabályozó rendelkezések, továbbá a házipénztár pénzkezelését szabályozó rendelet a tűz-darálóknál a pénztárbevételi bizonylat használatát nem írja elő. Termelőszövetkezetünk egy nyilvántartás felfektetésével oldja ezt meg, melyben a daráló vezetője a behozott mennyiséget, valamint az érte járó fizetett forintösszeget beírja és a szolgáltatást igénybe vevő daráltatóval aláíratja. E tételekről számlát nem állítunk ki, viszont a darálókezelő elszámoltatását, a daráltató aláírásával okmányként megfelelőnek tekintjük.” A vásárhelyi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya is megerősítette: a darálónál vezetett nyilvántartás alkalmas arra, hogy annak segítségével a daráló vezetőjét a tsz elszámoltassa. „A jövőben hasonló panaszok elkerülése végett, az osztály arra törekszik, hogy a tsz-darálókban a darálási díjról bizonylatot adjanak” — közölték szerkesztőségünkkel. Megjegyzik azonban, hogy pénztárbevételi bizonylat bevezetése vitatható, mert a rendelkezések nem írják elő, sőt, van több kereskedelmi szolgáltató tevékenység (tsz-zöldségbolt, fodrász ktsz), amikor — a darálóhoz hasonlóan — az igénybevevő a pér befizetéséről nyugtát nem kap.