Csongrád Megyei Hírlap, 1967. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-12 / 215. szám

­ Vélik az őszi árpát csokorjád Tömörkényen MEGrEI * Megkezdték a tavak lehalászását is A tömörkényi Alkotmány Termelőszövetkezet földjein hétfőn megkezdték az őszi árpa és a takarmánykeverék vetését. Ezt megelőzőleg elegendő vetőmagot csáváz­tak, s gondosan elmunkált, porhanyós magágyat készí­tettek. A szárazság — két hónapon keresztül nem volt számottevő csapadék — ne­héz feladatot rótt a traktoro­sokra, akik derekasan áll­tak helyt, valósággal küz­delmet folytattak a kőke­ményre szikkadt talajjal. Most három vetőgép látott munkához, s a tervek szerint mintegy kétezer holdon te­szik földbe az őszi kalászo­sok magját. Ebből 1 ezer 540 holdon lesz kenyérga­bona, száz holdon takar­mánykeverék és a többin őszi árpa. Az idei tapaszta­latok alapján Berosztája és Fertődi búzát termelnek, mert ezek a fajták tűrték legjobban az aszályt, nem szorult meg a kalászokban a szem. A vetőgépeket úgy állították be, hogy hat-nyolc centiméter mélységre kerül­jön a mag, s csak akkor csírázzon ki, ha már ilyen rétegben átnevesedett a ta­laj. A Meteorológiai Intézet ebből a szempontból bíztató, további esőzések várhatók. A szövetkezetben megkez­dődött egy másik jelentős őszi munka is: a tavak le­halászása. Az első napok­ban kilencven mázsa ponty került szárazra. Több mint hétszáz holdat tesz ki a ter­melőszövetkezet betelepített tórendszere, s holdankénti átlagban ötmázsás Brut­tó „haltermésre” számítanak. VILÁG PROLETÁ­RJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 1967. SZEPTEMBER 12., KEDD Ara: 50 fillér XXIV. ÉVFOLYAM 215. SZÁM A Szuezi-csatorna nem lehet határvonal A Pravda kommentárja Eskol beszédéről * MOSZKVA — TASZSZ Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnöke hétfőn a Kreml­ben fogadta Mahmud Riadot, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminiszte­rét. Mahmud Riad a szovjet kormány vendégeként tesz hivatalos látogatást Moszk­vában.­ A Pravda legutóbbi szá­mában megjegyzéseket fűz Eskol izraeli miniszterelnök minapi beszédéhez. Eskol ugyanis azzal válaszolt az arab államok khartoumi csúcstalálkozójának határo­zataira, hogy a Szuezi-csa­­tornát határnak nevezte az EAK és Izrael között. Izrael tehát — állapítja meg a Pravda cikke — tovább ha­lad a megkezdett úton, vagyis gyakorlatilag „fejjel megy a falnak”. Még a legderűlátóbb Tel Aviv-i politikusok sem gon­dolhatnak komolyan arra — írja a Pravda —, hogy Iz­raelt elismerik, vagy akár csak tárgyalásokra bocsát­koznak vele olyan körül­mények között, amikor meg­szálló csapatai 120 kilomé­terre vannak Kairótól és 60 kilométere Damaszkusztól. Hisznek-e az izraeli ve­zetők büntetlenségükben, vagy sem, ez teljesen rájuk tartozik. Az agresszió ellen­feleinek fellépését azonban nem irányíthatják. A Szue­­zi-csatorna soha nem volt és nem is lesz országok kö­zött határ, hanem minden­kor az Egyesült Arab Köz­társaság területe és elidege­níthetetlen tulajdona volt és az is marad — írja befeje­zésül a Pravda. * Mose Dajan izraeli had- ügyminiszter a Sunday Ti­mes című angol lapnak adott nyilatkozatában kije­lentette: „fizikailag lehetet­len, hogy az arab menekül­tek nagyobb számban térje­nek vissza az izraeliek által megszállt területekre. Ez le­hetetlen éppúgy, mint az, hogy helyet találjanak ma­guknak Izraelben. Az ara­bok helyét egymillió zsidó foglalta el és akár erkölcsös, akár nem, az arabok számá­ra nincs többé hely” — mondotta az angol lapnak adott nyilatkozatában az iz­raeli hadügyminiszter. ­ Fényesebb utcák, terek Korszerű lámpák a községekben A feszültségviszonyok javításáért Több megértést várnak a lakosságtól Az alapközművek egyike a villany — így vallják ezt a tanácsnál, és nem vé­letlenül: a helyi tanácsok­ évről évre rendszeresen komoly összeget szánnak ar­ra, hogy az éjszakai sötétség elűzésére minden utcában mind több lámpa égjen, sőt a városok mellett egyre több község­ben is a főútvonalak, a terek korszerű megvilágítására törekednek. A helyi tanácsok terveit azután a vil­lanyszerelők váltják valóra — mint erről Kalmár Ferenc, a DÁV hálózatszere­lési osztályvezetője és helyettese, Zele­­na Ferenc beszámolt tájékoztatójában, az ez évi programról, illetve eddigi megva­lósításáról szólva. A megyeszékhelyen mintegy egymillió forintot fordítanak a közvilágítás korsze­rűsítésére. A legjelentősebb munka az Április 4. útjának korszerű megvilágítása, összekapcsolva a villamosvasút elektromos hálózatának kicserélésével. Szentesen különösen nagy munka fo­lyik. Néhány év alatt szinte az egész vá­ros jelentősebb villanyhálózatát felújítják és közvilágítását korszerűsítik. A DÁV viszonylag kisebb részt vállal ebből, az idén mintegy 440 ezer forint értékűt. A Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vál­­lalat villanyszerelő építésvezetősége vi­szont a múlt évben 656 ezer forint ér­tékű munkát végzett, az idei terv egymil­lió 300 ezer forint, és a jövő évre is ma­rad még mintegy 6—700 ezer forint érté­kű munka. A főbb útvonalakon higany­gőzlámpákat szerelnek fel, s a többi kö­zött korszerűen megvilágítják a ruha­­üzemhez vezető útvonalat. Emellett a vá­ros különböző utcáiban hagyományos lám­pákkal javítják a közvilágítást. Makón folytatják a Kossuth utca köz­­világítása korszerűsítési munkáit, míg Vá­sárhelyen — 28 ezer forint értékben — hagyományos lámpákat szerelnek fel a közvilágítási lámpahelyek sűrítésére. Csongrádon a Kossuth és a Marx tér környékén dolgoznak. A széles útvonalak mentén a gyalogjárók mellé gombalám­pákat szerelnek fel, mintegy 350 ezer fo­rintot fordítva e célra A szegedi járásban ebben az esztendő­ben körülbelül egymillió forintot fordíta­nak a közvilágítás korszerűsítésére. Mint­egy félmillióba került a röszkei határát­kelő­hely megfelelő világításának kiala­kítása. Nagyobb munkákat Üllésen, For­­ráskúton, Sándorfalván, Kisteleken, Sző­­regen, Tiszaszigeten, Újszentivánon és Szatymazon végez a DÁV. A szentesi járás több községében kezd­ték meg a főútvonalakon a higanygőz­­lámpák felszerelését. Szegváron — mint­egy 160 ezer forint felhasználásával — öt­­venet szerelnek fel, elsősorban a Szabad­ság téren, a Dózsa György és a Kinizsi utcákban. Mindszenten a községi tanács a községfejlesztési alapból vásárolta meg a szükséges anyagot, s így a DÁV 27 lámpát szerel fel a Szabadság úton. Fá­­bián Sebestyénen 44 higanygőzlámpát sze­relnek fel a Dózsa György utcában és az Úttörő téren. Nagytőkén az állomáshoz vezető útvonalat világítják meg, hagyo­mányos lámpákkal. Igen jelentős, közel 22 millió forint az az összeg, amelyet az idén a DÁV a meg­levő létesítmények fenntartására, korsze­rűsítésére, egyáltalán a feszültségviszo­nyok javítására fordít. E munkák során az áramszünet elkerülhetetlen. Mint érte­sültünk, az ilyen munkák körülbelül egy hetet vesznek igénybe egy-egy körzetben. Természetesen arról nincs s­zó, hogy az adott körzet lakossága egy hétig nélkülöz­ze a villanyt — a szerelők tekintettel vannak egy-egy jó tv- vagy rádióműsorra —­, csupán több türelmet és nagyobb meg­értést kérnek. Akkor is gyorsabban ha­ladnának a munkával és nyilvánvalóbb, hogy olcsóbb is lenne, ha csupán egy-két estére nem kellene újra ideiglenes vil­lanyvilágítást teremteniök — emiatt már kora délután abbahagyva a munkát. Mi­vel a háztartásokban is egyre több a vil­lamossági eszköz, várható a berendezés­, a hálózatkorszerűsítés fokozódása is. Eh­hez pedig elengedhetetlen a lakosság megértése, egy-két este gyertya vagy lám­pa mellett kivárva a nagyobb fényt... Itt kell megjegyezni azt is, hogy első­sorban a tanácstagi fogadóórákon és be­számolókon számos igény hangzik el a választópolgárok részéről egy-egy újabb közvilágítási lámpahely kialakítására. Ne­héz az ilyen kérések, kívánságok gyors teljesítése, amiért a DÁV-ot marasztalják el. Rendelkezés szerint azonban a köz­­világítás korszerűsítésére vonatkozó igé­nyeket az előző év március 31-éig, a há­lózatbővítésre vonatkozókat pedig május 31-ig kell a tanácsi szerveknek bejelen­teniük. Ilyen módon a DÁV az 1968. évi munkákra már ez év első felében össze­­szegyűjtötte a bejelentéseket és a pótigé­nyeket nemigen tudja besorolni. LANTOS ANNA Hétfőn megnyílt az afrikai csúcsértekezlet a Kinshasa — MTI részvételét. A hétfői forma-Hétfőn este Kinshasában, kis megnyitó után az érte­­a Kongói Köztársaság fő- kézlet valószínűleg ma köt­­városában megnyílt az af- di­el érdembeni munkáját,­rikai országok állam- és zárt ajtók mögött, kormányfőinek értekezlete. Mint az MTI tudósítója Malawi kivételével az Afri­ jelenti, a csúcsértekezlet kai Egységszervezet vala- eleve nem tűzi napirendre menyi tagállama bejelentette azokat a kérdéseket, ame­lyekben nem remélhető meg­egyezés. Nem tárgyalnak te­hát sem a nigériai polgárhá­borúról, sem pedig a közel­­keleti izraeli agresszióról. A hangsúly azon lesz, hogy életben tartsák az Afrikai Egységszervezetet. A csúcsértekezletre még ma is érkeznek résztvevők. Külföldi kiállítók Országos Mezőgazdaság! Kiállítás résztvevőjének, az NDK-nak bemutatója. legnagyobb külföldi (Benedek B. István felv.) A sok csehszlovák gépújdonság között nagy sikere van a ezüstéremmel kitüntetett silótakarmány kiszedő gépnek is. (MTI Fotó : Hadas János felvétele) M­agyarországra szakosítja a KGST a mezőgazdasági laboratóriumok gyártását Vasárnap este az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár KGM pavilonjában fontos tárgyalások kezdőd­tek a Labor Műszeripari Művek vezetői és A. M. Art­­jusin kandidátus, a Szovjet­unió Mezőgazdasági Minisz­tériumának kemizálási fő­osztály­vezetője között a komplett mezőgazdasági la­boratóriumok választékának bővítéséről, illetve a gyár­tás és a Szovjetunióba irá­nyuló exportszállítások nö­veléséről. A Labor Műszeripari Mű­vek és a Szovjetunió illeté­kes szakemberei között 1966 tavaszán kezdődtek a tár­gyalások komplett mag- és takarmányvizsgáló laborató­riumok gyártásáról, illetve exportjáról, s a magyar vál­lalat még a múlt év végéig 30 komplett magvizsgáló és 15 komplett takarmányvizs­gáló laboratóriumot adott át a szovjet megrendelőknek. Ez évben a gyártás és az export ütemét meggyorsítot­ták, s december végéig fo­lyamatosan 300 magvizsgá­ló, 70 takarmányvizsgáló komplett laboratóriumot szállítanak. A mostani tár­gyalások főleg a mezőgaz­dasági laboratórium cikklis­tájának bővítését, a gyártás és az export további gyorsí­tását célozzák. A tervek sze­rint 1970-ig 34 féle komp­lett mezőgazdasági labora­tóriumot szállítanak a Szov­jetuniónak, a jelenleginél többszörös mennyiségben. Ezt a nagyarányú fejlesz­tést a KGST-tárgyalások során nemrégiben egy fontos megállapodással támasz­tották alá, amely szerint a mezőgazdasági képlett labo­ratóriumok gyártását Ma­gyarországra profilírozzák. A kiállítás megtekintése után A. M. Artjusin, az MTI munkatársának adott nyilat­kozatában elmondotta, hogy a bemutatott laboratóriu­mok nemcsak kiváló minő­ségükkel, megbízható, cél­szerű működésükkel, hanem évről évre javuló, korszerű­södő formai kivitelükkel is világszínvonalat képvisel­nek. A kölcsönösen hasznos együttműködést most tovább szélesítik, hogy minél előbb kialakítsák a 34-féle mező­gazdasági komplett labora­tórium végleges terveit (MTI) 1970-ig 34 félét exportálunk Véget ért Szegeden a szovjet tudományos-műszaki előadássorozat A „Szovjet tudomány és technika 50 éve” címmel Budapesten megrendezett jubileumi kiállítással egy­­időben szovjet tudományos­műszaki előadássorozatot rendeztek Szegeden. A soro­zat befejezéseként hétfőn a délutáni órákban a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége Csongrád megyei szerveze­te székházában filmvetítésre került sor. A szovjet tudo­mányos ismeretterjesztő fil­mek vetítése alkalmából Szegedre látogatott Valen­­tyi­na Hudosk­in, a Szovjet Exportfilm Filmpropagan­da vezetője és Jurij Gon­­csarek, a moszkvai rádió magyar adásának főszer­kesztője. A szovjet vendé­geket az MTESZ székházá­ban Blaskovics Zoltán, az MTESZ Csongrád megyei szervezetének elnöke kö­szöntötte. A Szegeden megrendezett szovjet műszaki-tudományos előadássorozat nagy érdek­lődés mellett zajlott le. Kü­lönösen M. A. Lavrentyev és G. I. Marcsuk profesz­­szor előadását hallgatták nagy figyelemmel a szegedi tudományos élet képviselői. Lavrentyev és Marcsuk pro­fesszor már korábban is kapcsolatban állt szegedi tu­dósokkal, így az egyetemi városban tett látogatásuk még inkább elmélyítette ba­rátságukat.

Next