Csongrád Megyei Hírlap, 1968. április (13. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-02 / 78. szám

Javult-e a bútorellátás? Száztizenkét körzet Az év elején sok panasz volt a bútorhiányra. A leg­több üzlet majdnem üres raktárakkal kezdte az új gazdasági mechanizmus első esztendejét akkor, amikor a dolgozók úgy vélték, hogy most már várakozás nélkül vásárolhatnak bútort és ép­pen olyant, amilyenre ottho­nuk berendezéséhez szüksé­gük van. Munkatársaink ellátogat­tak a bútorüzletekbe és ta­pasztalataikról az alábbiak­ban számolnak be: » BŐVEBBEN Ió SZEGEDRE A BÚTORÉRT szegedi, Kárász utcai Lakberendezési Áruházának vevői nem pa­naszkodhatnak az ellátásra. A legújabb, a legkeresettebb árucikkekből itt igencsak akad néhány darab. Jelenleg is a boltban tízféle belföldi, háromfajta NDK, lengyel és jugoszláv gyártmányú komp­fért lakószoba kapható. Kár­pitozott árukból, székekből, fotelekből ugyancsak bősé­ges a választék, s például heverőből ötféle kivitelben k­özel százötvenet tartanak raktáron. A közelonúítban v­ette bir­tokba az áruház új raktárát, mely még csak tovább ja­vítja a város ellátását: a kétezer négyzetméter alap­területű, nyolcmillió forint értékű áru befogadására al­kalmas helyen már tudják a bert maximális áruszük­ségletét tartalékolni. Igaz, március 28-án, az átköltözés napján a raktárban két és fél millió forint értékű áru volt csak, de a vállalat né­hány héten­ belül a teljes raktárterületet feltölti. A­­BÚTORÉ­RT-nak nagy meny­­nyiségű készlete halmozó­dott­­, melyből bővebben jut Szegedre is. Ahol az újdonságot keres®, se a legmodernebb formájú garnitúrákat az áruházban láthatja és veheti meg majd a szabadtéri játékok ideje alatt. A BÚTORÉRT a kü­lönböző féle garnitúrákból 20—20 darabot biztosít we azi időszakra. • SZENTES: NAGY FORGAUHH A bútorüzlet vezetője mortdja, az ellátás jobb, mint az év első heteiben és a vevők 90 USS százalékban megtalálják a keresett árut. Nagy keletje van a lakószo­báknak, a kárpitozott gar­nitúráknak és szívesen ve­szik a helyi asztalos ktsz há­lószobáit és könyvszekré­nyeit A szállítási szerződé­sek általában egy hónapi időre szólnak és így folya­matosan érkezik az áru a boltba, szemben a korábbi helyzettel, amikor negyedév­ végén zúdult Szentesre a bú­­torszállítmány. A mennyiségen túl a vá­lasztéknak köszönhető, hogy a szentesi bútorüzletet so­kan felkeresik a környező községekből, de Orosházáról, Kiskunfélegyházáról, Kun­­­szentmártonról is jönnek ve­­­vők. A vevőknek körülbelül­­ negyven százaléka szentesi, hatvan százaléka pedig kör­­­nyékbeli. A havi forgalom­­ átlagosan megközelíti a más­fél millió forintot. Átmenetileg hiánycikk a­­ keresett egyszemélyes heve­rő, másnéven a padrekamié. A bútorüzlet vezetője már érdeklődött a gyártó válla­­­­latoknál — Kecskeméten és Csongrádon — a szállítások megindításáról. Azt a vá­laszt kapta, hogy jelenleg nincs elég rugó a rekamiék gyártásához és később szál­lítják majd a kért bútort . HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: .....................­ . ............... ...­­ — NINCS ELEGENDŐ KISBÚTOR Az üzletben a pillanatnyi kép arról győz meg ben­nünket, hogy bőven van áru. A bemutatórészén kívül min­den hely zsúfolásig telt az eladásra váró bútorokkal. Hasonló a helyzet az üzlet , Lenin úti raktárában is. Ez a nagy „bőség’’ azonban csak látszat Inkább a rak­tár kicsi, s ha nagyobb szál­lítmány érkezik, alig tud­ják elhelyezni. Fehér Ernő üzletvezető elmondotta, hogy a forgalom­­ nem csökkent január 1-e óta. Sőt, bizonyos cikkeknél még növekedett is. A foko­zódó igények mind nagyobb választékot követelnek szín­ben, fazonban, s a garnitú­rák összetételében egyaránt Sajnos, a keresettebb bútor­fajtákból nem mindig tud­ják az igényeket kielégíteni. Jelenleg a „Hajdúság” komp­lett lakószoba-garnitúrából van hiány a vásárhelyi bú­torüzletben, de nincs ele­gendő mennyiség a külön­féle típusú rekamiékból sem, mint például a „Béke”, a „Fény” és a „B—2-es” ötös típusú kétszemélyes re­­kamiékból. Szintén kereset­tek az egyszemélyes kana­pék és a padrekamiék, to­­­­vábbá a szóló fotelágyak­, fo­telek és kárpitozott székek. Nem alkalmazkodik a bú­toripar megfelelően az úgy­nevezett kisbútorok iránti igényekhez. A vásárhelyi üzletben úgyszólván semmi­lyen kisbútor nincs. Holott a vásárlók nagyon keresik a fehérneműs-, az edény- , a komódszekrényeket. Szíve­sen vásárolnák a varia kis­bútorokat is. Ilyen kisbúto­rokat már fél éve nem ka­pott az üzlet és erre a ne­gyedévre sincs kilátás, hogy szállít belőlük a Bútorérté­kesítő Vállalat. A MAKÓ: bővítik A VÁLASZTÉKOT Csaknem kifogástalan a Csongrád megyei Vegyes­iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 104-es, makói bú­torüzletének ellátása. Nado­­bán János üzletvezető ré­gen volt ilyen elégedett, mint most. Szinte naponta érke­zik újabb szállítmány. Meg­teltek a raktárak az év eleji átmeneti hiányok után. Nagy a választék a keresett fé­nyezett hálószoba-garnitú­rákból, kombinált és három-­­­ajtós, valamint az egyedi­­ kétajtós ruhaszekrén­yekből­­ és könyvszekrényekből. Le­het kapni a kedvelt padre­­kamiét is. A forgalomra nem lehet panasz: a múlt év első ne­gyedében elért közel 3 mil­liós forgalom teljesítése az idén is, március végéig vár­ható. Az ellátás javítása ér­dekében a vállalat az oros­házi, a battonyai és a sze­gedi ktsz-ekkel közvetlen szállításra is kötött szerző­dést, ami a BÚTORÉRT-et is ösztönzi a választék bő­vítésére. A CSONGRÁD: A TBV IS SEGÍT Az év eleji állapotokhoz képest javult a bútorellátás a csongrádi fmsz bútorszak­­üzletében is. Jelenleg kielé­gítő mennyiségben és minő­ségben tudnak garnitúrákat ajánlani a vásárlóknak. A konyhabútor-ellátásban nagy segítséget jelent a Tisza Bú­toripari Vállalattal való kapcsolat, s így a csongrádi munkások által gyártott mo­dern konyhagarnitúrákból egyre többet vásárolnak, mert ezek a bútorok nem­csak szépek, hanem prakti­kusak is. Még mindig nem kielégítő az ellátás székek­ből, fotelekből és asztalok­ból, mert a rendeléseket nem teljesítik a nagykeres­kedelmi vállalatok. A csongrádi bútorszaküzlet mintegy 690 ezer forintos készlettel rendelkezik és igyekszik a választékot nö­velni. Kétségtelen, hogy az utób­bi időben javult megyénk­ben a bútorellátás. A vá­laszték bővítése érdekében azonban mind sürgetőbbé válik a kereskedelem és a gyártó vállalatok szorosabb kapcsolatának megteremtése, amire még csak a kezdeti lépések történtek meg. Két köztudomásúan mostoha körülmények között műkö­dik Makón a járási könyv­ár. Tavaly — ideiglenesen — a József Attila Művelő­dési Ház földszinti klubter­mébe zsúfolták. Korábban már az épületbe költöztet­tek a gyermekkönyvtárat. A városi tanács Simon Mi­­álynak, a művelődési ál­landó bizottság elnökének vezetésével a könyvtár elne­­vezésének előkészítésére bi­zottságot hívott életre. Öt számba jöhető épületet néz­tek meg és tanulmányozták az új, kiskunhalasi és eszter­gomi könyvtárépületeket. Régi házakból többe kerü­l­ 111 könyvtár építi Makón­ ne könyvtárat kialakítani, mint újat építeni, s egyik sem felelne meg teljesen a célnak. Ezért a bizottság új, legalább 750 négyzetméter alapterületű, 50 000 kötet tá­rolására, kölcsönzésére, va­lamint a klubszerű olvasás­ra alkalmas gyermek- és fel­nőttkönyvtár építését java­solta. A városi és járási tanács végrehajtó bizottsága együt-­­ tes ülésén elfogadta a javas­latot, amelynek megvalósítá-­­ sa előreláthatóan 2—2,5 mil­­l­lió forintba kerül, ami tár- tr­sadalmi munkával, bontott­­ anyag felhasználásával csök­kenthető. A két tanács vezetői meg-­­ tették az előkészületeket az­­ összefogással épülő makói­­ járási könyvtár mielőbbi lét­rehozására. Helyét még nem jelölték ki, de szóba került­­ az épülő irodaház és a ma- s velődési otthon közti terü­­­­let, a Petőfi és Ráday utca­­ sarka, a múzeum telke és a­­ „bérpalota” Marx tér felőli 1 Két tinrire asszprnanszival A makói járásban? 1 új létesítmények, közművesítés !Tudósítónktól.) Költség­­vetésből és fejlesztési alap­ból az idén 7 millió forintot fordítanak kommunális be­ruházásokra. Több, tavaly megkezdett létesítmény át­adására is sor kerül ebben az évben. Ilyen például az apátfalvi művelődési otthon bővítéseként épülő 250 sze­mélyes előadóterem, ahol mozielőadásokat is tartanak majd. A központi fűtéssel, színpaddal, s egyéb korsze­rű berendezésekkel ellátott helyiség átadására ez év vé­­ge felé kerül sor. Pitvaroson az egymillió-hétszázezer fo­rint költségű iskolai napkö­zi otthon építése szintén az simult év végén megkezdő­­dött. A munkálatok jól ha­ladnak. Ha nem jön közbe komolyabb akadály, május végére átadják rendeltetésé­nek. Klárafalván, Óföldeákon, Pitvaroson Ambrozfalván és Nagyéren áprilisban elkészül az autóbusz-váróterem. Ki­rályhegyesen és Nagylakon óvoda épül egyenként közel egymillió forintos beruhá­zással. Ferencszálláson és Ambrózfalván ravatalozó, Maroslelén egészségház lé­tesítése szerepel a program­ban. Több községben, mint például Csanádalbertin és Csanádpalotán tovább bőví­tik a törpevízmű-hálózatot. E két községben több, mint tíz kilométer hosszúságban fektetnek le csöveket. A járdaépítés továbbra is komoly feladatot ró a közsé­gi tanácsokra. A lakosság és a tanácstagok bejelentése alapján elkészült a terv, mely szerint az idén 33 ki­lométer hosszúságú szilárd burkolatú járda készül a já­rásban. A villanyhálózat bővítése, illetve korszerűsítése több községet is érint. A Szeged —Makó—Nagylak közötti út korszerűsítésére is sor kerül. Ugyancsak befejeződik az elmúlt évben megkezdett maroslelei községi út építé­se, melynek teljes költsége meghaladja a hárommillió forintot. Gondot okoz vi­szont a Petőfi utca állapota. Az olajfúró vállalat 100 má­zsánál is nagyobb súlyt szál­lító gépei az autóbuszok és egyéb járművek számára szinte járhatatlanná tették. Megnyugtató viszont a vál­lalatnak az az ígérete, hogy jelentős összeggel segítik az út rendbehozását. KÖSZÓ JÓZSEF jsz­am­hai" olykor megijed, ha belép Hi Citalifti a körzeti orvos rendelő­jének előszobájába, akkora a tumultus, s bizony nem veszi észre, hogy Csongrád megyében az ország más megyéihez képest sokkal jobb az orvosi ellátás. Csak az el­múlt öt év alatt hat újabb körzetet alakí­tottak ki, s Szegedet nem is számítva je­lenleg már 112 körzeti orvos működik. Az országos statisztika szerint 2980, nálunk 2860 ember jut egyre. S az átlagszámot te­kintve sokkal jobb arány. Talán nem mel­lékes, hogy alig hét évvel ezelőtt még 3177 lakos tartozott itt is egy körzethez. S most ahány a körzeti orvos, annyi védőnő is dolgozik. Természetesen a betegforgalmat nem­csak az dönti el, hogy egy körzethez hány ember tartozik, bár az is. Algyőn például azért volt szükség új körzet szervezésére, mert az olaj­munkásokkal megnőtt a lakos­ság száma. Ásotthalmon azért nyitottak rendelőt, mert a község külterületén élnek igen sokan. Mégis inkább az számít, hogy mennyi a beteg. Ha nincs járvány, akkor az országos adatok szerint egy nap alatt mintegy 43-an mennek el egy-egy orvos­hoz. Most, amikor felütötte a fejét az influ­enza, 170—180 beteg is jelentkezett keze­lésre. IcmprotP, hogy a körzeti orvosok túllICI GICo­­ naponta két alkalom­mal, délelőtt és délután összesen négy óra hosszat rendelnek. Ha a betegforgalmat szabályozni lehetne — ami persze képte­lenség —, akkor egy-egy betegre 6—8 perc jutna. Ez nem is olyan kevés, s valószínű­leg alig-alig távozna valaki az orvostól az­zal az érzéssel, hogy nem foglalkozott ve­le elég gondosan. De azért normális körül­mények között mégsem sokkal kevesebb idő jut a páciensekre. Ha az előbb említett, a 13, naponta jelentkezőt vesszük számítási alapul, akkor közülük csupán 15 az új be­teg, akire több időt kell fordítani, mert alapos vizsgálatot igényel, a többi általá­ban injekcióért, gyógyszerért tér csak be a rendelőbe, az orvos már ismeri őket és be­tegségüket is. Ahogy eddig évről évre javult az ellá­tás, ezután is méltán várható. Éppen a közelmúltban javasolta a megyei tanács vb egészségügyi osztálya a városi és a já­rási főorvosoknak, hogy a körzeti orvosok rendelési idejét hosszabbítsák meg, még­pedig a beteglátogatási idő rovására. Ez így első hallásra kissé érthetetlen. Mi lesz majd azokkal, akik betegen fekszenek ott­hon? Azokhoz ezután is rendszeresen el­jár a körzeti orvos , avagy a körzeti ápo­lónő. Szétnézni, injekciót beadni, a beteg állapotáról meggyőződni a szakképzett ápolónő is képes, sőt talán nem sértem meg vele az orvosokat, ha kimondom: oly­kor náluk még jobban, nagyobb tapintat­tal, készséggel. Ha ily módon tehermente­sítik az orvosokat, a betegek alaposabb gyógyítására jut idejük. He feledjü­k ugyanis, isz„TM egyedül dolgozik az orvos, hanem egy kis együttmunkálkodó egészségvédelmi csoport vezetője. Segítőtársai: a védőnő, a házi betegápolónő és az orvosírnok. Minél job­ban támaszkodik rájuk, annál jobb. S raj­tuk kívül szüksége van a különféle szak­orvosok — a röntgen, a laboratóriumi, a fülész, a szemész, a tüdőgyógyász stb. — közreműködésére is a betegségek, a he­lyes gyógykezelés megállapításához, vagy például a keresőképesség helyes elbírálá­sához. De az is bizonyos, hogy hiába a leg­kiválóbb specialista, ha hiányos a körzeti orvosi munka. Az országos felmérés alapján arra lehet következtetni, hogy 1970-re már minden két vagy három körzetre jut majd egy fogorvos is. Hátráltatja azonban a fejlő­dést, hogy a Csongrád megyei községek­ben egyelőre nem tudnak számukra ele­gendő rendelőt és lakást bizotsítani. De a jelenlegi helyzeten feltétlenül változtatni kell. A megyében és székhelyén 1965-ben tízezer lakosra számítva 1,8 fogorvos és vizsgázott fogász dolgozott, tehát kettő sem jutott ennyi emberre. Egy év múlva sem érte még el a hármat. Igaz, az orszá­gos arány még ennél is gyengébb, kivéve Budapestet, ahol tízezer lakosra öt fogász jut. Igaz, Budapesten 803 fogorvos és tech­nikus működik, vidéken pedig mindössze 1454. Némileg tehermentesítette a körzeti or­vosokat az is, hogy az utóbbi években Hódmezővásárhelyen öt, Csongrádon pe­dig két gyermekszakorvosi körzetet szer­veztek, tehát a 14 éven aluliakkal nem nekik kell foglalkozniuk. Szentesen is van már gyermekorvosi körzet, csupán orvosi nem találtak még hozzá. Államivulf nagyot s°k gondot fog. hIiUiEiUN­h díj az egészségügy fej­lesztésére. Akinek van kitekintése a nagy­világra, jól tudja, hogy a mi társadalom­biztosítási rendszerünknek nemigen akad párja. Az, hogy még van zsúfolt rendelő,, sőt előfordul orvos nélküli körzet is, ép­pen a gyors fejlődés következménye: né­hol gyorsabban növekszik a biztosítottak száma, mint ahogy lehetőség volna új kör­zet kialakítására, másutt meg életre hívták már a körzetet, csak szakorvos nincs hoz­zá. Csongrád megye azonban ettől függet­lenül a fejlődésben adottságánál és igye­kezeténél fogva is elöl jár. VARGA EDIT Öttagú delegáció indul Vásárhelyről Vallaurisba ismeretes, hogy testvérvárosi kapcsolat létesült Hód­mezővásárhely és a francia Vallauris város között. E kapcsolat már eddig is több kölcsönös rendezvényt és látogatást eredményezett. Április 3-án, szerdán újból in­dul egy delegáció Vásárheyről Vallaurisba, ahol 10—12 napot töltenek. A küldöttséget dr. Csatornai Antal, a vá­rosi tanács vb elnökhelyettese vezeti. Tagjai: Török Lász­ló, a megyei tanács vb elnöke, Vári Ernő, a városi párt­­bizottság titkára, dr. Dömötör János Vásárhely ország­­gyűlési képviselője és Almási Gyula Béla festőművész. A delegáció utazása egybeesik a Vallaurisban ápri­lis 5-én megnyíló vásárhelyi képzőművészeti kiállítással, amelyen mintegy 39 alkotást mutatnak be, köztük Tor­nyai János, Endre Béla és Kohán György műveket. Ott tartózkodásuk alatt a delegáció tagjai ismerkednek a város kerámiaiparával, tanulmányozzák a kertészeti kul­túrát, meglátogatnak egészségügyi intézményeket, s ta­pasztalatcserét folytatnak a város vezetőivel a városépítés kommunális vonatkozású kérdéseiről. Részt vesznek áp­rilis 10-én Vallauris város tanácsülésén, ahol a testvér­­városi kapcsolatok további programjáról tárgyalnak. Meglátogat a delegáció néhány Vallauris környéki várost is, mint például Nizzát, Cannes-t, Monte Carlót, s néhány napot töltenek Párizsban, ahol több kulturális intézményt keresnek majd fel. A Mi­dem formája, ízléses kivit­elű alumínium gyü­mölcsmosó pre­­típusa készült el a Vásárhelyi Vas és Fémipari Ktsz-ben. Az edények az alattuk levő tálkával 3 méretben készülnek Pásztor Imre és Faragó Imre tervei alapján. A kereskedelmi szervek rendelésétől függ, hogy mikor lesznek kaphatók az üzletekben (Fotó: Máson Sándor)

Next