Csongrád Megyei Hírlap, 1968. november (13. évfolyam, 230-258. szám)

1968-10-19 / 246. szám

Műszaki Ifftrtov- CSONGRÍO­önyv MEGYEI * napok Az idén október 19. MHaKSSHH és novem­ber 5 között rendezik meg országszerte a műszaki könyvnapokat; ebben az időszakban csaknem 40-féle új kiadvány gazdagítja a mszaki szakirodalom vá­lasztékát. Mint a Műszaki Könyv­kiadó vezetői tájékoztatá­sul elmondották, mától kezdve az országban 450 gyárban, kutatóintézetben, intézménynél és vállalat­nál rendezik meg a műsza­ki könyvnapokat, amelye­ken a könyvnapi újdonsá­gok mellett még mintegy ezer hasznos szakmai-tu­­­­d­ományos kötetet kínálnak , a könyvterjesztők az ér­deklődő munkásoknak,­­ technikusoknak, mérnö­köknek. Csaknem három évvel ezelőtt alakult — a MTESZ és a Műszaki Könyvkiadó közös kezdeményezésére — a Műszaki Könyvklub; tagjai minden negyedév­ben tartalmaz füzetet — ezekben a hetekben is egy 50 oldalas ismertetőt kapnak kézhez az újdonsá­gok, a fontos szakmai problémák megoldásához hasznosítható szakmai iro­dalom ismertetésével. A Műszaki Klubnak jelenleg már 35 ezer tagja van, s tömegesen kérik felvételü­ket a klubba nemcsak mér­nökök és technikusok, ha­nem szakmunkások is.­indez tükrözi azt a HM­ az egyre szélesebb körben terjedő felismerést, hogy a műsza­ki könyvek olvasása egy­szerűen nélkülözhetetlen. Különböző számítások bi­zonyítják: az egyetemen tanultak például — termé­szetesen az alapokat nem számítva — öt-hat eszten­dő alatt elavulnak. Aki te­hát nem tart lépést a mű­szaki fejlődéssel, nem ol­vassa rendszeresen a mű­szaki könyveket, lapokat, rövid időn belül alkalmat­lanná válik munkája ellá­tására. A dolog másik ol­dala persze az, hogy ko­runk műszaki irodalmával nem könnyű lépést tartani. A Műszaki Könyvkiadó ezért a legjobb szakembe­rek, tudósok bevonásával, nagy gonddal tervezi meg egy-egy szakmai terület különböző szintű könyvki­adását. A mostani műszaki könyvnapok talán legna­gyobb slágere a régi hiányt pótló Vegyészmérnökök Kézikönyve I. kötetének megjelenése. Nagy előnye, hogy a milliónyi adatot, angol mértékrendszerről metrikus rendszerre számí­tották át, s az ábrák is eh­hez igazodnak. De jelentős, nem egy alkalommal, való­ban hézagpótló művek ke­rülnek ezekben a napokban a könyvesboltokba a gép­ipar, a híradástechnika, az építőipar, a műszeripar, a matematika, az automati­zálás, a fotózás területéről is. Az idei műszaki mbwmhmwuw Könyvnapok jelentőségét még egy ese­mény növeli: a jövő héten Budapesten rendezik meg a szocialista országok mű­szaki kiadóinak nemzetkö­zi konferenciáját. . UJLAKI LÁSZLÓ M VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI fr y?*igi7 * fvylirWi-Vfr Befejeződött az országg­yűlés őszi ülésszaka Elfogadta az új vasút- és népi ellenőrzési törvényt Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­ke, valamint Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülésen részt vett az országgyűlés ven­dégeként Budapesten tartózkodó uruguayi parlamenti küldöttség Luis Rinon Perrez képviselőházi elnök vezetésével. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést az elnöklő Vass Istvánná nyi­totta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint foly­tatódik a vita a beterjesztett új vasúttör­­vény-tervezet és közlekedéspolitikai kon­cepció fölött. 1975-ben évi 12 ezer autóbuszt gyártunk Dr. Horgos Gyula kohó-és gépipari miniszter emelke­dett szólásra, aki többek kö­zött a hazai járműipar fej­lesztéséről beszélt. A közúti járműipar mű­szaki színvonalának gyors növelésére a kormány hatá­rozata alapján megvásárol­tuk a Renault—Man—Ferros­­taal konzorciumtól a 192— 230 lóerős dieselmotorok gyártási jogát, a gyártástech­nológiai eljárást és a gyártó berendezések jelentős részét. Ezzel hosszú élettartamú, gazdaságos üzemi, nagytelje­sítményű dieselmotorokat gyárthatunk és építhetünk autóbuszainkba, tehergépko­csijainkba és egyéb jármű­veinkbe. A járműprogramon belül is kiemelkedik az au­­­tóbuszgyártás fejlesztése. 1965-ben még 2700 autóbusz készült hazánkban, ez 1970- re 7000-re emelkedik, 1973- re pedig már 10 000—12 000 autóbusz gyártását tervezzük. Nagy gondot fordítunk arra, hogy járműveink kényelme­sek legyenek, a program vég­rehajtásával a magyar autó­buszgyártás a világ élvona­lába kerül. Kitért arra, hogy a közle­kedéspolitikai koncepció számol a személygépkocsi­állomány jelentős növekedé­sével is. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kohó- és gépipar, eddigi fejlesztési irányának megfelelően, nem kíván személygépkocsik gyártására berendezkedni. A számítások ugyanis azt mu­tatják, hogy a személygépko­csi-gyártás akkor gazdaságos, ha évente legalább 150 000— 160 000 készül belőle, ez a mennyiség azonban többszö­röse a várható igényeknek. Gazdaságosabb, ha részt ve­szünk a Szovjetunió személy­gépkocsi-gyártásában koope­rációs szállításokkal. A két ország között létrejött meg­állapodás alapján a szovjet gépkocsigyártás fejlesztésé­hez különféle alkatrészek szállításával csatlakozunk. Ezeket az alkatrészeket évi 300 000-res példányszámban állíthatjuk elő, ami gazdasá­gos. Az alkatrészekért a Szovjetuniótól évenként 12— 14 000 személygépkocsit kapunk majd, amit a FIAT- licenc alapján gyártanak. Arra törekszünk, hogy ehhez hasonló megállaodások más államokkal is létrejöjjenek. Több felszólalás után Csa­nádi György miniszter vála­szolt a közlekedéspolitikai koncepció és az új vasúttör­­vény-tervezet feletti vitában elhangzott javaslatokra. Ez­után az országgyűlés a vas­útakról szóló törvényjavas­latot általánosságban és rész­leteiben is elfogadta. A napirend szerint a népi ellenőrzésről szóló törvény­­javaslat tárgyalása követke­zett. Erősödik a népi ellenőrzés társadalmi jellege A népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot dr. Dobró­­naki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke terjesztette az országgyűlés elé.­­ Tizenegy­ évvel ezelőtt az 1957. évi törvénnyel hív­ta életre az országgyűlés a népi ellenőrzést. — Az országgyűlés a népi ellenőrzés intézményével sa­játos szervet hozott létre. A feladatok jellegét, az állam­­szervezetben betöltött helyét, felépítésének rendjét és ha­táskörét tekintve e szervet az állami szervek vonásai jellemzik, ugyanakkor — a társadalmi erők szervezett részvétele folytán — egyre erőteljesebben kidomborodik társadalmi, népi jellege. Az eltelt csaknem 11 év alatt a népi ellenőrzésnek e kettős, állami és társadalmi jellege tovább erősödött. Ezt a vo­nását erősítették azok a mó­dosító jogszabáyok is, ame­lyek nyomán hatásköre és tömegkapcsolatai egyaránt erősödtek. Az új törvényja­vaslat mindezeket az állami és társadalmi jelleg erősíté­sére vonatkozó intézkedése­ket átveszi, sőt egyes vonat­kozásokban tovább is fejlesz­ti.­­ Az 1957. évi 7. törvény értelmében a népi ellenőrzési bizottságok tagjai az arra il­letékes államhatalmi szervet meghatározatlan időtartam­ra választották. A jövőben — a törvényjavaslat szerint — a népi ellenőrzési bizottságo­kat az országgyűlési képvise­lőkkel, illetve a tanácstagok­kal azonos időtartamra, tehát általában négy évre választ­ják. Az új szabályozás a ko­rábbinál jobban megfelel a szocialista demokratizmus követelményeinek, jobban hangsúlyozza, hogy a népi ellenőrző bizottságok válasz­tott tagjai és tisztviselői köz­vetlenül felelősek az őket megválasztó tanácsoknak. Részletesen elemezte a vizsgálatok körét és megál­lapította: — A szociális, kulturális, egészségügyi ágazatokat vizs­gálva például olyan tapasz­talatra jutottunk, hogy a tá­mogatást, a szociális juttatá­sokat sok eseben nem a leg­rászorultabbak kapják. Fel­mérésünk szerint az utóbbi tíz évben a dolgozó anyák 60 százaléka egyszer sem vette igénybe a kedvezményes üdülést. Az ezekben a té­mákban végzett vizsgálataink tapasztalatai azt mutatják, hogy célszerű felülvizsgálni a béren kívüli juttatások kö­rét. Más témát is érintve kitért arra, hogy minden vizsgála­tukban helyet kaptak a tár­sadalmi tulajdon védelmét biztosít feladatok. E munkánkhoz sok és érté­kes segítséget kaptunk azok­tól a dolgozóktól, akik közér­dekű bejelentéseikkel gyak­ran hívták fel figyelmünket a beavatkozást igénylő esetek­re. — A lakosságtól a bizott­ságainkhoz évente csaknem tízezer bejelentés, panasz ér­kezik. Ezek a jelzések arról is információt nyújtanak, hogy a lakosság miként vé­lekedik egyes állami intéz­kedésekről, a­ közélet tiszta­ságáról, az állami szervek és a lakosság kapcsolatáról. A gazda felelősségérzetével ír­ják meg észrevételeiket, ja­vaslataikat, amelyeknek túl­nyomó része a közös ügy fél­téséből fakad. A lakosságtól érkezett közérdekű bejelentés hívta el a népi ellenőrzés fi­gyelmét például arra, hogy az illetékes szervek közöm­bössége miatt jelentős össze­gű állami bevételtől esünk el.­­ Ismeretes, hogy az utób­bi időben megnőtt az ingat­lanok iránti kereslet, amit egyesek úgy használnak ki, hogy földjeiket parcellázzák és magas áron értékesítik. Az így szerzett, nemegyszer milliós jövedelem után azon­ban adót nem fizetnek. Pedig a 3/1961. PM. számú rende­let szerint a mezőgazdasági ingatlanok parcellázás útján elért jövedelemtöbblet prog­resszív jövedelemadózás alá esik. Ez a rendelkezés azon­ban elsikkadt a bürokrácia útvesztőjében, — mondotta többek között előterjesztésé­ben. A törvényjavaslat vitájá­ban felszólalt dr. Korom Mi­hály igazságügyminiszter is. Egyebek között rámutatott: Társadalmi fejlődésünk je­lenlegi és jövőbeni követel­ményei nagyobb igényeket támasztanak a népi ellenőr­zéssel szemben. Ezért szüksé­ges az ellenőrzési tevékeny­ség színvonalának növelése, módszereinek továbbfejlesz­tése. Ezt szolgálja az új tör­vényjavaslat. Az Országggyűlés a népi ellenőrzésről szóló törvényja­vaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Ezután sor került az in­terpellációkra. Az interpellációkra adott válaszok elhangzása után Kállai Gyula az Országgyűlés háromnapos őszi ülésszakát berekesztette. XXV. ÉVFOLYAM 246. SZÁM SZOMBAT, 1968. OKTÓBER 19. Ára: 70 fillér Szolidaritás Vietnammal E­z a hét a vietnami néppel való szolidari­tás hete. Kiemelt je­lentőségű abban a törekvés­ben, hogy minden eszközzel támogatjuk a vietnami nép önvédelmi harcát az ameri­kai agresszorok ellen. Or­szággyűlésünkön, a minisz­terelnök expozéjában ez a támogatás kormányszinten is kifejezésre jutott, de — hogy úgy mondjuk — össz­népi szinten is megnyilatko­zik különös erővel az ezen a héten országszerte megren­dezett szolidaritási gyűlése­ken. Képeink felvillantják ennek a hős népnek nehéz harcát. Szüntelenül zsongnak a „ha­lálmadarak­’ a dzsungel felett. Minden mozgásra tüzelnek az amerikai támadók A vietnami városokban ilyen betongyűrűkbe menekülnek az amerikai repülők támadása elől a gyerekek Levélírás tűzszünet közben valahol a dzsungelben, valahová a sokat szenvedett Vietnamba... Találgatások Washingtonban és Párizsban * SAIGON — MTI Az amerikai hadsereg és az Egyesült Államok olda­lán harcoló más külföldi csapatok egységeinek saigoni parancsnoksága által kiadott közlemények szerint a vietna­mi háború harcainak hevesssége csökkent. Ez változat­lanul hozzájárul azokhoz a washingtoni és párizsi ta­lálgatásokhoz, amelyek szerint jelentős fordulat várható a VDK amerikai bombázásának felfüggesztése tekinteté­ben. Szovjet segítség Vietnamnak A vietnami szolidaritási hét keretében fokozott figye­lem irányul arra az interna­cionalista segítségre, amelyet a Szovjetunió nyújt a har­coló Vietnamnak. A növekvő arányú szállí­tásokról Tyimofej Guzsen­­ko, a Szovjetunió tengeri flottaügyi miniszterének első helyettese nyilatkozott az APN szovjet sajtóügynök­ségnek. Hangsúlyozta, hogy a szovjet tengeri flotta ha­jói éeenként­­ több százezer tonna rakományt szállítanak szovjet kikötőkből a VDK- ba. Jelenleg Haiphongban 14 szovjet hajó kirakodása folyik. Ugyanakkor a Feke­te-tengeri kikötőkből négy, a távol-keleti kikötőkből három hajó indult útnak Vietnam felé, megrakodva különféle felszerelésekkel, szállítóesz­közökkel és olajtermékekkel. A Szuezi-csatornának az izraeli agresszió következté­ben történt lezárása miatt a Fekete-tengerről Vietnamba tartó szovjet hajók kénytele­nek Afrikát megkerülve, szinte kétszeres utat meg­tenni. Ennek ellenére a szállítmányok mennyisége az idén jelentősen megnőtt.

Next