Csongrád Megyei Hírlap, 1969. március (14. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

Mi dositott alapszabály, kibővült tevékenység Megtartotta közgyűlését a MÉH Tegnap délelőtt a szege­di Hungária Szállóban tar­totta meg a Csongrád me­gyei MÉK az 1968-as évi gazdálkodásának mérlegzáró közgyűlését. Az ünnepi ta­nácskozáson többek között megjelent Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Panák László, a SZÖVÉRT elnöke és Szabó Sándor, a megyei pártbizottság osztály­­vezetője is. A MÉK tavalyi munkájá­ról összeállított beszámolót Regőczi István, az igazgató­ság elnöke terjesztette a köz­gyűlés elé. A több csator­nás értékesítő rendszer lét­rejöttével megszűnt a válla­lat monopolhelyzete és a ter­melők maguk választhatták meg felvásárló partnereiket A szerződéseken belül a ter­melők eladhatták az árut a vállalatnak a meghirdetett árakon, közvetlen leszállít­hatták a termékeket a szö­vetkezeti vállalat által meg­kötött ügyletekre, s önmaguk is köthettek megállapodást a vállalattal leszerződött áruk-A gazdálkodási beszámoló szerint 42 tsz-szel, 24 fo­gyasztási szövetkezettel áll tagsági viszonyban a MÉK, de ezen túl 80 tsz-szel, 3 ál­lami gazdasággal és több ezer egyéni gazdasággal van üzleti kapcsolata. Az elmúlt évben közel 11 ezer vagon zöldséget és gyümölcsöt vá­sárolt fel a szövetkezeti vál­lalat, és megtette a kezdeti lépéseket a vegyes felvásár­lás megszervezésére is, 123 vagon vegyes mezőgazdasá­gi terméket felvásárolva és értékesítve. Igen jelentősen növelte az ipari tevékeny­ségét is. Tavaly 98 vagon árut tartósított, 5,5 millió fo­rint értékben. Befejeződött Makón a kétalagutas szárító építése, megépült Szegeden, a kiállítási pavilon, sor ke­rült a szegedi tranzittelep téliesítésére és a különböző gépek beszerzésére. A szövetkezeti vállalat ta­valy 460 milliós árbevételt ért el, amiből a zöldség-gyü­mölcs üzemág 382 millió fo­rintot képviselt. Az ipari te­vékenység 48 millió forintot tett ki. Munkájával 12 millió 291 ezer forint nyereséget ért el a vállalat, s a különböző befizetések után 1 millió 800 ezer forint maradt a dolgo­zók részesedésére és 1 mil­lió 229 ezer forint a tagszö­­­vetkezetek nyereség-vissza­té­rítésére. A közgyűlés, miután jóvá­hagyta a csanádpalotai Tö­rekvés, a vásárhelyi Előre és a balástyai Móra Ferenc Tsz felvételét, meghallgatta a mandátumvizsgáló és fel­ügyelő bizottság jelentését, megvitatta a beszámolót és a módosított alapszabályt. A MÉK igazgatósága ugyanis legutóbbi ülésén olyan javas­latot hozott, hogy a megvál­tozott gazdasági körülmé­nyek miatt szélesítse ki a vállalat kereskedelmi, fel­­vásárlási, termékfeldolgozá­si, raktározási tevékenységét. A közgyűlés kétharmados szótöbbséggel elfogadta a MÉK igazgatóságának elő­terjesztését. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezeti vállalat a szocialista kereskedelem normatívája szerint, a fo­gyasztási szövetkezetek ver­senytársa lesz a falusi me­zőgazdasági termékkereske­delemben. A MÉK-nél ugyanis rendelkezésre áll az az anyagi és szellemi kapa­citás, amely a kiskereskedel­mi üzlethálózat és tevékeny­ség bővítésére szükséges. A vitában Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is szót kért. Az országos szö­vetség álláspontját tolmá­csolva kifejtette, hogy idő­szerű a MÉK tevékenységé­nek korszerűsítése, de ezzel együtt szükséges a tartalmi, a szövetkezeti jelleg erősíté­se. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezető­je viszont azt hangsúlyozta, hogy a vállalat tavaly — bár jól betöltötte feladatát — csak a második fél évben ta­lálta meg azt az utat, amit követni kell. Döntés született a közgyű­lésen a tagszövetkezetek nye­reségvisszatérítéséről is. A küldöttek arról határoztak, hogy ne fejlesztésre hasz­nálja fel a szövetkezeti vál­lalat a tagjainak járó nyere­ségösszeget, hanem ossza ki a tagszövetkezetek között. A vita zárszavában Regő­czi István azt hangsúlyozta, hogy a MÉK kiszélesedett te­vékenysége a falu és a vá­ros jobb mezőgazdasági ter­mékellátását, és a fogyasz­tók érdekében történő ke­reskedelmi verseny na­gyobb mérvű kibontakozását jelenti Fóliahegesztő A Csongrád megyei Tanács Vegyesipari Szolgáltató Vállalatának csongrádi üzem­egysége már sorozatban gyártja a polite­­tilén fóliát hegesztő gépet. A gép magyar szabadalom, Schmalik Gyula tervezte. A szabadalmat tőle vásárolta meg a vállalat. A 16 ezer forint értékű gép zsákok, cu­korzsákok, burkoló és csomagoló köpenyek készítésére alkalmas és igen jelentős az áruk csomagolása szempontjából. A vállalat eddig mintegy 250 gépre ka­pott megrendelést a Szovjetunióból, Viet­namból, Albániából. A gép kezelése rend­kívül egyszerű. Állítható berendezése alap­ján ötféle típust különböztethetünk meg ebből az érdekes gépből, amely felépíté­sét tekintve leginkább a varrógépre emlé­keztet. Képünkön: Turóczki Mária az új gépnél. (Fotó: Liebmann Béla.) Háztáji állattenyésztés Megyénk egyes közigazgatási területein is bekövet­kezett tavaly a tehénlétszám csökkenése, bár mérsékel­tebben az országos aránynál. Hiszen az állami támogatási rendszer sokat enyhített azokon a gazdasági és közgaz­dasági problémákon, amelyek a háztáji szarvasmarha­tartás csökkenését előidézték. A háztáji gazdaságok állo­mányuk fejlesztésére ugyanis 5 ezer forintos kedvezmény­nyel vásárolhatnak vemhes üszőket. A kedvezmény ak­kor is jár, ha a tenyésztő felbontja a vemhesüsző neve­lésére kötött szerződést, és üszőjét leeltetés céljából visz­­szatartja. A háztáji tehéntartók valamennyi napvilágot látott borjú után állami áron 3 mázsa abraktakarmányt is vásárolhatnak. Ezek az intézkedések mérséklik a ház­táji szarvasmarha-állomány csökkenését, de önmaguk­ban nem képesek megszüntetni. Feltétlenül szükséges, hogy a közös és a háztáji gazdaságok közötti sokoldalú kapcsolat alapvetően az állattenyésztés céljait szolgálja. A megye számos szövetkezetében lezajlott vizsgálat ugyan azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti gazdaságok az álami támogatás mellett jelentős mértékben segítik a háztáji állattenyésztést, de még mindig sok lehetőség kínálkozik a kapcsolatok bővítésére, szélesítésére. A vizs­gálat szerint elsősorban a háztáji állatállomány abrak­takarmány ellátottsága alakult kedvezően, de a szálas- és tömegtakarmány ellátásban is igyekeznek segíteni a közös gazdaságok a háztáji termelőket. Növelik a rétek, legelők fűtermésének hozamát, kiszélesítik a szántóföldi szálastakarmány termesztést, rendszeresen műtrágyázzák, öntözik a termőterületeket, zöldtakarmányt termelnek tarló- és másodvetésként és nem utolsó sorban különbö­ző százalékos művelési és betakarítási megoldásokat al­kalmaznak. Ezen a téren figyelemre méltó a szegvári Puskin, a csanádpalotai Törekvés, a királyhegyesi Árpád, a sándorfalvi Új Élet, a pitvarosi Vörös Csillag, s a szentesi Május 1 Tsz tevékenysége. A takarmányellátási megoldások mellett nagyon fontos a szétszórt falusi, de különösen a tanyai tej-tagok fuvarellátásának a jó meg­szervezése is. A háztáji gazdálkodás jelentőségét megfelelően iga­zolja, hogy tavaly a felvásárolt vágómarha 31,3, és a vá­gósertés 29,9 százaléka a háztáji gazdaságokból került ki. Kétségtelen, hogy a közös árutermelés növekedése miatt a jövőben valamit csökken a háztáji gazdaságok áru­termelése, de belátható időn belül még nagy szükség van a háztáji termelés fenntartására. A statisztikai adatok szerint 6 százalékkal csökkent tavaly a megye háztáji szarvasmarha-létszáma, de ezzel szemben 3 tized százalékkal növekedett a tehénlétszám. Ez az arány országosan egyedülálló. Az állami támogatás­nak, továbbá a közös és a háztáji gazdaságok jó együtt­működésének köszönhető, hogy amíg tavaly januárban 146 üszőt termékenyítettek meg mesterségesen, addig az idén januárban már 189 mesterséges megtermékenyítés történt a háztáji gazdaságokban. Várható, hogy ez a nö­vekedés az év minden hónapjában bekövetekezik. Szem­lélteti a háztáji gazdaságok szarvasmarha tartási kedvé­nek fokozódását az is, hogy 129 úsző szerződést bontot­tak fel a háztáji termelők a szerződő vállalattal. A háztáji állattartás alakulása nagyban össze­függ a közösből származó jövedelem nagyságával. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a magas jövedelmezőségű közös gazdaságok tagjainál általában alacsony színvonalú a háztáji termelés. Gyakori, hogy a saját szükségletük fedezésére sem termelik meg ezek a gazdaságok az önfo­gyasztásra szánt állati termékeket, így azután a ko­rábbi árutermelő tsz-tagokból vagy önellátókból, vásárlók lesznek. Célszerű lenne tehát, ha a közös gazdaságok, ki­használva az újabb állami kedvezményeket, az eddigi­nél nagyobb erőfeszítéseket tennének a háztáji állattar­tás növelésére. Az így nyert többlet termékeket a nagy­üzemi felár megfelezésével a tsz értékesíthetné. Ilyen kooperáció már számos helyen létrejött a tsz és a tagjai között. Összegezve: a kialakulóban levő állami támogatási rendszer, amely az állattenyésztést hivatott segíteni, ak­kor érheti el kitűzött célját, ha a mezőgazdasági üzemek, adottságaik kihasználásával kiegészítik az állam segítségét. Ennek érdekében tovább kell növelni a közös és a ház­táji gazdaságok együttműködését és keresni a kooperá­ció újabb formáit. BALLABÁS SÁNDOR, megyei állattenyésztési felügyelőség VILAC VOLETARJAI. EGYESÜLJETEKI CSOHGRÍM MEGYEI ★ 26. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1969. MÁRCIUS 1., SZOMBAT Ülésezett a SZOT Pénteken Budapesten, az ÉDOSZ-székházban ülést tartott a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa. Megtárgyal­ta a lakosság ellátásával, a minőség és az árak alakulá­sával kapcsolatos kérdéseket. Az ülésen felszólalt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és Szurdi István belkereskedel­mi miniszter is. Mi történt a nagyvilágban ? Podgornij fogadta a lengyel külügyminisztert a Megrekedtek az NDK—nyugat­berlini tárgyalások ■ Nixon Rómából Párizsba érkezett ■ Jelentősek az amerikaiak dél-vietnami veszteségei Részletes hírszolgálatunk a 2. oldalon Jubileumi KISZ-program Ifjúsági szeminárium — Művészeti szemlék Találkozók, sportversenyek Tömeges méretű, sokrétű és gazdag tartalmú politikai, kulturális, valamint sport­­programokkal emlékeznek meg megyénk fiataljai az idei történelmi évfordulókról. A várható eseményekről szá­moltak be tegnap a sajtó képviselőinek a KISZ Csong­rád megyei Bizottságán. Mint mondották, a készü­lődés már elkezdődött az alapszervezetekben és a vá­rosi, járási bizottságokon is. A fiatalok megismerkednek a Tanácsköztársaság történe­tével és a közelgő 50. évfor­duló alkalmával különböző szellemi vetélkedőkön, mű­vészeti szemléken vagy sport­­versenyeken adnak számot tudásukról, felkészültségük­ről. Ezeken a helyi rendez­­­­vényeken lesz egyébként a hangsúly, mind a Tanács­köztársaság jubileumára, mind pedig a Lenin születé­sének 100. és hazánk felsza­badulásának 25. évfordulójá­ra várható megnyilvánuláso­kon. Ily módon lehetővé vá­lik, hogy minél több fiatal részt vegyen az akciókban és ez egyben a KISZ-alapszer­­vezetek népszerűségét, be­folyását és még a létszámát is növelheti. Ismertették a várható főbb megyei rendezvényeket is. Ezek egyike az április elején sorra kerülő, többnapos if­júsági szeminárium, melyet a magyar—szovjet barátság jegyében tartanak Szegeden országos jelleggel. Előadá­sok és viták lesznek majd a két ország gazdasági, kul­turális kapcsolatairól, ismer­tetik a két nép mai helyze­tét, körülményeit, törekvése­it. Az ifjúság kérdéseivel fog­lalkozik idén a Szegedi Pe­dagógiai Nyári Egyetem is. Augusztusban ismét megren­dezik a hagyományos Szege­di Ifjúsági Napokat, ame­lyek szintén a magyar—szov­jet barátság jegyében zajla­nak le. Ugyancsak jelentős kultu­rális eseményei az évnek a Tanácsköztársasági Művé­szeti Szemlék, amelyek már­cius elsejével indulnak. Fia­tal és felnőttegyüttesek, kó­rusok, színjátszók, szavalók, prózamondók adnak színes műsorokat úgyszólván a me­gye minden helységében. A művészeti szemlén mintegy 8 ezren vesznek részt. Az iskolákban, március 14- én megmelékeznek az 1848- as magyar szabadságharcról, március 21-én pedig ünnep­séget tartanak a Tanácsköz­társaság 50. évfordulója tisz­teletére. Március 28-án Szege­den, a József Attila Tudo­mányegyetemen országos konferenciát rendeznek az ösztöndíjról. A Gyarmati If­júság Napjának megyei ese­ményére idén Mindszenten kerül sor április végén. Jelentős helyet foglalnak el a fiatalság nyári időtöltésé­ben a táborozások, valamint a szocialista testvéri orszá­gokban tett látogatások. Ter­vek szerint idén 2600 KISZ- ista megy építőtáborba. A megyei táborokba 100 kül­földi ifjút, és leányt várnak. Az újszegedi ifjúsági veze­tőképző táborban 1300 KISZ- ista és úttörővezető vesz majd részt. Sor kerül jubileumi em­léktáborozásokra is, ahová a KISZ alapszervezeteiben, az áprilisi taggyűléseken vá­lasztják meg a résztvevőket, az ifjúsági munka legjobbjai közül. Az Express szervezé­sében százan utaznak majd a Szovjetunióba. Az idén első ízben indult Barátság-vonat az NDK-ba. Gazdagnak ígérkeznek az év ifjúsági sportprogramjai is. Csongrádon rendezik meg a „Vöröskatonák útján” cím­mel a KISZ Ifjú Gárda tag­jainak megyei, tanácsköztár­sasági emlékversenyét az MHSZ, a munkásőrség, a honvédség, valamint a rend­őrség közreműködésével. A verseny különböző, honvédel­mi jellegű feladatokból és szellemi vetélkedőből áll. Februárban hirdette meg a KISZ Csongrád megyei Bi­zottsága, valamint az MTI Csongrád megyei Tanácsa a Forradalmi Ifjúsági Napok kézilabda-versenyét, amelyre március 15-ig nevezhetnek be az iskolai csapatok. Már­cius 21-én bonyolítják le Szegeden a Bács, Békés és Csongrád megyei középisko­lai tornászversenyt.

Next