Csongrád Megyei Hírlap, 1969. április (14. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-01 / 75. szám

Tanácskozás a társadalom holnapjáról Hiúsági ankét Mindszenten, Gyuri Imre elvtárs részvételével A társadalom holnapjáról tanácskoztak tegnap Mind­szenten. Dr. Ágoston József a megyei párt-végrehajtó bi­zottság tagja, a pártbizott­ság osztályvezetője rövid vitaindítót mondott azon az ankéton, amelyet a megyei pártbizottság és a KISZ me­gyei bizottsága rendezett a falusi ifjúság helyzetéről, problémáiról. Részt vett az ankéton Győri Imre, a KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára, valamint a KISZ több megyei és járási vezetője, közöttük Szögi Bé­la, megyei első titkár. Ott volt Sebestyén Vera, a KISZ KB tagja, a mindszenti Le­nin Tsz KISZ-titkára is. Összesen tizenhárman szó­laltak fel a megbeszélésen. A politikai vezetőkön kívül a legérdekeltebb társadalmi ré­teg, a mindszenti ifjúság képviselői is kifejtették vé­leményüket. Sebestyén Ve­ra, Nagy G. Benjámin, Far­kas Margit, a helyi Lenin Tsz tagjai, Révas Pál, az ugyancsak helyi Tiszavirág Tsz fiataljainak képviselője, vagy az ÁFÉSZ boltjaiban dolgozók és tanulók közül, Tertsán Emma és Orosz Már­ta, s a helyi gimnázium érettségizője, Danicska Mária felszólalása is igazolta azt a megállapítást, amit Győ­ri Imre így fogalmazott meg: — Nagyot léptünk előre min­den vonatkozásban, de az élet, a fejlődés új, megol­dásra váró kérdéseket vet fel. Nem utolsósorban olyan problémák elé állítja az if­júságot, amelyeket egyedül nem oldhat meg, hanem eh­hez az egész társadalomnak össze kell fognia. E problé­mák közül a legfontosabb a jövő kérdése. Most ennek érdekében felmérjük a je­len helyzetet, a körülménye­ket, hogy megteremthessük a megrázkódtatásoktól men­tes fejlődés további feltétele­it. Végül Győri Imre elmon­dotta, hogy a több órás an­két tanulságait egybevetve más tapasztalatokkal a me­gyei pártbizottság mérlegeli és a falusi ifjúságra vonat­kozó jelentésében, javaslatai­ban eljuttatja a Központi Bi­zottsághoz. A jó munka jutalma Hazánk felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából a KISZ Csongrád megyei Bizottsága kitüntetéseket adott át, azoknak az ifjúsá­gi vezetőknek, akik mun­kájuk során kiemelkedő eredményeket értek el a fia­talok nevelése terén. Az ün­nepségen részt vett dr. Ágoston József, a megyei párt-végrehajtó bizottság tag­ja is. A KISZ Központi Bizott­ságának kitüntetéseit Szögi Béla, a KISZ Csongrád me­gyei Bizottságának első tit­kára adta át. ..KISZ-érdemérmet” ka­pott: Mácsai Katalin, a szentesi Petőfi ált. iskola igazgatója, Csonka Irén, az MSZMP Szeged Városi Bi­zottságának munkatársa, Stark Tivadar, a megyei ÁIST elnöke, vezető szak­­felügyelő, Újvári József, a vásárhelyi ÁIST elnöke. „Aranykoszorús KISZ-jel­­vényt” kapott: Németh Ro­zália, a Szentes városi Ifjú Gárda parancsnokhelyettese, Urbaniczki Julianna, a Csongrádi Bútoripari Válla­lat KISZ-kultúrfelelőse, Mari Kálmán, a KISZ MB honvédelmi és sportfelelőse, Szalai Endre, a FÉG makói gyárának KISZ titkára, Gye­­száni Zoltán, a csanádalberti Kossuth Tsz KISZ-szervezeté­­nek vezetőségi tagja, Apró Ferenc, a pusztaszeri Egyesí­tett KISZ-szervezet propa­gandistája, Panker Sándor, a szegedi textilművek KISZ VB tagja, Nagy László, a mindszenti ÁFÉSZ KISZ- titkára. „Kiváló Úttörővezető” ki­­­ tüntetést kapott: dr. Bálint Jánosné, a vásárhelyi—szi­­káncsi ált. iskola rajvezető­­je, Rózsa Tiborné, a szegedi Rókusi ált. iskola úttörő­­csapat kisdobos felelőse, Ba­ka­csi Gézáné, a röszkei ált. iskola úttörő csapatvezetője, és Búzás János, az óföldeáki ált. iskola úttörő csapatának vezetője. BAGAMÉRY LÁSZLÓ Az ünnepi forgalomra készül a MÁV és az AKÖV Mentesítő járatok a legforgalmasabb vonalakon Megerősített pénztári és felvilágosító szolgálat Az előjelekből, pontosab­ban az intézkedésekből ítél­ve a MÁV alaposan felké­szült a hét végi négynapos munkaszünet várhatóan igen nagy utasforgalmára. A ho­gyan ?-ról kértünk tájékoz­tatást olvasóink részére a MÁV Szegedi Igazgatóságá­tól. Mint megtudtuk, az első mentesítő szerelvények már április 2-án elindulnak, hogy a várhatóan sok szabadságos már ezen a napon is kényel­mesen térhessen haza csa­ládjához, vagy éppen a ki­szemelt kiránduló-, üdülő­helyre. Már erre a napra is — és az ünnepek alatt mind­végig — jellemző, hogy fő­ként a délutáni és esti sze­mély- és gyorsvonatokat sű­rítik rendkívüli járattal. A mentesítő vonatok általában a menetrendszerű járatok előtt 20—25 perccel indul­nak. A MÁV arra kéri az utazóközönséget, hogy lehe­tőség szerint ezeket vegyék igénybe, mert így elkerül­hető a zsúfoltság. Ugyancsak a várakozás, a sorban állás csökkentése érdekében hív­juk fel az utazni­­szándéko­zók figyelmét,, hogy a me­netjegyeket elővételben is ki­adják az összes MÁV jegy­pénztárak, valamint az IBUSZ és idegenforgalmi iro­dák. Ugyanakkor azt is elmond­ták az igazgatóságon, hogy a gyakorlatnak megfelelően néhány mellékvonalon egyik­­másik helyi járatú vonat nem közlekedik majd az ün­nepek alatt. Ezért arra hív­juk­ fel a figyelmet, hogy utazás előtt mindenki érdek­lődjön a legközelebbi vasút­állomáson, nehogy félúton kelljen tudomásul vennie, hogy éppen azon a vonalon maradt ki helyi vonat. Közölték még a­­MÁV Igazgatóságon, hogy az ün­nepek következtében a hiva­talos menetrendnek megfele­lően, április 2-án a pénteki munkanapokra, április 3-án a szombati munkanapokra, április 4-én és 5-én a mun­­kaszünetes napokra előírt vonatokat közlekedteti. A hivatalos menetrendtől eltérően április 6-án a munkaszü­­netes napokra, április 7-én a vasárnapok­­­­ra és április 6-ra, április 8-án a hétfői mun­kanapokra és április 7-re elő­írt vonatok közlekednek. A személyszállítás másik fontos területe az autóbusz­közlekedés. Ezért érdeklőd­tünk az AKÖV személyszál­lítási irodáján is az ünnepi menetrendről. Hasonlóan a MÁV-hoz, ez a vállalat is felkészült a nagy forgalom zavartalan bonyolítására. En­nek megfelelően a legforgal­masabb vonalakon egy helyett két kocsit közlekedtetnek — azonos indulási idővel —, il­letve a szükségletnek meg­felelően állítanak be rend­kívüli járatokat. Hatezren... Ünnepnapot köszönt ma a megye egyik legnagyobb ipari üzeme, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat hat­ezer dolgozója. Több hónapos sikeres előkészület után a mai nappal tért át csökkentett munkaidőre a vállalat há­rom gyáregysége, a Szegedi Kenderfonógyár, a Pécsi Kenderfonógyár, az újszegedi Központi Gyár, és termé­szetesen ennek következtében a vállalati apparátus is. (A Szegedi Jutaárugyár már tavaly október óta így dolgo­zik.) És, hogy két hetet se kelljen, a dolgozóknak várakoz­­ik­ az első szabad szombatra, ennek segítségével oldják meg az április 5-i munkanap okozta problémát: áthelye­zik az április 12-i szabad szombatot erre a hétre.­­ Élelmiszeripari és mező­­­­gazdasági gépeket, komplett ■ berendezéseket mutatott be a sikeres­ kiállításán Budapes­ten, a Városligetben a Komp­lex Külkereskedelmi Válla­lat. A kilencnapos bemutató hétfőn, március 31-én szak­­­­mai látogatással ért véget. Nyitvatartása alatt számos­­ érdeklődőt vonzott. Célja el­sődlegesen az volt, hogy a­­ belföldi szakemberek figyel­­­­m­ét felhívja az élelmiszer­­iparban és a mezőgazdaság­ban eredményesen alkalmaz­ható, korszerű, új gépi be­­­­rendezésekre.­­ A kiállító vállalatok között­­ ott volt a vásárhelyi HÓD­­, GÉP is. Gépeinek sikere Iveit, a kiállítás új gazdasá'­' kapcsolatok kibontakozását, régebbiek megszilárdulását eredményezte. Bemutatták az öttonnás pótkocsicsalád billenőfelépít­­ményes változatát. Ennek közúti és mezőgazdasági vál­tozatát is gyártja a HÓD­­GÉP. Kitűnően használható mindenütt, ahol a rakomány billenéssel üríthető, például az építőiparban is. Cij típusú, egyetemes szip­pantó tartálykocsijuk is sok-­­­oldalúan alkalmazható. Ké­­t '­tveféle folyékony és pépes halmazállapotú anyag felszippantására és nyomás alatti ürítésére. Fermetlé, trágyalé, víz, iszap egyaránt szállítható vele. Az utóbbiak miatt számot tarthat az olaj­ipar érdeklődésére is. A szarvasmarha-istállók­ban a takarmánykiosztás ne­héz munkája gépesíthető a takarmánykiosztó kocsival, ami adagol és oszt, szükség szerint egy vagy két oldalra. Magyarországon először a HÓDGÉP vállalkozott arra, hogy levegő segítségével mű­ködtetett, szemes terményt, őrleményt szállító csőrend­szeres berendezést fejlesszen ki és honosítson meg. A ki­állításon ezt a feu­dizációs szállító berendezést is be­mutatták, nagy érdeklődés kísérte. Elsősorban malmok, magtárak számára készült. A Komplex Külkereske­delmi Vállalat, a nagyberen­dezések export-import válla­lata, amely a közeljövőben szorosabbra akarja fonni kapcsolatát a HODGÉP-pel, úgy határozott, hogy a vá­sárhelyi vállalat gyártmá­nyait­ ezen­­ a nyáron egy Moszkvában rendezendő ki­állításon is bemutatja. A­ HODGÉP sikere a Komplex kiállításán Párt­szervezetA HIVATALBAN · Sokrétű feladat közepette — az emberekért Kilenc intézmény kommunistái alkot­ják a megyei tanács MSZMP alapszer­vezetet. — Öt intézményben: tanács, polgári vé­delem, illetményhivatal, illetékkiszabási és forgalmi adóhivatal, vállalati és szö­vetkezeti adóhivatal — intenzív párt­munka folyik, de a Hazafias Népfrontnál, a TIT-ben, a múzeumban és a népműve­lési tanácsadóban dolgozó párttagok is alapszervezetünkhöz tartoznak — ezzel kezdi a beszélgetést dr. Olasz Sándor, a pártszervezet csúcstitkára. Decentralizált pártszervezetről van szó; már három éve öt alapszervezetre tagolódva szervezik a pártmunkát és a csúcsvezetőség koordi­náló feladatot lát el. Decentralizált pártszervezet — Mi tette szükségessé a decentralizá­ciót? — A felsorolt intézményekben mintegy 300-an dolgoznak és a párt tagjai sorá­ba 157-en tartoznak. Nagy az alapszerve­zet, ezért nem tudtunk annyifelé szako­sodva, közelebb kerülni a szakmai terü­lethez. Korábban a taggyűlés elé kerülő egy-egy témát a tagságnak egy része csak végigülte — nem csapcsolódtak be a vitá­ba. A pártszervezetnek azonban feladata, hogy a hivatali munka sajátosságait fi­gyelembe véve segítse, támogassa a hi­vatalvezetést. Új jogot is kapott a hiva­tali pártszervezet — ez a hivatalvezetés beszámoltatása — s a csúcsvezetőség még 1967-ben meghatározta a módosított szer­vezeti­­ szabályzatból adódó tennivalókat. Azóta az általános, időszerű témákat mind az öt alapszervezet taggyűlése meg­vitatja, ugyanakkor az egyes alapszerve­zetek a munkaterületüknek megfelelő sa­játos kérdésekkel is foglalkoznak, ame­lyek a tagság napi életéhez, munkájához közel állnak. Élénkebbek a taggyűlések. Az új gazdaságirányítási rendszer el­veiből kiindulva a legutóbbi vezetőségvá­lasztások során átszervezés is volt; egy alapszervezethez tartoznál, a lényegében azonos profilú osztályok, hivatalok. — A csúcsvezetőség törekvése — hang­súlyozza a párttitkár —, hogy az alap­­szervezetekben a vezetőségek rendszere­sen ülésezzenek, ugyancsak rendszeresen megtartsák a taggyűléseket. Együttműködési tájékoztatók A hivatali pártszervezetek jogot kap­tak arra, hogy beszámoltassák a hivatal­vezetést. Megyei hatáskörű hivatalokban ez annál inkább fontos, mert ha egysé­ges szemléletet sikerül kialakítani a tör­vényesség magtartatására és a humánum gyakorlására, az ügyfelekkel való bánás­módra, akkor ez kihat az egész megye ügyintéző apparátusának munkastílusá­ra, magatartására. — Előre bocsátom, hogy nálunk még nem számoltatott be hivatalvezetőt a pártszervezet — közli dr. Olasz Sándor. — A csúcsvezetőség ez év januárjában dolgozta ki ennek irányelveit. Mi nem is beszámoltatásnak nevezzük,, hanem a hi­vatalvezetés és az alapszervezet közötti együttműködési tájékoztatásnak. Három éve a hatásköröket is elhatároltuk, s en­nek alapján az alapszervezetek vezetősé­geinek feladata a tájékoztatók kérése. A beszámoltatás eredményét ismertetik csak a taggyűlésen. Ez évben már törekvés mutatkozik erre. Például a 3-as alapszer­vezetünk — ehhez tartoznak az úgyneve­zett funkcionális osztályok: pénzügy, terv, munkaügy és építés — taggyűlése szakbizottságokat szervezett egy-egy — a taggyűlés által megbízott — elvtárs veze­tésével. A bizottságokban párton kívüli szakemberek is részt vesznek. Itt jegy­zem meg, hogy ez is egyik módja a párt­­munkának, amivel a leendő párttagokat megbízzuk. A bizottságok a szakmai te­rületeken most vizsgálódnak, mert még a funkcionális osztályokat tekintve is igen sajátosak az egyes munkaterületek. Az egyik bizottság például a lakosssági adóz­tatással foglalkozik. Azt vizsgálja, hogy az adóügyekben milyen határozatokat hoztak az első fokú hatóságok, hogyan alakult a fellebbezések, majd a panasz­ügyek száma, a hozott döntések mennyi­ben tükrözik nemcsak a törvényességet, hanem a humánumot is, és így tovább. Ha a szakbizottság olyan üggyel találko­zik, amely már több fórumot megjárt, ak­kor ennek okait is vizsgálja. A szakbi­zottságok működtetésének az a célja, hogy az alapszervezet vezetősége is is­merje meg a legfontosabb jelenségeket, s amikor a hivatalvezető tájékoztatót tart, érdemben tudjon véleményt monda­ni a szakterület munkájáról, és állást tudjon fogadni, vagy javaslatot tenni a további feladatokról. Ilyen módon kíván­juk segíteni a hivatalvezetést — az adott, szakterületen — a legjobb munkamód­szerek kialakításában. Panaszok intézése A pártszervezet éve® munkaprogramjá­ban figyelemre méltó témák szerepelnek. Az egyik: előbb az alapszervezetek, majd a csúcsvezetőség értékeli, hogyan intézik a dolgozók panaszait. — Ebben az esetben nem arról van szó, hogy az ügyintézők miként foglalkoznak az, ügyfelek panaszaival — tájékoztat a párttitkár —, hanem azt értékeljük, hogy a mintegy 300 dolgozó panaszait miként intézik a hivatalvezetők, hogyan foglal­koznak a dolgozók ügyes-bajos dolgaival, a társadalmi szervek, például a szakszer­vezet. — Ugyancsak a szakszervezettel közö­sen próbáljuk elemezni az év során, ho­gyan alakul a munkafegyelem, milyen a dolgozók munkához való viszonya, egyál­talán milyen munkatársaink emberi ma­gatartása. Az alapszervezetekben mélyre­hatóan foglalkoznak ezzel a témával is, majd az általános tapasztalatokat a csúcs­­vezetőség vitatja meg a szakszervezeti bi­zottsággal közösen. Az irányító munka hatékonysága — Hogyan foglalná össze az alap­szer­vezet főbb célkitűzéseit? — Sokat foglalkozott az elmúlt évben alapszervezetünk azzal, hogy a kommu­nisták alkalmassá váljanak a gazdaágirá­­nyítási rendszerből adódó újszerű felada­tok ellátására. Specializált formában minden dolgozó részt vett a különböző szintű oktatásban. Most készítjük elő a gazdaságirányító tevékenység hatékony­ságának vizsgálatát. Arra szeretnénk vá­laszt kapni, hogy milyen a szakterülete­ken — ipari, kereskedelmi vállalatok, vagy a mezőgazdaság esetében — és mennyire hatékony ez az irányító munka. A csúcsvezetőség szeretné elérni azt is, hogy az alapszervezetek vezetőségei most már éljenek is jogaikkal, számoltassák be a hivatalvezetőket. Törekvésünk a pártélet rendszeressé tétele is, ugyanis ezen a területen még sok a javítani való. Szervezetten kívá­nunk foglalkozni az új tagok felvételével is. Csúcsvezetőségünk azt szeretné elérni — mondotta dr. Olasz Sándor —, hogy az alapszerveztek a sokrétű feladatok kö­zepette se feledkezzenek meg arról, me­gyei irányító szervekről lévén szó min­den tevékenységüknek a jobb munka­stílus kialakítását, az emberi magatartás formálását kell szolgálnia. LANTOS ANNA KEDD, 1969. ÁPRILIS­I HÍRLAP 3

Next