Csongrád Megyei Hírlap, 1969. június (14. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-25 / 144. szám
fi nyugatnémet kereszténydemokraták szélsőséges választási programja A KÖZEL-KELETI eseményekkel kapcsolatban külön összeállításban számolunk be olvasóinknak az egyiptomi haderő újabb Izrael-ellenes akcióiról. Úgy tűnik, mintha az izraeliek elvesztették volna a kezdeményezést és az egyiptomi akciók hatására Tel Avivban idegesség volna tapasztalható. Itt említjük meg, hogy Ali Szabri, Egyiptom kormánypártjának, az Arab Szocialista Uniónak a főtitkára kedden repülőgépen Moszkvába utazott. Megbeszélést folytat a szovjet vezetőkkel a két ország együttműködésének kérdéseiről és átadja Brezsnyevnek Nasszer üzenetét. Végül hadd említsük meg, hogy Egyiptomban leváltották a légierők főparancsnokát, Musztafa el-Hamnavit és a légvédelmi reszortért felelős Hasszán Kamel légi tábornokot, mindkettőt nyugdíjazták. Nasszer a légierő élére Ali Bagdadi tábornokot nevezte ki, míg helyettesévé Mohamed Ali Fahmi tábornokot nevezte ki. Bagdadi, az új főparancsnok a Szovjetunióban és Angliában nyerte kiképzését. 47 éves és mint sportember — úszóolimpiákon volt több alkalommal — tette ismertté nevét. A két új vezető kinevezésével Nasszer — az AP amerikai hírügynökség szerint — „friss vért" kíván önteni a légierőbe. FIGYELEMRE MÉLTÓ beszédet mondott hétfőn Nikrebergben, a nyugatnémet Szabad Demokrata Párt évi kongresszusának megnyitóján Walter Scheel országos pártelnök. Azt mondotta, hogy, ha Nyugat-Németország meg akarja javítani politikai pozícióit Európában, akkor saját magának kell kezdeményező lépéseket tenni, olyan lépéseket, amelyek félreérthetetlenné teszik becsületes szándékait. Hangsúlyozta az európai szocialista országokkal való jobb viszony megteremtésének szükségességét, elsősorban a Szovjetunióval és Lengyelországgal. S ha már a nyugatnémet belpolitika egyik fontos megnyilatkozásánál tartunk, hadd írjunk néhány szót a Kereszténydemokrata Uniónak, a nyugatnémet kormánykoalíció jobboldali pártjának választási programjáról. „Az NDK elismerésének kompromisszum nélküli elutasítása, a határok kérdésének csak békeszerződésben való rendezése, változatlan kiállás az általános hadkötelezettség és a NATO mellett" — röviden így lehet jellemezni a kereszténydemokraták, hétfőn, Bonnban előterjesztett választási programját, az 1969-től 1973-ig terjedő időszakra. A lényegében tavaly Berliben elfogadott pártprogramot megismétlő választási jelszavak között olvasható a Bundeswehr — a nyugatnémet haderők megerősítését ígérő tétel, amely javasolja a nyugatnémet hadsereg „személyileg és anyagilag oly módon történő felszerelését és megszervezését, hogy védelmi feladatait a lehető legjobban teljesíthesse. Szóval: a német revansiszta szellem térhódítása változatlanul tart a Kereszténydemokrata Unió berkeiben. , C ■ ■ Gondolatok a moszkvai nagy találkozó után Nemzetközi harci program Már egy héttel ez a pártok moszkvai tanácskozása után még az aggályoskodók előtt is nyilvánvaló, hogy hatalmas siker született — a legutóbbi tanácskozást követő csaknem tíz év után — a mozgalmat megosztó zavaró tényezők ellenére: az egységtörekvés dominál a világ leghatalmasabb társadalmi erejében — a kommunista világmozgalomban. Ez alól még a távolmaradó — vagy éppen velünk szembenálló — néhány párt sem tudja majd kivonni magát, ezekben a pártokban is erőre kap majd az internacionalizmus. Erre a merész következtetésre nemcsak a bennünket jellemző optimizmus késztet, hanem a moszkvai dokumentum széles platformja is, amely nyitva hagyta az ajtót a tanácskozáson részt ugyan nem vevő, de a nemzetközi munkásmozgalomért felelősséget érző, az imperializmus elleni összefogást segíteni akaró pártok, kommunisták előtt is. A tanácskozásról hazatért küldöttségek közül viszont már számosan beszámoltak központi bizottságaiknak, amelyek jóváhagyták delegációik tevékenységét. Más pártok — s így a mi pártunk központi bizottsága is — a közeljövőben foglal állást a nagy találkozó határozatai és delegációnk munkájával kapcsolatban. Nem kétséges, hogy ez a határozat szintén jóváhagyó lesz! De amint delegációnk vezetője, Kádár János elvtárs egy nyilatkozatában mondott: kész ugyan a ploform, ezután következik azonban a végrehajtás. Magukban a moszkvai tanácskozáson elfogadott dokumentumokban hatalmas munka fekszik. Nem túlzunk, ha azt mondjuk: a ma már csaknem félszázmilliót számláló kommunista mozgalom harci tapasztalatait összegezték, tudományosan elemezték a világ mai társadalmi-politikai helyzetét, s ennek alapján vonták le azokat a következtetéseket, amelyeket ez a harci program tartalmaz. Valóban harci programról van szó, olyanról, amely nemcsak a kommunista , mozgalmat vértezi fel, de útmutatást nyújt a nem kommunista, de a világ haladásét, a világbéke megőrzését szintén óhajtó és ezért harcolni kész más mozgalmak számára is. Mi már közismert, hogy a sTlfl illal moszkvai fő dokumentum fejezetei közül a legnagyobb egyhangúság a harmadik pontban foglaltakat fogadta, amely az imperializmus elleni nemzetközi harc legkonkrétabb és legközvetlenebb harci céljait mutatja meg. E pont bevezető gondolatainak olvastakor bizonyára sokan átsiklottak a kezdő mondatokon, holott itt olyan távlatokat fogalmaztak meg, amelyek elérése, vagy megközelítése talán döntő erőeltolódást is idézhet elő a szocializmus javára a nemzetközi osztályharcban: „A jelenkori társadalmi-politikai világhelyzet lehetővé teszi, hogy az imperializmus elleni harcot új szintre emeljék. Az imperializmussal szemben, fokozva a támadást ellene, döntő fölénybe kerülhetünk, vereséget mérhetünk agressziós és háborús politikájára. Ez sürgősen konkrét és gyakorlati intézkedéseket és akciókat követel meg valamennyi kontinensen, hogy világos perspektívát mutassunk a demokratikus és haladó erőknek, mindazoknak, akik érdekeltek az emberiséget nyugtalanító nagy problémáinak, a béke és a biztonság problémáinak megoldásában.” Mindebből kiderül, hogy harcunk új szakasza kezdődik, amelynek sikere esetén döntő fölénybe kerülhetünk az imperializmussal szemben, amennyiben valamennyi antiimperialista erő összefogását a moszkvai fő dokumentumban kijelölt feladatok megoldására összpontosítjuk, mert ez mutatja meg a főcsapás irányát és a fő ellenséget. Az imperialistaellenes erők akcióegységének alapvető láncszeme marad viszont az a harc, amelyet a kommunisták és más erők a háborús veszély, a népeket továbbra is tömegpusztítással fenyegető termonukleáris világháború veszélye ellen, a világbékéért vívnak Ez az átfogó program, valamint a dokumentumban megjelölt — a világ valamennyi kontinensén élő népeket létükben érintő — részfeladatok olyan közös érdekeket fejeznek ki, amelyek lehetővé teszik a kommunista pártok összefogását még akkor is, ha a moszkvai tanácskozás után is maradtak nézeteltérések soraikban. Az imperializmus elleni közös akciók feltétlen közelebb hozzák egymáshoz a még távolabb levő pártokat is, lehetővé teszik a nemzeti méretekben vívott harc sajátosságainak megismerését és megsértését, a proletár internacionalizmus alapelveinek fokozott védelmét. Egyben éppen a kommunista, mozgalom egységének — a közös harcban kikovácsolódó — szilárdulása teremti meg a jobb feltételeket ahhoz is, hogy a nemzetközi imperializmus elleni harcba a világ társadalmának legszélesebb köreit bevonhassuk. Ezért mondják ki a kommunista pártok a fő dokumentumban: „Minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy nagyobb egyetértésre jussanak a sok különféle imperialistaellenes áramlattal és mozgalommal, figyelembe véve e mozgalmas sajátszerűségét és tiszteletben tartva önállóságukat. Az önkéntes alapon és közös megegyezéssel kiválasztott együttműködési formák lehetővé teszik azt, hogy az imperializmus ellen folytatott harc olyan szintre emelkedjen, amely megfelel a jelenlegi helyzet követelményeinek.” Nem kétséges, hogy éppen a moszkvai világtalálkozó fő dokumentumában megfogalmazott harci program adhatja a legnagyobb segítséget egy közeljövőben megszervezendő antiimperialista világkongresszus politikai platformjához is, amely még szervezettebben felsorakoztatja, a világban sok esetben ma még megosztva küzdő, imperialistaellenes erőket az emberi haladás új sikereihez vezető harchoz. A G program sontcs, feltétele a sikernek. A testvérpártoknak még rendkívül súlyos harcokat kelll vívniuk az erős, tapasztalt és ügyes osztályellenséggel, az imperializmussal szemben. E harc pozíciói azonban Moszkva után számunkra sokkal kedvezőbbek, még jobban előrevetítik a siker, a szocializmus, az emberi haladás, a világbéke megőrzésének új lehetőségeit. RÁCZ LAJOS 2 Anglia kormánya megnehezíti a Mesiai helyzet rendezését! Csatorday Károly felszólalása a Biztonsági Tanács ülésén Kedden este a Biztonsági Tanács folytatta a rhodesiai helyzet vitáját. Lapzártakor a tanács vitája még folyik. A tanács hétfői ülésén felszólalt dr. Csatorday Károly, hazánk ENSZ-képviselője is. Megállapította többek között: Anglia kormánya kezdettől fogva nem arra törekedett, hogy Rhodesiában véget vessen a Smith-rezsim uralmá- s nak, hanem arra, hogy kompromisszumos megoldást hozzon létre vele. Az angol magatartás ezzel megnehezítette, hogy a világszervezet megfelelő szankciókat alkalmazzon Rhodesiával szemben. Dél-Afrika és Portugália pedig nyíltan szabotálta az ENSZ határozatainak végrehajtását. Csatorday Károly hangsúlyozta, teljességgel jogosult a tanács afrikai és ázsiai tagjainak az a követelése, hogy a Rhodesiával szemben szükséges büntető szankciókat ki kell terjeszteni a Smith-féle rezsim cinkosaira is. A magyar delegátus rámutatott arra, hogy Angliának a tanács elé terjesztett határozati javaslatnak megfelelően erőt kell alkalmaznia a lázadó, fajüldöző rhodesiai klikkel szemben. Ha pedig ezt nem teszi meg, a Biztonsági Tanácsnak kell a megfelelő és az afrikai és ázsiai tagországok által javasolt lépésekhez folyamodnia. Csatorday kijelentette: a magyar küldöttség támogatja ezt a határozati javaslatot. Felhívés elfogadásával Berlinben befejeződött a béke-világtalálkozó Kedden a Dynamo-sportcsarnokban megtartott plenáris üléssel véget ért a négynapos berlini békevilágtalálkozó. Romes Csandra, aki a plenáris ülésen elnökölt, elmondotta, hogy a végleges adatok szerint a világtalálkozónak 101 országból érkezett 1201 részvevője volt. A plenáris ülés egyhangúlag elfogadta a berlini béke-világtalálkozó felhívását. Meggyőződésünk — állapítja meg egyebek között a felhívás —, hogy a népek szerepe megnövekedett a háború és béke kérdésének megoldásában. A béke védelmezőinek tömegakciói jelentős sikerekhez vezettek az imperializmus elleni küzdelemben. Ebből kiindulva az a kívánságunk, hogy minden földrészen, területi és nemzeti síkon, sokszorozzuk meg a békéért, valamint a népek politikai és gazdasági függetlenségéért küzdő valamennyi erő egységesítésére irányuló kezdeményezéseket. Egyesít bennünket a meggyőződésünk, hogy a tartós béke megvalósulhat. Ezért jöttünk össze, mert szükség van közös cselekvésre — hangzik a felhívás befejező része. A világtalálkozó ezenkívül egy Vietnamra vonatkozó határozatot is elfogadott. E határozat rámutat, hogy a haladó emberiség egységesen támogatja Vietnam népét, s elítéli az amerikai agreszsziót és kiáll a háború mi- I előbbi befejezése, a vietnami béke megteremtése mel- I lett. I *. HÍRLAP Újabb egyiptomi támadás izraeli állások ellen Felrobbantották Haifánál az olajvezetéket Az izraeli hadsereg szóvivője közölte, hogy a keddre virradó éjjel egy egyiptomi kommandóegység zárótűz fedezete mellett átlépte a Szuezi-csatornát a déli szakaszon, Port Tevfik térségében, és harcba bocsátkozott az ellene vonuló izraeli erőkkel. Tel Aviv szerint egy izraeli katona esett el az ütközetben, míg Kairóban azt közölték, hogy 22 izraeli katona vesztette életét, és a különítmény az izraeli vonalak mögött két páncélkocsit is megsemmisített. A kairói lapok kedden nagy címbetűkkel közölték a Szuezi-csatornán érkelt cevintomi kommandó harci sikereit. Az Al Ahram című kairói lap szerint 48 óra alatt négy különítmény kelt át a csatornán és súlyos veszteségeket okozott az izraeli megszállóknak. A legutolsó támadást az Al Akhbar című lap a maga nemében a legnagyobbnak nevezi, és felhívja a figyelmet az izraeli katonai szóvivők egymásnak ellentmondó nyilatkozataira. Az izraeliek az akciók sikeréért Szuez polgári lakosságán álltak bosszút, a szuezi lakónegyedeket lőtték. Az izraeli tüzérségre azonban kisvártatva erős csapást mértek Port Tavfiktól keletre és több nehéztüzérségi állást megsemmisítettek. Egy izraeli tűzoltóhajó hasztalanul próbálja eloltani a haifai kikötőben égő olaj tüzét Arab szabotázsakció Tel -Avivból érkezett hírügynökségi beszámolók szerint majdnem négy órán át égett hatalmas, 80—100 méteres lángoszloppal a kedden felrobbantott haifai olajvezeték. A kikötői negyed nagy részét kiürítették az arab ellenállók által végrehajtott szabotázsakció miatt. Nagy rendőri erőket és tűzoltóságot is vezényeltek a helyszínre, amely a lezárt környéken razziázott és több tucat „gyafnúsítottat” letartóztatott. Amíg a vezeték szelepeit le nem zárták, 1500 tonna nyersolaj tódult a távvezetékbe és órák alatt füstté vált. Ammanban a Palesztinai Népi Felszabadítási Front irodája bejelentette, hogy ennek a szervezetnek a különítménye robbantotta fel a csővezetéket. Tíxoa félrevezeti az amerikai népet A VDK küldöttsége tanácsadójának nyilatkozata a vietnami helyzetről Le Duc Tho, a párizsi tárgyalásokon részt vevő VDK- küldöttség tanácsadója, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja a Washington Post című amerikai lapnak adott nyilatkozatában kijelentette: Nixon elnök „légvárakat épít” és „hiábavaló manőverekkel foglalatoskodik" amikor sikerre számít a vietnami háborúban. „Nixon ördögi körben találja magát. Vissza akarja vonni ugyan az amerikai csapatokat Dél-Vietnamból, de attól fél, hogy ennek következtében összeomlik a bábhadsereg és a bábkormány. Ha viszont folytatni akarja a háborút, az amerikai veszteségek növekedni fognak. Nixon célja, hogy az Egyesült Államok addig maradjon Vietnamban, amíg olyannyira megerősödik a bábkormány és hadserege, hogy biztosítani tudja a háború folytatását. Az idő azonban nem Nixon javára dolgozik.” A VDK-küldöttség tanácsadójának nyilatkozata kiemeli, hogy a Nixon-féle „békejavaslat” teljességgel megvalósíthatatlan és a népi erők nem hajlandók együttműködni a Thieu-féle rezsimmel valamiféle „választáson”, nem fogadják el az amerikai elnök terveit a „nemzetközi” ellenőrzésről. Le Duc Tho rámutatott: a népi erők elmúlt hónapok során megszilárdították pozícióikat és számos csapást mértek az amerikai és dél-vietnami csapatokra. A nyilatkozat hangsúlyozza: félrevezetőek azok az amerikai állítások, amelyek szerint a párizsi tárgyalásokon keletkezett nehézségeket nem hivatalos megbeszélésekkel lehet áthidalni. „Ha az Egyesült Államok szándéka nem komoly és jóindulatú, akkor teljesen mindegy, hogy milyen és mennyi nem hivatalos megbeszélésre kerül sor, a problémák megoldatlanok maradnak” — hangoztatta Le Duc Tho. Kiemelte: az amerikai elnök félrevezeti a közvéleményt, amikor olyan utalásokat tesz, hogy a tárgyalásokon közelebb jutottak a megegyezéshez. Nixon elnök egyébként kedden délután Henry Cabot-Lodge-zsal, a párizsi tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjével tanácskozott a Fehér Házban. Lodge rövid szabadsága után ma, szerdán tér vissza Párizsba. * Szovjet gazdasági segítség Vietnamnak A Vietnami Demokratikus megállapodás realizálására Köztársaságnak nyújtandó vonatkozó kérdéseket. E megszovjet gazdasági segítséggel állapodás értelmében a Szovösszefüggő kérdéseket tav- jetunió jelentős mennyiségű gyalta meg Moszkvában Nyi- közfogyasztási árucikket, kékolaj Patolicsev szovjet és olajterméket, közlekedési esz- Phan Anh vietnami külke- közt, komplett berendezést,reskedelmi miniszter. vas és színesfémet, mátrá-A két ország külkereskegyet és más árut szállít a delmi minisztere megvitatta VDK gazdaságának fejlesztéaz 1969. évi kormányköziséhez. SZERDA, 1969. JÚNIUS 25.