Csongrád Megyei Hírlap, 1969. július (14. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
CSONGRAD MEGYEI * VILÁG proletárjai, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA ! Határőrközség lett Mórahalom Komócsin Zoltán és Győri Imre is részt vett az ünnepi nagygyűlésen Vasárnap ünnepséget és nagygyűlést rendeztek Mórahalmon abból az alkalomból, hogy a helység határőr község lett. A gyűlés elnökségében foglalt helyet többek között Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Győri Imre, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Csupenszki István, a szegedi járási pártbizottság első titkára is. Az ünnepséget dr. Rózsa József, a községi pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Dudás István határőralezredes mondott beszédet, hangsúlyozva a mórahalmiak eddig végzett jó munkáját, és átadta a Közbiztonsági Érem arany fokozatát dr . Rózsa Józsefnek és Németh Ferencnek, a 10? v.,c ’ tanpes el nökének Kiváló Határőr jelvénnyel tüntették ki Dants Zászlót, Bencsik Jánost, Hruszta Gézát és Börcsök Józsefet. Ugyancsak megjutalmazták Fodor Istvánt is, aki tizenkét határsértő elfogásához nyújtott segítséget. Ezután Németh Ferenc átvette Dudás Istvántól a határőr-község név viselésére jogosító oklevelet. Az ünnepségen felszólalt Komócsin Zoltán is. Tolmácsolta a KB, a kormány és Kádár János személyes üdvözletét, majd időszerű bélés külpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. A nagygyűlés után lovasbemutatót rendeztek, majd késő estig együtt szórakozott a több ezer jelenlevő. Komócsin Zoltán is felszólalt az ünnepségen. (Fotó: Somogyi Károlyné) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács hétfőn ülést tartott. A kormány elnökének előterjesztése alapján elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága június 27-i ülésén elfogadott tudománypolitikai irányelvekkel összhangban tudománypolitikai bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a tudományos kutatás egységes állami irányítása, a nemzetközi tudományos kapcsolatokkal való összehangolása, a Magyar Népköztársaság tudománypolitikai elveinek kialakítása és azok megvalósít, tásának szervezése. A Minisztertanács a tudománypolitikai bizottság elnökévé dr. Ajtai Miklóst, a kormány elnökhelyettesét nevezte ki. A kormány megvitatta és elfogadta a tudománypolitikai irányelvek végrehajtásához szükséges jogszabályok kidolgozásának ütemtervére tett javaslatot. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett a külföldi hivatalos kiállításokon, vásárokon a magyar részvétel 1970. évi programjának bővüléséről és javaslatot terjesztett elő az 1971-ben megrendezendő külföldi kiállításokon részvételünk prog- ramjára. A vásárok és kiállítások száma és jelentősége világszerte növekszik és hagyományos szerepük mellett , mindinkább műszaki, tudományos és gazdasági információs központokká is válnak. A magyar kiállítások külföldön — amelyeknek évente mintegy 10 millió látogatója van — jól szolgálják az ország gazdasági érdekeit és egyben hű képet adnak a mai Magyarország, életéről, alkotó műnkérta eredményeiről. A Minisztertanács az előterjesztést eltagadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági, üzentek kiegészítő tevékenységéről és a vita alapján határozatokat fogadott el a kiegészítő üzemi tevékenység további fejlesztésére, az eredeti célokkal ellentétes szabálytalanságok felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. * A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének további rendeltetésszerű fejlesztése és a szabálytalanságok megszüntetése érdekében a kormányhatározat előírja. A lakosság ellátásának javítása céljából a tsz-ekben nagyobb ütemben kell fejleszteni a mezőgazdasági termékek feldolgozását. Javítani kell az élelmiszeripari vállalatok és a mezőgazdasági üzemek közötti kooperációt, tovább egyszerűsíteni a termékforgalmazás rendjét és meg kell teremteni az állami -szövetkezeti vegyes társulást.A-lixtik anyagi érdekeltségét biztosító közgazdasági és jogi előfeltételeket. Szükséges a mezőgazdasági üzemek közvetlen értékesítő tevékenységének fejlesztése, az értékesítéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás egyszerűsítése. Ugyanakkor szigorítani kell az egészségügyi és a minőségellenőrzést. A mezőgazdasági üzemek szolgáltató és egyéb ipari tevékenységei közül elsősorban azokat kell fejleszteni, amelyek az élelmiszer-gazdaságot, továbbá a helyi szükségletek kielégítését segítik, a kedvező adottságú területeken pedig a helyi lakosság foglalkoztatottságának növelését teszik lehetővé. A mezőgazdasági üzemek építőipari kivitelezői jogosultságát és területi illetékességét úgy kell módosítani, hogy elsősorban mezőgazdasági üzemekben és az élelmiszer-gazdaság egyéb területein végezzenek építőipari munkát. Gondoskodni kell arról, hogy megismerkedjenek az építőipari kivitelezési szavatosságra vonatkozó szabályokkal. Szakmunkás-utánpótlásuk biztosításáról saját munkásaik képzéséről a megfelelő szakmunkásképzőintézetekkel együttműködve gondoskodjanak. A mezőgazdasági termeléshez szorosan nem kapcsolódó ipari tevékenységet elsősorban ott indokolt fejleszteni, ahol a szabad munkaerő rendszeres foglalkoztatása helyben a mezőgazdasági üzemen belül egyéb módon nem oldható meg. Ezeknek a területeknek a fejlesztését regionálisan, elsősorban ipari nagyüzemekkel kooperálva, kis- és egyes középüzemek kihelyezésével, telephelyek létesítésével, általában az ipar hathatós támogatásával célszerű megoldani. A mezőgazdasági üzemek telephelyükön kívül végzett ipari jellegű tevékenységét, az építőipari tevékenység kivételével — a már vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítésére is figyelemmel — 1970. január 1-ig meg kell szüntetni. A kormány elrendelte, hogy az engedélyeket folyamatosan vonják vissza. Állami vállalatok és intézmények termelőszövetkezeti tagot és alkalmazottat telepi helyükön sem munkaerőátengedéssel (munkaerőkooperáció), sem bérmunkával folyamatosan nem foglalkoztathatnak. Az ilyen jellegű foglalkoztatást és a mezőgazdasági üzemmel kötött szerződést a vállalat és az intézmény 1969. szeptember 1-ig köteles megszüntetni. Felül kell vizsgálni a fővárosi termelőszövetkezetekben tevékenységi körük méreteit és arányait. Ahol nem a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó munkáit teszik ki a termelési érték nagyobb részét, korlátozni kell ezt a tevékenységet. A közvetlen értékesítő és feldolgozó tevékenységek közül elsősorban a vidéki tej-, tejtermék- és kenyérellátást célszerű előnyben részesíteni. Külön figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági üzemekben a bérezésre, a munkaidőre, a kooperációra, a bérmunkára, a munkavédelemre és a büntetlen előéletre vonatkozó érvényes jogszabályok betartásának ellenőrzésére. Biztosítani kell, hogy a termezzőszövetkezeti alapszabályokban és az érvényes bérügyi rendelkezésekben meghatározott béreken és juttatásokon felül semmiféle címen bért vagy juttatást ne fizessenek. A kormány felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és az OKISZ elnökét, hogy állásfoglalásukkal, hatékonyabb ellenőrzéssel segítsék e határozat végrehajtását. (MTI) A Minisztertanács határozata alapján. Szabályozzák a tsz-ek melléküzemági tevékenységét Tudománypolitikai bizottságot hoznak létre Együttes erővel örömmel újságolta a minap a vásárhelyi Május 1 Tsz elnöke, hogy egy gépjavító közös vállalkozást hoztak létre a székkutasi Új Élet Tsz-szel. „Már régebben is összedolgoztunk a szomszédokkal — mondotta —, de most alapszabályban rögzítettük az együttműködést. Mindkét szövetkezet, de elsősorban mi, a gyengébbek nyerünk az ügyleten.” Újabban mind több ilyen kooperáció születik megyénkben. A gazdaságok felismerték, hogy nagy lehetőségek rejlenek a termelési együttműködésben, a pénzügyi, anyagi erők közös felhasználásban. A gazdálkodás gyors ütemű fejlesztése ugyanis nagy beruházásokat igényel és egyegy szövetkezet, a maga erejéből csak ritkán tud megbirkózni a több milliós, sőt több tízmilliós befektetésekkel. Két vagy három hasonló profilú gazdaság viszont minden nagyobb megterhelés nélkül megépíthet egy állattenyésztési kombinátot, gyümölcsfeldolgozót, hűtőtárolót vagy éppen körzeti gépjavító centrumot. A gazdaságirányítás reformjából eredő agrár- és hitelpolitika adott nagy lökést a termelési erők koncentrálásához. Az állattenyésztés fejlesztésének a lehetőségét szinte tálcán tette a kormány a gazdaságok elé azzal, hogy 70 százalékos ártámogatást szavazott meg a nagyüzemi szarvasmarha-, sertéstelepek létesítéséhez. A hitelpolitika szigorú szabályok szerint viszont bizonyos mértékű saját erőt is fel kell mutatni a beruházásokhoz, mert csak akkor lehet számítani bankkölcsönre,s ártámogatásra. Több gazdaságnak kellett tehát társulni, hogy meglegyen az induláshoz szükséges saját erő és a nagyon kedvező, 70 százalékos beruházási dotáció. A szövetkezetek nem is késlekedtek az együttműködés megszervezésével, mert amint ismeretes Fábiánsebestyénen 20 ezres, a makói vásárhelyi TESZÖV területén összesen 48 ezres évi termelési kapacitású sertéskombinátok épülnek. De ugyanilyen szövetkezeti összefogással készül Csanyteleken üvegház, a szegedi járásban több hűtőtároló és sok egyéb szolgáltató, feldolgozó melléküzem. Nehéz pontosan körülhatárolni a termelési erők koncentrálásának a változatait, de az alapvető együttműködést a társ-termelőszövetkezetek kooperációja jelenti. A vállalkozásokhoz, vagy beruházásokhoz szükséges anyagiakat az illető tsz-ek helyzetükhöz mérten adják össze és a jövedelemből is eszerint részesednek. Végeredményben minden társulás a közös részesedés növelésére és a tagság rendszeres foglalkoztatására alakul, de van a termelési együttműködésnek népgazdasági jelentősége is. A közös hizlalókból, üvegházakból, hűtőtárolókból kikerülő árucikkek az ország exportját növelik és a devizát a népgazdaság és ezen belül a szövetkezeti termelés továbbfejlesztésére lehet felhasználni. Nagy jövő rejlik, főleg a helyi ellátás javítására a termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek gazdasági társulásaiban is. Ezen a téren még gyerekcipőben jár az együttműködés, de éppen a MESZÖV választmányának legutóbbi ülésén hangzott el, hogy sürgetni kell a két szövetkezeti szektor széles körű kapcsolatának a kiépítését. Szerződéses megállapodásokkal, jó szervezéssel el lehet érni, hogy a nagy zöldségtermelő szövetkezetek túrajáratokat indítsanak az ellátatlan községekbe, s a fogyasztási szövetkezetek boltjaiban értékesítsék terményeiket. Több helyen már üzemel is a fogyasztási, illetve a termelőszövetkezet közös zöldség-, gyümölcsárudája. Algyőn termelési, feldolgozási és értékesítési megállapodás is létrejött a két szövetkezeti szektor között. Kialakulóban van az együttműködés a tsz-ek és a különböző felvásárló, feldolgozó vállalatok között is. Az állami pincegazdaság, a MÉK, több szegedi vállalat, sőt kisz beruházási, termékfeldolgozási vagy éppen bérfuvarozási megállapodást kötött az együttműködésben érdekelt szövetkezetekkel. Nincs akadálya az állami gazdaságok és a szövetkezetek kooperációjának sem, ami néhol már ki is alakult. A Gorzsai Állami Gazdaság például a szikáncsi Vörös Csillag Tsz-szel áll szoros termelési kapcsolatban. Elképzelhető például, hogy egy nagy pillangós területtel rendelkező állami gazdaság és több környékbeli szövetkezet közösen épít fel egy forrólevegős lucerna szárítót. A közös vállalkozásokat létesítő szövetkezetek minden téren megtartják szervezeti önállóságukat, de előfordul olyan is, hogy éppen a termelési együttműködés során ismerik fel az egyesülés előnyeit. Ez történt például Apátfalván. Az anyagi erők koncentrálásának viszont nem ez az elsődleges célja, hanem a termelés fejlesztése, a gazdálkodás bővítése, korszerűsítése. TÓTH JÓZSEF "mi lőném a nagyvilágban ? CEAUSESCU FOGADTA KATONAI KÜLDÖTTSÉGÜNKET • MA HIVATALBA LÉP AZ NSZK ÚJ ELNÖKE • MEGHALT CSŐMBE A ROBBANÁS TEL AVIVBAN Részletes hírszolgálatunk a 2. oldalon Tanácsi feBasiast less a népizérészörűs lebonyolítása Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előterjesztésére törvényerejű rendeletet alkotott népszámlálás tartásáról jövőben. A törvényerejű rendelet kimondja: Magyarország területén az 1969. december 31. és az 1970. január 1 közötti éjféli állapot alapulvételével általános népszámlálást kell tartani. A népszámlálással egyidejűleg össze kell írni a lakásokat és az intézeti háztartásokat (kórházakat, munkásszállásokat, diákotthonokat, stb.), a lakóházakat, az intézeti és egyéb lakott épületeket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatgyűjtés a tanácsok végrehajtó bizottságainak feladata. Az e munkában résztvevőket tennivalóik ellátásában hivatalos személyeknek kell tekinteni. Az adatgyűjtés szakmai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően, a kívánt határidőben megadni. Az Elnöki Tanács elrendelte, Mátészalka várossá alakítását, továbbá a csengeri,a szentgotthárdi és a vasvári járás megszüntetését. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban levő ügyeket tárgyalt (MTI)