Csongrád Megyei Hírlap, 1969. július (14. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

Július elseje volt a határidő, de most sem indíthat a Tejüzem — Nem bővül a megyei választék — Viták, perök, kötbérek lehetősége is kihasználatlan 110 millió A próbaüzemeltetés első határideje 1968. augusztusa volt az új, szegedi Tejüzem­ben. Legutóbb arról adtunk hírt lapunk­ban március közepén, hogy ez év július elsején végre kezdenek. Most azt kell je­lentenünk, hogy újabb határidő-módosítás kellett: szeptember elsejére szólnak az ígéretek. Nehéz hinni bennük. A gyárban ko­rántsem folynak olyan intenzitással a sze­relési munkák, hogy reálisnak tűnjék ez az új határidő. Két német szerelő dolgo­zik mindössze a nagy csarnokban a gyö­nyörű, új gépek körül. Egyenként bekötet­­len kábelek, össze nem illesztett csövek mindenütt. Szomorú látvány így ez a szép, új üzem, ez a hatalmas, több mint 110 milliós beruházás. Az elcsúszások még 1967-ben kezdődtek az építőipar hibájából, ők pótolták ugyan, amivel elmaradtak, és határidőre végez­tek, de miattuk nem tudtak időben belép­ni az alvállalkozók. Ezen a tavaszon kábelhiány miatt akadt meg a gépek szerelése. Prémiumot tűztek ki annak, aki beszerzi a hiányzó mennyi­séget. Furcsa okoskodás ez: inkább talán súlyos büntetés kellett volna annak, aki­nek a hibájából nem szerezték be időben és tervszerűen a szükséges mennyiséget. Hiszen nem belföldi hiánycikk,­­ im­portanyag ez a fajta kábel. Az ÉLTERV és az ÉLGÉP — élelmi­­szeripari tervező, illetve gépszerelő válla­latok — a hibás. Mivel az utóbbi nem végzi a kazánház és egyéb részlegek hát­­ravető szerelési munkáit, s az első is le­vonult már egyszer, de még jönnie kellene, s nem végezhetik el az építőipari hiá­nyosságok pótlását sem. A Csongrád me­gyei Állami Építőipari Vállalat nem akar többször felvonulni, egyszerre akar elin­tézni mindent. Ezért halasztott már két határidőt: április 30-át és június 30-at. Várhatnak az olajtárolóban a beépítésre a kazánok. Utak még mindig nem vezetnek az épü­lethez. A Víz- és Csatornamű csak akkor kezdett a dolgához, amikor már a gépek nagy része is benn volt. A feltárt föld mi­att egész télen nem lehetett megközelíteni a gyárat, most is nehéz. Az alvállalkozója, a Csongrád megyei Állami Építőipari Vál­lalat, csigalassan halad most is. Pörök és viták, persze, bőven vannak. Mindenki igyekszik menekülni a súlyos kötbérektől. Lesz, akinek sikerül is. Még­is mindenki ráfizet, hiszen a hatalmas beruházás, ha egy éve termelhetne már, sokat visszatérített volna a ráfordított költségekből. Ráfizet Csongrád megye is. A tejellátás addig nem javul, nem változik lényege­sen — bár meg kell mondani, a Tejüzem derekasan állja a helyét sivár körülmé­nyek között is, bajok nincsenek — amíg az új üzem dolgozni nem kezd. Addig hiába várunk palackos tejre újabb városokban, hiába a joghurtra, kefirre, kakaóra, egyéb szívesen remélt újdonságokra. CSONTOS MAGDA Isillamt­íz fényében Hír: Csongrád­on, a nádüzem telepén tárolt egyik nádkúp meggyulladt az oda lesújtó vil­lámcsapástól. Le­égett három hazal nád. A kár 82 ezer 400 forint Meg­mentettek 150 ezer forint értékű ná­dat. A tűz jelzése után a városi ön­kéntes tűzoltók azonnal a hely­színre siettek, és hozzákezdtek az oltáshoz. Tíz perc múlva szivattyú­juk törés miatt üzemképtelenné vált. Riasztották a szentesi, a kiskun­félegyházi, a hód­mezővásárhelyi és a kisteleki tűzoltó­kat is. A mentés­ben és a tűz oltá­sában 21 állami, 45 önkéntes tűz­oltó, valamint 110 katona vett részt. A csongrádi villámtűz 176 arcot világított meg, s egyet — a csongrádi telefonközpontosét — elsápasztotta, de valamennyijüket gyors cselekvésre, küzdelemre kész­tette. Emlékeztetőül és tanulságul világítsunk meg négy arcot, pergessük le újból, ami velük történt. Hajdú István telepvezető a gazdasági udvarban be­szélgetett Oláh Sándor fogatossal. Hirtelen fellángolt a nád. Rohant a telefonhoz, reszketett a lába, hangja, s ar­ra gondolt, hogy itt minden leéghet, ha gyorsan nem jön segítség. . — Félt vagy csak ideges lett? — Én arra gondoltam, hogy meg kell menteni a 100 ezer kéve­nádat, az üzemépületet, mindent. Amikor nem kapcsolták Szentest, akkor nagyon ingerült lettem, kiabál­tam . . Nem akarattal. Szörnyű látvány volt. Zuhogott az eső, fújt a szél, s hihetetlenül gyorsan terjedt a tűz. "— Ki volt első segítője? — Oláh Sándor fogatos, aki a nyomástól a földre került, amikor a villám felgyújtotta a nádat, de aztán gyorsan a mentéshez látott... , Varga Ferencné, a Csongrádi 1-es postahivatal te­lefonközpontjában teljesített szolgálatot, amikor a szen­tesi állami tűzoltókat riasztani akarták? _ Miért próbált Szentessel kapcsolatot teremteni, hi­szen villámláskor életveszélyes a távbeszélő-központban dolgozni? _ Tudom, de én mégsem féltem, mert itt nem volt erős villámlás, bár szikrázott, kattogott a központ... Egy kicsit ingerült volt az az ember, aki jelentette a tüzet, de megértettem felindulását. Amikor Szentest nem tudtam behozni, akkor a csongrádi Rendőrkapitánysághoz for­dultam segítségért. . . Nem nagy dolog ez, megtette vol­na bármelyik kollégám ... Hiszen pusztított a tűz ... K­i­s­s László, a csongrádi önkéntes tűzoltótestület parancsnoka 16 óra 1 perckor értesült a tűzről. — Mi volt első teendője. — Megnyomtam a riasztócsengőt, öten voltunk bent és jött segíteni a nyugdíjban levő­ Szálkai elvtárs is. Gyorsan a helyszínre értünk és dolgoztunk... — Mi történt 10 perc múlva? — Eltört a szivattyú kardánkeresztje. Gyártási hiba miatt. Jött a segítség, megérkeztek a szentesiek, a bútor­gyári önkéntesek és a többiek . .. Tartalékszerrel mi is be­avatkoztunk. Összesen 17 sugárral dolgoztunk. Ilyen nagy tűz mostanában nem volt Csongrádon! Greskovics Imre és társai a bútorgyárban 16 óra 45 pereskor értesültek csak a tűzről. Gyorsan riasztották a bent levő gyári önkéntes tűzoltókat. Egy-két percen belül a helyszínen is lehettek volna, ha ... — Ha a gyárban levő tíz. Örhegyi Gyula hódmező­vásárhelyi — Kinizsi utca 17. sz. alatti — lakos piros szí­nű Moszkvics gépkocsijával kivisz bennünket. De ő meg­tagadta a segítséget és elrobogott. Ez nagyon felhábo­rított bennünket, s reméljük, nem marad büntetlenül tette! — Mennyivel értek később ki? — Tíz perccel, de tűzoltásban ez nagy idő! összesen négy órát dolgoztunk, megfeszítve, míg lassan a tűz le­lohadt. Az eső is segített. Nagyon eláztunk. Bizony ne­héz volt elbánni a tűzzel, mert fújt a szél, vitte az égő nádat... A villámtűz fényénél nem tudom gondolt-e arra va­laki, hogy mennyivel kevesebb kár keletkezett volna, ha minden összehangoltabban, jobb körülmények között állt volna rendelkezésre a tűz eloltásához? A kár így: több mint 30 ezer forint. BÁLINT GYULA Hajdú István, Varga Ferencné, Kiss László és Greskovics Imre — négyen azok közül, akik közreműködtek a villámtűz eloltá­sában. (Fotó: Bálint Gy.) Vöröskatonák találkozója Makón A Tanácsköz­­rsaság 50. év­­rdulója alkál­iból baráti ta­­lkozóra jöttek szó az egykori vöröskatonák gnap délelőtt skán a városi pártbizottság nagytermében m­integy 70-en. A tálkozón Oláh Khály alezredes­­vözölte a meg­­lenteket, s át­­sújtotta nekik 1919—1969 cím­ű kiadványt, mely a Tanács­köztársaság je­lentősebb esemé­nyeit örökíti meg. Ugyanek­kor a résztvevők átvették és meg­hallgatták a Honvédelmi Mi­nisztérium által készített hangle­mezt is, mely a Tanácsköztársaság egykori dalait tartalmazza. A veterán találko­zón a városi pártbizottság ne­vében Haluszka Ádám, a városi tanács nevében pedig dr. Forgó István üdvözölte a megjelenteket. Felszólalt Dohai István nyugdíjas, volt századpa­rancsnok is. A hivatalos aktusok után az egykori vöröskatonák, akik 50 évvel ez­előtt mint bajtár­sak harcoltak együtt, hosszasan elbeszélgettek a régi eseményekről a még mindig frissen ható él­ményekről. K. Szabó Mihály eg­ykori vöröskatona átveszi Oláh Mihály alezredestől a minisztérium ajándé­kát. (Fotó: Böde Sándor) KEDD, I960. JŰLIUS 1. Szükség van a testületi munka fejlesztésére Ülésezett a szentesi járási tanács Tegnap délelőtt Csorba György vb-elnök megnyitójá­val kezdődött a szentesi já­rási tanács ülése. Az elnök­ségben foglalt helyet Kurucz Márton, a járási pártbizott­ság első titkára, országgyűlé­si képviselő, dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb titkára, dr. Patzkó Zoltán, a járásbí­róság elnöke, Balogh Imre, a NEB járási elnöke. A tanács Keresztes Imre vb-elnökhe­­lyettes előterjesztésére elfo­gadta a napirendi pontokat: 1. A járási tanács elmúlt két évben végzett munkájának értékelése. 2. Tájékoztató a járásbíróság tevékenységéről. 3. A NEB második félévi munkaprogramja. A korábbi határozatok vég­rehajtásáról szóló jelentés el­fogadása után Csorba György, az első napirendi pont előadója kiegészítésül elmondotta, hogy a beszámo­lót a megyei tanács is meg­tárgyalja a közeljövőben. Ép­pen ezért van szükség arra, hogy most a tanács is kife­jezze állásfoglalását egyrészt a tapasztalatok összegezése, másrészt a feladatok megha­tározása céljából. A beszámolóhoz kapcsoló­dó vitában legelőször Pálus János emelkedett szólásra. A választópolgárok nevében ja­vasolta, hogy az állam job­ban segítse anyagilag a ne­héz körülmények között élő idős, és magányos embere­ket. Szólt a hús- és a mészel­­látás problémáiról és kifej­tette: amikor nem az objek­tív akadály, hanem a szerve­zetlenség idéz elő zavart az áruforgalomban, akkor — a lakosság érdekében — szigo­rúan vonják kérdőre a ke­reskedelmi és a felvásárlási vállalatok felelőseit. Hevesi Lajosné bejelentette, hogy hamarosan elkészül Mind­szenten az ottani vegyesipari kisz szolgáltatóháza. A la­kosság örömmel fogadná an­nak a tervnek a megvalósu­lását, hogy a sütőipari és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat közös üzletet nyit Mindszenten. Kurucz Márton felhívta a figyelmet arra, hogy az álta­lános előrehaladáson belül a járás kommunális fejlődése, a kereskedelmi hálózat szín­vonala lemaradt a megye többi járásához képest. Mind­erre gondolniuk kell az ille­tékes szerveknek a távlati tervek kidolgozásakor. Bella László a nagyobb községek önállóságának kérdéseit, a la­kossági igények növekedését elemezte, majd hasonló dol­gokban nyilatkozott a kisebb községek nevében Hlavács Pál. Dr. Bozó Sándor sokolda­lúan értékelte a beszámolót és a járási tanács, valamint a végrehajtó bizottság munká­jának lehetőségeit. Szükség van a testületi munka, az ál­lami élet demokratizmusának fejlesztésére. Ebből a szem­pontból komolyan mérlegelni kell az állandó bizottságok működését és javaslattevő, véleményező szerepét. A községekben az eddiginél jobb eredményekhez, vezet a helyi erők koncentrálása, a lakosságot érintő ügyek gyor­sabb és érdemlegesebb elin­tézése. A járási tanács az el­következendő időben mérőb­ben tűzhetné napirendre a szociálpolitikai és egészség­­ügyi kérdéseket. Csorba György a vitát kö­vető összefoglalójában beszélt arról, hogy esetenként a CSOMITERV és a megyei beruházási vállalat a községi tanácsok fölé akar kereked­ni, ez pedig zavarja a testü­leti munkát. A húsellátás megjavítása követeli, hogy egészségügyileg kifogástalan juhvágó helyeket alakítsanak ki. A tanácsülés további ré­szében dr. Patzkó Zoltán tá­jékoztatót adott a járásbí­róság munkájáról. Hangsú­lyozta, hogy a bíróság ellát­ja feladatait a fontos új jog­szabályok érvényesítésében, valamint a büntető és a pol­gári ítélkezésben. A járás te­rületén nem csökken a há­zassági bontóperek száma. Végül kiemelte a népi ülnö­kök rendkívül hasznos és eredményes működését, kér­ve a tanácsot arra, hogy ezt jegyzőkönyvileg ismerjék el. A tanács az indítványt elfo­gadta. A népi ellenőrzési bizott­ság járási elnöke, Balogh Im­re javaslatot terjesztett be két új népi ellenőr személyé­nek az elfogadására, amit a tanács jóváhagyott. Ezután a NEB két új tagja Kapcsos Tamás (Szentes), Hornyik­ Sándor (Csongrád) letette az esküt. A tanácsülés dr. Bába Imre vb-titkár két előter­jesztésével, illetve annak el-­­­fogadásával zárult. SZABÓ RÓBERT I HÍRLAP A SZOT elnöksége megállapította: A piaci érak emelkedése növelte a megélhetési költségeket tapasztalatait és a piaci árak alakulását is. Megállapítot­ta, hogy az év első négy-öt hónapjában a zöldség- és gyümölcsellátás, illetve az áralakulás kedvezőtlenebb volt, mint az előző év ha­sonló időszakában. A zöld­ség-gyümölcs árukészletek ez év elején kisebbek voltak és a szabadpiaci felhozatal is általában alatta maradt a ta­valyinak. A megnövekedett keresletet csak részben tud­ták kielégíteni. A piaci árak emelkedése növelte a megél­hetési költségeket. Az elnökség véleménye sze­rint a piaci viszonyok és a gazdasági ösztönzők hatását a zöldség-gyümölcs ellátásban is indokolt lenne megvizsgál­ni, mert a szocialista szektor, például a földmí­vesszövetke­­zetek és a tsz-ek befolyásoló hatása az ellátásra és az árakra még nem érvényesül kielégítően. Az elnökség megvitatta és jóváhagyta a kollektív szer­ződések érvényesülésének gyakorlati tapasztalatairól szóló előterjesztést. A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. Megvitatta a szakmunkásképzésről szóló törvénytervezetet, majd meg­tárgyalta a negyedik ötéves terv kulturális fejlesztési cél­jairól szóló előterjesztést. Az elnökség megvizsgálta a zöldség- és gyümölcsellátás 3

Next