Csongrád Megyei Hírlap, 1969. augusztus (14. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-05 / 179. szám

Budapest fényei Budapest fényeiről me­sélve, a fénybeöltöztetés programjáról szólva e régi dal soraival kell kezdenünk a kérdést: „Látta-e már Bu­dapestet éjjel?” A válasz egy másik kérdés lesz: „de mikor?” Mert büszkék va­gyunk — és lehetünk is a fényárban úszó szép főváro­sunkra. Időnként a külföl­diek is a Duna-parti metro­poliszt a „Duna csillogó ki­rálynőjének” nevezik. Csak­hogy: Időnként. Nemcsak a városok növe­kedésében, szépülésében tart a soha meg nem álló fejlő­dés, verseny, hanem a­ fé­nyességében is. Volt amikor Budapest a legjobban kivi­lágított, tündöklő város volt. De volt olyan időszaka is Pestnek, amikor csak „pislákolt a mécses”. Ma már a főváros közvilágítás statisztikája 142 986 fény­forrást jegyez fel. Sok? Ha a krónikás emlékeztet arra, hogy százegynéhány esz­tendővel ezelőtt, amikor először gyulladtak fel Pest utcáin a karcsú, vasoszlo­pok üvegkalitkáiban a gáz lepkelángjai, akkor öröm­mel üdvözölte az ország ezt a nagy kivilágítást. Nem csoda, hisz előtte nem is oly rég az 1840-es években esténként egy káplár ve­zetésével 12 lámpagyű­jtő járta a várost, hogy a bá­dogból készült tartókban a kanócmécsest meggyújtsa. Pedig ez micsoda haladás volt a még előtte való idők­nek! Szegény volt a Város­háza az 1800-as évek ele­jén, őrzünk egy régi követe­lést: egy pesti kereskedőnek öt szál faggyúgyertyával tar­tozott a Duna-parti város, * Budapest fényeiről szólni egy külföldi vendégünk megjegyzése indított. Egy nagy idegenforgalmi cég igazgatójától a Citadellán — kijőve, feljőve a Citadella borozóból — megkérdezték: milyen az esti Pest? •— Szép, szép — mondta —, csak egy kicsit sá­padt .. Ne önérzeteskedjü­nk, s védekezve ne soroljuk fel a valóban impozáns adatokat: 3451 kilométer hosszú a vá­ros utcai villanyvilágításá­nak hálózata, a lámpahelyek száma 78 798,­­ ebből a leg­modernebb fénycsöves test 10179 — ez mind igaz, de esti városképünk valóban „kicsit sápadt”, ezért is ha­tározta el a Budapesti Párt­bizottság és a Fővárosi Ta­nács, hogy készüljön egy „neonosítási terv”, Budapes­tet szebbé, fényesebbé kell tenni. A számok impozánsak, Budapest közvilágításával nincs is baj. De már a vá­rosi világítás, a megvilágí­tás már világszerte túlnőtt a „csak” technikai felada­ton. Világítani, megvilágíta­ni már nemcsak annyit je­lent, hogy az épület rendel­tetéséből adódó funkciók elvégzéséhez szükséges fényt megadni, hanem már a fény, a megvilágítás sajá­tos mondanivalóval is ren­delkezik. Ma már a világí­tás művészetéről, fényművé­szetéről beszélnek a város­tervezők, építőművészek. Es­te, éjszaka olyan elemek kaphatnak hangsúlyt, olyan motívumok színezhe­tik a látványt, amelyek nappal talán fel sem tűnnek. A folyóparti városok — és ez különösen vonatkozik ránk — esti képében pél­dául a víztükör csillogása, a folyóparti épületek, épü­letsorok visszatükröződése mindig erőteljes hatással van a szemlélőre. Az éjjeli városképi kompozícióban nagy jelentőséget tulajdoní­tanak annak, hogy a város­ba érkezők első benyomásai a lehető legkedvezőbbek le­gyenek. Épp ezért a nagy budapesti neonosítási prog­ram egyik kulcspontja: a pályaudvarra érkező vendé­get megfelelő látvány, vá­roskép fogadja. Milyen ez a „fényprog­ram” és hol tartunk már a megvalósításában? A Fővá­rosi Neon Vállalat elkészí­tett tervét a felettes szervek jóváhagyták. Budapesten a neonosítás — igen lassan — 49-ben kezdődött. Az első nagyobb arányú munkák azonban a főváros sortata­rozásával, az 58—60-as évek­ben indult meg. Ezt hív­juk az „első hullám”-nak. Ma már körülbelül 8—10 ezer neon berendezés­t tarta­nak számon.• Most következik a máso­dik hullám. A programban pedig az első szakasz, az első ütem, amely 1970. már­cius 30-ig tart. Mi épül meg addig, milyen lesz ak­kor Budapest éjszaka? Először is a Duna-part! A Belgrád-rakpart, a Fel­­szabadulás tér, a Kossuth Lajos utca megvilágítása. A Kossuth Lajos utcán nagy kiugró berendezéseket épí­tenek majd. A Szabadság­­híd és az Erzsébet-híd közti Duna-parti szakaszon, vagyis a Belgrád-rakparton 15 da­rab nagy, színes berende­zést szerelnek fel. A Már­cius 15. téren két nagy berendezés lesz, így halad majd tovább ez a fényten­gely a Kossuth Lajos utcán át a Rákóczi úton tovább, egész a Keleti pályaudvarig, a Baross térig. A körúton, a November 7. téren alakí­tanak ki — ebben az első szakaszban — egy ilyen fényközpontot, gócot Az összefüggő szakaszokon kí­vül a belvárosban, a Kí­gyó utcában, a Váci utcá­ban, a Petőfi Sándor utcá­ban egy-egy berendezést építenek, de a teljes „fény­hullám” megszületésére majd csak a belváros ese­dékes rekonstrukciója után (több épület lebontásra van­­ ítélve) kerül sor. Mint már­­ az előzőekben mondtuk: igen fontos az idegen foga­dása, a pályaudvarok kör­nyéke. A neonosító szak­ember úgy mondja: a be­lépő pontok. Épp ezért már a neonosítás első szakaszá­ban a Déli pályaudvar kör­nyékének kivilágítását is megoldják. Látta-e már Budapestet éjjel? Szép most is, de még szebb, még fényesebb lesz... KOVÁCS GYÖRGY ! Pesti utca al kivilágí­tott főváros ­ . — Kopogtass — utasította Csupatit a főhadnagy. A második k­oppanásra sem érkezett bentről válasz. „Kérem, azt hiszem, a művésznő lent lesz a bárban — kockáztatta meg megjegy­zését az üzletvezető. „Nem baj ... Nyiss be!” És Csupati lenyomta a ki­lincset. Az ajtó nyikorogva engedett. Az elfüggönyözött ablakon halványan szűrődött be a szobába az utcai lám­pa fénye. Sátori felkattintotta a vil­lanyt. „Az ördögbe!” hőkölt egy fel­lépést hátra. „Mi van itt?” fordult az üzletvezetőhöz, aki hamuszürkévé vált arccal az ajtófélfának tántorgott. „Maca” — nyögte. — Kísérje le az urat az irodába — mondta egyik beosztottjának Sátori, és a másikat az alagsorban dolgozó rendőrorvosért küldte. „Oda a szállodánk jó híre” — mo­tyogta az üzletvezető és mint a ré­szeg, imbolyogva botorkált ki a rend­őr előtt a szobából. Az ágyon ha­­nyattfekvő, félig levetkőzött nő nya­kán tépett szárú masniként lógott négy nejlonharisnya szára. A nő mennyezetet bámuló üvegmerev sze­meiben még benne ült a megdermedt rémület. Dulakodást nyom sehol. Ahogy Sátori véletlenül megmozdítot­ta a paplant, a halott feje oldalt bil­lent. „Bivalyerős lehetett a tettes” — állapította meg Csupati. „A nő úgy látszik nem védekezett, míg a gyil­kos nyakára hurkolta a harisnyát... — Főnök, te érted ezt? — kérdezte Csupati. Kettesben voltak a szobában és Csupa­ti nők olyan érzése támadt, mintha titokban figyelnék őket. Kántor az ágy szélét szagolgatta, majd orrával az éjjeliszekrény ajtócs­káját bökdöste. Csupati kinyitotta és a fiókban egy vaskazettát talált. „Cso­magold be” tanácsolta a főhadnagy, és Csupati egyéb híján, zsebkendőjébe csavarta a dobozt. A megérkező rend­őrorvos véleménye szerint a halál fél, de legfeljebb egy órája csigolyatörés miatt állt be. Sátori meredten nézte a nőt, mintha szemeivel akarná életre kelteni. „Ha megszólalna, legalább egy szó erejéig" — töprengett. „Ezek a vacak nejtonharisnyák. Teljesen meg vannak tőlük szédülve a nők”. A gyil­kosságra egyetlen elfogadható ma­gyarázat lenne: féltékenység. „Félté­kenység" labdázott a gondolattal. El is fogadná, ha Kántor minden eddigi lé­pése nem az ellenkezőjét bizonyítaná. „Miért kell egy féltékenységhez a ha­táron száz veszély kockázatával át­szökni? Olyan nagy lett volna a bosz­­szúvágy?” Kántor türelmetlenül topogott az ajtó előtt. Csupati figyelmeztette Sá­torit: „Főnök, a kutya tovább akar menni". — Kérjen további erősítést — utasí­totta a helyettesét és Sátori gondolatai az ábrándozásból visszazökkentek a valóságba. Kántor az épület hátsó ke­resztfolyosóján vezette őket és a hasz­nálaton kívüli kártyaszobák mellett a földszinti bár raktárhelyiségébe nyíló keskeny csigalépcsőn igyekezett lefelé. „Ez egyre cifrább — mondta Csupati. Sátori is erre gondolt. Ez eddig úgyszólván minden lépésüknél új és új rejtvénybe ütköztek. Egyszerű határsértésnek indult ez az ügy és a megyei székhely nagy szállodájában már a második hullát találták meg. A tettes alig egy órányival járhat előt­tük és ez az időelőny ki tudja, mi minden meglepetést tartogat még szá­mukra. „Záróra, kedves vendégek, záróra!” — hallatszott be a raktárba a bár­pulttól elválasztó vastag brokát füg­gönyön. Távolabbról halkabban a kémelhárító csoport vezetőjének fel­szólítása hallatszott, ahogy az iga­zolványokat kérte. „A katonák a ru­határi kijáratnál dolgoznak”-ötlött fel Csupati fejében. „Az igazolványo­kat ... Hé, önnek is szól”. Hangzavar, lárma. A függöny előtt a bárpultnál a mixernő suttogott: „­Jenőiként, ez borzasztó. Újabban itt minden éjjel, razziáinak ... Nem tudja, mi van?” „Valami hullát találtak a hekusok az egyik szobában”. „Aha, szóval a személyzet még nem tudja, ki az áldozat. Ez jó. Nagyon jó” — gondolta elégedetten magában Sátori. — Mire várunk, főnök? — türel­metlenkedett Csupati. — Hadd ürüljön ki egy kissé a te­rem, akkor jövünk mi... (Folyt, köv.) 4 I HÍRLAP Katonaság és a javító- nevelő munka T. J.-né olvasónk fiát a bíróság egyéves javító-nevelő munkára ítélte. Az ítélet alapján munkahelyén 10 százalék­kal csökkentett munkabért kap. Olvasónk szerint fia ősszel bevonul katonának, s addig büntetését nem tölti le. Szeretné tudni, ha fia a katonai szolgálatot teljesíti, akkor a büntetés további végrehajtása alól mentesül-e? A bíróság a javító-nevelő munkát csak azzal a fiatal­korúval szemben alkalmazza, aki a bűntett elkövetésekor a 16. életévét már betöltötte. A javító-nevelő munka legrövi­debb tartama három hónap, a leghosszabb pedig másfél év. Több bűntett miatti elítélés esetén ennek ideje két év is le­het. A javító-nevelő munkában nem lehet beszámítani azt az­ időt, amely alatt a fiatalkorú elítélt nem végez munkát. A javító-nevelő munkára ítélt köteles a bíróság által meg­jelölt időt letölteni, mely alatt csökkentett munkabért kap. Nem lehet beszámítani a javító-nevelő munka tartamába azt sem, amikor az üzem termelése valamilyen ok miatt le­áll, de a szülési szabadságon és a betegállományban töltött időt sem. Az üzemi balesetből, illetve foglalkozásból szár­mazó betegség ideje azonban minden esetben beszámítható a javító-nevelő büntetés időtartamába. Ha a javító-nevelő munkára ítéltet katonai szolgálatra hívják be, a büntetés végrehajtása félbeszakad. Az egy évet meg nem haladó katonai szolgálat letelte után a büntetés végrehajtását tovább kell folytatni. Az egy évet meghaladó katonai szolgálat teljesítése azonban a javító-nevelő munka hátralevő idejének végrehajtását kizárja. Bizonyos esetek­ben, ha a javító-nevelő munkára ítélt munkakötelezettségé­­nek saját hibájából nem tesz eleget, vagy a munkafegyelmet, sértő, súlyos vétséget követ el, a bíróság a javító-nevelő munka még hátralevő idejét szabadságvesztésre változtat­hatja. Ebben az esetben kétnapi javító-nevelő munka egy­napi szabadságvesztésnek felel meg. Olvasónk fia, ha ősszel vonul be katonának, s egy évnél hosszabb ideig teljesít szolgálatot, akkor a javító-nevelő munka büntetésének hátralevő idejét nem kell letöltenie. Házasságkötés — külföldi állampolgárral B. M. olvasónk külföldi állampolgárhoz szeretne férjhez­­menni, de nem tudja pontosan, milyen engedély szükséges a házasságkötéshez. Kéri szerkesztőségünket, ismertessük, milyen engedély kell ahhoz, hogy magyar állampolgár kül­földi állampolgárral kössön házasságot, valamint azt is, ho­gyan köthető meg ez a házasság? Olvasónk kérésének szívesért teszünk eleget, annál is itt in­kább, mert hasonló kérdéssel több fiatal fordult hozzánk. Le kell szögezni elöljáróban azt, hogy a jelenlegi rendelke­zések szerint nincs szükség külön engedélyre magyar állam­polgárnak külföldi állampolgárral történő házasságához. Azonban házasságot külföldi állampolgárral csak akkor köt­het hazánkban magyar állampolgárral, ha a házasság meg­kötése céljából a magyar anyakönyvvezető előtt az illetékes külföldi állam hatósága által kiállított bizonyítvánnyal iga­zolja, hogy a házasságkötés a reá vonatkozó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba. A külföldi állampolgár ezt az igazolást hazájában az igazolás kiállítására illetékes ható­ságtól, illetve egyes esetekben a Magyarországon levő kül­képviseleti szervtől — nagykövetség, követség, konzul s­tb. — vagy az Igazságügyi Minisztériumtól szerezheti be. Jelenleg a külképviseleti szervek közül az említett iga­zolvány kiállítására a szovjet, a brit, az amerikai külképvi­seleti szervek vannak feljogosítva. Ezen államok polgára az igazolást a Budapesten levő külképviseleti szervtől is besze­rezheti. Más államok polgárai minden esetben a Budapesten levő külképviseleti szervüktől tudhatják meg, kiadják-e az igazolást számukra, vagy sem. Ha a külföldi állampolgár nem hozta magával a házas­ságkötéshez szükséges, hazája illetékes hatósága által ki­állított bizonyítványt, ezt a budapesti külképviseleti szerv­től sem tudta beszerezni, akkor még a Magyar Népköztársa­ság Igazságügyi Minisztériuma az igazolvány, bizonyítvány bemutatása alól adhat felmentést. Az Igazságügyi Miniszté­rium a felmentést csak­ akkor adja meg, ha a külföldi háza­sulandó hazájának érvényes jogszabálya ismert, s eszerint a házasságkötésnek törvényi akadálya nincs. Nem ad felmentést az Igazságügyi Minisztérium olyan külföldinek magyarországi házasságkötéshez, akinek hazája jogszabálya a külföldivel való házasságkötést engedély meg­adásától teszi függővé. A felmentés megadására irányuló ké­relmet a külföldi állampolgár közvetlenül az Igazságügyi Minisztériumba, vagy lakó-, illetve tartózkodási helyén mű­ködő anyakönyvezető útján terjesztheti elő. A kérelem be­nyújtásakor fel kell mutatni a magyar állampolgár személyi igazolványát — akivel házasságot akar kötni —, a külföldi állampolgár útlevelét és kiutazó lapját is. Ha a külföldi há­zasulandó fél korábbi házassága megszűnt, akkor a jogerős bontóítéletet, vagy volt házastársára halotti anyakönyvi ki­vonatát be kell mutatni. Abban az esetben, ha a külföldi állampolgár korábban magyar állampolgár volt, s 1956 előtt akár szabályszerű út­levéllel, akár jogellenesen hagyta el Magyarországot, a kére­lem benyújtásakor csatolnia kell saját, valamint szülei há­zassági anyakönyvi kivonatát is. DR. VÁRADI MÁRTON „Séta Budapesten”" A moszkvai rádió felkéré­sére félórás zenés összeállí­tást készítenek a Magyar Rá­dió munkatársai. A műsort augusztus 20-án, Alkotmá­nys­ank 20. születésnapján su­gározza majd a moszkvai adó Zenés „Séta Budapesten” címmel Az ünnepi alkalomra készülő műsorban megismer­kedhetnek majd a szovjet hallgatók fővárosunk számos nevezetességével, így a töb­bi között az Országházzal, a Citadellával és a Margitszi­gettel KEDD, 19«?. AUGUSZTUS #.

Next