Csongrád Megyei Hírlap, 1969. szeptember (14. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-12 / 211. szám

Testvéri üzenet Vásárhelynek Belgorodból Odesszai vendégeink megyei körúton Tovább ismerkednek me­gyénkkel az Odessza terü­leti küldöttség tagjai. Mint már arról röviden beszámol­tunk, a delegáció tegnap­előtt Hódmezővásárhelyen járt a városi tanácsnál, va­lamint az Alföldi Porcelán­­gyárban. Ez alkalommal A. A. Dudnyik elvtárs, a kül­­döttség vezetője átadta Tö­rök József elvtársnak és Sajti Imre elvtársnak, Hód­mezővásárhely vezetőinek a dnyeszteri Belgorod város lakóinak testvéri meghívá­sát és javaslatát: létesüljön szorosabb kapcsolat a két helység között. Vásárhely vezetői a meghívást elfo­gadták. Tegnap délelőtt szovjet vendégeink a megyeházára látogattak, ahol Rózsa Ist­ván elvtárs, a megyei párt­­bizottság titkára és Török Délutáni programjában el­sőként Sövényházára utazott az Odessza megyei delegá­ció. A. A. Dudnyik elvtárs, G. N. Makovenko elvtársnő, A. V. Kuznyecov elvtárs, M. K. Szimonyenko elvtárs, A. V. Prihodko elvtárs Török László elvtárs kíséretében tisztelgő látogatást tettek az­­Árpád-emlékműnél és rövid ismertetőt hallgattak meg a rr magyarság történetéről, a honfoglalásról. Innét a vén­László elvtárs, a megyei ta­nács vb elnöke köszöntötte őket. Megbeszélésre került sor a tanácsszékház vb-ter­­mében, amelyen a megyei tanács vb vezetői, osztály­­vezetői is részt vettek. Tö­rök László elvtárs tájékoz­tatta a szovjet vendégeket megyénk életéről, a taná­csok helyzetéről, munkájá­ról, majd a delegáció meg­tekintette a tanács székhá­zát. A szívélyes légkörben eltöltött néhány órai tartóz­kodás után a vendégek me­gyei körutazásra indultak. Útvonaluk első állomása: Sövényháza, az Árpád-em­lékmű megtekintése. Ezt kö­vetően Csongrádra, majd Szentesen át Mindszentre utaztak, ahol a Tiszavirág Tsz vezetőinek meghívásá­ra a közösség életével is­merkedtek. Végek útja Csongrádra veze­tett. A tiszai halászok rohamo­san iparosodó hazájában nagy szeretettel fogadták a szovjet nép képviselőit. A csongrádi ifjúság nevében kisdobosok üdvözölték őket virágcsokrokkal a város ha­tárában. Ezután Góg Mi­hály elvtárs, a városi párt­­bizottság titkára és Sztanko­­vics István elvtárs, a városi tanács vb titkára vezetésé­vel városnéző autóutazás kö­vetkezett, amelynek során a vendégek megismerték Csongrád múltját és jelenét, a nép megváltozott életét. Megtekintették a fejlődő új ipartelepet, a Belvárost, gyö­nyörködtek a Körös-toroki táj szépségében és elismerés­sel szóltak arról a nagy fej­lődésről, amely a felszaba­dulás óta eltelt negyedszá­zadban itt, ebben a Tisza­­parti kisvárosban is meg­győzően bizonyítja­ a szocia­lizmus életerejét. A város vezetői végül meghívták az odesszai ven­dégeket, kóstolják meg a csongrádi kadarkát meg a rétest a Tisza Tsz Csuka­csárdájában. Rövid ideig tartott a pi­henő a csárdában. Elbúcsú­zott a küldöttség, amelynek nevében A. A. Dudnyik elv­társ meleg szavakkal kö­szönte meg a vendéglátást. Hasonlóan szívélyes lég­körben folytatódott a kül­döttség tagjainak ismerke­dése megyénkkel Szentesen is. A Tisza-hídfőnél a Petőfi utcai általános iskola úttö­rőinek csoportja kedveske­dett a régvárt látogatóknak szívélyes, orosz nyelvű kö­szöntővel és szentesi szeg­fűcsokrokkal. Majd Labádi Sándor elvtárs, a városi pártbizottság titkára tolmá­csolta a szentesiek üdvözle­tét: Érezzék otthon magukat Odessza megye népének kül­dését! A városi tanácsot dr. Kocsis Ferenc vb-elnökhe­lyettes elvtárs, a magyar— szovjet barátság nagy szen­tesi táborát pedig Pusztai Jánosné elvtárs­, az MSZBT városi titkára kép­viselte. Szentesi útjuk során ven­dégeink először a megyei kórház igazgatófőorvosa, dr. Bácskai Jenő elvtárs meghí­vásának tettek eleget. Rö­vid sétát tettek a kórház szép parkjában, előzőleg pe­dig megbeszélés zajlott le az egészségügyi intézmény éle­téről, tevékenységéről. A szovjet küldöttség vezetője behatóan érdeklődött a kór­ház rendeltetéséről, ered­ményeiről, eljárásairól. Kö­zölte, hogy a szovjet gyó­gyászatban is használnak magyar gyógyszereket. El­­ismereően nyilatkozott A. A. Dudnyik elvtárs, amikor dr. Bácskai Jenő kijelentette, hogy a megelőzést tartják egyik legalapvetőbb felada­tuknak és igen szép ered­ményeket értek el. Javasol­ta a vendég, hogy közösen teremtsenek lehetőséget a magyar és a szovjet, a szen­tesi és az odesszai orvosok a tapasztalatcserére. Meg­hívta dr. Bácskai Jenőt, lá­togasson el mielőbb Odesz­­szába. A nap hátralevő részé­ben szovjet vendégeink a szentesi termálfürdőben, majd rövid városi körutazás után a mindszenti Tiszavi­rág Tsz-ben tettek látoga­tást. Este visszaérkeztek Sze­gedre. Körutazás Csongrád megyében Szovjet vendégeink az Alföldi Porcelángyárban. A képen Jobbról: Török József, a vásárhelyi pártbizottság első titkára, középen A. A. Dudnyik, a delegáció vezetője, balszélen Higi László, a gyár igazgatója Elek Sándorné (balról) és Zsoldos Mária edénymintázók munkáját nézik Megbeszélés a megyeháza vb termében. Török László tájékozta­tója. Mellette balról A. A. Dudnyik, jobbról Rózsa István (Fotó: Kaczúr István) Szabálysértők és bírságok Egyes emberek szeretnek kibújni a kötelezettségek alól, igyekeznek „megkerülni” a rendelkezéseket, a jog­szabályok előírásait. Ilyen módon próbálkoznak ember­társaikkal szemben előnyhöz jutni, valamivel többet meg­szerezni a közösség javaiból. Furfangtól kezdve a ha­nyagságig sokféle oka lehet egy-egy esetnek, mely azután szabálysértési üggyé válik. E fogalom — szabálysértés — azt fejezi ki, hogy ki­sebb jogsértésről van szó, amelyet azonban a társada­lom íratlan és írott erkölcsi elvei alapján meg kell to­rolni. A szabálysértő bírságot fizet, s bizonyára az eljá­rás során arra a következtetésre, ésszerű gondolatra jut: jobb megtartani a rendelkezéseket! A törvényesség fokozottabb betartására való nevelés és szükség szerint a kisebb jogsértéseket elkövetők fe­lelősségre vonása — ez az új szabálysértési törvényünk alapgondolata, melyet a múlt év tavaszán fogadott el és emelt törvényerőre országgyűlésünk. S ahhoz, hogy a ne­velés és a felelősségre vonás eszközévé lehessen a sza­bálysértési eljárás, a feltételek is adottak. Októberben lesz egy éve, hogy 38 féle ügyben községi hatáskörben járnak el. S azokat az ügyeket, melyekből látszik, hogy különösen nagy a társadalmi veszélyessége az elkövetett cselekménynek — például a társadalmi tu­lajdon meglopása —, és a kiróható bírság is nagyobb összegben várható, az ügyet bizottság tárgyalja. Még a városainkban is szinte mindenki ismer mindenkit, a köz­ségekben ez azonban természetszerű. Az emberek jól is­merik egymás családi viszonyait, életkörülményeit, em­beri magatartását, s bizonyosan nem valami felemelő ér­zés ott állni a törvényt megtestesítő, egyben éppen a barát vagy az ismerős előtt és válaszolni olyan kérdés­re is: „Miért tetted?...” Azzal, hogy a községek hatás­kört kaptak­­a szabálysértési ügyekben is, azzal, hogy hely­ben vonják felelősségre a mulasztókat, azzal, hogy egy-egy község tiszteletreméltó állampolgárai foglalnak állást a szabálysértés körülményeinek tisztázásában, a vétkesség súlyosságának megítélésében, a bírság mértékének kisza­básánál — a szabálysértési eljárás a törvények, rendel­kezések tiszteletben tartására készteti az állampolgáro­kat. Mivel minden ember különböző, minden szabálysér­tési ügy is egyedi eset. Ebből következően nehéz lenne ál­talános következtetésekre jutni a statisztikai adatokból. Csupán feltételezni lehet. A következőről van szó: a múlt évben meghaladta a négyezer-százat a tanácsok sza­bálysértési hatóságai által elintézett ügyek száma. Az idén viszont a fél év alatt az ügyforgalom nem érte el az ezernyolcszázat sem. Lehet, hogy a feljelentők száma csökkent csupán, lehet, hogy még nem mindenki ismeri el, hogy a községi szabálysértési hatóságok kellő tekin­téllyel és szigorral tudnak eljárni az ügyekben, de talán az is lehet, hogy máris kezdenek mutatkozni a helybeni eljárások visszatartó hatásai? A községek hatásköre pedig tovább bővül; ez év ok­tóberétől a nagyközségek nem csupán a már említett 33 féle szabálysértési ügyben járnak el, hanem olyan ese­tekben is, amelyeket ma még a járási hatóságok intéznek! Az új szabálysértési törvény — éppen a megelőzés érdekében — lehetővé teszi, hogy a megtorlás szigorú lehessen. A szabálysértési hatóság ugyanis a pénzbírság összegét — a szabálysértés jellegétől függően — 20 fo­rintól ötezer forintig állapíthatja meg. Csak példának: az egyik községben csendháborítók kerültek a szabálysértési hatóság elé. Ki is róttak rájuk 3—3 ezer forintot. Hát ilyen nagy bűn egy kis hangoskodás, hogy ezreket kell ér­te fizetni ? — vethetné ellen valaki. Bizony, háromezer forint nem kis összeg, különösen, ha azt bírságként kell lefizetni, de már említettük, hogy minden eset egyéni, s ez alkalommal is bizonyára az eset társadalmi veszélyes­ségét súlyosnak ítélte meg a szabálysértési hatóság — elejét akarta venni a községi huligánkodásnak. A fenti példa pedig nem egyetlen. A társadalmi tu­lajdon hanyag kezelése, rongálás, mezőgazdasági károko­zás, bolti lopás stb. esetében a szabálysértési bizottsá­gok a törvény rendelkezéseinek betartása mellett meg­felelő összegű, nevelő hatású pénzbírságot alkalmaznak az elkövetőkkel szemben. Így válik gyakorlattá a szabálysértési törvény szel­leme! LANTOS ANNA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSEHORAD NEGYEI ★­I A MAGYAR SZOCIALIS­TAM­U­N­K­ÁS­PÁ­RT LAPJA | Mi történt a nagyvilágban ? Koszigin Pekingben találkozott Csou En-laj miniszterelnökkel • Washingtonban megbeszélések kezdődtek Vietnamról Továbbra is feszült a helyzet Észak-Írországban Az indiai külügyminiszter Moszkvában­­________ Részletes tudósítás a 2. oldalon Összeült az országos ifjúmunkás-parlament Csütörtökön Csepelen, a Munkásotthonban megkezd­te tanácskozásait a II. országos ifjúmunkás-parlament 300 küldötte. Az elnökségben foglalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­­zottság titkára és dr. Beckl Sándor, a SZOT titkára. Tóth Imrének, a KISZ KB osztályvezetőjének meg­nyitója után Méhes Lajos, a KISZ KB első titkára mon­dott beszédet, majd Ribánszki Róbert, a KISZ KB titká­ra tartott vitaindító referátumot. Ezt követően a delegá­tusok négy szekcióban folytatták tanácskozásukat. Kibővített ülést tartott a makói járási pártbizottság Termelőszövetkezeti elnö­kök, mezőgazdasági szakem­berek részvételével kibőví­tett ülést tartott tegnap dél­előtt az MSZMP makói já­rási bizottsága. Ezúttal a gazdasági irányítás új rend­jének makói járásbeli ta­pasztalatait, eredményeit és a javításra szoruló fogyaté­kosságait vitatták meg. A témakörből már korábban pártmunkásokból, elméleti és gyakorlati szakemberek­ből álló munkacsoport ké­szített jelentést „A közgaz­dasági ösztönzők és szabály­zók szerepe, hatása a terme­lőszövetkezetek gazdálkodá­sában” címmel. Ezt a jelen­tést a résztvevők már ko­rábban megkapták tanulmá­nyozás végett. Szabó János­­nénak, a pártbizottság tit­kárának megnyitó szavai után Szőnyi Ferenc, a járá­si pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítő jelentést terjesztett elő, majd pedig a vita következett. Elsőként Vona János jelentkezett szó­lásra, majd Bajnóczi Ferenc a ferencszállási Új­ Élet Tsz elnöke, Kovács József, a kiszombori József Attila Tsz elnöke, Kisjakab József, az apátfalvi Aranykalász Tsz főmezőgazdásza, Gráf Zol­tánná, a pitvarosi Vörös Csillag Tsz főkönyvelője, Kiss István, a királyhegyesi Árpád Tsz főagronómusa, Mágori József, a makói Út­törő Tsz főmezőgazdásza, Baranyi Imre, a csanádpa­­lotai Törekvés Tsz elnöke, Bónus Pál, a tsz-ek helyi területi szövetségének tit­kára, Kurusa József, a ma­­roslelei Rákóczi Tsz elnöke, Móricz József, a nagyéri Vörös Lobogó Tsz elnöke egészítették ki a beszámoló­­jelentést és tettek értékes javaslatokat a gazdasági előbbrehaladás érdekében. A vitában felmerült kér­désekre Szőnyi Ferenc, a já­rási pártbizottság első titká­ra válaszolt.

Next