Csongrád Megyei Hírlap, 1969. szeptember (14. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-05 / 205. szám
A kelleténél több izgalmat váltott ki eddig az, hogy a MAVOSZ és a MÉM oktatási céllal vadrezervátumot akar létesíteni Csongrádon. Hosszú tárgyalások után szeptember 7-én, vasárnap délelőtt fog dönteni a csongrádi vadásztársaság arról, hogy területéből átad néhány ezer holdat a vadászképzés gyakorlati oktatását szolgáló vadrezervátum létesítéséhez. Mind a városi pártbizottság, mind a városi tanács vezetői lényeges várospolitikai érdeknek tartják a vadászati képzés meghonosítását, s az eddigi tanfolyamok körülményeinek megjavítását szolgáló tervek megvalósítását. A közelmúltban megtartott helyszíni szemlén és egyeztető tárgyaláson dr. Bertóti István, a MAVOSZ főtitkárhelyettese, amikor kifejtette részletesen az oktatási vadrezervíum célját és jelentőségét a vadgazdálkodás színvonalasabbá tételében, akkor azt is félreérthetetlenül leszögezte, hogy elképzeléseik nem légből kapottak, hanem eddigi kedvező tapasztalataik és eredményeik alapján döntöttek a vadászszakképzés csongrádimeghonosítása mellett. Azt senki nem vitatja, hogy a MAVOSZ elképzelései, céljai rosszak lennének, sőt igen jónak tartják, amely komoly lépés a vadgazdálkodás kulturáltságának emelésében, s ez végső fokon népgazdasági érdek is. " A kérdés először úgy fogalmazódott meg, hogy: megértik-e ezt a csongrádi vadászok, s józanul döntenek-e, ha erre sor kerül? Az érdekek rangsorolása és elrendezése természetszerűleg időbe került. Ez érthető is. Más kérdés az, hogy ez a folyamat sokkal bonyolítottabban zajlott le, mint az az ügy természetéből előre megítélhető lett volna. Ez adott alapot arra, hogy a várospolitikai események iránt érdeklődők körében felvetődött: a Vadászbecsület Magasra emelték volna Csongrádon a városszeretet mércéjét ? csongrádi vadászok csoportérdekeiket mindenek fölé helyezték és ez a gátja a józan döntésnek? Sajnos ezt a tévhitet táplálták is, sőt a jó ügy körül is szövődnek már a mendemondák, amelyeket a rosszindulat vagy az önzés táplál. Ezért meghívtunk néhány vadászt csongrádi szerkesztőségünkbe, hogy kerekasztal-beszélgetés során közösen „tiszta vizet öntsünk a pohárba”! Az őszinte és tárgyilagos beszélgetés summázásaként leírhatjuk: az igaz vadászok Csongrádon örömmel üdvözlik az oktatási vadrezervátum létesítését, mert remélik, hogy a jó szomszéd nekik is segít a vadgazdálkodásban és szakmai fejlődésükre is jó hatással lesz mindaz, amit a MAVOSZ a városban létrehoz. Józsa István, a vadásztársaság gazdasági felelőse úgy véli, hogy a Szentesi út, a Tisza és a kilencesi csatorna által határolt terület átadása oktatási célra nem okozhat gondot nekik, mert a megmaradó területen a veszteség kigazdálkodható a vadgazdálkodás, a vadvédelem színvonalának növelésével. Dr. Bodor János szerint nem szabad a vadászokat önzéssel megvádolni, mert többségükben megértik az oktatás célját és jelentőségét, nemes szenvedélyük nem vakítja el őket. Mint állatorvos, látja azokat az okos törekvéseket, amelyek a vadtenyésztés még szervezettebbé válásához vezetnek. Deák István elfogadhatónak ítéli meg a legutóbbi egyeztető tárgyaláson kijelölt területről való lemondást, mert valóban a helyzet és a kívánalmak józan mérlegelése alapján határoztak így a szakemberek. Dr. Veress Sándor sokoldalúan kifejtette azon véleményét, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola keretein belül létesülő oktatási vadrezervátummal való jó és szoros kapcsolat kiépítéséért tudnak lelkesedni a vadászok, de nem tudja eltitkolni aggályait sem ezzel kapcsolatban, amelyről szintén beszélnek a városban. Többek véleményét fogalmazta meg, amikor kijelentette: egyenrangú várospolitikai érdeknek tartja mind jól funkcionáló oktatási vadrezervátumot, mind az eredményesen gazdálkodó és tevékenykedő vadásztársaságot! Tárgyilagosságról és józan ítélőkészségről tett tanúságot a beszélgetésben részt vevő Baki Sándor, Nagy Rókus, Szabó Gyula és Győri Ferenc is. Kitűnt az is a hasznos eszmecsere során, hogy jól értelmezik a vadászbecsületet. A vadászat nemcsak nemes szenvedély, hanem komoly felelősség is! — mondotta az egyik vitapartner. Nos, a felelősséget nem lehet leszűkíteni egy szakterületre, egy kérdésre. És azt sem lehet mondani, hogy a vadászok számára magasabbra emelték volna a városszeretet mércéjét, mint bárki másnak, aki Csongrádon él. A kerekasztal-beszélgetés egyik lényeges eredményeként azt szűrtem le: a csongrádi vadászok ezt érzik és tudják. BÁLINT GYULA Gyökérnövény-betaarító gép Rövidesen megkezdik sorozatgyártását Takarmányrépa, cukorrépa és más gyökérnövények betakarítására új gépet konstruáltak a szovjet mérnökök. A traktor után kapcsolható gép, mely elevátorának és szállítószalagjának meghajtását erőátviteli tengely segítségével a traktorról kapja, egyszerre két sor növényt gyűjt be. A gyökérnövényeket a gép különleges szedőberendezése emeli ki a földből s közvetlenül az elevátornak adja át, mely megtisztítja a földtől. Innen a növény a szállítószalagra kerül, majd a gép mellett haladó teherautóra. Egy óra alatt mintegy fél hektárnyi területről lehet betakarítani a gyökérnövényeket e gép segítségével. A Moszkvai Mezőgazdasági Gépgyár a kísérleti széria üzemi tapasztalatai alapján rövidesen megkezdi a gépek sorozatgyártását. Riportereink a nagyvilágban 4. Sziklák, öblök, hullámok TROGIRBA csak autóval vagy autóbusszal lehet kirándulni Splitből. Visszatérve még egy gyors látogatás a Mestrovic-galériában, a világhírű mester volt házában, ahol nemcsak a gyönyörű szobrok ragadnak magukkal, hanem maga az épület és a hatalmas park is, azután menekülés a zajos nagyvárosból vissza a szigetvilágba, ezúttal Brno szigetére. Ott kínos meglepetés fogad: Supetárban nincs üres szoba. Harmadszor járunk az Adrián, sok más helyen is megfordultunk, ilyen még nem volt. Nincs szállás sem magánháznál, sem a hotelekben, még bungalóban sem, ami pedig nem is lenne olcsó mulatság. A nap ragyog, a tenger mélykék és tiszta, csönd van, békesség. Nem akarunk az esti hajóval visszamenni. Szorongva bandukolunk és kérdezősködünk, magunkban a leleményes Odüsszeusz, a splitszfinkszek és a trogiri Chairosz, a szerencsés pillanat istenasszonyának segítségéért fohászkodva. Nem fölöslegesen. Egy kisfiúnak és egy fanyarkedvű férfiúnak álcázott angyal viharvert francia Citroennel — ami azt hiszem, gumiból van, mert csomagjainkkal együtt öten belegyömöszölődhetünk — szívességből átszállít bennünket Sulivanba. Ott sem könnyen, de akad szállás. Nem olyan kényelmes és jól felszerelt, mint az eddigiek, de olcsóbb, és a háziasszony tökéletesen beszél magyarul. Tessék a címe azoknak, akik félnek a bizonytalanságba elindulni, vagy félnek a nyelvi nehézségektől: Dukic Zora, Sutivan- Brac, szeptembertől májusig; az állandó lakása: Rijeka, 1 Máj 22/1. DE CSAK azok menjenek Sutivanba, akik tengert akarnak, pihenni akarnak. Nagyvilági szórakozásra ne számítsanak. Táncolni és moziba menni lehet, de az ilyen jellegű szórakozásból ez minden. Van viszont a ragyogó, tiszta ég és tenger, félórás gyaloglással elérhetők olyan fenyőerdők övezte öblök is, ahol kevés az ember. Van szőlő, van füge, van olcsó erno vino, vörös bor, ahogy ők mondják- fekete bor, körülbelül 7 forint literje. Az önkiszolgálóban reggelenként tetrapak-csomagolású tejet, tejeskávét vagy kakaót vettünk, friss kenyeret, sajtot, egyebeket és elindultunk a tengerre. A városkához közel, a strandnál csinos büfé is állt a parton. Ott ebédelni is lehet, mint Jugoszláviában mindenütt, jégbehűtött sört, szörpöt, colát inni egész nap, török kávét, kívánságra cukor nélkül. A közeli hegyekből csacsik és öszvérek kocognak le a partra, szőlőt, fügét szállítanak. AZ EGYIK öbölben, nagy sziklák alatt, olyan a tengerfenék, mintha fehér márvánnyal lenne borítva. A víz nemcsak ott átlátszó, ahol bokáig ér, hanem beljebb, több méteres mélységben is. A búvárszemüveg pedig tovább fokozza a látási lehetőséget, használatakor új, idegen világ nyílik meg a lemerülő előtt. Nem kell egyébként mélyre merülni, pár centi elég ahhoz, hogy megszűnjön minden ismert zaj. A víz alatt csak súrlódó kavicsok nesze hallatszik, néhány befelé vivő tempó után az sem. Először megijed az ember. Merőlegesen lefelé tisztán látszik a tengerfenék. Növények imbolyognak hangtalanul, furcsa, gyors halak siklanak, a tengeri sünök tüskés, barna gombóca sötétíik. Oldalra, pár méterre, mint kék köd. Olyan a víz, és az az ember érzése, hogy ott ezer méteres a mélység. Azután kiderül, hogy dehogy. Szelíd és békés, közeli tengeri táj látványa fogad odább is, újabb halak, tengeri csillagok, rákocskák. A vízben alig kell mozogni, olyan tömör és erős, könnyedén megtartja az embert. Kicsit csaló. Alaposan felnagyít mindent. A víz alatt szebbnek és nagyobbnak látszik az esetleges zsákmány, mint kihalászva, a szárazon. De így is öröm minden, amit felhoz az ember. Megajándékoz a tenger a parton is. A kavicsos öblökben érdemes feltúrni a hullám kisodorta kavicsokat, sok szép kagyló rejtőzik alattuk. A déli, kora délutáni aszály órái után rendszerint megmozdul az olajtó nyugalmú víztükör. A sziklákon megtörve fecseg, harsog, morajlik, fehér tajtékká fröccsen szét a kék víz. Kifejezhetetlen élvezet ilyenkor fürdeni. Akkora hullámok emelgetik az úszót, hogy két méterre már nem látja a társát. Nincs bölcső vagy hinta, amelyik ilyen gyöngéden ringatna. ÉS NEM kellemetlen a só sem. Mondják, vannak, akik hetekig nem mossák le magukról a tengervízből rájuk száradó apró kristályokat. Egyedüli fürdőszobájuk a tenger. Jót tesz a bőrnek a sósfürdő. Az apró sebeket begyógyítja, üdít, erősít. Inni azért nem kell belőle, és eleinte a szemet is csípi egy kicsit, de meg lehet szokni. Meg lehetne — dehát hamarosan vége szakad a boldogságnak. Elfutott 16 nap, több program nem fér bele a rendes évi szabadságba. Napfényes délben indul vissza a hajó. Jövőre vajon kiköt-e velünk újra? CSONTOS MAGDA FENTEK, 19. SZEPTEMBER 3. - —— 1-HÍRLAP --------- A kooperáció kislexikona 4. Bilaterális — multilaterális kapcsolatok A BILATERÁLIS (magyarul: kétoldalú) kifejezést nemzetközi értelemben a gazdasági és politikai kapcsolatokra használják. Pl.: két állam között bilaterális tárgyalások kezdődtek, ami nem jelent mást, mint hogy a két állam megbízottai leültek egymással valamilyen kérdést megvitatni, s egyezményt előkészíteni. A nemzetközi gazdaságban a bilaterális kapcsolatok alatt azt értik, hogy két ország egymással valamilyen gazdasági együttműködést folytat, így Magyarország a szocialista államokkal „bilaterális” bizottságokat hozott létre, mint pl. a Magyar —Csehszlovák Gazdasági és Műszaki Együttműködési Kormánybizottság, vagy ugyanez Lengyelországgal, a Szovjetunióval stb. Ennek keretében általában olyan együttműködési témákat vitatnak meg, illetve olyanokban hoznak döntéseket, amelyekben a két ország érdekeit. Pl.: Magyarország és Bulgária a rádiógyártásban működik együtt, Magyarország és az NDK a mosószerek és kozmetikai szerek gyártásában létesített bilaterális kapcsolatokat, ide sorolható a szovjet—magyar timföld-alumínium megállapodás stb. A MULTILATERÁLIS (magyarul: sokoldalú) kapcsolatok értelemszerűen több ország között kialakult kapcsolatok- Általában valamilyen nemzetközi szervezet keretében jönnek ilyenek létre. A szocialista országok a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a KGST keretében építettek ki multilaterális kapcsolatokat. A KGST keretében azokat a kérdéseket vitatják meg és döntenek bennük, amikben több ország, esetleg minden tagállam érdekelt és így a multilaterális megoldás a célravezető. Jó példa erre a „Barátság Kőolajvezeték”. A Szovjetunió a KGST-tagállamok között a legnagyobb olajtermelő, míg a töbi ország — Románia kivételével — olajban szegény, tehát importra szorul. Így sok ország vált érdekeltté a kérdésben és közös erőfeszítéssel megépítették a vezetéket. Hasonló példa sok van, mint pl. a közös vagonpark (CPW) létesítése, az energiarendszerek összekapcsolása, a különböző iparágakban a szakosítás, vagyis a termelés megosztása az országok és azok iparágai, vállalatai között stb. A bilaterális és multilaterális kapcsolatok jól kiegészítik egymást, s éppen ezért mindkettő létrejön az országok között. A két módszer kombinálása révén a gazdasági kapcsolatok elmélyülnek a szocialista országok között. A BILATERÁLIS és a multilaterális kapcsolatok körébe tartozik az országok közötti fizetési forgalom is. Az országok a külkereskedelem keretében egymástól áru-kát vásárolnak és adnak el, azaz importálnak és exportálnak. Az export és az import értéke általában nem azonos és így az egyik ország adós lesz (többet vásárol, mint eladott), a másik országnak pedig követelése van. (Többet exportált, mint importált.) A bilaterális elszámolás keretében a két ország egymással számol el, tekintet nélkül arra, hogy pl. a követeléssel rendelkező ország egy harmadik országnak az adósa. Nincs módja rá, hogy a követelésével fizesse ki azt, akinek tartozik. A multilaterális elszámolás — a kezdeti lépéseket erre a KGST Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank keretében már megtették — lehetőséget nyújt, hogy a kölcsönös tartozásokat és követeléseket ne bilaterálisan számolják el, hanem az elszámolásban részt vevő országok csak a végső egyenleget fizessék ki. Vagyis összeadják az adósságokat és a követeléseket, s ezek különbsége (egyenlege) kerül csak elszámolásra. Ez fejletteb módszer, s a KGST keretében tárgyalások folynak ennek megvalósításáról. GYARMATI ISTVÁN Szeptember 11-re összehívják a II. ifjúmunkás-parlamentet Szeptember 11-én összeül Budapesten a II. országos ifjúmunkás parlament — tájékoztatta az újságírókat csütörtökön a KISZ KB székházában Tóth Imre osztályvezető. Elmondotta, hogy az országos szintű kétnapos tanácskozást területi ifjúmunkás parlamentek előzték meg: a fiatal munkások 806 üzemi, 20 kerületi, 11 városi és hét megyei konferencián vitatták meg az őket érdeklő, érintő legfontosabb társadalmi, politikai kérdéseket. Itt választották meg azt a 300 küldöttséget is, akik képviselik, tolmácsolják majd véleményeiket, javaslataikat, beszámolnak eredményeikről, gondjaikról. A II. országos ifjúmunkás parlament Csepelen, az új munkásotthonban ül össze. Az első napi plenáris ülésen Ribánszki Róbert, a KISZ Központi Bizottságának titkára tart vitaindító referátumot, amelyet négy szekcióban elemeznek a fiatalok. Az első szekció a kezdő munkavállaló fiatalok sajátos helyzetéről, az üzemi kollektívába való beilleszkedésükről, érvényesülésükről tárgyal. A második szekcióban a szocialista munkaverseny, az ifjúsági termelési mozgalmak, szerepe kerül napirendre, a harmadik szekció központi témája „A munkáslányok és fiatalasszonyok helye, szerepe társadalmunk — az üzem, a munkahely, a család és a KISZ-szervezetek — életében”. Végül a negyedik szekció az üzemi KISZ- szervezetek feladatait vitatja meg. Az első nap végeztével a tanácskozás részvevői megkoszorúzzák a Csepel Vas- és Fémművek előtt felállított Lenin-szobrot, majd látogatást tesznek a vasmű egyik üzemrészében. A második napon plenáris ülésen összegezik a szekciókban elhangzottak tapasztalatait, majd hozzászólnak a témához az érintett párt, állami, gazdasági, szakszervezeti és társadalmi szervek vezetői. (MTI) 5