Csongrád Megyei Hírlap, 1969. október (14. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

24 ÓRA I) VILÁGBAN Kezdődik-e új fejezet Varsó—Bonn párbeszédével! ? KEDDEN kerül sor a Német Szövetségi Köztársaság új kancellárjának megválasztására, az új kormány be­iktatására a bonni parlamentben. Mindössze néhány nap­pal a rajnai hatalmi őrségváltás előtt, érdekes események zajlanak, minden bizonnyal éppen e hatalomváltással ösz­­szefüggésben. Újra megjelenik például Düsseldorfban a „Begegnung mit Polen” című, a lengyel politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági élet eseményeit ismertető folyó­irat. Kiadója a Lengyelországgal Folytatandó Kulturális és Gazdasági Együttműködés Nyugatnémet Társasága. Be­­tiltója viszont tavaly a Kiesinger-kormányzat volt. „Fi­gyelmet érdemlő, jó jelnek” minősíti a folyóirat újbóli megjelenését a nagytekintélyű lengyel hetilap, a Zycie Li­­terackie. A LENGYEL KÜLÜGYMINISZTER minap elhang­zott televíziós beszédében hangsúlyozta: Lengyelország számára nem formális kérdés a kapcsolatok normalizálá­sa az NSZK-val. A külügyminiszter elismeréssel méltatta Lengyelország és az NDK viszonyát, majd beszélt a lengyel—nyugatnémet kereskedelmi és gazdasági együtt­működésről, amely tovább­fejlesztésének — a kölcsönös érdekek figyelembe vételével — nincs akadálya. Minthogy nincs akadálya Varsó és Bonn politikai kapcsolatai ren­dezésének sem, amennyiben a bonni kormány tekintetbe veszi Európa politikai és földrajzi realitásait. AZ NSZK rendkívül gyorsan reagált Stefan Jedry­­chowski szavaira. Conrad Ahlers, a bonni kormány helyet­tes szóvivője már pénteken közölte (a Jedrychowski beszéd csütörtökön este hangzott el), hogy a rövidesen megalakuló új bonni kormány válaszolni fog a lengyel külügyminiszter­nek. A választ a szociáldemokrata-szabaddemokrata kor­mánykoalíció kormány­nyilatkozata tartalmazza majd. Adlers hozzáfűzte: kormánya üdvözli a lengyel külügymi­niszter nyilatkozatát és egyetért azzal, hogy Bonn és Varsó kapcsolatainak normalizálása kívánatos az európai békés rendezés érdekében. A MAGUNK RÉSZÉRŐL annyit tennénk hozzá: Ahlers e pillanatban ugyan formálisan még a Kiesinger kormány szóvivője, de aligha lehetséges, hogy ezt a gyors tájékozta­tást már a jövő héten megalakítandó Brand­ Scheel kabi­net nevében adta. Elfogyott a rizstartalák Indonéziában a lakosság fő élelmezési cikkének számító rizs ára az elmúlt hónapban 30 százalékkal emelkedett. Az indonéz kormány beje­lentette, hogy az állami rizs­­tartalékok teljesen kimerül­tek, és az ellátási helyzet további rosszabbodásával kell számolni Iráni kölcsön Robert McNamara, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (világbank) elnöke november 5-én há­romnapos látogatásra Tehe­ránba utazik, hogy az iráni fejlesztési tervvel kapcsolatos létesítmények finanszírozásá­ra szolgáló hosszú lejáratú kölcsönökről tárgyaljon. Leszállt a Szojuz—7 * MOSZKVA — TASZSZ—MTI A Szojuz—7 űrhajó pénte­ken, magyar idő szerint 10 óra 26 perckor sima leszál­lást hajtott végre a Szovjet­unió előre megadott térségé­ben, Karagandától 155 kilo­méterre északnyugatra. Nem sokkal a Szojuz—7 leszállása után a moszkvai televízió riportot közvetített az űrhajóirányító központból. Pavel Popovics űrhajós ezre­des innen kért kapcsolást a Szojuz—7 leszállásának szín­helyén tartózkodó kutatócso­­porttal. Itt közölték: Anato­­lij Filipcsenko, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Gorbatko — a Szojuz—7 utasai — ki­tűnően érzik magukat. A Szojuz—8 folytatja ke­ringését. A 67. forduló után közölték: folytatják az új autonóm navigációs módsze­rek kidolgozását abból a célból, hogy önállóan állapít­sák meg a pályaelemek jel­lemző adatait. A Szojuz—8 berendezései és műszerei kifogástalanul működnek. Az űrhajósok fi­ziológiai állapotát jellemző adatok a normális keretek között mozognak. Elutazott a dél-vietnami kormánydelegáció A több napot hazánkban tartózkodó dél-vietnami de­legáció pénteken sajtókonfe­renciát tartott, melyen Tran Buu Kiem, a küldöttség ve­zetője tájékoztatta a hazai és a külföldi sajtó képviselőit a DNFF harcáról és az ide­iglenes forradalmi kormány tevékenységéről, céljairól. A küldöttség pénteken délután elutazott hazánkból. Riportereik a nagyvilágban • Klasszikusok és kókiszek Vízhordta város ez. Alig találni igazi párizsit. Letelepült németek, magyarok, hollandok, négerek. Itt dol­­gozó és itt ragadt vidékiek, külföl­diek. Jól az él, akinek nagyon sok pénze van, vagy akinek vidéken, más országban sokat keresnek eltartói. Sok nő dolgozik, de a legtöbb csak fele­ség és úgy élhet, mintha magános len­ne, mert férje rohan, ügyeskedik. Sok­­ a lézengő ember is. Feladta, vagy még el sem kezdte vágyai üldözését. Kódorog az utcákon, tereken és él, ahogy adódik. Csoportokban alszanak a Szajna-parti napsütésben. Tömege­sen ácsorognak a templomok előtt, l­eszól­ítják az embert a kiállítások bejáratánál, hogy váltson nekik be­lépőt. Egy torzonborz alakról mond­ták, hogy este koldul és utána egész nap a Louvre termeiben kószál már évek óta. A város szellemi arculatáról csak kusza benyomásokat kaptam. Az egy­szerű embereket leköti a mindennapi létezés gondja. Kiemelkedő egyéni­ségekkel nem volt módom találkozni. A szellemi középréteg pedig nagyon heterogén. Túlnyomó része nem ér­deklődik a világ dolgai iránt úgy, mint idehaza. Szellemi áramlatok, po­litikai események, tudományos felfe­dezések nem érdeklik, csak a szen­zációk kötik le a figyelmét. Az ér­deklődők szektája is nagyon különös. Egy fiatal bölcsésszel beszélgettünk Camus-ról. Úgy beszélt róla, mintha én azt mondanám, hogy Lukács György, bár ezt és ezt állítja, de a barátom, „a Kovács Pisti” egyáltalán nem ért vele egyet. A szellemi köz­életet parttalan tengernek tekintik, melyben teljes az egyenlőség. Nem tudhatom, hogy felülről lefelé nézve is így van-e, mert nem volt módom tapasztalni, alulról felfelé azonban tel­jes az értékegyenlőség. Kulturális éle­tük szerkezeti benyomása egészen más Magyarországról nézve, mint Párizs­ból. Budapestről nézve szellemi Ve­zéregyéniségek és jól kontúrozott irányzatok tendenciái tűnnek sze­münkbe. Ha egy tényleg érdeklődő és jól tájékozott párizsi emberrel beszé­lek, elmosódnak a körvonalak és min­­denki az egyenlőség tengerébe me­rül. Az egyenlőségjelek között min­denki elfér, a flaszterfilozófus, a val­lásalapító és a tudós, de mindegyik hatástalan is. Elvárják, hogy személy szerint győzze meg őket az igazság és nem érdekli őket túlságosan, hogy más­milyen áron szerezte meg azt. Undorodnak a tekintélyektől, és büsz­kék is erre az undorukra. Egy pici túlzással nyugodtan állíthatom, hogy senki nem követője senkinek. Ha egyáltalán magukévá tesznek egy esz­mét, ha ezt nem valamilyen szenzá­ció oktrojálja rájuk, akkor példaké­püket kifejezetten érzelmi alapon vá­lasztják. Annak követőivé szegődnek, aki a nagy, szellemi egyenlőségből legjobban megragadja őket. Legyen az kókler, analfabéta prédikátor, művész, filozófus, vagy egyszerűen szellemes ember. Első érzésem az volt, hogy ez a helyzet szinte korlátlan lehetősége­ket nyit meg a kezdő gondolkodók előtt. Már első lépéseiknél szinte egyenlő esélyekkel indulhatnak a na­gyokkal. Elég vulgáris manőverekkel és kimondhatatlanul rövid idő alatt a nyilvánosság elé léphetnek, de ezt a „porondra” lépést nem nagyon kama­toztathatják. A tekintélyundor légkö­rében nagyon csekély a legnagysze­rűbb gondolatok terjedési sebessége is. A legvéresebb verítékkel kiszűrt igaz­ságoknak sincs megfelelő hatóereje az egyszerű ámításokkal szemben, mert minden vélemény csak egy azonos jogú magánvélemény potenciájával él a köztudatban. X-nek ez a vélemé­nye, Z-nek pedig más és nem bonta­koznak ki társadalmi méretű és nagy hatóerejű, szellemi áramlatok. A gon­dolati értékkiválasztódás folyamata követhetetlen. Azt hiszem, hogy a kül­földi értékbecslések visszasugárzása teremt csak valamiféle rangsort a pá­rizsi emberek fejében, maguk nem hajlamosak egy ilyen szellemi hie­rarchia kialakítására. Talán éppen azért van az, hogy azok viszont, akik túlélték a halált, akik kiverekedték magukat a nagy egyenlőség mindent elnyelő mocsarából, már könnyen sérthetetlenné merevednek. Kívül­­rekednek minden értékelésen és polé­mián. Klasszikusaikat misztikus ren­­díthetetlenséggel tisztelik, ha egyál­talán ismerik őket. Az élők egyen­­lőek velem, vele és mindenkivel, aki gondolkodásra adja a fejét, a holtak is egyenlőek egymással a vitathatat­­lanságban, ha megmaradtak a köz­tudatban. A város szellemi arcát szá­momra közöny, tekintélyundor és rendíthetetlen tekintélytisztelet elleni,­mondásai formázták kerekké. Csak szédelegtem az élményektől, mikor elindultam a repülőtér felé. Kóválygott a fejem az alvatlanságtól, benyomásoktól, beszélgetésektől és mohó figyeléstől. Úgy éreztem ma­gam, mint aki túlitta magát. Feldol­gozatlanul kavargott bennem minden. Csak átsodródtam a formaságokon. Várakozás, útlevél-pecsételés, vám, to­longás, várakozás és végül beszállás. Az első útján forduló TU 134-es gépbe ültünk. Az előttünk levő szék támláján feliratos zománctábla. Ilyen volt a másik gépen is, csak akkor nem olvastam el. Angol, orosz, magyar nyelvű kiírás. Angolul így hangzik: Az ön mentőöve az ön széke alatt van. Oroszul: A te mentőöved a széked alatt. Végül magyarul így: Mentőöv a szék alatt. Magyarországon mindig baj volt a megszólításokkal.. . NAGY ATTILA 1 Nixon új elgondolásai * WASHINGTON — MTI Laird amerikai hadügymi­niszter szerint az Egyesült Államok még abban az eset­ben is katonai alakulatokat kíván Vietnamban hagyni, ha a háború teljesen befeje­ződik. Megfigyelők szerint ez fontos beismerésnek mi­nősül és ellentétes a koráb­ban hivatalosan hangozta­tott állásponttal. Nixon el­nök eddig általában azt mon­dotta, hogy az USA „nem kíván támaszpontokat, vagy más katonai előnyöket Dél- Vietnamban”. Egyes értesülések szerint a jövő év végéig az amerikai megszálló erőt mintegy 150 ezer főre csökkentik, ez a kontingens azonban mindad­­­­dig az országban­­maradna,­­ amíg ott bármiféle­ hadmű­velet folyik. A katonai vezetés terveiről a Fehér Ház egyelőre nem nyilatkozott, Nixon sajtófő­nöke azonban kijelentette: az elnök november 3-i beszé­de tartalmazza majd újabb elgondolásait. Is gyarmatosítás ellen vagyunk Magyar felszólalás az ENSZ-ben Magyarország küldötte a gyarmatosítás maradványai elleni­­közös harc fontossá­gára hívta fel a figyelmet az ENSZ közgyűlésének a gyarmatok kérdésével fog­lalkozó bizottságában Vas Miklós, hazánk képviselője a közgyűlés 4-es számú bi­zottságában, felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Ma­gyar Népköztársaság külpo­litikájának egyik fontos ele­me az a szolidaritás és tá­mogatás, amelyet a gyar­matosítás teljes felszámolá­sáért vívott harcnak, a fel­szabadítási mozgalmaknak nyújt. „Támogatunk min­den olyan afrikai országot, amely kész részt venni a gyarmati rendszer végleges felszámolásáért folyó közös küzdelemben. Közös harcot kell folytatni az ENSZ hatá­rozatainak végrehajtásáért, a gyarmati rendszer maradvá­nyainak felszámolásáért.” Véget ért a KGST vb 43. ülésszaka * MOSZKVA — TASZSZ—MTI Moszkvában október 15— 17-ig tartották a KGST vég­rehajtó bizottságának 43. ülésszakát. Az ülésszakon Magyarországot Apró Antal, a Minisztertanács elnökhe­lyettese képviselte. A vb­ben részt vevő országok kép­viselői kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a folyó ügyekről és néhány határo­zat végrehajtásának állásá­ról. A KGST vb-ről közle­ményt adtak ki. Villáminterjú Tyereskovával Budapesten Égen és földön az emberért Valentyina Tyereskova is­mét Budapesten van, mint a szovjet delegáció tagja a Szakszervezetek Világszö­vetségének kongresszusán. Bárki megszólítj­a, kedvesen mosolyogva beszélget vele. Lehet-e mással kezdeni Va­lentyina Tyereskovával a be­szélgetést, mint az űrhajó­zásról? — Hogyan értékeli űrhajós barátai csoportos repülését? — Ez a­ csoportos űrutazás nagy előrelépés az űrhajózás történetében. Ez az űrutazás biztató kezdet ahhoz, hogy a jövőben állandó szolgála­tot teljesítő űrállomásokat hozzanak létre. — Hogy értékeli kollégái teljesítményét? — Boldog és büszke va­gyok, hogy ismét hazám képviselői lendítik előre az űrkutatások egy fontos ágát, hiszen egészen újat produ­káltak: megtanulták, hogyan kell dolgozni, hegeszteni, szerelni egy valóságos űrmű­helyben. — Mi lesz a következő lé­pés a szovjet űrhajózási prog­ramban? — A szovjet emberekre jellemző vonás, hogy előbb cselekednek, s csak azután beszélnek. S hogy ez meny­nyire így igaz, azt gondolom az űrhajózás terén eddig el­ért sikereink is bizonyítják. — Szívesen megismétel­né-e emlékezetes űrutazását? — Nagy örömmel repülnék még egyszer, sőt, többször is. Nem is titkolt vágyam, hogy megismételjem az űrrepülést. Persze erre „vágyakozni” kevés. Cselekedni, fejlődni kell. Ezért végeztem el a Zsukovszkij Katonai Repülő Akadémiát, ahol ez év tava­szán szereztem meg a diplo­mát. — Szeretne-e első női űr­hajós lenni, aki a Holdra lép? — Gondolom, hogy nem­csak én, de minden űrhajós vágya, hogy ilyen égi szeren­csében részesülhessen. — Rengeteg társadalmi el­foglaltsága mellett jut ideje az űrhajózásra? — Igen. Ma is az űrhajó­sok központjában dolgozom, s ezt a munkát tekintem élet­hivatásomnak. — Engedje meg, hogy kis­lányáról érdeklődjünk. — Ó, már nem olyan kis­lány, ötéves „felnőtt”. Foly­ton kérdez — igazi gyerek. — Ki vigyáz rá ilyenkor? — Óvodába jár, s amikor nem vagyok otthon, az apu­kája és a nagymamája fog­lalkozik vele. Alig várom, hogy több szabad időm le­gyen, mert nagyon szeretek vele sétálni az erdőben, bi­ciklizni, gombát szedni, té­len pedig síelni... — Felszólal a kongresszu­son? — Igen. A dolgozó nők problémáiról fogok beszélni 22-én. Már Helsinkiben sok szó esett a dolgozó asszo­nyok gndjairól, helyzetük­ről. Támogatom mindazokat a törekvéseket, amelyek az asszonyok valóságos egyen­jogúságának megteremtését célozzák. Remélem, hogy ez a kongresszus további lépés lesz a béke, a demokrácia, a szocialista haladó erők egy­ségének megteremtéséhez. Mint asszony, külön remé­lem, hogy jelentős határoza­tot hoz a dolgozó nők ér­dekvédelmében. A nők ne­vében azt mondhatom, hogy szeretném, ha a szakszerve­zetek és a nemzetközi nőta­nács között az eddiginél még szorosabb lenne a kap­csolat, s az együttműködés. REGÖS ISTVÁN Tyereskova a kongresszusi ülésteremben (Bozsán Endre felvétele) HÍRLAP Csehszlovák küldöttség utazik Moszkvába * PRÁGA — MTI A csehszlovák főváros­ban pénteken bejelentették, hogy az SZKP Központi Bi­zottsága, a Legfelső Tanács Elnöksége és a szovjet kor­mány meghívására október 20-án, hétfőn hivatalos ba­ráti látogatásra csehszlovák párt- és kormányküldöttség utazik Moszkvába. Rendőrterror Portugáliában LONDON — TASZSZ A portugál politikai rend­őrség csütörtökön behatolt az ellenzéki demokratikus és szociális akciópárt nyomdá­jába és elkobozta a párt vá­lasztási programjának összes példányait.­­Október 26-án tartják Portugáliában a par­lamenti választásokat. A szerk.) A párt által nyilvá­nosságra hozott közlemény rámutat, hogy ez nem egye­dülálló eset. A demokratikus és szociális akciópárt veze­tősége levelet intézett Cae­tano miniszterelnökhöz, melyben követeli, hogy ves­senek véget a rendőri ön­kénynek és szolgáltassák vissza az elkobzott sajtóter­mékeket. Rodriguest, az ellen­zék képviselőjelöltjét múlt éjszaka ismeretlen személyek­ súlyosan bántalmazták. SZOMBAT, 1969. OKTÓBER IS.

Next