Csongrád Megyei Hírlap, 1969. október (14. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-10 / 235. szám
CSOHRHO MEGYEI * Parlamenti küldöttségünk Linzben A mai program: Salzburg A magyar parlamenti küldöttség az Osztrák Nemzeti Tanács elnökségének meghívására országjáró körúton vesz részt Ausztriában. Az Ybbs-prensenburgi dunai erőmű és vízilépcsőrendszer, valamint a dürnsteini vár — Oroszlánszívű Richárd egykori romantikus börtönes megtekintése után csütörtökön Linzben az Egyesült Osztrák Vas- és Acélművek kombinátját, a Donawicz-acél fellegvárát látogatták meg országgyűlési képviselőink. Ma, pénteken a delegáció a salzburgi tartományi parlament meghívására az ünnepi játékok fővárosába utazik. Tovább kell javítani a szolgáltatások minőségét — állapította meg tegnapi ülésén a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghalgatta a külügyminiszter tájékoztatóját dr. Urho Kaieva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke magyarországi látogatásáról és tárgyalásairól. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter jelentését kanadai látogatásáról és megbeszéléseiről. A Minisztertanács titkárságának vezetője ismertette az országgyűlés szeptember 24—25-i ülésszakán elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat. A kormány felhívta az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségét és arról tájékoztassák az országgyűlés elnökét és a javaslattevő képviselőket. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére a Minisztertanács határozatot hozott a lakosság ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások feljesztésére. A kormány már korábban elfogadta a fejlesztés irányelveit és felkérése alapján ezeket négy országgyűlési bizottság, valamint a fővárosi és megyei jogú tanácsok végrehajtó bizottságai — külső szakemberek bevonásával — megvitatták. Az előterjesztés kiemeli, hogy főként a lakáskarbantartás, a mosás-vegytisztítás, a háztartási gépek javítása, a rádió-, a televízió-, a személygépkocsi-javítás és karbantartás terén merültek fel jogos panaszok. A Minisztertanács határozatot hozott a szolgáltatások fejlődését biztosító gazdasági szabályozó intézkedésekre, adó- és hitelkedvezmények nyújtására; a szolgáltatásban dolgozók érdekeltségének fokozására; egyszerűbb, a lakosság igényeihez jobban alkalmazkodó formák bevezetésére; az átalányrendszer, a helyszíni javító szervezetek kiszélesítésére; a bedolgozó-hálózat bővítésére; a kölcsönző szolgálat kiterjesztésére; a lakosság szabadidejéhez jobban alkalmazkodó munkarend kialakítására. Elő kell mozdítani az állami vállalatok, szövetkezetek, közületek, intézmények és a magánkisipar szabad javító kapacitásának igénybe vételét és nagyobb mértékben bevonni a munkaidőn túli javító tevékenységbe más főfoglalkozású szakembereket és nyugdíjasokat. A szolgáltatásokkal kapcsolatos árpolitika fontos eszköze a kiegyensúlyozott ellátás biztosításának, ezért előírja a határozat, hogy messzemenően figyelembe kell venni a kisebb jövedelmű rétegek érdekeit, s az illetékes szervek tegyék hatékonyabbá az árellenőrzést. A kormány felhívta a szolgáltatásokat végző állami vállalatokat és szövetkezeteket, azok vezetőit és dolgozóit, valamint a magánkisiparosokat, hogy végezzenek színvonalasabb munkát, javítsák a lakosság ellátását. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Részt vesznek a szegedi fe Bszabadulási imnnenségeken Delegációk Odesszából és Drezdából Hazaérkeztek az Olaszországban és az HDX-ban járt küldöttségek tagjai Hazaérkezett Bolognából dr. Biczó György, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke, aki, mint a Testvérvárosok Világszövetsége Végrehajtó Tanácsának tagja részt vett Bolognában az ellenállási harcokban kiemelkedő teljesítményt nyújtott olasz városok által rendezett konferencián. A konferencia résztvevői Európa békéjének és biztonságának kérdéseiről tárgyaltak Csütörtökön érkezett vissza Szegedre dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára és Papp Gyula, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhelyettese, asak Drezdában jártak. Részt vettek Szeged NDK-beli testvérvárosában, Drezdában a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Velük együtt érkezett Szegedre Gerhard Lachmann, Drezda helyettes főpolgármestere, s Wolfgang Doberenz, az építési állandó bizottság vezetője. Ők képviselik a drezdai dolgozókat Szeged felszabadulásának 25. évfordulóján rendezett ünnepségeken. A drezdai delegációt tegnap délután fogadta dr. Biczó György, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke. A találkozón részt vett Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára is. A vendégek délután a várossal és környékével ismerkedtek. Szeged szovjet testvérvárosának, Odeszszának küldöttsége ugyancsak tegnap, a késő esti órákban érkezett meg. A delegáció tagjai szintén részt vesznek a város felszabadulásának 25. évfordulóján rendezett ünnepségeken. A kereskedelem dilemmája Bosszankodik a vásárló. Hol ez, hol az fogy ki az üzletekből. Áll ez a vas műszaki cikkekre, háztartási gépekre éppen úgy, mint a ruházati áruféleségekre. Ugyanakkor a szezon végi kiárusítások azt jelzik, hogy sok termékből több van, mint amennyi kellene. Miért? A kereskedelemnek hasznos, ha a forgalom nagy. A forgalommal nő a kereskedelmi haszon is: több pénze marad a kereskedelmi vállalatnak béremelésre, nyereségrészesedésre, hálózatfejlesztésre. A nyereségérdekeltség rendszere arra ösztönöz, hogy minél többet adjanak el. Miért nem törekszenek eléggé mégsem a kereskedelmi vállalatok az áruellátás javítására, a forgalom növelésére? Vagy talán törekszenek, és ennek ellenére jelentkeznek a hiányok? Alaposan meg kell nézni, hol a hiba. Abban biztosan nem, hogy a kereskedelmi vállalat a nyereséget növelni akarja. A kereskedelem vezetőiből sem hiányzik a jószándék, hogy a boltokban minden kapható legyen. Az ipar is általában megtermeli azt, amit a kereskedelem időben megrendel. Csakhogy a kereskedelem, általában rendkívül óvatosan rendel. Arra törekszik, hogy a forgalmat a lehető legkisebb készlettel bonyolítsa le. Olyan szállítási határidőket és ütemezést igyekszik kikényszeríteni a neki szállító vállalatoktól, hogy az áru nála a lehető legrövidebb ideig „pihenjen”. Csekély szállítási késedelem így már áruhiányra vezet. Szeretne a kereskedelem nagy készleteket tartani, de ez a ma érvényes szabályok alapján nem kifizetődő számára. Jelenleg a készletek tartása igen drága. Növelésük még drágább. A készletek után eszközlekötési járulékot kell fizetni, sőt — ha vásárlásukhoz bankhitelt vettek igénybe — még kamatot is. Nem csoda, ha a kereskedelem vezetői óvakodnak a nagy készletektől, a velük járó terhektől. Ezek a terhek növelik a kereskedelmi vállalat költségeit, csökkentik a nyereséget. A kamat és az eszközlekötési járulék arra szolgál a kereskedelemben, hogy egészséges arány jöjjön létre a forgalom és a készlet között. Ki is alakul ilyen arány ott, ahol a kellő piaci feltételek megvannak, így elsősorban a konkurrencia. Ahol az egyik kereskedelmi vállalatnak versenyeznie kell a másikkal a vevő pénzéért, ott nem hagyják lecsökkenni az árukészleteket. Hiszen a keresett árukból álló és kellő nagyságú készlet a nagy üzleti forgalom feltétele. Csakhogy nálunk még alig van verseny a kereskedelmi vállalatok között. Nem kell egyiknek sem nagyon félnie attól, hogy a másik vállalat megelőzi. Ma még alig találunk példát arra, hogy az egyik kiskereskedelmi vállalat be tudna törni a másik érdekterületére. Az ilyen monopólhelyzetből adódik, hogy a vevő — Budapest és néhány nagyváros kivételével — csak egy helyen tud valamit megvenni. Ha válogatós, hetekig várhat egy-egy árura. Ha nem válogatós, veszi, amit kap. Fontos volna tehát növelni a piaci versenyt, a vevők érdekében. Élénk verseny esetén kénytelenek volnának a kereskedők nagyobb, szélesebb választékú készleteket tartani. Most azonban a boltvezetők zöme abban érdekelt, hogy a vállalati központ által előírt készletnormát semmiképpen ne lépje túl, még akkor se, ha a keresletet csak a készletnöveléssel lehetne zavartalanul kielégíteni. A lakosság vásárlóereje azonban évente 7-8 százalékkal nő. Ennyivel többet is akar vásárolni. Ennyivel nő is a kereskedelmi forgalom. A forgalomnövekedés többnyire csak növekvő készlettel bonyolítható. A készletnövelés azonban jelenleg túl sokba kerül a kereskedelemnek. A vállalati nyereség egy része a vállalat fejlesztésére szolgál. A kereskedelmi vállalatfejlesztés egyrészt hálózatbővítést (új boltok nyitását, régiek korszerűsítését, raktárak vételét, vagy építését), másrészt tartós készletnövelést jelent. Mindezt a nyereségből származó fejlesztési alapból kell fedezni. De az évente keletkező fejlesztési alap nem elég az évi 5—6 százalékos készletnövelés pénzügyi alapjainak megteremtésére, különösen akkor nem, ha a vállalat jelentősen szélesíteni akarja a választékot, vagy új boltokat is szeretne nyitni, hogy a növekvő forgalmat kulturáltan lebonyolíthassa. Ha a készletnövekedés fedezeteként közép lejáratú forgóalaphitelt vesz fel, évekre előre elkölti a fejlesztési alapját. Eladósodik. Inkább választja tehát azt a megoldást, hogy nem, vagy csak nagyon lassan növeli készleteit. Teheti, hiszen a forgalom kisebb választék mellett is nő. A pénz árut keres és talál. Aztán a nyereség felhasználásának a rendszere is olyan, amelyik a készletnövekedést fékezi. Az a képlet, amelynek a segítségével a vállalati nyereséget felosztják a bérfejlesztésre és a vállalatfejlesztésre szolgáló részre, nagyon érzékeny a készletek változására. Ha erősen nő a készlet, az adó befizetése után megmaradó nyereségből kevesebb jut a dolgozók zsebébe és több jut fejlesztésre. A készlet csökkenése viszont legtöbb esetben szinte automatikusan növeli a személyi jövedelmekként kifizethető részt. Magától értetődik, hogy a kereskedelmi vállalatok igyekszenek a készleteket alacsony szinten tartani. Ez a furcsa spórolás olykor forgalmi dugókat okoz a gazdasági életben. Gyakran pénzhiánnyal küszködik év közben az a vállalat, amelyik az év végén 4—5 hét nyereségrészesedést képes fizetni! A nagykereskedelemnél hiányzik némelykor olyan áru, ami a termelőnél elfekszik. Időnként nem kapható a bolokban olyan áru, amiből a nagykereskedelem raktárában elegendő van. Több vállalat fizetési nehézségekkel küzd, s ezt még súlyosbítja az, hogy a készletnövekedés a személyi jövedelmeket hátrányosan érinti. A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hónapokban közöynyített a kereskedelem által igénybe vehető hitelek feltételein. Számos intézkedés történt, hogy a készletek a kellő szintre nőjenek, anélkül, hogy az eladhatatlan áruk mennyisége növekedne. De ez nem elég. Minden jel arra mutat, hogy a kereskedelmi vállalatok jövedelemszabályozásában kívánatosak olyan módosítások, amelyek elhárítják a jobb áruellátás jelenlegi fékezőit és utat nyitnak egyszerűbb, a fogyasztói érdekeknek jobban megfelelő készletgazdálkodásnak. Dr. PIRITYI OTTÓ VILÁG PROSZTÁRJAI, EGYESÜLJETEK.) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA | Mi történt a nagyságra ? Moszkvába érkezett a francia külügyminiszter ■ Befejeződött az ENSZ-közgyűlés általános vitája ■ Kizárások a Csehszlovák KP soraiból ■ Jugoszláviában a gazdasági reform eddigi eredményeiről kezdődik tanácskozás Részletes beszámolónk a 2. oldalon Jó cukorrépatermés Gazdag cukorrépatermést takarítanak be az Aranykalász Termelőszövetkezetben, Derekegyházán. Kétszázhúsz mázsás hozamot terveztek, de minden valószínűség szerint a holdankénti átlageredmény meghaladja a kétszázötven mázsát. Markoló géppel rakják meg a szállító járműveket és a Mezőhegyesi Cukorgyárba küldik a termést. Feltételeinken a rakodás, illetve a ..répatenger“ látható (Fotó: Tóth Béla)