Csongrád Megyei Hírlap, 1969. november (14. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-01 / 254. szám
Dr. BACSKAY JENŐ SZABÓ BIDM TÓTH ISYVAMÉ MARCZIS VILMOS Dr. KATONA ZOLTÁN SZILÁGYI SÁNDOR NY VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 26. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1969. NOVEMBER 1., SZOMBAT Mi történt a nagyvilágban? A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KÜLÜGYMINISZTEREI HELSINKIT JAVASOLJÁK AZ ÖSSZEURÓPAI ÉRTEKEZLET SZÍNHELYÉÜL BEFEJEZŐDÖTT A LESZERELÉSI ÉRTEKEZLET NYÁRI ÜLÉSSZAKA • ÚJ AMERIKAI KATONAI BEHÍVÁSI RENDSZER Részletes jelentésünk a 2. oldalon. • A népesség alakulása, a tanácstagok munkája, a közrend és közbiztonság helyzete a megyei tanács ülésének napirendjén A megyei tanács pénteken tartotta soron következő ülését. Az elnökségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Török László, a megyei tanács vb elnöke, Hantos Mihály vb-elnökhelyettes, dr. Bozó Sándor vb-titkár, Katona Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára, országgyűlési képviselő, Németh Lajosné (Vásárhely), dr. Mihailovits Lehel (Deszk) megyei tanácstagok és a napirend előadói: dr. Kelemen Miklós ezredes, megyei rendőrfőkapitány, dr. László György megyei főorvos. A tanácskozáson részt vettek Nieszner Ferenc, Tóth Szilveszterné országgyűlési képviselők is, a Hazafias Népfront megyei bizottsága elnökségének több tagja, a városi és járási tanácsok vb-vezetői, a megyei vb szakigazgatási szerveinek vezetői. Török László vb-elnök nyitotta meg a tanácsülést, majd Hantos Mihály, a tanácsülés elnöke emlékezett meg Csongrád megye felszabadulásának 25. évfordulójáról. Ezután az elfogadott napirend alapján kezdte meg tanácskozását a megyei tanács. Családtervezési tanácsadó a demográfia szolgálatában A népesség alakulását, az anya- és csecsemővédelem helyzetét dr. László György megyei főorvos szóbeli kiegészítője alapján vitatta meg a megyei tanács. Tényként szögezte le, hogy a helyes álláspont szerint a társadalom fejlődésének kiegészítő eleme a népesség alakulása. Csongrád megye természetes szaporodásának mélypontja 1962-ben volt, amikor az országban a születések száma mindössze a 2,1 ezreléket érte el, s ezen belül megyénkben 0,9-re alakult. Ehhez képest tavaly a népszaporulat emelkedett, 1,5 ezrelékre. A statisztikai adatok tanulsága szerint az élve született gyermekek száma tavaly 6059 volt, szemben a 9860 terhességmegszakítással. A művi vetélések száma Csongrád megyében évente 400-zal emelkedik. Meg kell említeni, hogy Vásárhelyen, Makón például tavaly kétszer annyi abortusz történt, mint születés. Az említett adatok arra figyelmeztetnek, hogy a családtervezésnek nagyobb szerepet kell kapnia társadalmunkban. Ez a népességet befolyásolható tényező, mint eszköz és módszer, most keresi a helyét. Lényege az, hogy a szülők képesek legyenek a számukra optimális időpontot megválasztani, mely gyerekük fogadására alkalmas. Túl ezen a családtervezés nemcsak egyéni, hanem társadalmi probléma is, s nem jelentheti csupán az „abortuszkérdés" rendezését. A családtervezés segítő eszközei lehetnek például a különféle fogamzásgátló szerek. Ezek azonban ma még háttérbe szorulnak, idegenkedés tapasztalható használatukkal szemben. Ehhez a kérdéskomplexumhoz kapcsolódik a nemi felvilágosítás is, mely annak a célnak szolgaabibfc. aniia. *'-egytuális elképzelések alakuljanak ki a szexuális életről. A megye egészségügyi hálózatának jelentőségteljes és szép munkája a terhesgombozás. Egy-egy terhes mamát 8 alkalommal vizsgálnak, s körülbelül ennyiszer látogatja meg a védőnő is. Ami azonban hiba: a terhesgondozáson olykor mindössze 3 perc jut egy-egy kismamára. A községekben a terhesgondozást a körzeti orvos végzi, s munkájában a mozgó szakorvosi szolgálat biztosítja a szülész orvos közreműködését, precízebb szakvéleményét. A városokban már könnyebb a terhesgondozás, hiszen helyben vannak a szakorvosok. A szülések több mint 10 év óta egész megyénkben jobbára intézetekben történnek, rendkívül alacsony az otthoni szülések száma. Szülészeti, nőgyógyászati ágy 483 áll rendelkezésre, de ezek kihasználtsága igen magas. Ugyanis a rengeteg művi vetélés igen sok kórházi ápolási napot igényel. A szülések sajnálatos velejárója néhány esetben a csecsemőhalálozás. A statisztika szerint másfél évtizede a csecsemőhaladóság megyénkben az országos átlag alatt van. Megfelelő számú kórházi ágy áll a csecsemő- és gyermekgyógyászat rendelkezésére. Az orvostudományi egyetem klinikájával és Szeged kórházával együtt 460. Ez azt jelenti, hogy 10 ezer lakost alapul véve 10,4 ágy jut a betegeknek, szemben az országos, vidéki 6,2- vel. Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi munka szervezetileg jól kiépített gondozói hálózattal rendelkezik, mely alkalmas a feladatok ellátására. Azonban még néhány helyen, mestig kevés a szülész és a nőgyógyász, a gyermekszakorvos. Hódmezővásárhelyen, Csongrádon két körzeti gyerek gyógyászat működik, számukat újak kialakításával növelik, míg Szentesen és Makón 5—5 körzetet szerveznek. A gyerekek ápolása, a védőoltások szervezetbe juttatása folyamatosan történik. Az első, kanyaró elleni védőoltásokat az idén 6200 gyerek kapja meg, ily módon növekszik a védettség e betegség ellen. A családtervezési tanácsadók létrehozása mellett a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalok szexuális felvilágosítására is. Propagálni kell társadalombiztosítási szakemberek bevonásával azokat a juttatásokat, segélyeket, amelyek a terhes és szülő nőt megilletik, s ismertetni az igénybevétel lehetőségeit is. A napirendi pontot élénk vita követte. Dr. BACSKAY JENŐ (Szentes) Részletesen elemezte azokat a körülményeket, melyek a koraszüléseket befolyásolhatják. Rámutatott arra, hogy a megfelelő munkavégzés biztosítása védelmet nyújt a terhes nőnek a koraszülés ellen. A terhes aszszony számára a könnyebb munkavégzés lehetősége igen fontos. Erre annál is inkább figyelmet kell fordítani, mert az összes születések számából a világrajött gyerekek 9 ezreléke koraszülött Csongrád megyében. Azokról a fertőzési veszélyekről is szólt, melyek a bölcsődékben, kórházi osztályokon esetenként felüthetik fejüket. SZABÓ ENDRE (ViáVelt) Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemi felvilágosító, ismeretterjesztő munka kedvezően befolyásolhatná a művi vetélések számának alakulását is. Hiszen tények bizonyítják, hogy például a 15—30 év közöttieknek mindössze 21,4 százaléka kap szakorvostól nemi felvilágosítást. A serdülő hordákkal pedig a gyermekgyógyászok ilyen szempontból már nem, a nőgyógyászok pedig még nem foglalkoznak. Ez hiba, mert a felnőttnél a jelentkező bajok oka nem egyszer a pubertás korra vezethető vissza. Ennek alátámasztására egy másik adat: a szülők 7,3, míg a pedagógusok 0,2 százaléka ad a gyerekeknek nemi felvilágosítást. Éppen ezért a majd létrehozandó családtervezési tanácsadó legfontosabb feladata a serdülők szexuális felvilágosítása kell, hogy legyen. TÓTH ISTVÁNNÉ (Vásárhely) Elmondotta, hogy a családtervezési tanácsadó felállítása szükséges. Azonban tényként kell leszögezni, hogy ott kevés a gyerekek száma, ahol a család anyagi helyzete ezt nem indokolja. Igaz, ezzel összefügghet a lakáskérdés is, hiszen a mai fiatalok addig nemigen gondolnak utód létrehozására, míg otthonukat meg nem teremtették. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megyében levő 23 bölcsőde kevés, s a nők mind fokozottabb munkábaállásával együtt a jövőben ezek számát és befogadóképességét is növelni kell. Javasolta, hogy fő foglalkozású orvos alkalmazásával, illetve irányításával hívják életre a tanácsadót, hiszen érdembeni munkát csak úgy lehet elvárni. MARCZIS VILMOS (Kistelek) Szólt arról, hogy a szexuális felvilágosítást nem divatos témaként, hanem komoly problémaként kell megítélni és kezelni. A felvilágosító munka pedig a szülők, a pedagógusok feladata lenne. Hiba, hogy a pedagógusok nem tudják, hogyan is történjen ez a felvilágosítás, mert képzésükből e „tantárgy” hiányzott. A helyes szemlélet szerint azonban az értelmi és a szexuális nevelés nem választható el egymástól, a kettő ugyanis együtt alakítja ki a személyiséget. Dr. KATONA ZOLTÁN (Sövényháza) A családtervezési tanácsadó életrehívását ugyancsak fontos lépésnek ítélte meg az egészségügyi felvilágosító munkában. Hangot adott annak az elképzelésének is, hogy a védőnők a családtervezési munkába ugyancsak bekapcsolódhatnának rendszeresen, éppúgy, mint a terhesek gondozásába. SZILÁGYI s Andorné (Apátfalva) A szexuális nevelés kérdéséhez kapcsolódva legfontosabbnak a lányos anyák figyelmének felkeltését tartja gyermekük nemi nevelésében. Hiszen az egészségügyi szervek munkája mellett a felvilágosításban a legnagyobb segítséget elsősorban ők adhatják. MORSCHHAUSER JÓZSEFNÉ (Domaszék) Elmondotta, hogy a szexuális felvilágosító munka Domaszéken nem ismeretlen fogalom. Hiszen évente rendszeresen elbeszélgetnek ,a községben élő 13—14 évesekkel erről a kérdésről. A szexuális felvilágosító munkában talán a legfontosabb momentum az anyaság, a gyerek vállalásával kapcsolatos felelősség kihangsúlyozása. Szorgalmazni kell azonban továbbra is az egészségügyi oktatást iskoláinkban, melyre ma még kevés gondot fordítanak. NAGY SÁNDOR (Ásotthalom) kiemelte a családtervezés fontosságát, mely népességünk növekedésére hathat, s gazdasági életünk alapját, a munkaerő-szükségletet is adja. Erre is kell gondolni, hiszen a munkaerő elöregedése nem ismeretlen fogalom, ezzel is számolni kell. A családtervezés fontosságát pedig már az iskolákban is hangsúlyozni kell. A vita összefoglalása után a határozati javaslatokat fogadta el a megyei tanács. Eszerint a szexuális felvilágosítást már serdülőkorban meg kell kezdeni, felhívni a lánygyermekek figyelmét a művi vetélések esetleges veszélyeire, az egészségre káros következményeire. A felvilágosító munkából azonban nem maradhatnak ki a különböző fogamzásgátló szerek használatáról szóló ismertetések sem. A családtervezési tanácsadók működésének megszervezését pedig egy felmérés előzné meg, melynek birtokában múlt. (Folytatás a 3. oldalon.) A három napirendi pont előadója: DR. KELEMEN MIKLÓS, DR. LÁSZLÓ GYÖRGY, KATONA SÁNDOR