Csongrád Megyei Hírlap, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
Eredményes esztendőt hagyunk magunk mögött Folytatódik a megye fejlődése Interjú Török László elvtárssal, a Csongrád megyei Tanács vb elnökével Üdvözlet szovjet és román testvérmegyénk dolgozóinak AZ ÚJ ESZTENDŐ ALKALMÁBÓL A CSONGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TÁVIRATBAN ÜDVÖZÖLTE AZ UKRÁN KOMMUNISTA PÁRT ODESSZA TERÜLETI BIZOTTSÁGÁT, VALAMINT A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁT. Az új év alkalmából — lapunk hagyományának megfelelően — felkerestük Török László elvtársat, a Csongrád megyei tanács vb elnökét, hogy olvasóinkat érdeklő kérdésekre válaszoljon. KÉRDÉS: Hogyan alakult az új gazdaságirányítási rendszerben a tanácsok önállósága? VÁLASZ: A gazdaságirányítás új rendjének most zarult második éve a tanácsi önállóság továbbfejlődésének jelentős szakasza. A lehetőségek alátámasztását, megvalósítását szolgáló pénzügyi erőforrások növekedtek. Közel egymilliárd forint felhasználásáról a tanácsok mind körültekintőbben, céltudatosabban gondoskodtak. Tekintettel arra, hogy Csongrád megye területe közigazgatásilag két megyei jogú tanácsra — a Csongrád megyeire és a Szeged m. j. városi tanácsra készült, az általam idézett számokban Szeged eredménye nem szerepelt A tanácsi gazdaság erőteljes fejlődését mutatja, hogy a mintegy hatszázmillió forintos kötlségvetési bevételi előirányzat — főként a vállalati és szövetkezeti szervek többletbefizetései nyomán — előreláthatólag mintegy 2 százalékkal túlteljesül, s legalább 5 százalékos többletforrásra számolunk a fejlesztési alapoknál is. A költségvetési bevételek döntő hányadát képező vállalati és szövetkezeti adók a gazdaságok jó munkájáról, erősödéséről tanúskodnak. Mind a költségvetésiben, mind pedig a fejlesztési alapban jelentkező többlet pedig lehetővé tesz kisebb színvonalemelést és fejlesztést 1970-ben a lakossági szükségletek kielégítésében is. Az önállóság gyakorlati megvalósulását lemérhetjük továbbá azon, hogy a költségvetési intézmények, kórházak, iskoláik munkája és felszereltsége évről évre — központi keretek megszabása nélkül is — javul. A városi és községi tanácsok a helyi szükségletek jobb ismeretében pénzeszközeiket mindinkább a lakossági érdekek figyelembevételével használják fel. Kedvező, hogy az elmúlt évben a tanácsok, az intézmények pénzellátását zökkenők nélkül oldották meg, szilárd pénzügyi egyensúly jellemezte a tanácsi gazdálkodást. Előbbre léptünk a tanácsok és intézmények önállóságának fejlesztésében. Bővítettük az önállóan gazdálkodó intézmények számát, további szerveket ruháztunk fel az önálló bérgazdálkodás jogkörével, ami számoikra rugalmasabb létszám- és bérgazdálkodást tett lehetővé. KÉRDÉS: Hallhatnánk néhány jellemző adatot a megye 1969. évi fejlesztéséről? VÁLASZ: A megyében a tanácsok fejlesztési alapja több mint 300 millió forintot tesz ki. Az elmúlt évben az előirányzottnál körülbelül 13—14 millióval több folyt be, minisztériumi irányítású vállalatoktól és más szervektől ugyanis a tervezettnél nagyobb pénzösszeget vettünk át helyi kommunális feladatok megoldására. Az 1969. évi jelentősebb fejlesztések közül a vásárhelyi és a csongrádi víztornyokat, a községekben megépített 16 kilométeres vízvezeték-hálózatot, a makói és csongrádi szennyvíztisztító telepet a hozzájuk tartozó 11 kilométeres szennyvízcsatorna hálózattal emelem ki. Itt jegyzem meg, hogy céltudatos közművesítés eredményeként, a lakosság hozzájárulásával, az idén — az országban elsőként — a makói járás mind a 16 községében már egységes községi vízműrendszer szolgáltatja az ivóvizet. Az ország városai sorában Makó a legelsők között van, ahol társulati úton oldják meg a lakások vízműellátásba való bekapcsolását. A nagyközségek közül Mindszenten és Mórahalmon alakult vízműtársulat. Sőt, például Kisteleken, a szennyvízhálózat megépítésébe társulati úton a lakosság is bekapcsolódik. Az óvodai helyek számát kétszázzal bővítettük. Kisteleken napi 7,5, Sándorfalván napi 2,6 tonna kenyér előállítására képes korszerű sütőüzemek vették át a lakosság kenyérrel való ellátását. Nem a tanácson, hanem az anyagi erőforrás, valamint az építőipari kapacitás elégtelenségén is múlt, hogy késik a vásárhelyi tisztasági fürdő építése. Az elmúlt évi eredmények abban foglalhatók össze, hogy a tanácsi önállóság szélesedése a lakosság kommunális, kulturális, egészségügyi ellátottsági színvonala szolid emelésével párosult. KÉRDÉS: Az új évben mi várható? VÁLASZ: Az 1970. évi célkitűzések további előrelépést jelentenek. A változások a tanácsi önkormányzat megteremtése irányában hatnak, például ez évtől minden tanács maga határozza meg, hogy képez-e és mennyi tartalékot költségvetésében. Az önállóság bővülését jelenti az is, hogy a költségvetés, illetve a fejlesztési alap szabad pénzeszközei kölcsönösen igénybevehetők — átmenetileg — fenntartásra, illetve fejlesztésre, egyaránt. További intézmények kapnak önálló jogkört, ösztönözve ezzel is az anyagi lehetőségek mind jobb kihasználására. Szociális és egészségügyi kiadásokra a tanácsok 1970-ben mintegy 7 százalékkal nagyobb összeget irányoznak elő az 1969. évi költségvetésben szereplő kiadásoknál. Bővül a szakorvosi hálózat, továbbá javul kórházaink gyógyszer- és textíliaellátása, -felszereltsége, s nem utolsósorban kell megemlíteni, hogy egyes kategóriákban az egészségügyi dolgozók bérének emelésére is sor kerül. Kulturális célokra is nagyobbak lesznek az előirányzatok az 1969. évihez képest. Ez lehetővé teszi, hogy a napközi otthonos óvodákba 1970-ben újabb 200 gyermek, az általános iskolás diákotthonokba további 70 tanuló kapjon helyet, azonkívül újabb általános iskolai napközi otthonos csoportok is működnek. Az 1970. évi fejlesztések tovább javítják a megye kommunális, lakás- és egyéb ellátását. Vásárhelyen, a városközpontban 50 fős óvoda és 75 fős bölcsőde szerepel a megvalósításra kerülő létesítmények listáján. Makón 7,6 millió forint beruházással 22 munkahelyes rendelőintézet, míg a vásárhelyi kórháznál véradóállomás és nővérszállás épül. A községekben pedig jelentős járdafejlesztés történik. Fejlesztési forrásaink a szükséglethez képest csekélyek, de azokat igyekszünk az alapvető és legfontosabb szükségletek rangsorolásával a megye lakossága érdekében mind célszerűbben felhasználni. Itt említem meg, hogy a most kezdődő új esztendőben egyik nagyon fontos feladatunk lesz a TV. ötéves terv kidolgozása, amelyet a megye lakosságának széles körű közreműködésével, javaslatainak, észrevételeinek figyelembevételével kívánunk elkészíteni. KÉRDÉS: És a lakásépítés? VÁLASZ: 1969-ben Csongrádon 103, Hódmezővásárhelyen 67 állami lakás készült el, amiből ez utóbbi helyen 12 műtermes művészlakás. A lakásépítés ütemében azonban kisebb lemaradás mutatkozik. 1970-ben Vásárhelyen 56, Makón 51, Szentesen a Kossuth téren 96 lakás építésének befejezését tervezzük. Jól tudjuk, hogy az épülő lakások száma — az igényekhez képest — nem elgendő. Mégis jelentősek ezek a számok. A második ötéves terv idején — állami és saját erőből — összesen 5179 lakás épült megyénkben. A harmadik ötéves terv első három évében a következő a helyzet: 1966-ban 1305, 1967-ben 1487, 1968-ban 1719, tehát három év alatt 4511 lakás épült. Ebből 3701 magán-, 810 pedig az állami és szövetkezeti lakás. Az 1969. évi számok még nem ismertek, de megállapítható, hogy az építés üteme növekszik. Csongrád megyében magánerőből épül a lakások 80 százaléka, míg az országos átlag 64 százalék. Még egy megjegyzés: növekszik a társasházépítés üteme is. 1966- ban 48, 1967-ben 50, 1968-ban 94 lakás épült, társasházban. Új jelenség, hogy városainkban az állami lakások jelentős része a városközpont rekonstrukcióját szolgálja. KÉRDÉS: Milyennek ítélhető meg a tanácsi apparátus és a lakosság kapcsolata? VÁLASZ: A tanácsi apparátus hivatása a lakosság ügyeinek intézése, a lakosság szolgálata. Ez a tevékenység folyamatos kapcsolatot jelent a lakosság és az apparátus között. Ezt a kapcsolatot a sok egyéb tényező mellett számottevően befolyásolja a lakosság egyéni helyzetének, problémáinak, valamint a tanácsi apparátusi tevékenység szakmai és emberi szintjének az alakulása. A mezőgazdaság átszervezése, a közös gazdaságok megerősítése, a termelőszövetkezeti parasztság nagyüzemen belüli helyzetének alakulásával kapcsolatosan felmerülő egyéni rendeznivalók természetesen számszerűen is növelték a lakosság problémáit. Ezek folyamatos rendezésével erősen lecsökkentek az egyéni ügyek, ennélfogva ritkult a lakosság és az apparátus között az ilyen jellegű kapcsolat, amit elsősorban csak az ügyek számszerűségére helyes értelmezni. Közben a tanácsi apparátusok dolgozóinak bővült a szakmai ismerete és gyakorlata, többségükben megszerezték az előírt képesítést, ami felkészültségük szintjét számottevően megnövelte. E két tényező kedvező alakulásával — kivételes esetektől eltekintve —, panaszmentesebbé vált a lakosság ügyeinek intézése, kedvezőbbek lettek a tanácsi dolgozók munkafeltételei éskörülményei. Ennélfogva a lakosság által felvetett problémák többsége ma már nem egyéni, hanem közérdekű és az egyedi formában megjelenő ügyek hátterében is legtöbbször közérdekű probléma húzódik meg, így az apparátus dolgozói tevékenységében egyre fontosabb helyet kap a közügyek intézése. A kapcsolat nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy a lakosság és a tanácsi apparátus kapcsolatára ma már egyre inkább a közérdeket szolgáló alkotó jellegű együttműködés a jellemző. Az egyéni problémák a közügyek részeként, elemeiként jelennek meg, azok felvetése és intézése mind jobban társadalmibbá, demokratikusabbá színezi ezt a kapcsolatot. KÉRDÉS: Növekszik-e a tanácsi szervek hatósági jogköre? VÁLASZ: Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével bizonyos változás következett be a tanácsi szervek munkájában. A 2025/1967. Korm. sz. határozat megszüntette a szakigazgatási szervek kettős alárendeltségét, és az 1023/1968. Korm. határozat szabályozta a vb ágazati felelősségét. Ezzel az intézkedéssel megszűnt a vb szakigazgatási szerveinek kettős alárendeltsége, ugyanakkor minden szinten nőtt a választott szerv, a vb ágazatirányító szerepe, felelőssége is. Az elmúlt évben az 1010/1968. Korm. határozattal megalakultak községekben az egységes szakigazgatási szervek — ezzel lehetővé vált a községekben az igazgatást „közelebb vinni” a lakossághoz. Az elmúlt évben a szabálysértési ügyek döntő többségének az elbírálása a községi szabálysértési bizottság, illetve a vb szakigazgatási szerv vezetőjének hatáskörébe került. Ebben az időben majdnem minden ágazat területén nőtt a községek, de különösen a nagyközségi tanácsok vb szakigazgatási szerveinek hatásköre. Ezzel a hatáskörrendszerrel, a községek vb szakigazgatási szervei ma már nagyon sok ügyben eljárhatnak , így a lakosság ügyeinek zömét helyben tudják intézni. Véleményem szerint ma már a községi tanácsok megfelelő hatáskörrel rendelkeznek. A feladat: az apparátust mindenütt alkalmassá tenni a megnövekedett feladatok ellátására. Más tanácsi szinteken is — ha nem is olyan nagy mértékben, mint a községin — ugyancsak nőtt a tanácsi szervek hatásköre, önállósága — ami igen jelentős. A szakigazgatási szervek szervezetének rendezésével várható, hogy több területen nő majd a tanácsi szervek hatósági jogköre. KÉRDÉS: Mi a nagyközségek helye, szerepe a községi szervezetben? VÁLASZ: Mint arról a Csongrád megyei Hírlap, december 20-i száma beszámolt, a megyei tanács december 19-én a szegedi járás községei közül 7, míg a szentesi járás területén 2 községet nagyközséggé, tanácsát nagyközségi tanáccsá szervezte át, 1970. január 1-i hatállyal. Ez az intézkedés több vonatkozásban is fontos. Ezzel az intézkedéssel megyénk területén is megváltozik az egytípusú községi kategória — maga a községi igazgatás is. Fontos továbbá ez az intézkedés, mivel a kialakított nagyközségek saját lakosságuk, de a környező községek vonatkozásában is bizonyos városi funkciót is ellátnak. A nagyközségek vb szakigazgatási szervei lényegében városi hatáskört kaptak hatósági vonalon. Az átszervezés után a nagyközségeken a sor, hogy saját anyagi eszközeik jó felhasználásával , felsőbb tanácsi segítséggel, a társadalmi erők összefogásával meggyorsítsák a község fejlesztését, hogy minél rövidebb időn belül ténylegesen betölthessék városias funkciójukat. KÉRDÉS: Várható-e valamilyen változás a jelenlegi közigazgatási szervezetben? VÁLASZ: Arról már korábban szóltam, hogy az új gazdaságirányítási rendszer beveztésével a tanácsi szervek önállósága növekedett, a kettős alárendeltség megszüntetésével nőtt a vb ágazatirányító tevékenysége, felelőssége. A hatáskörök további rendezése indokolttá — szükségessé — teszi a vb-k jelenlegi szakigazgatási szerveinek bizonyos átszervezését is. Különösen szükséges bizonyos átszervezés, ha tovább nő a tanácsi szervek hatásköre. 1969. december 4-én például a Minisztertanács elrendelte 1970. január 1-vel az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnek a megyei tanácsok kereskedelmi osztálya csoportjává való átszervezését. Ez évben ezenkívül várható további intézkedés is. A Központi Bizottság 1969. március 5—6-án tartott ülésén tárgyalta állami életünk demokratizmusának további szélesítését. Várhatóan több intézkedés születik a tanácsok önkormányzattá történő fejlesztésére, a tanácsi szervek hatáskörének növelésére. Ezek az intézkedések bizonyos szervezeti módosítást is maguk után vonhatnak, annál inkább, mivel az ágazati szemléletet tükröző szakigazgatási szervezet ma már nem mindenben felel meg az ellátandó feladatok jellegének, nem mindenben biztosítja a gyors, hatékony államigazgatás működési kereteit. Jelenleg nem foglalkozunk a községhálózat további módosításával, sőt egyes községeknek a járási irányítás alól a városi irányítás alá helyezésével sem. Megítélésem szerint ennek még nincsenek meg jelenleg az előfeltételei. Végezetül pedig engedjék meg, hogy ezúttal is boldog új évet, jó egészséget, boldogságot és a munkában sok sikert kívánjak Csongrád megye minden lakójának — fejezte be nyilatkozatát Török László elvtárs. CSÜTÖRTÖK, 1970. JANUÁR 1. - HÍRLAP 3