Csongrád Megyei Hírlap, 1970. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-14 / 38. szám
A lakosság érdekeinek Megalapozódott a jövő í III éa négyekről tárgyalt 11 IvU I vlvlVvl I o vásárhelyi városi tanács Mártélyon Tegnap délelőtt Vörös Mihály vb-elnökhelyettes elnökletével tartotta meg idei első ülését Hódmezővásárhely városi tanácsa. Az ülésen részt vett és felszólalt Török József, a városi pártbizottság első titkára is. Elsőként Sajti Imre vb-elnök számolt be a végrehajtó bizottság 1969. évi munkájáról. Beszámolójában többek között hangsúlyozta, hogy bár a munka nem volt mentes ellentmondásoktól, egyes hibáktól, a város fejlődése mégis tervszerű volt. A végrehajtó bizottság és a tanácsapparátus igyekezett minden erejét latba vetni, hogy helyes ágazatpolitikával megfelelően szolgálják a lakosság érdekeit. A beszámolót követő vitában Vári Ernő tanácstag elismeréssel szólt a vb-nek a város ipari és kulturális fejlődése érdekében kifejtett munkájáról és annak jelentőségéről, hogy 1969-ben már a város minden munkaképes lakója számára adódott munkaalkalom. Bírálta viszont a kereskedelmet, amely nem ritkán a vállalati érdekeket helyezi előtérbe a lakosság kielégítő ellátása helyett. Varga János kapcsolódott ehhez a megállapításhoz, majd megkérte, hogy a vb minden eszközzel támogassa a lakásépítés lehetőségeinek további bővítését. Török József, a városi pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy amikor egyes igények kielégítését a vb, illetve a tanács nem vállalhatja, nem szabad elfeledkeznünk arról az óriási fejlődésről, ami Vásárhelyen az utóbbi esztendőkben végbement. Hangsúlyozta viszont a vb felelősségét a tanácsapparátus munkájának fokozott ellenőrzésében. A legfőbb feladat a város lakosságának mindenkori igazságos kiszolgálása, és ezt egy percre sem szabad elfelejteni. Nagy Jánosné kifogásolta, hogy a peremkerületek kommunális ellátása lassan teljesen háttérbe szorul a városközpont rekonstrukciója mellett. Szántó Sándor a súlyos belvízhelyzet okait vizsgálva az elavult csatornarendszer felújításának szükségességéről beszélt. Imre István a kereskedelmet ért bírálatokat a szakmabeli szemével nézve arról beszélt, hogy a város üzlethálózatának helyzete az 1951-es szinten áll, holott közben a forgalom 100 százalékkal növekedett. Miután az 1970. évi fejlesztési alap költségvetését a tanács az 1969. évivel együtt hagyta jóvá, most csak a tanács és a folyószámlás szervek 1970. évi költségvetési előirányzatának végleges megállapítása került napirendre. Az előterjesztés szerint az idén 97 millió 700 ezer forint áll a tanács rendelkezésére a város meglevő, tanácsi kezelésben álló intézményeinek működtetésére. Ez az összeg 5 százalékkal nagyobb a tavalyinál, de ez a növekedés csak a múlt, évi fejlesztés költségeit fedezi. Az előterjesztett javaslat felett nem indult lényegbevágó vita, amelynek okára dr. Dömötör János országgyűlési képviselő felszólalása adott magyarázatot. Megállapította, hogy az idei költségvetés 85 százalékban közvetlenül szociális és kulturális célokat szolgál, tehát megfelel a szocialista társadalom követelményének, az emberről való egyre nagyobb szintű gondoskodásnak. Mindemellett szót emelt az ellen, hogy a tanácstagokat az idén is kész helyzet elé állították. A költségvetésen semmit sem változtathat a a tanács, csak jóváhagyhatja. Ez sérti a tanácstagokat, mert lényegében nincs beleszólásuk az összegek elosztásába. A továbbiakban rámutatott, hogy a város kulturális életének még számos periférikus területe van. Nincs például gyermekkönyvtár és így 7 ezer általános iskolai tanuló olvasásigénye kielégítetlen. Az ülés további két napirendjén a tanács állandó bizottságai munkaterveinek jóváhagyása és a városi népi ellenőrzési bizottság 1969. évi munkájáról szóló beszámoló megvitatása szerepelt. Ezt követően előterjesztésekre került sor, és a tanács többek között úgy döntött, hogy a Beld mninisz teret 1970. április 22-től kezdve Lenin térnek nevezi el, miután itt kerül felállításra a szovjet és a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakjának szobra. Egyidejűleg az Ady Endre utcának a Zrínyi utcától a Lenin térig terjedő részét Városház utcának nevezik el. A tanács egyébként Beloianniszról később utcát nevez el. A döntést követően számos interpelláció hangzott el, főként az utak és járdák állapotával, a palackos gázellátásban jelentkező zavarokkal, egyes utcák közvilágításával, a lakónyilvántartás zűrzavaros helyzetével és alapvető árucikkek hiányával kapcsolatban. Az interpellációkra adott válaszokat a tanácstagok elfogadták, illetve az illetékes szakigazgatási szervek ígéretet tettek hiányosságok kiküszöbölésére. ZÉKÁNY JÁNOS Ünnepel ma Mártély. Egy esztendő kemény munkájára teszi rá a pecsétet a tagság a Fürst Tsz zárszámadó közgyűlésén. Még a zárszámadás előestéjén ültünk le Szabó István elnökkel, Elekes Sándor főkönyvelővel, Rácz Lajos párttitkárral, Kálmán Pál főagronómussal számba venni: mit is hozott a község termelőszövetkezetének az 1969-es esztendő? Éppen az üzemegységből érkezett vissza a tsz központjába a vezető testület, ahol úgynevezett részközgyűlést tartottak, ismertetve, megvitatva az ágazati eredményeket és az 1970. évi tervet. — Igazán nagyszerű volt az emberek hangulata a megbeszélésen — újságolta örömmel az elnök. — Most, hogy növekedett a gazdálkodás jövedelmezősége, mindenkit érdekelnek a részletkérdések. Pontosabban: mi hozott legtöbb nyereséget, hol drága a termelés, milyen további munkaszervezési változásokra van szükség, miből tevődik össze egy mázsa búza önköltsége, s így tovább. Amit még el kell mondani, minden tagtársunk adott valamilyen javaslatot a további munkához. A tsz főkönyvelője, Elekes Sándor készségesen sorakoztatta fel a tényeket, amelyek igazolják a jövő megalapozódását. — Az elsők között említem — mondotta —, hogy megfelelő hangsúlyt kapott szövetkezetünkben a gazdaságos termelés. Nem egyedüli cél a hozamok növelése, hanem számítgatjuk, mit mennyiért termelünk. Már évközben előkalkulációkat végeztünk az önköltségek alakulásáról. A fölösleges többletkiadásokat nyomban lefaragtuk. — Az igazsághoz híven szólni kell arról is — teszi hozzá Kálmán Pál főagronómus —, hogy a hozamemelkedések nagyban hozzájárultak a termelési költségek csökkenéséhez. Bú- szából holdanként 6, takarmánygabonából 5, kukoricából — morzsolt állapotban — 8 mázsával takarítottunk be többet tavaly, mint 1968- ban. A kedvező időjárás mellett finomítottuk az agrotechnikát. Egymillió forint értékben cseréltünk vetőmagot, a kémiai gyomirtás mellett alkalmaztuk a karbamidos levéltrágyázást, s növeltük a műtrágya-adagokat. Csupán a kémiai beavatkozás holdanként 800 forinttal növelte a gazdálkodási eredő részesedés növelésével segítényt,ti a fészekrakókat. A beter-Arra a kérdésre, hogy mi vezeti 65 forint helyett 8zért csak tavaly jutott el a forint lett a tízórás minusz a gazdálkodás egyensúka napra jutó jövedelemosésyéhez, egy kicsit keresték a szeg. A gazdálkodás hogyanválaszt a szövetkezet veze-ját viszont az mutatja, hogy től." Végül olyan álláspont a tervezett 132 ezer munkaalakult ki, hogy régebben nap helyett csak 105 ezret sok volt az aszályos, helül használtak fel az elmúlt évi zes év, más volt a vezetés termeléshez, összetétele, a munkaszerve- ... , ... , zés. és egy kicsit érdektele- _~v^ a nebb a tagsag. Most négy azoija vezetoseg ^ , agrármérnök irányítja az hogy az eredmények láttán ágazati termelést, az öt br- visszatérnek hozzánk a vigád helyett két önálló üzem- déli munkahelyeken dolegységet szerveztek, alkal- mazó községbeliek. A falu mázzák a gazdasági szabály 1800 lakosának csak 15 szárazékat, s a biztosabb része léka tartozik a gazdaság delfedés miatt a tagság is öngozó tagságához. Ez pedig tevékenyebb, igen alacsony szám. A jövő-A község, s a szövetkezetben viszont igen sok munpárttitkára még hozzátett lakáskéz kell, mert építjük a lamit e felsoroláshoz: 310 holdas öntözőtelepet, a — Nagyon jó a kapcsolat 324 férőhelyes, tehenészeti a pártszervezet és a gazda- kombinátot és folytatjuk a ságvezetés közötti gépesítést. Ezekhez a beru-A közös gazdálkodás jöve-házasokhoz megteremtettük delmezősége nagymértékben a pénzügyi fedezetet, befolyásolja a község arca- Sok küzdelem, néha médiajénak formálódását. Pil- d° erőfeszítés után végre malanatnyilag is tíz gazda építésra talált a szövetkezet, és házat az „új osztáson”. A hozni kívánja azt, amit tőle tíz anyag- és fuvarkedvez a község, a népgazdaság váremennyel, no meg a közös TÓTH JÓZSEF Mind több az új létesítmény a községekben — állapította meg a szegedi járási tanács Pénteken tartott ülést a szegedi járási tanács is. Farkas István vb elnök megnyitója után a tanács Kálmán János elnökletével kezdte meg tanácskozását az elfogadott napirend alapján. Az 1970. évi költségvetést és fejlesztési tervet dr. Ábrahám Antal vb elnökhelyettes terjesztette elő, majd Farkas István vb elnök referátuma vezette be a végrehajtó bizottság múlt évi munkájáról szóló beszámoló feletti vitát. A tanácsülésen Tóth Szilveszterné és Nieszner Ferenc országgyűlési képviselők is részt vettek. Farkas István vb elnök arról tájékoztatta a tanácsot, hogy komplex felmérést készítettek a mezőgazdaság helyzetéről, a gazdaságok továbbfejlődésének lehetőségeiről. Jelentésük rövidesen a MÉM kollégiuma elé kerül. Az elmúlt évben is nagy gondot fordítottak a lakosság életkörülményeinek javítására, szolgáltatási igényeinek kielégítésére. A soksok új létesítmény felsorolása nyomán joggal állapíthatta meg a járási tanács, hogy a 30 község mindegyike tovább épült, csinosodott az elmúlt évi községfejlesztési munka eredményeként. Megyénk járásai közül elsősorban e járás községeiben áldoznak sokat az egészségügyi létesítmények korszerűsítésére, s építenek újakat. Dr. Ozsvár József (Kiskundorozsma) szólt, a vitában arról, hogy ezekben az új létesítményekben a falusi emberek városi szintű ellátásban részesülnek. Jelenleg már hat fogászati körzetet is kialakítottak. Újabb körzetek szervezését ajánlotta, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az iskoláskorú gyerekek fogorvosi ellátását kellene mielőbb megoldani. Jelentős az az összeg is, amellyel ez évben egyrészt a járási tanács, másrészt a községi tanácsok gazdálkodnak. Járási szinten összesen 96 millió 498 ezer forint költségvetési összeggel, és a 35,6 millió forintot meghaladó összegű fejlesztési alappal gazdálkodnak. Mégis figyelemre méltó Ocskó Imre kisteleki tanácstag véleménye. A jelenlegi gazdálkodási rend olyan, hogy a községi tanácsok kevéssé tudnak területük gazdái lenni, anyagi eszközök hiányában. A vállalatok, szövetkezetek által befizetett kommunális adónak csak egy kis részével rendelkeznek. Sem a vállalatok, üzemek, gazdaságok, fogyasztási szövetkezetek stb. nem érdekeltek saját községük fejlesztésében, sem a községi tanács nem érdekelt az említett gazdaságok gazdálkodási eredményeiben. E helyzet visszásságát egy példával bizonyította. A kisteleki Áfész ezekben az években mintegy 20 millió forint értékű bolthálózatot épít meg a községben. Ugyanakkor a tanácsnak nincs pénze arra, hogy az egyik bolthoz 200 méternyi utat megépítsen, holott enélkül az áruszállítás problémát okoz. A községi tanácsok anyagi érdekeltségének növelése mellett emelt szót. A vitában felszólaló Simon Lajos (Deszk) a zákányszék—bordányi út megépítését sürgette, Török Tibor, a pénzügyi és fejlesztési áb. titkára pedig helyeselte, hogy a költségvetésben a múlt évinél magasabb a béralapra fordítandó összeg. A nagyközségi tanácsoknál dolgozók fizetését ezzel emelni tudják. Hogy mennyire fontos lenne a tanácsi dolgozók fizetésének általános rendezése, arról Tóth Szilveszterné országgyűlési képviselő, zákányszéki tanácselnök beszélt. A jelenlegi fizetések mellett nem tudnak konkurrálni a vállalatokkal, s így szakemberek nemigen vállalkoznak tanácsi munkára. Felszólalt még dr. Horváth István (Röszke), aki kifogásolta, hogy évek óta csak „vizsgálják” a röszkei főutca rendbehozását, de eddig még intézkedés nem történt. A tanács — elfogadva a beszámolókat —, egyetértett a költségvetés és a fejlesztési alap felhasználására vonatkozó tervezetekkel. LANTOS ANNA SZOMBAT, 1970. FEBRUÁR 14. HÍRLAP ! Ülést tartott az MSZMP Szeged városi bizottsága A Magyar Szocialista Mun valóit a lakosság igényeinek máspárt Szeged városi bizott- mind teljesebb kielégítésesága tegnap, február 13-án kertez előterjesztést a párt-9 órakor a városi tanácska- A második napirendi pontra nagytermében ülést tar- előadója, Sípos Géza elvtárs tett. Az ülésen Sípos Géza kommentálta a városi pártelvtárs, a városi pártbizott szervek 1969. II. fél évben ság első titkára elnökölt, végzett munkájáról szóló je-Az elnöki megnyitó után lentést. A pártbizottság a jedr. Varga Dezső elvtárs, a leütéssel egyetértett, városi pártbizottság titkára Ezután dr. Ozvald Imre adott szóbeli kiegészítést Az elvtárs, a városi pártbizott-1969-es év gazdasági ered- ság titkára indokolta az menyeiről és az 1970-es ősz- MSZMP Szeged városi hizendő főbb gazdasági feladazottságának és végrehajtó bijairól címmel írásban előrezáttságának, valamint a pártkiküldött jelentéshez. A té-bizottság mellett működő mához sorrendben a követ- munkabizottságoknak 1970. közé pártbizottsági tagok- félévi munkaterv-javaslaszóltak hozzá: Kispál Jenő tár. A pártbizottság a faelvtárs, a Szegedi Hangszervaslatot egyetértőleg elfogadgyár igazgatója; dr. Kutita Árpád elvtárs, a Szegedi Végül a városi párt-végre-Élelmiszer-kiskereskedelmi hajtóbizottság előterjesztése- Vállalat igazgatója; Börcsökre a Pártbizottság Prágai Ti Ferenc elvtárs, a VIDIA kor elvtársat a pártbizottság Nagykereskedelmi Vállalat ipari, építési és közlekedési igazgatója; Bódi László elv-osztályának vezetőjévé, Détári, a szegedi vasöntöde Kény László elvtársat pedig igazgatója; Szajbély Mihály, a pártbizottság gazdasági és a Pamutnyomó és Szövőipa- ügykezelési osztályának vert Vállalat Szegedi Textil-zetőjévé kinevezte. A pártművének főmérnöke. Az elbizottság kinevezte továbbá a hangzottakra dr. Varga De- pártbizottság mellett műköző elvtárs válaszolt.. Sípos de munkabizottságok vezető Géza elvtárs összegezte a viit és tagjait, tát, hangsúlyozva az ipar, a Az ülés Sípos Géza elvikereskedelem, a kommunistárs zárszavával fejeződött t a gazdasági vezetők tenni be. Új Diesel-motorvonatok A MÁV befejezte a főútvonalak rekonstrukcióját és most korszerű, Diesel-motor vontatási — 7 kocsiból álló — vonatokat állít be a mellékvonalakra. Február 10-én tartották a sajtóbemutatót a budapest—kunszentmiklósi vonalon. Az első szerelvényt Szeged- Szentes között állítják majd forgalomba. 1970-ben még 7 hasonló szerelvényt adnak át a MÁV mellékvonalaira, melyeket a Ganz-MÁVAG Gyár készített. Képünkön: A hét kocsiból álló impozáns, piros-szürke színezésű szerelvény (MTI fotó: Fehérváry Ferenc.) 3