Csongrád Megyei Hírlap, 1970. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
Előtérben: a termelés és a kereskedelem kooperációja Megtartotta közgyűlését a MÉK Nyugodt légkörben zajlott le tegnap Szegeden a Tisza Szálló koncerttermében a Csongrád megyei MÉK évi rendes közgyűlése. Ez volt az első olyan tanácskozás a vállalat fennállása óta, ahol nem csaptak össze viharos hevességgel a termelők a kereskedelemmel. Ennek pedig az az oka, hogy kialakult az érdekazonosság a két partner között, létrejött az egységes platform, s a nézeteltérések helyett az együttműködés javítása, fejlesztése került előtérbe. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a fogyasztóközönség is kezd elismerően szólni a vállalatról, mert fejlesztette kiskereskedelmi hálózatát, csökkentette az árakat és növelte a választékot. Az ünnepi közgyűlésen megjelent dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkára, Panák László, a SZÖVÉRT elnöke, dr. Paczuk István, a megyei tanács vb elnökhelyettese, és még több politikai, gazdasági vezető. A tanácskozás azzal a bejelentéssel kezdődött, hogy 38 új belépő kéri felvételét a MÉK tagjainak sorába. Ezek a szövetkezetek a vállalat útján kívánják értékesíteni termelvényeiket és helyzeti előnyt biztosítanak maguknak tagsági viszonyukkal. Az új belépőkkel 104-re növekedett a MÉK taglétszáma. A szövetkezeti értékesítő központ 1969. évi munkájáról Regőczi István, az igazgatóság elnöke számolt be. A kereskedelmi tevékenységről szólva elmondotta, hogy a vállalat több mint 12 ezer vagonos összforgalmat bonyolított le tavaly, szemben az 1968-as évi 10 ezer 800 vagonos eredménnyel. A forgalmat növelte, hogy egyes termékek termelésére ösztönzően hatott az árrendezés. Paradicsompaprikánál például mázsánként 70—80 forinttal növekedett a felvásárlási ár, és az idén mintegy 40 százalékos termelésnövekedés várható a pritaminpaprikából. A zöldség- és gyümölcskereskedelem beható értékelése után az ipari tevékenység fejlesztéséről szólt az igazgató. Vázolta, hogy 122 vagon árut állítottak elő a tartósító üzemben, a szárított termékek megközelítették az 1200 tonnát, megkezdte próbaüzemelését a szatymazi léüzem, és az év folyamán mintegy 52 ezer liter almalevet állított elő. Értékesítő központunk két éve foglalkozik a kiskereskedelmi tevékenységgel is — folytatta Regőczi István. — A fogyasztói kapcsolat útján, közvetlenül érezzük a piac hatásait, így jobban tudjuk biztosítani a megfelelő összhangot a felvásárlási és a fogyasztói ár kialakításánál. A vállalat pénzügyi helyzetét elemezve azt rögzítette a beszámoló, hogy az összes árbevétel meghaladta az 558 millió forintot, ami 21,4 százalékos árbevétel növelésnek felel meg. A MÉK nyeresége is ehhez viszonyítva gyarapodott: az előző évi 12,2 millióról 14,9 millió forintra, ami 21,3 százalékos eredményjavulásnak felel meg. Az idei gazdálkodási tervekkel kapcsolatban elmondotta az igazgató, hogy a MÉK össztevékenységét 558 millió forintról 737 millió forintra kívánják növelni, míg a nyereséget 900 ezer forinttal csökkenteni. Ezek a számok azt fejezik ki, hogy a közös vállalat egyaránt figyelembe veszi a termelők és a fogyasztók érdekeit az árak kialakításánál. A MÉK központi feladatnak tartja azt is, hogy erősödjék a termelés és a forgalmazás kooperációja és kapjon nagyobb hangsúlyt a közös rizikóvállalás. Az érdekellentét helyett az érdekazonosság megteremtése a fő cél. A közgyűlés vitája is bebizonyította, hogy nagy fordulat állt be a partneri viszony alakulásában. A hozzászólók főleg a jövőbeni együttműködés újabb lehetőségeit boncolgatták. Dr. Komócsin Mihály a megye politikai gazdasági vezetőtestülete nevében elismerését fejezte ki a MÉK-hálózat dolgozóinak és a tagszövetkezeteknek az elmúlt évi eredményeikért. Hangsúlyozta, hogy erősítse a vállalat a termelői tevékenységhez kapcsolódó főprofilt a feldolgozói iparág bővítésével együtt. Szólt arról is, hogy a vállalat a tagszövetkezetek és a fogyasztók szolgálatában fejlessze tovább munkáját. A közgyűlés további részében a vezetőség kiegészítésére és az alapszabály módosítására került sor. TÓTH JÓZSEF Két nagy társadalmi kérdés A tegnapi újságok — többek között lapunk is — nyilvánosságra hozták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága februári ülésén elfogadott határozatok főbb gondolatait. Egyrészt a nők, másrészt a magyar ifjúság társadalmi helyzetéről szóló részletes határozatot — mint a közlemény mondja — szintén nyilvánosságra hozzák, s mindenkinek módjában lesz megismerkedni azzal a tudományos elemzéssel, amely összefoglalja társadalmunk e két rendkívül jelentős rétegének helyzetét és problémáit, valamint azokat a tennivalókat, amelyek az egész társadalom összefogását igénylik. A nők az ország lakosságának több mint felét jelentik. A magyar munkásmozgalom, pártunk mindenkor nagy elvi, politikai jelentőséget tulajdonított a nők felszabadításáért és teljes egyenjogúságáért vívott harcnak. A szocialista építés és az élet minden területén betöltött szerepük nélkül nem képzelhetők el azok a nagyszerű eredmények, amelyeket felszabadulásunk jubileumi évében teljes joggal számba vehetünk. Kétségtelen azonban, hogy az élet a nőktől a politikában, a társadalom vezetésében, a munkában, a családi életben, a kultúra és tudomány területén, egyszóval: az egész társadalomban az eddiginél többet kíván. Ehhez további anyagi feltételek szükségesek, valamint az is, hogy leküzdjük a közgondolkodásban még itt-ott tapasztalható lebecsülést a nők helyét és szerepét illetően, azaz teljesebbé tegyük az élet minden területén a női egyenjogúságot. Ezzel kapcsolatban a tennivalókat nemrégiben a megyei pártbizottság ülésének határozata a megye társadalma számára pontosan körvonalazta. Kétségtelen azonban, hogy most a Központi Bizottság összegezésének szellemében ismét át kell gondolnunk az ezzel kapcsolatos tennivalóinkat, s amint a közlemény hangsúlyozza: „a nőkérdéssel való foglalkozást a mindennapi pártmunka részévé kell tenni, mert ez előfeltétele, hogy össztársadalmi üggyé váljék”. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nők egyenjogúságát, egyenlő érvényesülési lehetőségeit a jövőben megyénkben is az eddiginél nagyobb és teljesebb mértékben biztosítsuk, hogy az a történelmi jelentőségű közreműködés, amelyet megyénk nőmozgalma az elmúlt negyedszázad nagy feladatai megoldásában tanúsított, a jövő tennivalóiban az eddiginél is hatékonyabb lehessen. Amikor a nőkérdésről van szó, a társadalom e speciális részének sajátos kérdéseit érintjük. Ugyanúgy sajátosan kell megközelítenünk társadalmunk másik nagy rétegének, az ifjúságnak problémáit is. Nos, a Központi Bizottság határozata nem egyszerűen helyzetképet rajzolt a mai magyar ifjúságról, hanem — a jövő társadalma érdekében — nagyon világosan megjelölte a tennivalókat is. Az elvi jellegű megállapítások közül ezúttal csak néhány kérdésre utalunk. Amikor pártunk vezető szerve nagy elismeréssel szól a magyar ifjúság helytállásáról, egyben a követelményt is felállítja . „Világnézetileg szilárd, marxista—leninista meggyőződésű, hazafias és internacionalista érzelmű, kötelességtudó ifjúságra van szüksége a hazának.” Noha jól tudjuk, hogy ma még nem ilyen az egész magyar ifjúság, de ilyen ma már a magyar ifjúság többsége. A szocialista hazának ilyen ifjúságra van szüksége, de hogy ilyenné váljék, ehhez az egész társadalom — s benne magának az ifjúságnak — az erőfeszítése is szükséges. Hiszen az ifjúság ma még meglevő anyagi, szociális és egyéb problémai megoldása nem egyszerűen a felnőtt társadalom gondja, ezért az ifjúságnak magának is dolgoznia kell. Talán ez az a gondolat, ami nem kapott kellő hangsúlyt eddigi nevelő munkánkban. A másik elvi jelentőségű megállapítás, ahogyan az ifjúság társadalmi helytállását meg kell ítélnünk. Ennek „legfontosabb mércéje, hogy mit tesz a gyakorlatban, hogyan él, tanul, dolgozik, hogyan teljesíti a haza, a Magyar Népköztársaság iránti köttességét”. Az ilyen tulajdonságok viszont csak a közösségben, a munka és a tanulás során szerzett tapasztalatok alapján alakulnak ki. Ehhez kell a felnőtt társadalomnak jobb feltételeket teremtenie. S ezzel függ össze a harmadik elvi jelentőségű gondolat is. Az világos, hogy a társadalom — mint a nőktől is — mind többet vár az ifjúságtól is, de az ifjúság is igényesebb a társadalom vezetőivel, nevelőivel szemben is. De — amint a tegnap kiadott közlemény rámutat — az ifjúság között végzett munkánksorán jobban figyelemmel kell lenni arra a lenini tanításra, hogy minden kor fiataljai más úton jutnak el a haladó eszmékhez, a szocializmushoz, hiszen más körülmények között élnek és fejlődnek, mint az előző nemzedék. A társadalom előtt álló feladatok, az osztályharc formái ma lényegesen eltérnek még az előző tíz-húsz évhez képest is. Ezt a jelentős változást növelő munkánk nem követte eléggé.” A nagyobb eredmény érdekében ezt a társadalomnak feltétlen figyelembe kell vennie. Ugyanúgy ifjúsági mozgalmunknak, a KISZ-nek is. A KISZ munkájának javításával kapcsolatban is határozatokat hozott az MSZMP Központi Bizottsága, hogy fejlődjék a KISZ eszmei, politikai jellege, hogy le tudják küzdeni a formalizmust és jobban ki tudják elégíteni az ifjúság különböző rétegeinek igényeit. Természetes,, hogy a Központi Bizottság ismeri az ifjúság rétegeiben meglevő téves nézeteket és helytelen magatartást is. Ennek okai részint objektív jellegűek, oktatási, nevelési rendszerünk fogyatékosságaiból adódnak, másrészt szubjektív eredetű közönyből, a felelősségérzetnek hiányából, felelőtlen követelődzésből fakadnak. Az anyagi gondok a párt előtt ismertek, de ezeket csak a népgazdaság általános fejlődésének menetében tudtuk megoldani. Ha az ifjúság az eddiginél derekasabb részt vállal ezekből a feladatokból, az anyagi jellegű gondok is előbb küzdhetők le. Rendkívül fontos azonban, hogy egyrészt ne engedjünk teret annak az általánosításnak, amely néhány randalírozó fiatal esetéből az egész magyar ifjúságra elmarasztaló következtetést von le, másrészt segítsük elő, hogy az ifjúság közhangulatát mindenütt a munkában, a tanulásban, a kötelességteljesítésben, a magán- és közerkölcsben példamutató többség határozza meg. Pártunk Központi Bizottságának minden határozata rendkívül nagy visszhangot kelt közvéleményünkben. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről, valamint az ifjúságpolitikáról szóló párthatározatok hosszú távra olyan elvi jelentőségű útmutatások, amelyek össztársadalmi érdekeket szolgálva, kiemelkednek pártunk határozatai közül is. RÁCZ LAJOS VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! CSOHGRRD MEGYE! ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 27. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. FEBRUÁR 21., SZOMBAT AMERIKAI—KÍNAI MEGBESZÉLÉSEK VARSÓBAN Részletes jelentéseink a 2. oldalon Mi történt a nagyvilágban? TODOR ZSIVKOV FOGADTA PÉTER JÁNOST • MÁRCIUSBAN MEGKEZDŐDNEK A KÉT NÉMET KORMÁNYFŐ TALÁLKOZÁSÁNAK ELŐKÉSZÜLETEI JUBILEUMI VERSENY A teljesítményekkel arányos anyagi elismerés le!t Példamutató módszert alkalmaznak a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenyben résztvevők anyagi és erkölcsi megbecsülésére a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi szövőgyárában. A rendszeresen megjelenő üzemi újság mellett tíznaponként külön versenyhíradót is kiad az üzemgazdasági osztály, s ebben részletesen értékelik a legjobb teljesítményeket, felsorolják a kitűzött jutalmat elnyerők névsorát. A legutóbbi versenyhíradóban például többek között az alábbiakat olvashatjuk: „A szövődő Leonov-brigádja vállalta, hogy ebben az esztendőben valamennyien eggyel több gépet kezelnek, mint amennyit az érvényes norma előír. Ezzel kívánnak hozzájárulni a létszámhiány miatt kiesett termelési érték pótlásához. Ugyanakkor a gyárvezetőség biztosítja, hogy a pluszként kezelt gépen elért teljesítmény bérét maradéktalanul megkapják a szövőnők.” Ismerteti a munkásokkal a híradó a versenyben legjobb eredményt elérőket is. A szocialista brigádok között jelenleg a cérnázó üzem Sziklai Sándor nevét viselő, ezüst koszorús jelvénnyel kitüntetett kollektíva tagjai járnak az élen. Teljesítményükért legutóbb 2000 forint jutalomban részesültek. Hasonlóan jó eredményekkel büszkélkedhet a szövődés Zrínyi Ilona brigád és a kivarró üzem Felszabadulás brigádja is, amelyek ugyancsak számottevő pénzjutalmat kaptak. Nem kevesebb energiát fordítanak a gyárban az egyéni versenyben résztvevők népszerűsítésére. S a legjobbak meg is érdemlik ezt. Erről beszélnek a számok, amelyek bizonyítják, hogy a verseny eddig eltelt szakaszában Bódi Vilmosné szövőnő 29, Vörös Andrásné szövőnő 37, Pócsik Rozália szövőnő pedig kereken 40 százalékkal növelte korábbi átlagteljesítményét. A verseny nyilvánosságának, rendszeres értékelésének biztosítása egyik mozgatórugója volt, és marad is a munkaverseny mozgalomnak. Éppen ezért találjuk példamutatónak az újszegedi szövőgyárban kialakított módszert, mert szüntelenül előre viszi a kollektívát a 25. évfordulóhoz méltó termelési eredmények elérésének útján. Az első... A Ganz Villamossági Művek dolgozói vállalták, hogy a felszabadulás negyedszázados évfordulójára a Gagarin Hőerőmű részére elkészítik az ORV 220 MW-os teljesítményű generátort. A gyárban az eddig készített legnagyobb generátor 150MW- os volt. A 220 MW-os generátor saját konstrukció alapján készül. A munkákkal jól haladnak, minden biztosíték megvan arra, hogy a vállalt határidőre átadják a generátoróriást. A 120 tonna súlyú genreátor-állórészbe 205 ezer lemezt szereltek be. A képen: Ujszászi János ellenőrzi a beszerelt lemeztesteket. (MTI fotó : Király felv.)