Csongrád Megyei Hírlap, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA TI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1970. MÁRCIUS 15., VASÁRNAP Magyar— jugoszláv megállapodás A Kulturális Kapcsolatok Intézetében szombaton ünne­pélyes keretek között írták alá a magyar—jugoszláv kulturális és oktatási együtt­működés 1970—71. évre szó­ló munkatervét. Az új munkaterv tovább szélesíti a kulturális és ok­tatási együttműködést a két ország között. Zenei együtteseink és vi­­i­déki színházaink cseréjéből kiemelkedik a Szegedi Nem­zeti Színház operai együtte­sének szabadkai, illetve a Szabadkai Népszínház ope­­raegyüttesének szegedi ven­dégjátéka. A két évre szóló munka­tervet magyar részről De­meter Sándor elnökhelyet­tes, jugoszláv részről Zsiva Beriszavljevics, a Szerb Szocialista Köztársaság mű­velődésügyi minisztere látta el kézjegyével Képviselői beszámolók Vásárhelyen és Makón Szombaton délután Hódmezővásárhelyre látogatott Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügymi­niszter és Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Hódme­zővásárhely­­ országgyűlési képviselője. A vendégeket a városi pártbizottságon Török József, a városi pártbizottság első titkára és Sajti Imre, a városi tanács vb elnöke fogadta. Ezt követően a Vásárhelyi Állami Gaz­daság központjában rendezett nagygyűlé­sen Győri Imre képviselői beszámolót tartott az országgyűlés legutóbbi üléssza­kának munkájáról. A beszámoló után időszerű bel- és kül­politikai kérdésekről Komócsin Zoltán és Péter János tájékoztatta a résztvevőket. • Makón, a városi tanácsháza nagytermét szombaton délelőtt zsúfolásig megtöltöt­ték azok az érdeklődők, akik kíváncsian várták a város országgyűlési képviselő­jének, dr. Erdei Ferencnek, a Magyar Tu­­­­dományos Akadémia főtitkárának tájé­koztatóját. A megjelenteket, köztük Ara­tó Mártont, a városi pártbizottság titk­á­­­rát. Keczer Tamás, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte. Ezután dr. Erdei Ferenc ismertette azokat a kérdéseket, melyek közvetlenül is érin­tik Makót, és szerepeltek a legutóbbi or­szággyűlésen. A képviselői beszámolón­­ részt vevők nagy tetszéssel fogadták a tá­­­­jékozta­tót Javában folyik a tervezés és a fejlesztés a kiskundo­rozsmai Mezőgazdasági Gép­javító Vállalatnál. A veze­tőség többek között új vál­lalkozások előkészítésén munkálkodik, amelyek so­rában első helyen áll a ker­tészeti üvegházakat gyártó üzem építése, a szentesi gépjavítóban. Amint Berár Demeter vállalat i igazgat® elmondotta, a 32—35 milliós beruházással létesítendő új üzemben még ebben az év­ paritását, ami előrelátható­­ban megkezdik a gyártási­lag évi 20 hektár befedésé­ Várható, hogy Lipcsében­hez megfelelő berendezés néhány napon belül aláír- lesz.­ják a szerződést a gyárt- Javában folynak a dorozs­­mánylicenciát szállító NDK- mai gépjavítóban a külön­ben üzem képviselőivel. A köző új gyártmányok beve­­hazai üvegház iránt egyéb­­zetésére irányuló munkája­­ként már­is élénk érdeklőd­tők. Három legújabb terme­­dés nyilvánul meg. Az AG- kük, az MC-magágykészítő, ROTRÖSZT öt évre lekötné az univerzális szőlőművelő a szentesi üzem teljes ka- gép, valamint az univerzá-A hazai termelőüzemek mellett egyre inkább erő­södnek a dorozsmai gépjaví­tó vállalat kapcsolatai kül­földi rendelőkkel Ennek példája a már említett NDK-beli céggel folyó tár­gyalás, vagy a bukaresti, őszi mezőgazdasági kiállítá­son történő megjelenés, aho­vá az említett mr­­rigykészí­­tő gép mellett eg­y zöldség- és egy gyümölcsmosó be­rendezést is kivisznek, lis nehézhenger sorozatgyár- Korábbi kapcsolat alapján tása ebben az évben már vállalta el a dorozsmai üzem megkezdődött vagy meg­ annak a 105 milliós export­kezdődik. Az MC-magágy- rendelésnek a kielégítését, készítő kísérleti példánya is amelynek értelmében nyer­­itt készült, s azt a bemin­­gesvontatóra kapcsolható, tatókon jól fogadták. A gé- ún. fél-pótkocsit készítenek pet idén bemutatják a ha- és szállítanak a Szovjetunió­­bal ipari és mezőgazdasági­ba. Ebből az üzemanyag­­kiállításokon, vásárokon, va- szállításra alkalmas beren­­lamint Bukarestben és a dezésből 800-at gyártanak az Szegedi Ipari Vásáron is, idén. Mezőgazdasági gépgyártás Dorozsmai tervek —105 milliós szovjet export — Részvétel a kiállításokon — Rövidesen aláírják az üvegházgyár szerződést Fogyasztói piac - vállalati felelősség A gazdasági élet napjainkban különösen gazdag vá­lasztékban veti fel az időszerű témákat, szakkérdéseket, amelyek általában eltérő mértékben keltik fel a közvé­lemény érdeklődését. Van azonban a gazdasági életnek egy örök — úgy látszik, mindig időszerű — témája, amely a lakosságot a legközvetlenebbül érdekli: az áruellátás. A fogyasztók soha nem szűnő figyelme és érdeklődése közgazdaságilag is indokolt, hiszen olyan kérdésről van szó, amely méltán tekinthető az életszínvonal alakulásá­ról alkotott kép részének. Az árukínálat színvonala, a fogyasztói árak, a vá­sárlási lehetőségek és körülmények, a kiszolgálás a leg­közvetlenebb része az emberek mindennapi életének, örö­möt vagy bosszúságot okoznak. Éppen ezért számunkra is a fogyasztói érdekvédelem, figyelembe vétele társadal­mi kér­dés. Sokan azt mondják: a reform a gazdasági ér­deket, a nyereséget helyezte előtérbe, a vállalatok és a szövetkezetek ennek rendelik alá — ha egyáltalán fog­lalkoznak vele — a fogyasztói érdeket. S lám e cikk címe: Fogyasztói piac — vállalati felelősség. Nem túlzás vállalati felelősségről beszélni? Nem. Mert megadni minden módot az alkotó kezdeményező­készség kibontakoztatására, mindent megtenni­ a néptö­megek igényeinek kielégítésére, ez ma a központi fel­adat. Ezt igyekezett megteremteni a gazdasági életben a reform. A központi feladat pedig nem válik el, sőt elvá­laszthatatlan a vállalati élettől, a vállalat hitelének, be­csületének erősítésétől. Nem árt­ ezt hangoztatni azoknak, akik a munka közben, a gazdasági élet vezető posztjain betöltött szerepükben korántsem olyan igényesek, mint mondjuk — követelőzéseikben. Azoknak, akik nem néz­nek túl a gyár kerítésén. Az ilyeneknek szeretnénk fi­gyelmükbe ajánlani azt a megállapítást, amelyet néhány napja ipari vezetők tanácskozásán hallottunk: a vállalati nyereség, s ezen belül a nagyobb nyereségrészesedés csak akkor hasznos igazán a társadalomnak, ha megszerzése közben a népgazdasági érdeket is szolgálták. Mit jelent ez? Annak figyelembevételét, hogy a pult másik oldalán is magunk állunk. A kettőt, az eladó és a fogyasztó érdekét, egyformán kell szolgálni. A termelői érdek, a nagyobb nyereség csak akkor lehet igazán nye­reség a közösségnek is, ha a szükségletet jól elégíti ki. A fogyasztói érdek elismerése a jó és választékos árukíná­lattal kezdődik. Ezért mondjuk, hogy a nyereség, bár a gazdálkodás hatékonyságának fő mércéje, nem mutat meg mindent a gazdasági életből. Az országos és megyei adatok szerint az elmúlt esz­tendőben az áruellátás mennyiségét jelző adatok tanúsít­ják: többé-kevésbé egyensúlyban volt a fogyasztói piac. Csongrád megyében a kiskereskedelmi forgalom 1989-ben 9 százalékkal emelkedett. Az egyes áru­főcsoportok növe­kedési üteme a korábbi évekétől és az országos átlagtól eltérően alakult. Például: élelmiszerekből 2 százalékkal magasabb volt a forgalom, mint országosan. Ruházati és vegyescikkekből viszont kevesebb. Ebben részben szere­pet játszott az is, hogy a kereskedelem számos cikkből nem tudta folyamatosan kielégíteni az igényeket. Az év második felében ugyan növelni próbálta beszerzéseit, de az ipari vállalatok egy része az exportra lekötött kapaci­tások miatt elzárkózott az utólagos rendelkezések teljesí­tésétől. Az év végére a minisztériumok fellépése és a ke­­reskedelmi vállalatok erőfeszítése nyomán némileg javult az ellátás. Az élelmiszer-forgalom 11 százalékkal haladta meg az előző évit. Az alapvető élelmiszerekből — a hús és a húskészítmények kivételével — megfelelő volt a kíná­lat. A húskészítmények forgalma emelkedett, de még így is gyakran voltak választéki hiányosságok. Ha csupán a növekedés összesítő adatait vizsgálnánk, aligha volna okunk a fogyasztói piac egyensúlyának gond­jairól, az ipari és kereskedelmi vállalatok felelősségéről szólni. Amint látható azonban, a növekedés állagszámai nem adnak pontos képet a valóságról. A statisztikai ada­tok függönye mögött élénken rajzolódnak ki a resztetek árnyvonalai közül a kereslet és a kínálat választéki el­térései. Az áruválaszték szerinti kínálat a kereslet alatt maradt Csongrád megyében, és tegyük hozzá: még olyan termékcsoportok esetében is, ahol a részleteiben kielégítő ellátás helyi ipari termelési feltételei adottak. Jó példa erre különösen a textil, illetve a textil ruházati cikkek kereskedelmi kínálata. A tavalyi tapasztalatok szerint tehát nem állíthatjuk, hogy a lakosság áruellátása kifogástalan volt. A közszük­ségleti cikkeket gyártó ipar, a kereskedelem nem tudott minden igényt minden időpontban azonnal kielégíteni Úgy is mondhatnánk, hogy a keresett áruk a megfelelő választék és minőség hiánya sok gondot, bosszúságot oko­zott. Ezért mondjuk, a statisztikai adatok függönye mö­gött élénken rajzolódnak ki a részletek árnyvonalai. Ilyen részlet például az árszínvonal alakulása is. A ruházati cikkek ára éves szinten mintegy 2,3 szá­zalékkal volt magasabb az előző évinél. Az árak emelke­dése ez év második felétől mérséklődött. A kiskereske­delmi vállalatok részben az árpolitikában rejlő­ forgalom­emelési lehetőséget felismerve, részben az elért magas vállalati eredmény mérséklése miatt a negyedik negyed­évben több cikknél árcsökkentést hajtottak végre. Nem nagymérvű ez az árváltozás, a vásárlók azonban áremel­kedést feltételeztek ott is, ahol nem volt. Elsősorban azért, mert sok üzletben hiányos volt a választék. Csak ritkán vásárolhattunk olcsóbb cikkeket. Tévedés ne es­sék, az nem baj, ha a kereskedelmi vállalatok szorgalmaz­zák a drágább áruk beszerzését, de az már igen, ha ezek az úgynevezett drágább iparcikkek kiszorítják az olcsóbb áruféleséget. Tehát az árszínvonal emelkedését gyakran nem is a tényleges ármozgás keltette, hanem az, hogy szűkült az olcsóbb áruk választékának aránya. Ezt a tényt jelezte a társadalmi kontroll, a fogyasz­tók hangja. Erre a hangra pedig oda kell figyelniök az ipari vállalatok vezetőinek is, mert a fogyasztó hangja nemcsak a belkereskedelmi miniszterhez szól, hanem a termelésben tevékenykedő minden vezetőhöz is. Minden­kinek, aki felelőséget érez központi feladatunk valóravál­­tásáért, a néptömegek igényeinek kielégítéséért. NAGY PÁL Mi történt a nagyvilágban? STOPH ÉS BRANDT KÉSZÜL AZ ERFURTI TALÁLKOZÓRA AZ MSZMP KB TÁVIRATA A 70 ÉVES LUIGI LONGÓHOZ • BREZSNYEV BESZÉDET MONDOTT MINSZKBEN RÉSZLETES JELENTÉSEINK A 2. OLDALON V.____________________________________________________________ Új tejgyár Szegeden Szeged határában. 120 milliós beruházással tejgyár épült, és a napokban megkezdődött a próbatermelés. Az új üzemben több mint százezer liter tejet dolgoznak majd fel naponta, ötször annyit, mint a régiben, és bővül a tejtermékek választéka is. A korszerű automata gépek jól mutatkoztak be. Már az első napokban átlagosan tízezer literrel több tejet pa­­lackoznak, mint ami a régi gyár napi teljesítménye volt. A berendezések nagy részét a Német Demokratikus Köz­társaságból és Csehszlovákiából hozatták. (Fotó: Tóth Béla.) Futószalagon a tejjel töltött üvegek Egyenként 10 pop literes tartályok

Next