Csongrád Megyei Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1970-05-26 / 121. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) via felé tudnának menekülni, akkor gondoskodnak ellátásukról. Szabadka képviselőinek baráti segítségnyújtását szeretettel fogadták és megköszönte a város nevében Sípos Géza. Vasárnap sem lanyhult az árvízvédelmi munka a Maros mentén. A folyó vízállása Makónál 544 centiméter volt. A vízhozam másodpercenként 1500 köbméter körül mozgott. A szemmel látható marosi apadás ugyan biztató, mégis több mint 11 ezer ember dolgozott gépekkel, vízi járművekkel, hogy védjék a gátakat. Nagy kapacitással építik a védőtöltés mögötti lokalizációs gátrendszert is. Mivel az eddigi homokbányák kevésnek bizonyultak, újabbakat nyitottak Maroslelén, Kiszomboron, Nagylakon, Apátfalván, Makó környékén, sőt Baksom is megkezdték a homok bányászását, hogy minél több zsákot tölthessenek meg. Eddig több mint 1 millió homokzsákot építettek be, illetve helyeztek készenlétbe. A védelemhez 2200 tonna követ használtak fel. A már elhasznált fóliamennyiség mellett további 34 ezer négyzetméter áll rendelkezésre az esetleg feltörő buzgárok elfojtásához. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósághoz tartozó Tisza-szakaszon Szegedtől feljebb sem történt rendellenesség, noha vasárnapra 55 —60 kilométeres széllökések érkezését jelezte a meteorológia. Ez ugyan elmaradt, a szükséges rőzseműveket a kevésbé védett gátrészeken beépítették. Amire korábban nemigen figyeltünk oda, Szegednek most az is rendkívül fontos, hogy Tiszafüreden mekkora a folyó vízállása, s a most levonuló árhullám ott milyen magasan tetőzik. A számítások meglehetősen pontosak, a tiszafüredi tetőzés várhatóan 780 centiméter lesz. Az 1932-ben mért maximális vízállás 750 centiméter volt. Ez az az árhullám, amely közvetlenül szorongat bennünket, s amelynek magassága Szolnokon — és tetőzésben — 930 centiméter körül lesz. A szolnoki vízmérce 1932-ben 894 centimétert mért, mint maximális magasságot. A számok önmagukért beszélnek, s a Tisza alsó szakaszán a vízállást is ezekhez az adatokhoz viszonyíthatjuk. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságtól kapott előrejelzések is reálisak voltak mindeddig. Vasárnap a Tisza magassága Szegednél elérte a 900 centimétert, hétfőn pedig már a 910 centiméternek is föléje emelkedett. A számításnak megfeleltek az előrejelzések: 15 óránként Szegednél 6 centiméterrel nőtt a víz. Mostani állapotában a Tisza Szegednél másodpercenként 4 ezer köbméter fölötti vízmennyiséget szállít. A június első napjaira várható tetőzésben a folyó vízállása elérheti, sőt meghaladhatja a 950 centimétert. Furcsa, de igaz, Makó asszonyok nélkül maradt. Öt napja már, hogy közel 10 ezer asszony az idősebbekkel és a gyermekekkel Hódmezővásárhelyre és Szentesre költözött. A nők közül mindössze néhány százan maradtak a polgári védelemnél, a tanácsi hivatalokban, az üzletekben és főleg a konyhákon. Lényegében ők sem járnak haza, annyi, mintha Makón sem volnának. Váltott műszakban dolgoznak, s a pihenőt is a szolgálati helyen, rögtönzött szálláshelyeken töltik. A városban katonás a rend Minden üzem, szövetkezet őrséget, riasztó szolgálatot szervezett. A makóiak egy műszakot a gátakon, egyet a munkahelyen, egyet pedig pihenőben a házak körül töltenek. A férfiak egy-két napig még föltalálták magukat, néhányan tréfásan megjegyezték: „oda a zsandár, szabad a gazda”. A királyhegyesi úton közel 30 an, a Lenin és a Kossuth Tsz tagjai elhatározták, hogy mindent közösen csinálnak. Két-kétórai váltással őrséget szerveztek, s vasárnapra nagy ebédet terveztek. Húsz kakast és tyúkot vágtak le levesnek és paprikásnak. A katonaviseltek között akadt szakács is. Hatalmas kondérban főtt a leves, Totyogott a paprikás. Az ebédet is közösen fogyasztották. Kanalazgatták a levest, ízlelgették a paprikást, s közben vicceket meséltek. A nevetés azonban kényszeredett volt, nem szívből jött. Siket György meg is kérdezte: — Talán hiányoznak az asszonyok? — Hm — volt a felelet. —*■ Azok nem, csak a csigatészta a tyúklevesből ... — és még ezen sem mosolyogtak. Mert hiányzik az is, aki elmosogasson, hiányzik aki mosson, hiányzik aki este hazavárja az embert... Nagy a csend. A gyermek meg az asszony — a család jár a fejekben. A veszély lehetőségét, a gátakon a kemény munkát, az állandó éberséget — úgy ahogy, de — már megszokták a makói férfiak. Nincs semmiben hiány. Éjjel-nappal nyitva a főtéri 1-es csemegebolt. A tejivónál egész nap kapható forró tejeskávé, kakaó. Nyitva van két háztartási bolt, a vasbolt, a rádió és villamossági bolt, a járműbolt. Hétfő délután a cipőboltban is megnyílt egy férfi fehérnemű és cipőbolt. Van bőven törülköző, zsebkendő, ing, alsónadrág — szóval minden. De nincs otthon a gyermek, az asszony, a szülő — hiányzik a család. Makón az elmúlt napokban négy helyet kerestek fel általában az ottmaradottak. A gátakat, a tanácsot, a munkahelyet és a boltokat. Százan és százan akarták feláldozni a szabadidőt, hogy csak egy pár órára láthassák a családot. Engedélyeket kértek könnyes szemekkel. (A Makón lakó férfiak a várost csak engedéllyel hagyhatják el.) Könnyesek a szemek. Hiába a férfierő és a nagy akarat. A sok-sok megpróbáltatás, a kimerültség után vajon ki tudna parancsolni a könnyeknek? Ezért is született hétfőn olyan határozat, hogy az üzemek és szövetkezetek keddtől, tehát mától autójáratokat indítanak Hódmezővásárhelyre és Szentesre. Munkaidő után két műszak közben csupán néhányórás látogatásra utaznak. Azért csak néhány órára, hogy minél többen láthassák a hozzátartozókat, a nagyon hiányzó családot. Az itthoniak, tehát a makóiak tudják, hogy hol van a feleség, a gyermek, a szülő. Mivel a posta már rendesen működik — kézbesít táviratot, levelet, pénzküldeményt stb. — kérik, hogy a Hódmezővásárhelyen, Szentesen levők írjanak haza, s írják meg címüket. A makói üzemek és szövetkezetek szintén kérik, hogy dolgozóik közöljék jelenlegi címüket. A fizetést, elküldik, ha kérik. Sok-sok makói házatfelkerestem a napokban. Voltam a Lenin Tsz-ben dolgozó Kiss Jánoséknál, ahol az apa és fia paprikáskrumplit főzött. Beszéltem a Lázár utcai Papp Jánossal és Simon Sándorral a Patay térről, ahol lekváros gombóccal, illetve paprikás csirkével kínáltak. Farkas Sándor és Gábor fia a Gyöngy utca 14- ben keménytarhonyát és disznósültet ebédelt. Mondta, hogy mindent megírhatok, csak arról hallgassak, hogy sok a mosatlan. Úgy mondta, hogy azt a Vásárhelyen levők, tehát az asszonyok úgyis tudják. Befejezésként még valamit: nehéz erről írni, de kell. A rendőrök és a karhatalmisták teljesítették az otthonmaradottak és a kitelepítettek kérését. Ellenőrzést tartottak Hódmezővásárhelyen és Szentesen, s azokat a makóiakat, főleg kétes elemeket, akik megszöktek Makóról és Vásárhelyen, Szentesen az italboltokban dorbézoltak és rémhíreket terjesztettek, viszszahozták Makóra. A kérésnek megfelelően a 63 fiatalembert felügyelet mellett a gátakra vitték, munkára. Számuk elenyésző. Még a százat sem éri el, Makónak közel 30 ezer lakosa van. FÖRGETEG SZILVESZTER Makó, asszonyok nélkül A posta már rendesen működik . Az üzemek, szövetkezetek látogatójáratokat szerveznek Makó utcái üresek. De itt, a gáton ember ember mellett... Teljes erőbedobással dolgoznak napok óta katonák és civilek, hogy megvédjék a várost. (Fotó: Enyedi Zoltán) A Árvízhelyzet Jugoszláviában A Tisza jugoszláviai szakaszán, a magyar—jugoszláv határ közelében hétfőn napközben újabb 8 cm-rel emelkedett a vízállás. Hétfőn Becsénél már csak 4 cm-rel volt alacsonyabb a vízállás, mint az áprilisi maximum idején, de mára, keddre már túlszárnyalja a folyó ezt a „rekordot”. Egyébként 260 kilométer hosszú szakaszon védekeznek az árvíz ellen a Tiszán, más folyók és a bácskai— bánáti csatornák mentére. A helyzetet — a veszély pontos ismeretében — egyébként általában nyugalom jellemzi. A fő védővonalon a gátak ellenállnak a víz nyomásának, másutt azonban mind erősebb átázások mutatkoznak, s félő, hogy szivárgások is keletkeznek. Bár hétfőn is ezrek és ezrek dolgoztak a töltéseken, mégis Zenta mellett, Martonosnál, Törökkanizsánál, Adorjánnál, Adónál, Mohósnál, Péterréven és Szánodon is tovább romlott a helyzet. A jugoszláv árvízvédelmi szolgálat hétfői jelentése szerint a tiszai árhullám Zentánál a tetőzéshez közeledik, de a víz csúcsmagassága tartós lesz, s a legválságosabb napok június 3—4 körül várhatók. A zentai jugoszláv beltgvi szervek egyébként hétfőn kora délután megcáfolták azt a belgrádi Politika című lap által közzétett hírt, amely szerint Zentán megkezdődött volna 2000 ember kitelepítése. Tekintse meg • A 6-OS SZÁMÚ NSM-pavilonba ii AZ Orszeágyos Kőolajjes Gázipari Tröszt kiállítását, AMELY A KŐOLAJ- ÉS A GÁZIPAR ÚJDONSÁGAIT MUTATJA BE 2 Fokozódó küzdolom megyénkben a víz ellen A víz ellen az olajért Mátél 14 kút újra termel Megfeszített sorrendben kell élmunkával dolgozázni és leszerelik az árvízvédelem az olajmező térségében is. A Tisza—Maros szögében a lezárt 16- ból 14-hez visszaszerelték a működtető villanymotorokat, a berendezéseket. Mától ezek a kutak újra olajat adnak. Juratovics Aladár, az NKFV szegedi üzemének vezetője tájékoztatott arról, hogy ezzel egyidőben, párhuzamosan az esetleges elöntésre is felkészültek. Továbbra is zárva marad a 9-es tankállomás és több kút, amelyeknél nem lehetne biztonságosan folytatni a munkát. Részletes programot dolgoztak ki arra, hogy milyen ni az újra működni kezdő kutakat, ha az ár közelebbről fenyegetne, öt brigád 25 , fővel készenlétben áll a védelmi és mentési munkálatokra. A két folyó mentén külön ügyeletet tartanak a termelő területen, külön parancsnok irányítása alatt. A Tisza—Maros szögben már most három és fél méteres acélcsöveket helyeztek el a kutaknál, amelyek jelzik a berendezések pontos helyét akkor is, ha esetleg kiönt a víz. Bár teljes termelési tervét az üzem pillanatnyilag nem tudja teljesíteni a lezárt berendezések miatt az olajmezőben az ár eddig nagyobb mértékű zavart és fennakadást nem okozott. A kőolajfúrási üzem problémáiról Somfai Attila főgeológus tájékoztatott. Hétfőn Deszk és Klárafalva között az Algyő 125- ös jelű berendezést elszállították a területről. Ez a harmadik kút, amelynek fúrásával az utóbbi napokban leálltak a Marostól délre fekvő területeken. A Tisza—Maros szögéből kettőt az orosháziak, egyet a szegedi üzem szállított el eddig Gyakorlatilag tehát jelenleg fúróberendzés nincs az árvíztől veszélyeztetett vidéken. Ezek befejezett kutak, a déliek még befejezetlenek, de mind ezek, mind az előbbiek olyan állapotban vannak, hogy teljes biztonsággal el lehet őket zárni. A berendezésekkel olyan helyeken folytatják a munkát, ahol nem fenyeget a víz. A vendéglátó az ellátásért Az árvízvédelmi munkák megindulásakor a területi bizottság rendelkezése szerint minden intézmény megkapta a maga szakterületének feladatát. A vendéglátó vállalatra várt, hogy a lehetőségekhez mérten minél hamarabb, zavartalanul biztosítsa az árvízvédelemben résztvevők és a kitelepítésre kerülők ellátását is. Szabó József, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója kérdésünkre a következőket mondotta el: — Az árvízvédelmi munkák megindulásakor elsőnek Makón úgy segítettünk, hogy teát szállítottunk a védekezésben részt vevő polgári lakosság részére, s ezt tesszük ma is, ahová csak szállítóeszközeink el tudnak jutni. Jelenleg Hódmezővásárhelyen 4 ezer, Szentesen ezer, Makón pedig 1500 kitelepített részére főznek egységeink. Mind a 4 városban ügyeletes szolgálatot szerveztünk, és e szolgálat kötelessége, hogy az érkezők ellátását minél hamarabb rendben biztosítsák. — Milyen egyéb intézkedéseket tettek? — A Makóról áttelepült vendéglátó dolgozók Hódmezővásárhelyen és Szentesen kapcsolódtak a munkába, hogy tehermentesítsék az ottaniak megnövekedett munkáját. Cukrászüzemeinkben nagyobb mennyiségű, olcsó süteményt készítünk, éppen azért, hogy különösen Hódmezővásárhelyen ki tudjuk elégíteni a megnövekedett igényeket Még ehhez az intézkedéseinkhez tartozik az is, hogy leállítottuk a veszélyeztetett városokban a tejes fagylaltok készítését, mivel az könnyen romlandó áru, s nehogy a szállítási nehézségek miatt, esetleges fertőzés veszélyének tegyük ki a fogyasztókat. Törekvésünk az, hogy biztosítsuk az elköltöztetettek és a védekezésben résztvevők minél jobb ellátását — fejezte be nyilatkozatát Szabó József. - hírlap KEDI. 970. MÁJUS 26.