Csongrád Megyei Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

A lakosság védelmében Inifflül áll az ország érdeklő­ Jagyai Aűl­zésének középpont­jában az a megfeszített munka, mely Csongrád megyében az árvíz­­veszély elhárításáért folyik. Nem ki­sebb dologról van, szó, mint a Tisza és Maros menti, illetve közeli tele­pülések több százezres lakosságának élet- és vagyonvédelméről, nemze­dékek munkája által létrehozott ér­tékek megvédéséről. A veszélyezte­tettség szokatlanul nagyfokú. Hi­szen ilyen magas vízállások sem a Maros, sem a Tisza mentén eddig még soha nem fordultak elő. De a veszély elhárítására tett erőfeszíté­sek még nagyobb mértékűek. A víz­ügyi szakszervek, a magyar néphad­sereg és karhatalom, valamint a ha­zánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet hadsereg katonáinak védeke­ző ereje és a lakossági közerő fel­készülése napról napra, óráról órára fokozódik Pártunk és államunk ve­zetői nemcsak érdeklődéssel figyelik és a helyszínen is számos esetben ta­nulmányozzák, hanem minden mó­don segítik is ezt a védelmi munkát. Az összes szaktényezők és a hely­zetet közvetlen közelről ismerők egyöntetűen vallják: a veszély nagy­mértékű, a gátak mégis megvédhe­­tők és meg is védjük a Tisza és Ma­ros völgyének Csongrád megyei sza­kaszát. Erre a magabiztos kijelen­tésre nemcsak az árvízvédelmi be­rendezések állapotának ismerete jo­gosít fel bennünket. Olyan hatalmas erőt sorakoztatott fel kormányza­tunk ezen a szakaszon a gátak vé­delmére, amire e területen még so­ha nem volt példa. Az árvízvédelmi kormánybiztosság ide irányította az ország legjobb szakembereinek zö­mét. A Honvédelmi Minisztérium nagy árvízvédekezési tapasztalattal rendelkező tisztek irányításával je­lentős létszámú katonai és polgári védelmi egységeket és nagy tömegű eszközt összpontosított e térségbe. A gátak őrzésére, a védelmi erők fel­vonulási útvonalainak biztosítására, a vagyonvédelemre, a Belügyminisz­térium ugyancsak számottevő erőket vont össze. A munkásőrség éjjel­nappal készenlétben áll minden, vé­delmet szolgáló feladat végrehajtá­sára. A párt, a társadalmi és a taná­csi szervek sokoldalúan segítik a vé­dekezők erőfeszítéseit. Minden olyan szerv és intézmény — az autóközle­kedési vállalatok, a MÁV, a Posta, az áramszolgáltató vállalat, és hosz­­szan sorolhatnánk még —, amely szolgálhatja a védelmet —, éjjel­nappali készenlétben áll és megfe­szített munkával biztosítja a szüksé­ges feltételeket. A kormány szinte korlátlanul bocsátotta rendelkezésre a védekezéshez szükséges (kő, fólia, homokzsák stb.) anyagokat. Mind­ezeken felül a védelmet irányítók rendelkezésére állnak két hét erő­feszítésének rendkívül gazdag ta­pasztalatai is. A Maros gátjait ezideig sikerült megmenteni az árhullám legnagyobb ostromaitól is. Pedig felkészülésre kevés idő jutott, az erők — különö­sen kezdetben — lényegesen kiseb­bek voltak. Tapasztalatokkal sem rendelkeztek a védekezők a Maro­son, hiszen ott ritkán fordul elő, hogy az árhullám akárcsak a gátak lábáig is eljusson. S 1932 óta még csak hasonló mértékű áradást sem tapasztalhattunk, így a védekezők ott sok ismeretlen, előre nem látott és ki nem számítható körülménnyel találkoztak. Mégis sikerült szilárdan tartani a gátakat. A tiszai árvízveszély "hs. természetesen sokkal nagyobb erő­feszítést követel. A Tisza gátjai ugyan erősebbek, és többszörösen ki­próbáltak. Mégis, számolni kell olyan tényezőkkel is, melyek az eddigi vé­dekezési munkától eltérőek, így a rekordmagas vízállás. Ismeretes, hogy az eddig mért legmagasabb víz­szintet is meghaladta már Szegednél a Tisza áradása. Gondot jelent, hogy hosszú ideig magas vízállásra kell számolni a Tiszán, s az árhullám lassú levonulása miatt a gátak sok­kal nagyobb megterhelésnek vannak kitéve. A Tisza gátjainak hosszú te­rületünkön több mint kétszerese a Maros gátjának. Egy pillanatig sem szünetelhet a Maros gátjainak védel­me, hiszen a Maroson újabb árhul­lám van a levonulóban. Az átázott töltéseket az alacsonyabb víztömeg is próbára teszi, s a magas tiszai árhullám visszaduzzasztó hatása egé­szen Makóig érezhető. A Tisza ára­dása következtében a Körös és a be­torkolló kisebb vízfolyások torkolat­közeli gátjainak védelme is külön figyelmet igény­el. Minden erőt meg kell tehát feszíteni a gátak védelmé­re. A lakosság élet- és vagyonvédel­me a gátakon dől el. Ezért kell a lakos­ságnak is maximális támogatást nyújtani a gátak védelméhez. Ez je­lentkezhet kezerőként való tevé­kenységben a gátakon, jelentkezhet a gátakon dolgozók helyett is elvé­gezni a munkát a termelő területe­ken, és jelentkezhet nyugodt, fegyel­mezett magatartásban. Az első vo­nalban — a gátakon — küzdők mun­kájának eredményességét nagyban befolyásolja a szilárd háttér. Ezért nem szabad pillanatra sem teret en­gedni a csüggedésnek, a rémhírkel­­tésnek. A veszélyt lebecsülni, de túl­becsülni sem szabad. Bármennyire hogy meg tudjuk védeni a gátakat, minden eshetőségre fel kell készülni. Csak így tudjuk biztosítani, hogy bármilyen előre nem látott körül­mény se okozzon zavart, és ne ve­szélyeztesse értelmetlenül a lakosság élet- és vagyonbiztonságát. Ezért dolgoztak ki olyan terveket is, ame­lyek alapján bármilyen veszély ese­tén biztosítani tudjuk a lakosság vé­delmét. Ezeknek a terveknek a vég­rehajtásában is vannak már meg­nyugtató tapasztalataink. Ismeretes, hogy az első hét közepén a Maros mentén olyan súlyos veszélyhelyzet állott elő, hogy szükséges volt Makó és néhány község részleges kiüríté­sét végrehajtani. Bár rendkívül ke­vés idő állott rendelkezésre, mégis szervezetten, rendben, fegyelmezet­ten hajtották végre a települések részleges kiürítését. A tapasztalatok lehetőséget adnak arra, hogy egy további veszélyes hely­zet esetén még szervezetebben, na­gyobb biztonsággal valósítsunk meg ilyen jellegű intézkedéseket. Ezért ho­zott az Árvízvédelmi Területi Bi­zottság határozatot a Tisza és Maros menti települések egy részében a la­kosság fokozott védelmének biztosí­tására. E határozat kapcsán fogana­tosított intézkedéseket sok találgatás és helyenként rémhír is kíséri. A la­kosságnak pontosan tudnia kell, hogy bármilyen helyzetben, élet- és va­gyonbiztonságáról az arra illetékesek maximálisan gondoskodnak. A kiadott intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a még egy előre nem látott, és a jelenlegi ismeretek alapján be nem következhető súlyosabb veszélyhely­zet kialakulásakor se legyen kockáz­tatva egyetlen ember élete sem. A gá­tak, a jelenleg vártnál magasabb ár­hullámot is képesek kivédeni. Ha pe­dig valahol a nagy tömegű víz nyo­mása következtében a gátszakadás veszélye merülne fel, azt számos kö­rülmény előre jelzi, így az illetéke­seknek módjuk van, hogy az adott ponton, vagy szakaszon erősítsék a védelmet és a veszélyt elhárítsák. Lé­nyegében ez történt az elmúlt hét szombatján Ferecszállás térségében is, ahol a veszélyt időben kivédték, nem engedték elhatalmasodni. Ha azonban valahol komolyabb ve­szélyhelyzet alakul ki, hogy egy pil­lanatra se kockáztassuk a lakosság életét, szükséges elrendelni a veszé­lyeztetett települések részleges, vagy teljes kiürítését. Hogy az ilyen in­tézkedés minél szervezettebben, na­gyobb rendben kerüljön végrehajtás­ra, előzetes felkészülésre van szük­ség. Ezt célozza a tanácsok több — az árvíz által veszélyeztetett közsé­gekben — foganatosított intézkedése­­ge különböző mértékű. Számos tele­pülésen belül varnnak olyan magasabb­­ fekvésű helyek, melyeket az áradat­ semmilyen körülmények között sem vihet el. Vannak olyan városaink,­­ melyeknek nagyobb részét külön kör-­­ gát is védi, s csak a körgáton kívüli kisebb telepek veszélyeztetettek. Ezek lakosságát, ha indokolttá válik betele­pítik a körgáton belülre. A veszélyez­tetett települések irányába is lokali­zálják (fékezik) a víz előrenyomulá­sát a kiépített csatornák gátjai, vas­úti töltések, vagy magasabb vonal­­vezetésű utak, esetleg természetes kiemelkedések. Minden eshetőségre felkészülve, a veszélyeztetett településekben a la­kosságnak célszerű pontosan betarta­ni a tanácsi szervek intézkedéseit, felhívásait. Bár a legveszélyeztetet­tebb településeket se önthetné el még gátszakadás esetén sem egyik percről a másikra az áradat, mégis­­ szükséges bizonyos készenléti állapot. Ezáltal elhárítható minden kellemet­len meglepetés, vagy pánik, amely oktalanul emberéletekbe kerülhetne. Különösen fontos ez a készenléti ál­lapot éjjel, amikor az esetlegesen fel­lépő veszélyhelyzet komolyabb prob­lémákat okozhat. Ezért célszerű a veszélyeztetett területek lakosainak f elkészíteni egy olyan könnyű úticso­­­­magot, amelyet lakóhelyének elha­­­­gyásakor különösebb nehézség nélkül­­ magával vihet. Ebben célszerű egy-­­ két napi hideg élelmet, egy-két vál­­­­tás fehérneműt, tisztálkodószereket és a kis helyet elfoglaló értéktárgyakat összecsomagolni. Ha valamelyik érin­tett településen a veszélyhelyzet fo­­­kozódik, a tanácsszervek figyelmez­tetik a lakosságot, felöltözve térjenek éjszakai nyugovóra, hogy az öltözkö­dés se vonjon el időt és figyelmet adott esetben. Makón, Maroslelén és Óföldeákon, amikor előállott egy komolyabb ve­szélyhelyzet, a maximális biztonság érdekében a betegek és egyéb, moz­gásképességükben korlátozott szemé­lyek azonnal elszállításra kerültek. Miután a veszélyhelyzet tartósnak mutatkozott, kitelepítésre kerültek a gyerekek, az öregek és a nők nagy része is. Ha a körülmények alakulása ezt szükségessé tenné, természetesen más veszélyeztetett településeken is végre kellene ilyen intézkedéseket hajtani. Közvetlen életveszély esetén természetesen a tanács nemre és kor­ra való tekintet nélkül minden egyes lakost biztonságba helyez. 1970. MÁJUS 31. Pontosan feltérképezték azokat a településeket, amelyek mély fekvésük miatt veszélyeztetve lehet­nek az áradat kisebb, vagy nagyobb mértékű elszabadulása esetén. Az érintett települések veszélyeztetettsé­ A tapasztalatok szerint jön fellépő veszély esetén is, ha szer­vezetten, rendben történik a lakos­ság elszállítása, elegendő idő áll ren­delkezésre. Ha a körülmények megen­gedik, az állatok áttelepítésére is tör­ténnek intézkedések. Itt azonban hir­telen alakul ki a veszélyhelyzet, min­­denekfelett az emberekről kell gon­doskodni. Ilyenkor célszerű az állato­kat szabadon engedni, hogy termé­szetes ösztönük által vezettetve, me­nekülni tudjanak. A veszélyeztetett helyeken állandóan gépkocsikat és vasúti szerelvényeket tartanak készen­létben. Ezen túlmenően területünkön a magyar és a szovjet hadsereg ala­kulatainak nagy számú életmentő esz­köze van készenlétben, minden eshe­tőségre számítva. Az észak-magyaror­szági árvíz tapasztalatai mutatják, hogy még rendkívül súlyos körülmé­nyek között is (ott az ár éjjel, várat­lanul lepte meg az embereket) az emberek élete biztosítható. Hiszen a hadsereg úszó járművei és helikop­terei, a vasúti vagy árvédelmi tölté­sekre, vastagabb törzsű fákra, több­szintes épületek emeleteire, illetve szilárd alapú és falazatú házak padlá­saira menekült embereket szervezet­ten tudták folyamatosan elszállítani, biztonságos helyekre. Területünk domborzati viszonyai lehetőséget ad­nak arra, hogy több községben az em­berek, ha a víz megközelítené lakó­helyüket, a község magasabban fekvő részébe, vagy a község közelében levő magas fekvésű, biztonságos helyekre áttelepüljenek. Nyugtalanságra, pá­nikra nincs ok. A gátak szilárdan áll­ják a víz nyomását, a gátakat védők éjjel-nappal készenlétben állnak min­den veszély elhárítására, a lakosság védelmére foganatosított egyéb intéz­kedések minden nem várt eshetőség­re is biztonságot nyújtanak. Dr. KOMÓCSIN MIHÁLY ·*• HÍRLAP VASÁRNAP:~3 Kádár János látogatása a BNV-n Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Czinege Lajos, Ilku Pál és Németh Károly, a Politi­kai Bizottság póttagjai szom­baton délelőtt a Budapesti Nemzetközi Vásárra látogat­tak. A vendégeket dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter és Droppa Gusztáv, a Hungexpo vezérigazgatója fogadta, majd Kristóf László, a Hungexpo vezérigazgató­­helyettese és dr. Vitéz And­rás, a BNV igazgatója ka­lauzolta a vásáron. A pari­os állami vezetők megtekin­tettek több magyar és kül­földi pavilont. A vendégek elismeréssel szóltak a magyar ipar és technika fejlődését, a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tainak bővülését tanúsító ki­állításról, a Budapesti Nem­zetközi Vásár színvonalas rendezéséről. Sikeres termék a Láng Gépgyár áramfejlesztő gépegysége Éj el a gáton, nappa a szántóföldön Békés, alföldi kép fogadja az utast Csanádalberti ha­tárában. Az út melletti ré­ten juhnyáj, tehéncsorda le­gel, a lucernákban négy me­­tor, egy teherautó járja a rendre vágott széna közét. — Az éjjel mi is megyünk a Maros-gátra — mondja Kovács Lajos traktoros, a Kossuth Tsz tagja. Most a kőművesbrigád is itt segít a szénabetakarításnál, az én vontatómra őszi Imre, Guti Imre, Gémes Mihály villázza a szénát. Délután 4-kor gyü­lekező, és utána irány a gát. A tsz 130 holdas lucernása mintegy 13 vagon szénát ho­zott, és ennek betakarítása most az első munka a gaz­daságban. Egy vontató 100 mázsa takarmányt hord be a szérűre a nappali műszak során. — Minden másnap éjjelen­te megyünk az árvédelemhez — szól forduló közben Kap­­rinai István gépkocsivezető. — Én teherautóval járok a Maroshoz, s nappal a gazda­ság szállításainál veszek részt. Nehéz napok most ezek, de majd csak túl le­szünk az egészen. A Kossuth Tsz központjá­ban Dovalovszki János tsz­­elnök a vezetőség tagjaival mérlegeli, merre irányítják másnap a rendelkezésre álló erőket. A község minden éj­szaka 60 embert ad az árvíz­védelemhez és a reggel visz­­szaérkező férfiak pihenőre térnek, így csak kétnapon­ként vehetnek részt a közös munkában. Az asszonyokra hárul a nagy feladat: a „háziországban” tartani a frontot. Kint is van a mezőn mindennap 75—80 asszony, rakják a paradicsompapri­kát, egyelik a zöldséget, ka­pálják a maghúzó sárgaré­pát, és most kezdenek má­sodszorra a hagyma kapará­sához. — Örömmel mondhatom — közli Dovalovszki János el­nök —, hogy nincs lemara­dás a soros munkákban, és ez elsősorban a tagság ál­dozatvállalásának, gazda­ öntudatának köszönhető. TÓTH JÓZSEF Fóliahegesztés Különleges kérés érkezett a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat vezetőihez az ár­víz elleni küzdelem irányí­tóitól. A vízügyi szakértők levelükben kifejezték azt az igényüket, hogy a tartósan magas vízállás miatt a gá­tak egyes szakaszait csak PVC-fólia takarással lehet biztonságosan védeni az át­ázástól. A fóliát gyártó vegyi üzemek berendezései azon­ban nem alkalmasak olyan szélességű anyag gyártására, amely a helyenként rendkí­vül magas vízoszlopot tartó gátak átázó szakaszait kellő szélességben fedné. Éppen ezért igen nagy szükség len­ne rá, hogy a négy méter húsz centi széles fóliacsíkok­ból kettőt összehegesztve, nyolc métert meghaladó szé­lességű álljon a gátvédők ren­delkezésére. A KSZV Központi Gyá­rának dolgozói első szóra vállalták a feladatot, mert Covema-üzemükben rendel­kezésre áll egy olyan PVC- hegesztő gép, amelyen meg­felelő átalakítás után gyár­tani lehet a kért „góliát fó­liát”. Az átalakítási munkát egykettőre el is végezték, s azon megkezdődött a mun­ka. Jelenleg az újszegedi gyárban folyamatosan, há­rom műszakban üzemel a gép, és szombaton délig már harminckét tekercs olyan fó­liát gyártottak, amelynek szélessége nyolc méter negy­ven centi. A kétszáz méter hosszú lepedőket összehe­gesztés után megfelelően fel is tekercselik, hogy az árvíz ellen küzdők a lehető leg­könnyebben dolgozhassan­k vele. Amíg a gátakon ezt igénylik, az újszegediek fo­lyamatosan, két és fél órán­ként elkészítenek egy-egy tekercs „góliát fóliát”.

Next