Csongrád Megyei Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1970-05-31 / 126. szám
A lakosság védelmében Inifflül áll az ország érdeklő Jagyai Aűlzésének középpontjában az a megfeszített munka, mely Csongrád megyében az árvízveszély elhárításáért folyik. Nem kisebb dologról van, szó, mint a Tisza és Maros menti, illetve közeli települések több százezres lakosságának élet- és vagyonvédelméről, nemzedékek munkája által létrehozott értékek megvédéséről. A veszélyeztetettség szokatlanul nagyfokú. Hiszen ilyen magas vízállások sem a Maros, sem a Tisza mentén eddig még soha nem fordultak elő. De a veszély elhárítására tett erőfeszítések még nagyobb mértékűek. A vízügyi szakszervek, a magyar néphadsereg és karhatalom, valamint a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet hadsereg katonáinak védekező ereje és a lakossági közerő felkészülése napról napra, óráról órára fokozódik Pártunk és államunk vezetői nemcsak érdeklődéssel figyelik és a helyszínen is számos esetben tanulmányozzák, hanem minden módon segítik is ezt a védelmi munkát. Az összes szaktényezők és a helyzetet közvetlen közelről ismerők egyöntetűen vallják: a veszély nagymértékű, a gátak mégis megvédhetők és meg is védjük a Tisza és Maros völgyének Csongrád megyei szakaszát. Erre a magabiztos kijelentésre nemcsak az árvízvédelmi berendezések állapotának ismerete jogosít fel bennünket. Olyan hatalmas erőt sorakoztatott fel kormányzatunk ezen a szakaszon a gátak védelmére, amire e területen még soha nem volt példa. Az árvízvédelmi kormánybiztosság ide irányította az ország legjobb szakembereinek zömét. A Honvédelmi Minisztérium nagy árvízvédekezési tapasztalattal rendelkező tisztek irányításával jelentős létszámú katonai és polgári védelmi egységeket és nagy tömegű eszközt összpontosított e térségbe. A gátak őrzésére, a védelmi erők felvonulási útvonalainak biztosítására, a vagyonvédelemre, a Belügyminisztérium ugyancsak számottevő erőket vont össze. A munkásőrség éjjelnappal készenlétben áll minden, védelmet szolgáló feladat végrehajtására. A párt, a társadalmi és a tanácsi szervek sokoldalúan segítik a védekezők erőfeszítéseit. Minden olyan szerv és intézmény — az autóközlekedési vállalatok, a MÁV, a Posta, az áramszolgáltató vállalat, és hoszszan sorolhatnánk még —, amely szolgálhatja a védelmet —, éjjelnappali készenlétben áll és megfeszített munkával biztosítja a szükséges feltételeket. A kormány szinte korlátlanul bocsátotta rendelkezésre a védekezéshez szükséges (kő, fólia, homokzsák stb.) anyagokat. Mindezeken felül a védelmet irányítók rendelkezésére állnak két hét erőfeszítésének rendkívül gazdag tapasztalatai is. A Maros gátjait ezideig sikerült megmenteni az árhullám legnagyobb ostromaitól is. Pedig felkészülésre kevés idő jutott, az erők — különösen kezdetben — lényegesen kisebbek voltak. Tapasztalatokkal sem rendelkeztek a védekezők a Maroson, hiszen ott ritkán fordul elő, hogy az árhullám akárcsak a gátak lábáig is eljusson. S 1932 óta még csak hasonló mértékű áradást sem tapasztalhattunk, így a védekezők ott sok ismeretlen, előre nem látott és ki nem számítható körülménnyel találkoztak. Mégis sikerült szilárdan tartani a gátakat. A tiszai árvízveszély "hs. természetesen sokkal nagyobb erőfeszítést követel. A Tisza gátjai ugyan erősebbek, és többszörösen kipróbáltak. Mégis, számolni kell olyan tényezőkkel is, melyek az eddigi védekezési munkától eltérőek, így a rekordmagas vízállás. Ismeretes, hogy az eddig mért legmagasabb vízszintet is meghaladta már Szegednél a Tisza áradása. Gondot jelent, hogy hosszú ideig magas vízállásra kell számolni a Tiszán, s az árhullám lassú levonulása miatt a gátak sokkal nagyobb megterhelésnek vannak kitéve. A Tisza gátjainak hosszú területünkön több mint kétszerese a Maros gátjának. Egy pillanatig sem szünetelhet a Maros gátjainak védelme, hiszen a Maroson újabb árhullám van a levonulóban. Az átázott töltéseket az alacsonyabb víztömeg is próbára teszi, s a magas tiszai árhullám visszaduzzasztó hatása egészen Makóig érezhető. A Tisza áradása következtében a Körös és a betorkolló kisebb vízfolyások torkolatközeli gátjainak védelme is külön figyelmet igényel. Minden erőt meg kell tehát feszíteni a gátak védelmére. A lakosság élet- és vagyonvédelme a gátakon dől el. Ezért kell a lakosságnak is maximális támogatást nyújtani a gátak védelméhez. Ez jelentkezhet kezerőként való tevékenységben a gátakon, jelentkezhet a gátakon dolgozók helyett is elvégezni a munkát a termelő területeken, és jelentkezhet nyugodt, fegyelmezett magatartásban. Az első vonalban — a gátakon — küzdők munkájának eredményességét nagyban befolyásolja a szilárd háttér. Ezért nem szabad pillanatra sem teret engedni a csüggedésnek, a rémhírkeltésnek. A veszélyt lebecsülni, de túlbecsülni sem szabad. Bármennyire hogy meg tudjuk védeni a gátakat, minden eshetőségre fel kell készülni. Csak így tudjuk biztosítani, hogy bármilyen előre nem látott körülmény se okozzon zavart, és ne veszélyeztesse értelmetlenül a lakosság élet- és vagyonbiztonságát. Ezért dolgoztak ki olyan terveket is, amelyek alapján bármilyen veszély esetén biztosítani tudjuk a lakosság védelmét. Ezeknek a terveknek a végrehajtásában is vannak már megnyugtató tapasztalataink. Ismeretes, hogy az első hét közepén a Maros mentén olyan súlyos veszélyhelyzet állott elő, hogy szükséges volt Makó és néhány község részleges kiürítését végrehajtani. Bár rendkívül kevés idő állott rendelkezésre, mégis szervezetten, rendben, fegyelmezetten hajtották végre a települések részleges kiürítését. A tapasztalatok lehetőséget adnak arra, hogy egy további veszélyes helyzet esetén még szervezetebben, nagyobb biztonsággal valósítsunk meg ilyen jellegű intézkedéseket. Ezért hozott az Árvízvédelmi Területi Bizottság határozatot a Tisza és Maros menti települések egy részében a lakosság fokozott védelmének biztosítására. E határozat kapcsán foganatosított intézkedéseket sok találgatás és helyenként rémhír is kíséri. A lakosságnak pontosan tudnia kell, hogy bármilyen helyzetben, élet- és vagyonbiztonságáról az arra illetékesek maximálisan gondoskodnak. A kiadott intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a még egy előre nem látott, és a jelenlegi ismeretek alapján be nem következhető súlyosabb veszélyhelyzet kialakulásakor se legyen kockáztatva egyetlen ember élete sem. A gátak, a jelenleg vártnál magasabb árhullámot is képesek kivédeni. Ha pedig valahol a nagy tömegű víz nyomása következtében a gátszakadás veszélye merülne fel, azt számos körülmény előre jelzi, így az illetékeseknek módjuk van, hogy az adott ponton, vagy szakaszon erősítsék a védelmet és a veszélyt elhárítsák. Lényegében ez történt az elmúlt hét szombatján Ferecszállás térségében is, ahol a veszélyt időben kivédték, nem engedték elhatalmasodni. Ha azonban valahol komolyabb veszélyhelyzet alakul ki, hogy egy pillanatra se kockáztassuk a lakosság életét, szükséges elrendelni a veszélyeztetett települések részleges, vagy teljes kiürítését. Hogy az ilyen intézkedés minél szervezettebben, nagyobb rendben kerüljön végrehajtásra, előzetes felkészülésre van szükség. Ezt célozza a tanácsok több — az árvíz által veszélyeztetett községekben — foganatosított intézkedésege különböző mértékű. Számos településen belül varnnak olyan magasabb fekvésű helyek, melyeket az áradat semmilyen körülmények között sem vihet el. Vannak olyan városaink, melyeknek nagyobb részét külön kör- gát is védi, s csak a körgáton kívüli kisebb telepek veszélyeztetettek. Ezek lakosságát, ha indokolttá válik betelepítik a körgáton belülre. A veszélyeztetett települések irányába is lokalizálják (fékezik) a víz előrenyomulását a kiépített csatornák gátjai, vasúti töltések, vagy magasabb vonalvezetésű utak, esetleg természetes kiemelkedések. Minden eshetőségre felkészülve, a veszélyeztetett településekben a lakosságnak célszerű pontosan betartani a tanácsi szervek intézkedéseit, felhívásait. Bár a legveszélyeztetettebb településeket se önthetné el még gátszakadás esetén sem egyik percről a másikra az áradat, mégis szükséges bizonyos készenléti állapot. Ezáltal elhárítható minden kellemetlen meglepetés, vagy pánik, amely oktalanul emberéletekbe kerülhetne. Különösen fontos ez a készenléti állapot éjjel, amikor az esetlegesen fellépő veszélyhelyzet komolyabb problémákat okozhat. Ezért célszerű a veszélyeztetett területek lakosainak f elkészíteni egy olyan könnyű úticsomagot, amelyet lakóhelyének elhagyásakor különösebb nehézség nélkül magával vihet. Ebben célszerű egy- két napi hideg élelmet, egy-két váltás fehérneműt, tisztálkodószereket és a kis helyet elfoglaló értéktárgyakat összecsomagolni. Ha valamelyik érintett településen a veszélyhelyzet fokozódik, a tanácsszervek figyelmeztetik a lakosságot, felöltözve térjenek éjszakai nyugovóra, hogy az öltözködés se vonjon el időt és figyelmet adott esetben. Makón, Maroslelén és Óföldeákon, amikor előállott egy komolyabb veszélyhelyzet, a maximális biztonság érdekében a betegek és egyéb, mozgásképességükben korlátozott személyek azonnal elszállításra kerültek. Miután a veszélyhelyzet tartósnak mutatkozott, kitelepítésre kerültek a gyerekek, az öregek és a nők nagy része is. Ha a körülmények alakulása ezt szükségessé tenné, természetesen más veszélyeztetett településeken is végre kellene ilyen intézkedéseket hajtani. Közvetlen életveszély esetén természetesen a tanács nemre és korra való tekintet nélkül minden egyes lakost biztonságba helyez. 1970. MÁJUS 31. Pontosan feltérképezték azokat a településeket, amelyek mély fekvésük miatt veszélyeztetve lehetnek az áradat kisebb, vagy nagyobb mértékű elszabadulása esetén. Az érintett települések veszélyeztetettsé A tapasztalatok szerint jön fellépő veszély esetén is, ha szervezetten, rendben történik a lakosság elszállítása, elegendő idő áll rendelkezésre. Ha a körülmények megengedik, az állatok áttelepítésére is történnek intézkedések. Itt azonban hirtelen alakul ki a veszélyhelyzet, mindenekfelett az emberekről kell gondoskodni. Ilyenkor célszerű az állatokat szabadon engedni, hogy természetes ösztönük által vezettetve, menekülni tudjanak. A veszélyeztetett helyeken állandóan gépkocsikat és vasúti szerelvényeket tartanak készenlétben. Ezen túlmenően területünkön a magyar és a szovjet hadsereg alakulatainak nagy számú életmentő eszköze van készenlétben, minden eshetőségre számítva. Az észak-magyarországi árvíz tapasztalatai mutatják, hogy még rendkívül súlyos körülmények között is (ott az ár éjjel, váratlanul lepte meg az embereket) az emberek élete biztosítható. Hiszen a hadsereg úszó járművei és helikopterei, a vasúti vagy árvédelmi töltésekre, vastagabb törzsű fákra, többszintes épületek emeleteire, illetve szilárd alapú és falazatú házak padlásaira menekült embereket szervezetten tudták folyamatosan elszállítani, biztonságos helyekre. Területünk domborzati viszonyai lehetőséget adnak arra, hogy több községben az emberek, ha a víz megközelítené lakóhelyüket, a község magasabban fekvő részébe, vagy a község közelében levő magas fekvésű, biztonságos helyekre áttelepüljenek. Nyugtalanságra, pánikra nincs ok. A gátak szilárdan állják a víz nyomását, a gátakat védők éjjel-nappal készenlétben állnak minden veszély elhárítására, a lakosság védelmére foganatosított egyéb intézkedések minden nem várt eshetőségre is biztonságot nyújtanak. Dr. KOMÓCSIN MIHÁLY ·*• HÍRLAP VASÁRNAP:~3 Kádár János látogatása a BNV-n Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Ilku Pál és Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai szombaton délelőtt a Budapesti Nemzetközi Vásárra látogattak. A vendégeket dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Droppa Gusztáv, a Hungexpo vezérigazgatója fogadta, majd Kristóf László, a Hungexpo vezérigazgatóhelyettese és dr. Vitéz András, a BNV igazgatója kalauzolta a vásáron. A parios állami vezetők megtekintettek több magyar és külföldi pavilont. A vendégek elismeréssel szóltak a magyar ipar és technika fejlődését, a nemzetközi gazdasági kapcsolatainak bővülését tanúsító kiállításról, a Budapesti Nemzetközi Vásár színvonalas rendezéséről. Sikeres termék a Láng Gépgyár áramfejlesztő gépegysége Éj el a gáton, nappa a szántóföldön Békés, alföldi kép fogadja az utast Csanádalberti határában. Az út melletti réten juhnyáj, tehéncsorda legel, a lucernákban négy metor, egy teherautó járja a rendre vágott széna közét. — Az éjjel mi is megyünk a Maros-gátra — mondja Kovács Lajos traktoros, a Kossuth Tsz tagja. Most a kőművesbrigád is itt segít a szénabetakarításnál, az én vontatómra őszi Imre, Guti Imre, Gémes Mihály villázza a szénát. Délután 4-kor gyülekező, és utána irány a gát. A tsz 130 holdas lucernása mintegy 13 vagon szénát hozott, és ennek betakarítása most az első munka a gazdaságban. Egy vontató 100 mázsa takarmányt hord be a szérűre a nappali műszak során. — Minden másnap éjjelente megyünk az árvédelemhez — szól forduló közben Kaprinai István gépkocsivezető. — Én teherautóval járok a Maroshoz, s nappal a gazdaság szállításainál veszek részt. Nehéz napok most ezek, de majd csak túl leszünk az egészen. A Kossuth Tsz központjában Dovalovszki János tszelnök a vezetőség tagjaival mérlegeli, merre irányítják másnap a rendelkezésre álló erőket. A község minden éjszaka 60 embert ad az árvízvédelemhez és a reggel viszszaérkező férfiak pihenőre térnek, így csak kétnaponként vehetnek részt a közös munkában. Az asszonyokra hárul a nagy feladat: a „háziországban” tartani a frontot. Kint is van a mezőn mindennap 75—80 asszony, rakják a paradicsompaprikát, egyelik a zöldséget, kapálják a maghúzó sárgarépát, és most kezdenek másodszorra a hagyma kaparásához. — Örömmel mondhatom — közli Dovalovszki János elnök —, hogy nincs lemaradás a soros munkákban, és ez elsősorban a tagság áldozatvállalásának, gazda öntudatának köszönhető. TÓTH JÓZSEF Fóliahegesztés Különleges kérés érkezett a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat vezetőihez az árvíz elleni küzdelem irányítóitól. A vízügyi szakértők levelükben kifejezték azt az igényüket, hogy a tartósan magas vízállás miatt a gátak egyes szakaszait csak PVC-fólia takarással lehet biztonságosan védeni az átázástól. A fóliát gyártó vegyi üzemek berendezései azonban nem alkalmasak olyan szélességű anyag gyártására, amely a helyenként rendkívül magas vízoszlopot tartó gátak átázó szakaszait kellő szélességben fedné. Éppen ezért igen nagy szükség lenne rá, hogy a négy méter húsz centi széles fóliacsíkokból kettőt összehegesztve, nyolc métert meghaladó szélességű álljon a gátvédők rendelkezésére. A KSZV Központi Gyárának dolgozói első szóra vállalták a feladatot, mert Covema-üzemükben rendelkezésre áll egy olyan PVC- hegesztő gép, amelyen megfelelő átalakítás után gyártani lehet a kért „góliát fóliát”. Az átalakítási munkát egykettőre el is végezték, s azon megkezdődött a munka. Jelenleg az újszegedi gyárban folyamatosan, három műszakban üzemel a gép, és szombaton délig már harminckét tekercs olyan fóliát gyártottak, amelynek szélessége nyolc méter negyven centi. A kétszáz méter hosszú lepedőket összehegesztés után megfelelően fel is tekercselik, hogy az árvíz ellen küzdők a lehető legkönnyebben dolgozhassank vele. Amíg a gátakon ezt igénylik, az újszegediek folyamatosan, két és fél óránként elkészítenek egy-egy tekercs „góliát fóliát”.