Csongrád Megyei Hírlap, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

Hőség (B. N.) Meglehet, hogy az árnyékban mért 32 Celsius­­fokhoz jobban illenék a ká­nikula kifejezés, én azon­ban ezúttal nem az árnyék­ban enyhülést keresőkről, hanem a hőségben is válto­zatlan tisztességgel munkál­kodókról szeretnék szólni. A bolti eladókról például,­­ akik a közismerten korszer­­­rűtlen üzletekben egyébként­­ is sokat szenvednek, most­­ meg valósággal elolvadnak a szegedi Centrum Áruház emeleti részlegében, és az ehhez hasonló „zsenialitás­sal” megtervezett árusító he­lyeken. Meg az útépítő mun­kásokról, akik rendszerint nem árnyékban töltik nap­jaikat, hanem a hirtelen bő­ségben omló augusztusi nap­sugarak tüzében lapátolják a földet, öntik a folyékony­­ bitument. Mozdonyvezetők­ről, kiváltképp azokról, akik­nek még nem jutott korszerű Diesel-mozdony, hanem a te­herpályaudvarok ezerszer ja­vítgatott, tán még a múlt századból ránk maradt gőzö­sök kazánja előtt állva bizto­sítják az ország áruval, nyersanyaggal való ellátását. S még szó sem esett az új­ságíró számára minden nyáron hálás témát adók­ról, kohászokról, melegüze­mi munkásokról, üvegfú­vókról, textilüzemek pára­­dús légterében serénykedő munkásnőkről, a napsütöt-­­ te városi utcákat, járó, lép- ■ csőházak emeletein „enyhü-­­ lést” találó postásokról. Köszönet, elismerés vala­mennyiüknek. őszintén, tisz­ta szívből kívánjuk minden nyáron: amikor szabadságra mennek, akkor is melegítse ilyen simogató-langyossá vi­­s­zeinket az augusztusi nap. Hadd élvezzék ők is! De vajon a jókívánságon túl nem tehetnénk valamit értük? Lehetőségeinkhez­ mérten nem tudnánk meg­gyorsítani az üzlethálózat korszerűsítését? De legalább egy-egy pohár hűsítő szörpöt adjunk a kezükbe. A keres­kedelmi vállalatok valóság­ban, mi vevők meg a ma­gunk módján. Egy kicsit több türelemmel, egy „le­gyen szíves”-sel... A földeken kapálókat megtalálják-e mindenütt a már sok éve ígért mozgó­büfék? Pedig ez sem bo­szorkányság. Mint ahogy nem az a védőitalként sok helyen biztosított szódavíz jegelése, a sós keksz be­szerzése. Jól tudom, hogy a vállala­toknál — tartozzanak bár­mely tárcához — nem vala­mi vastagon ömlő folyó, in­kább csak csörgedező pata­kocska a fejlesztési alap. Abban azonban nem vagyok biztos, hogy a többnyire hű­vös irodákban — kivéve persze az új, éppen ezért bosszantóan eltervezett kat­lanok — mindig szem előtt tartják a hőségben dolgozók igényeit, hogy a pénzből idő­ben adnak légkondicionáló be­rendezésekre. Pedig ezek jócskán csökkenthetnék a munkás nyár gyötrelmeit. Szebb feladatot nem is tűz­het maga elé vezető, mint elfogadható körülményeket biztosítani azoknak, akik irányításával dolgoznak. Mindannyiunkért... VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK7 CSONGRÁD MEGYEI A MAGYAR SZOCIALISTA, M­U­N­K­Á­S­PÁ­R­T LA­PJ­A * 7­. Évfolyam, isi. szám Ara: sn fillér 1970. augusztus 7., péntek Rendkívüli intézkedéseket igényel a megyében is a rakodás meggyorsítása­ ­ • Ülésezett a Megyei Szállítási Bizottság Mint­ ismeretes a gazdasá­­­­gi bizottság rendkívül fontos határozatot hozott az elmúlt héten a vagonkirakodás meggyorsításáért. Csütörtö­kön a Megyei Szállítási Bi­zottság, a közlekedési válla­latok szakemberei, a tanács ipari, közlekedési, mezőgaz­dasági osztályvezetői arról tanácskoztak: milyen intéz­kedéseket kell tenni a GB- határozat végrehajtásáért­­ Csongrád megyében és Sze­geden? Az utóbbi esztendőkben visszatérő gond a nehézkes vagonrakodás. Az egész or­szágban — Szegeden és Csongrád megyében is — rendszeresen egy-két nap­pal tovább vesztegelnek a vagonok, mert a címzettek nem ürítik ki a számukra érkezett árucikkeket. Hiába volt eddig a MÁV, többé­­kevésbé ösztönző tarifája is, a vállalatok nem éltek a le­hetőségekkel, s továbbra sem rakodtak. Három fő tényező hatására a nyár közepére súlyossá, vált a helyzet, a­­ megnövekedett tempójú gaz­dasági élet igényeivel az egész közlekedésben feszült­ség keletkezett, bebizonyoso­dott, hogy kevés a jármű is. A rövidített munkaidő be­vezetésével ráadásul péntek délutántól hétfő reggelig szinte szünetel mindenfajta rakodási tevékenység, s a vállalatok nem tudták meg­szervezni a hétvégi rakodó­brigádokat. Az árvízhelyzet idején az amúgy is túlterhe­léssel küzdő vasút feladatai még jobban megnövekedtek. A szakemberek elsősorban a vagonkirakodások gyorsí­tásában látták a kivezető utat, s ezért született meg a GB-határozat, amely súlyos anyagi szankciókkal sújtja a késedelmes vállalatokat. Amennyiben három napig nem rakodnak ki egy va­gont, a vállalat már 7 ezer 776 forint kocsiálláspént kö­teles fizetni. A rendelkezés augusztus­tól február 28-ig van ér­vényben. Az értekezlet után megkérdeztük Vajda Sán­dort, a MÁV Szegedi Igaz­gatóságának osztályvezető­jét, vajon milyen lehetőség van, a népgazdasági érdekek miatt oly fontos rakodások meggyorsítására, Csongrád megyében, Szegeden? Vajda Sándor szerint a GB-határozat minden tekin­tetben sokat segít majd a helyzeten. A rendelkezésre álló technikai felkészültsé­get, a körülményeket tekint­ve azonban csak rendkívüli szervezéssel, intézkedéssel lehet lebonyolítani a gyorsabb rakodásokat. Az árvízhelyzet időszaká­ban a vállalatoknál széles körbe mozgósították a dol­gozókat, akik különböző fel­adatok elvégzésére álltak készenlétben. Most minden vállalatnak saját érdeke lesz, hogy hasonlóan szervezze meg a címére érkezett áruk vasúti kocsiból való kiraká­sát és elszállítását, hiszen a kocsiálláspénzek, a GB-hatá­rozat fogalmazásában — a büntető jellegű progresszív fizetési kötelezettség­ — sú­lyos érvágást jelenthetnek a vállalati gazdálkodásra. Növekedett az állami telekkínálat Ez év első felében a szokásosnál nagyobb ütemben növekedett az állami telekkínálat. A tanácsok 10 757 tel­­­­ket adtak át értékesítésre az Országos Takarékpénztár­nak. Így kereken másfélezer telekkel, vagyis­ 17 százalék-­­­kal volt nagyobb az állami telekkínálat, mint a múlt év­ első felében. Az értékesítésben mérsékeltebb a fejlődés. Az OTP ebben az időszakban 8858 telket adott el. A múlt év első felében a félezerrel kevesebb telek is 4 millió forinttal többe került a vevőknek, mint az OTP- nél ez év első felében megvásárolt 8858 lelek. Az idén át­­­­lagosan 12 600 helyett 11 500 forintot fizettek a vásárlók­­ egy-egy telekért. A lakás- és üdülőépítés telekellátásának új rendsze­réről egy évvel ezelőtt kiadott kormányhatározat, s a vég­rehajtására idén megjelent rendelkezések szerint a taná­csok már befejezték az új intézkedésekkel érintett telkek felmérését. Ezekben a hetekben küldik ki a tanácsi hatá­rozatot a telekadóról azoknak a tulajdonosoknak, akiknek telkét vagy telkeit az új adóztatási rendszer alapján fi­gyelembe kell venni. A magán­telkek forgalmában, kínála­tában és árában tehát ezután már jobban érvényesülhet és hathat a telekspekuláció ellen és a lakossági építke­zések telekellátásának javítására hozott kormányhatáro­zat. (MTI) A századik A Magyar Hajó- és Daru­­gyár balatonfüredi gyáregy­ségében — az Egyesült Arab Köztársaság megrendelésére — 1962 óta készülnek folya­mi tolóhajók. Ebben az év­ben vízrebocsátják a ■ száza­dikat. A Balaton menti gyár­ban a tolóhajó­k mellett más — hazai forgalomra szánt — vízijármű is készül. A jubileumi számok min­dig kedvesek, mérföldkövet jelzők. Ez a 100.-ik is az. A gyártókkal örül ilyenkor az egész ország és kíván továb­bi sikereket az alkotóknak! Sárgul a kender A hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Terme­lőszövetkezetben tegnap megkezdték a kender ara­tását. A táblákat már pár nappal ezelőtt kézzel körül­vágták, hogy utat készítse­nek a gépeknek. Az Alföld déli vidékein a kánikulai forróság gyors ütemben ér­leli az ipari növényt, amely sok helyen sárgul és a jövő héten általánosan hozzáfog­nak a betakarításhoz. A Szegedi Rostkikészítő Vállalat mezőgazdasági osz­tálya szerint hazánk tizenöt megyéjében 23 ezer hold kendert vetettek, illetve ek­kora területre kötöttek szer­ződést. Az elemi csapások, főleg a jégverés, helyenként pedig a belvíz és az árvíz, mintegy 2 ezer 500 holdon idézett elő kipusztulást­­Csongrád, Békés, Hajdú és Szabolcs megy­ében. Csong­­­­rád megyében a legtöbb kárt a szegvári körzet szenvedte, ott is a székkutasi Új Élet Tsz. Ez a közös gazdaság hazánk legnagyobb kender­termelő szövetkezete kilenc­­száz holdra szerződött. A korábbi években mindig jó termést takarítottak be, az idén azonban számottevő te­rületen pusztított a jég. A kendertermelő állami gazdaságok és tsz-ek ország­szerte elegendő speciális be­takarító kombájnnal rendel­keznek. Mindeddig azonban nem sikerült megoldani a kóró lombtalanítását, amely­nek gépesítésére biztató kí­sérletek folynak. A Felsőbo­­godi Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalat készített az idén lombtalanító berende­zéseket, s amennyiben a ter­meltető vállalat szakemberei megfelelőnek tartják, még az aratási szezonban bemu­tatják Csongrád megyében (MTI-fotó r- Jászai felv. M KS) Mi történt a nagyvilágban? VÉGET ÉRT AZ ARAB CSÚCSTALÁLKOZÓ Részletes jelentéseink a 2. oldalon _____________________________________ ________| TŰZSZÜNET AZ OLAJFÁK ALATT? KÖZÉPBAL KORMÁNY OLASZORSZÁGBAN . Kádár János elvtárs fogadta Meir Vilnert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára szerdán fogadta Meir Vilnert, az Izraeli Kommunista Párt főtitkárát. A talál­kozón kölcsönös tájékoztatásra és eszmecserére került sor az időszerű nemzetközi kérdésekről, a kommunista és munkásmozgalom helyzetéről, valamint az imperializmus elleni küzdelem előtérben álló problémáiról. A találkozó során megvitatott kérdésekben ismételten kifejezésre ju­tott a két testvérpártnak a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvein nyugvó nézetazonossága. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Garai Róbert, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. (MTI) A Az MSZMP KB első titkárának látogatása a VIII. kerületi pártbizottságon Kádár János, az MSZMP KB első titkára csütörtö­kön látogatást tett az MSZMP VIII. kerületi bi­zottságán. A látogatáson részt vett Németh Károly, az MSZMP PB póttagja, a budapesti pártbizottság el­ső titkára. Kádár János a pártbizott­ság Baross utcai új szék­házában találkozott a vég­rehajtó bizottság tagjaival. Nagy Richárd, a kerületi pártbizottság első titkára. Suhajda Ferenc, a kerületi pártbizottság tagja, a ke­rületi tanács elnöke tájékoz­tatást adott a kerület, hely­zetéről, a gazdaságpolitikai munkáról, a kerület fejlesz­tésének terveiről, a párt X. kongresszusára való készü­lődésről. A tájékoztatót több órás eszmecsere követ­te, amelyben a végrehajtó bizottság tagjain kívül részt vett és felszólalt Kádár Já­nos is, majd megtekintet­te a kerület ipari üzemei­nek, vállalatainak jellegze­tes termékeiből összeállított kiállítást, valamint a kerü­let fejlesztési tervének né­hány makettjét. (MTI) Munkaerő-felesleg Kisteleken Területét és népességét tekintve tekin­télyes helyet foglal el megyénkben a szegedi járás: Szeged kivételével a me­gye összlakosságának 35 százaléka ebben a járásban él. Érdemes hát figyelmet szentelni a lakosság foglalkoztatottságá­nak, elhelyezkedési lehetőségeinek. Ezeket a kérdéseket elemezte tegnapi ülésén a sze­gedi járási tanács végrehajtó bizottsága. A szegedi járásban élő munkaképes ko­rúak száma — nők—férfiak — 63 ezer 216, vagyis a lakosság 54,7 százaléka munkaképes. Érdekesen alakult a tsz-ek­­be, 1969-ben belépő tagok kor szerinti megoszlása: 20 éven aluli 282, 27—39 év között levő 510, míg 40 év feletti 579. A tsz-ekben dolgozó fiatal tagok száma a szegedi járásban is meglehetősen ala­csony. A járás tsz-einek munkaerő-mér­legében főként a tavaszi és őszi munkák idején jelentkezik a munkáskéz hiánya. A nagyközségek munkaerő-gazdálkodá­sát tekintve bizonyos szélsőségek tapasz­talhatók: Algyő esetében például jelentős illést tartott a szegedi járási tanács vb az olajipar és a megyeszékhely „elszívó hatása”, míg a többi nagyközségben mun­kaerő felesleg jelentkezik. A tsz-ekben, a kihelyezett ipari üzemekben vállalt mun­ka mellett a megélhetés másik forrása a bedolgozó rendszer. Ha nem is mindenütt, de a legtöbb helyen az utóbbi időben csökkent a bedolgozók száma. Számbavéve a nagyközségeket, érdekes képet kapunk. Az algyői olajmező a hely­beliek közül 1500-nak biztosít munkát." Dorozsmán sincs elhelyezkedési gond, Kistelek rosszabb helyzetben van, a köz­ségnek jelenleg is több mint 600 fős női munkaerő-feleslege van. Ennek a problé­mának a megoldása a legsürgetőbb. Má-t­ráhalmon a községben működő szakszö-­ vetkezet ad munkalehetőséget, de sokan járnak be Szegedre idénymunkásként, a konzervgyárba és a paprikafeldolgozóba. Sándorfalváról a nők 30 százaléka vidék­re jár dolgozni, Szőregről ugyancsak a szegedi munkahelyekre „pályáznak”. VARGA EDIT

Next