Csongrád Megyei Hírlap, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-07 / 184. szám
Hőség (B. N.) Meglehet, hogy az árnyékban mért 32 Celsiusfokhoz jobban illenék a kánikula kifejezés, én azonban ezúttal nem az árnyékban enyhülést keresőkről, hanem a hőségben is változatlan tisztességgel munkálkodókról szeretnék szólni. A bolti eladókról például, akik a közismerten korszerrűtlen üzletekben egyébként is sokat szenvednek, most meg valósággal elolvadnak a szegedi Centrum Áruház emeleti részlegében, és az ehhez hasonló „zsenialitással” megtervezett árusító helyeken. Meg az útépítő munkásokról, akik rendszerint nem árnyékban töltik napjaikat, hanem a hirtelen bőségben omló augusztusi napsugarak tüzében lapátolják a földet, öntik a folyékony bitument. Mozdonyvezetőkről, kiváltképp azokról, akiknek még nem jutott korszerű Diesel-mozdony, hanem a teherpályaudvarok ezerszer javítgatott, tán még a múlt századból ránk maradt gőzösök kazánja előtt állva biztosítják az ország áruval, nyersanyaggal való ellátását. S még szó sem esett az újságíró számára minden nyáron hálás témát adókról, kohászokról, melegüzemi munkásokról, üvegfúvókról, textilüzemek páradús légterében serénykedő munkásnőkről, a napsütöt- te városi utcákat, járó, lép- ■ csőházak emeletein „enyhü- lést” találó postásokról. Köszönet, elismerés valamennyiüknek. őszintén, tiszta szívből kívánjuk minden nyáron: amikor szabadságra mennek, akkor is melegítse ilyen simogató-langyossá viszeinket az augusztusi nap. Hadd élvezzék ők is! De vajon a jókívánságon túl nem tehetnénk valamit értük? Lehetőségeinkhez mérten nem tudnánk meggyorsítani az üzlethálózat korszerűsítését? De legalább egy-egy pohár hűsítő szörpöt adjunk a kezükbe. A kereskedelmi vállalatok valóságban, mi vevők meg a magunk módján. Egy kicsit több türelemmel, egy „legyen szíves”-sel... A földeken kapálókat megtalálják-e mindenütt a már sok éve ígért mozgóbüfék? Pedig ez sem boszorkányság. Mint ahogy nem az a védőitalként sok helyen biztosított szódavíz jegelése, a sós keksz beszerzése. Jól tudom, hogy a vállalatoknál — tartozzanak bármely tárcához — nem valami vastagon ömlő folyó, inkább csak csörgedező patakocska a fejlesztési alap. Abban azonban nem vagyok biztos, hogy a többnyire hűvös irodákban — kivéve persze az új, éppen ezért bosszantóan eltervezett katlanok — mindig szem előtt tartják a hőségben dolgozók igényeit, hogy a pénzből időben adnak légkondicionáló berendezésekre. Pedig ezek jócskán csökkenthetnék a munkás nyár gyötrelmeit. Szebb feladatot nem is tűzhet maga elé vezető, mint elfogadható körülményeket biztosítani azoknak, akik irányításával dolgoznak. Mindannyiunkért... VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK7 CSONGRÁD MEGYEI A MAGYAR SZOCIALISTA, MUNKÁSPÁRT LAPJA * 7. Évfolyam, isi. szám Ara: sn fillér 1970. augusztus 7., péntek Rendkívüli intézkedéseket igényel a megyében is a rakodás meggyorsítása • Ülésezett a Megyei Szállítási Bizottság Mint ismeretes a gazdasági bizottság rendkívül fontos határozatot hozott az elmúlt héten a vagonkirakodás meggyorsításáért. Csütörtökön a Megyei Szállítási Bizottság, a közlekedési vállalatok szakemberei, a tanács ipari, közlekedési, mezőgazdasági osztályvezetői arról tanácskoztak: milyen intézkedéseket kell tenni a GB- határozat végrehajtásáért Csongrád megyében és Szegeden? Az utóbbi esztendőkben visszatérő gond a nehézkes vagonrakodás. Az egész országban — Szegeden és Csongrád megyében is — rendszeresen egy-két nappal tovább vesztegelnek a vagonok, mert a címzettek nem ürítik ki a számukra érkezett árucikkeket. Hiába volt eddig a MÁV, többékevésbé ösztönző tarifája is, a vállalatok nem éltek a lehetőségekkel, s továbbra sem rakodtak. Három fő tényező hatására a nyár közepére súlyossá, vált a helyzet, a megnövekedett tempójú gazdasági élet igényeivel az egész közlekedésben feszültség keletkezett, bebizonyosodott, hogy kevés a jármű is. A rövidített munkaidő bevezetésével ráadásul péntek délutántól hétfő reggelig szinte szünetel mindenfajta rakodási tevékenység, s a vállalatok nem tudták megszervezni a hétvégi rakodóbrigádokat. Az árvízhelyzet idején az amúgy is túlterheléssel küzdő vasút feladatai még jobban megnövekedtek. A szakemberek elsősorban a vagonkirakodások gyorsításában látták a kivezető utat, s ezért született meg a GB-határozat, amely súlyos anyagi szankciókkal sújtja a késedelmes vállalatokat. Amennyiben három napig nem rakodnak ki egy vagont, a vállalat már 7 ezer 776 forint kocsiálláspént köteles fizetni. A rendelkezés augusztustól február 28-ig van érvényben. Az értekezlet után megkérdeztük Vajda Sándort, a MÁV Szegedi Igazgatóságának osztályvezetőjét, vajon milyen lehetőség van, a népgazdasági érdekek miatt oly fontos rakodások meggyorsítására, Csongrád megyében, Szegeden? Vajda Sándor szerint a GB-határozat minden tekintetben sokat segít majd a helyzeten. A rendelkezésre álló technikai felkészültséget, a körülményeket tekintve azonban csak rendkívüli szervezéssel, intézkedéssel lehet lebonyolítani a gyorsabb rakodásokat. Az árvízhelyzet időszakában a vállalatoknál széles körbe mozgósították a dolgozókat, akik különböző feladatok elvégzésére álltak készenlétben. Most minden vállalatnak saját érdeke lesz, hogy hasonlóan szervezze meg a címére érkezett áruk vasúti kocsiból való kirakását és elszállítását, hiszen a kocsiálláspénzek, a GB-határozat fogalmazásában — a büntető jellegű progresszív fizetési kötelezettség — súlyos érvágást jelenthetnek a vállalati gazdálkodásra. Növekedett az állami telekkínálat Ez év első felében a szokásosnál nagyobb ütemben növekedett az állami telekkínálat. A tanácsok 10 757 telket adtak át értékesítésre az Országos Takarékpénztárnak. Így kereken másfélezer telekkel, vagyis 17 százalék-kal volt nagyobb az állami telekkínálat, mint a múlt év első felében. Az értékesítésben mérsékeltebb a fejlődés. Az OTP ebben az időszakban 8858 telket adott el. A múlt év első felében a félezerrel kevesebb telek is 4 millió forinttal többe került a vevőknek, mint az OTP- nél ez év első felében megvásárolt 8858 lelek. Az idén átlagosan 12 600 helyett 11 500 forintot fizettek a vásárlók egy-egy telekért. A lakás- és üdülőépítés telekellátásának új rendszeréről egy évvel ezelőtt kiadott kormányhatározat, s a végrehajtására idén megjelent rendelkezések szerint a tanácsok már befejezték az új intézkedésekkel érintett telkek felmérését. Ezekben a hetekben küldik ki a tanácsi határozatot a telekadóról azoknak a tulajdonosoknak, akiknek telkét vagy telkeit az új adóztatási rendszer alapján figyelembe kell venni. A magántelkek forgalmában, kínálatában és árában tehát ezután már jobban érvényesülhet és hathat a telekspekuláció ellen és a lakossági építkezések telekellátásának javítására hozott kormányhatározat. (MTI) A századik A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységében — az Egyesült Arab Köztársaság megrendelésére — 1962 óta készülnek folyami tolóhajók. Ebben az évben vízrebocsátják a ■ századikat. A Balaton menti gyárban a tolóhajók mellett más — hazai forgalomra szánt — vízijármű is készül. A jubileumi számok mindig kedvesek, mérföldkövet jelzők. Ez a 100.-ik is az. A gyártókkal örül ilyenkor az egész ország és kíván további sikereket az alkotóknak! Sárgul a kender A hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Termelőszövetkezetben tegnap megkezdték a kender aratását. A táblákat már pár nappal ezelőtt kézzel körülvágták, hogy utat készítsenek a gépeknek. Az Alföld déli vidékein a kánikulai forróság gyors ütemben érleli az ipari növényt, amely sok helyen sárgul és a jövő héten általánosan hozzáfognak a betakarításhoz. A Szegedi Rostkikészítő Vállalat mezőgazdasági osztálya szerint hazánk tizenöt megyéjében 23 ezer hold kendert vetettek, illetve ekkora területre kötöttek szerződést. Az elemi csapások, főleg a jégverés, helyenként pedig a belvíz és az árvíz, mintegy 2 ezer 500 holdon idézett elő kipusztulástCsongrád, Békés, Hajdú és Szabolcs megyében. Csongrád megyében a legtöbb kárt a szegvári körzet szenvedte, ott is a székkutasi Új Élet Tsz. Ez a közös gazdaság hazánk legnagyobb kendertermelő szövetkezete kilencszáz holdra szerződött. A korábbi években mindig jó termést takarítottak be, az idén azonban számottevő területen pusztított a jég. A kendertermelő állami gazdaságok és tsz-ek országszerte elegendő speciális betakarító kombájnnal rendelkeznek. Mindeddig azonban nem sikerült megoldani a kóró lombtalanítását, amelynek gépesítésére biztató kísérletek folynak. A Felsőbogodi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat készített az idén lombtalanító berendezéseket, s amennyiben a termeltető vállalat szakemberei megfelelőnek tartják, még az aratási szezonban bemutatják Csongrád megyében (MTI-fotó r- Jászai felv. M KS) Mi történt a nagyvilágban? VÉGET ÉRT AZ ARAB CSÚCSTALÁLKOZÓ Részletes jelentéseink a 2. oldalon _____________________________________ ________| TŰZSZÜNET AZ OLAJFÁK ALATT? KÖZÉPBAL KORMÁNY OLASZORSZÁGBAN . Kádár János elvtárs fogadta Meir Vilnert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta Meir Vilnert, az Izraeli Kommunista Párt főtitkárát. A találkozón kölcsönös tájékoztatásra és eszmecserére került sor az időszerű nemzetközi kérdésekről, a kommunista és munkásmozgalom helyzetéről, valamint az imperializmus elleni küzdelem előtérben álló problémáiról. A találkozó során megvitatott kérdésekben ismételten kifejezésre jutott a két testvérpártnak a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvein nyugvó nézetazonossága. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Garai Róbert, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. (MTI) A Az MSZMP KB első titkárának látogatása a VIII. kerületi pártbizottságon Kádár János, az MSZMP KB első titkára csütörtökön látogatást tett az MSZMP VIII. kerületi bizottságán. A látogatáson részt vett Németh Károly, az MSZMP PB póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Kádár János a pártbizottság Baross utcai új székházában találkozott a végrehajtó bizottság tagjaival. Nagy Richárd, a kerületi pártbizottság első titkára. Suhajda Ferenc, a kerületi pártbizottság tagja, a kerületi tanács elnöke tájékoztatást adott a kerület, helyzetéről, a gazdaságpolitikai munkáról, a kerület fejlesztésének terveiről, a párt X. kongresszusára való készülődésről. A tájékoztatót több órás eszmecsere követte, amelyben a végrehajtó bizottság tagjain kívül részt vett és felszólalt Kádár János is, majd megtekintette a kerület ipari üzemeinek, vállalatainak jellegzetes termékeiből összeállított kiállítást, valamint a kerület fejlesztési tervének néhány makettjét. (MTI) Munkaerő-felesleg Kisteleken Területét és népességét tekintve tekintélyes helyet foglal el megyénkben a szegedi járás: Szeged kivételével a megye összlakosságának 35 százaléka ebben a járásban él. Érdemes hát figyelmet szentelni a lakosság foglalkoztatottságának, elhelyezkedési lehetőségeinek. Ezeket a kérdéseket elemezte tegnapi ülésén a szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága. A szegedi járásban élő munkaképes korúak száma — nők—férfiak — 63 ezer 216, vagyis a lakosság 54,7 százaléka munkaképes. Érdekesen alakult a tsz-ekbe, 1969-ben belépő tagok kor szerinti megoszlása: 20 éven aluli 282, 27—39 év között levő 510, míg 40 év feletti 579. A tsz-ekben dolgozó fiatal tagok száma a szegedi járásban is meglehetősen alacsony. A járás tsz-einek munkaerő-mérlegében főként a tavaszi és őszi munkák idején jelentkezik a munkáskéz hiánya. A nagyközségek munkaerő-gazdálkodását tekintve bizonyos szélsőségek tapasztalhatók: Algyő esetében például jelentős illést tartott a szegedi járási tanács vb az olajipar és a megyeszékhely „elszívó hatása”, míg a többi nagyközségben munkaerő felesleg jelentkezik. A tsz-ekben, a kihelyezett ipari üzemekben vállalt munka mellett a megélhetés másik forrása a bedolgozó rendszer. Ha nem is mindenütt, de a legtöbb helyen az utóbbi időben csökkent a bedolgozók száma. Számbavéve a nagyközségeket, érdekes képet kapunk. Az algyői olajmező a helybeliek közül 1500-nak biztosít munkát." Dorozsmán sincs elhelyezkedési gond, Kistelek rosszabb helyzetben van, a községnek jelenleg is több mint 600 fős női munkaerő-feleslege van. Ennek a problémának a megoldása a legsürgetőbb. Má-tráhalmon a községben működő szakszö- vetkezet ad munkalehetőséget, de sokan járnak be Szegedre idénymunkásként, a konzervgyárba és a paprikafeldolgozóba. Sándorfalváról a nők 30 százaléka vidékre jár dolgozni, Szőregről ugyancsak a szegedi munkahelyekre „pályáznak”. VARGA EDIT