Csongrád Megyei Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

Tar­­a GM-m­unkások sztrájkja Harmadik napja tart a vi­lág legnagyobb cégénél, a General Motorsnál mintegy 344 ezer amerikai és kana­dai munkás sztrájkja. A társaság becslése szerint a munkabeszüntetés naponta több mint százmillió dollár kiesést jelent az üzleti for­galomban, a bérekben és a kormány adóbevételében. (Telefotó — A­P—MTI—KS) Sztrájkoló amerikai autógyári munkások béremelést követelő tüntetése a General Motors autógyár egyik detroiti üzeme előtt. A tüntetőkhöz csatlako­zott Woodcock (a kép előteré­ben balról) az amerikai autó­ipari munkások szakszervezeté­nek elnöke is. FAO-konferencia Budapesten Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO európai regionális konferenciája szeptember 21—25 között Budapesten rendezi 7. ülésszakát. A ta­nácskozáson 26 európai or­szágból 210 küldöttet vár­nak. Megfigyelőként ott lesz egyebek között a KGST tit­kársága és az USA küldött­sége is. A konferencia fő témája a keleti és a nyu­gati országok mezőgazdasá­gának fejlődése. Riportereink a nagyvilágban Hz ázsiai „Hagy Armada” pusztulása a Pekingben, az egykori csá­szár lakhelyének, a téli palo­tának kapuján belül ma is meglepi a látogatót az el­mondhatatlan fényűzés. A legmegragadóbb azonban az a keskeny út, amelyen a be­járattól a trónusig lehet el­jutni. A­z talán egy kilo­méter — hosszú út, csupa egyforma kőlappal van ki­rakva. Ha valaki kéréssel akart a császár elé járulni, térden kellett megtennie ezt az utat és minden követ, fe­jével kellett érintenie. Ha a császár közelébe került em­ber feje nem dagadt meg, ha nem volt véres, nem is en­gedték oda. Családi ügy, val­lási dogma alól való mente­sítés, panasz a szomszédra, a helyi kisistenre — ki tudja már, mi mindennel jöttek el Pekingbe a távoli Tajvanról, Jünanból, Vietnamból, La­­oszból vagy Kambodzsából. Ha kegyet kaptak, boldogan tértek meg távoli vályoghá­zukba fél év — egy eszten­dő múltán. De ha a császár megharagudott, egy lábmoz­dulattal dárdákkal bélelt ve­rembe taszította a vakmerőt. A palotában régen nem la­kik a császár, múzeum lett. A sár- és bambuszviskók azonban állnak még minden olyan területen, amely vala­ha a Kínai Birodalomhoz tartozott. KÍNA nagy hatalma és le­nyűgöző kultúrája nemcsak ártott ezeken a területeken, de sok szempontból hasznuk­ra is volt az ott élő népek­nek. A többi között azzal, hogy utazó kedvű kínaiak bejárták az egész birodal­mat, többek között a „déli tartományokat”, Vietnamot, Kambodzsát, Laoszt is, és le­írták, mit láttak ott. A régi Kambodzsáról például enél­­kül jóformán semmit sem tudnánk. Az első, hitelt ér­demlő feljegyzés időszámítá­sunk után 245-ből származik. Akkor járt ott két bátor kí­nai felfedező, Kang Thai és Csu Jing. Elbeszélésük nyo­mán ismerünk valamit az ősi Khmer főváros pezsgő életéről. A nagy kiterjedésű település egyetlen emeletes épülete a királyi lak volt. De nemcsak ezt a palotát, a kis házakat is művészi fa­­ragványokkal díszítették. Az ipar és a kereskedelem egy­aránt virágzott. A nemesfé­mesek a bámészkodók szeme láttára készítettek­ aranygyű­rűt, karperecet, ezüstedényt. Erről az időről alig maradt tárgyi emlék. Hála az észak­kambodzsai őserdőnek, ami megőrizte korunknak Ang­kor Jat, Bajon Angkor Tom bámulatos templomvárosait. A nagy khmer­ királyok, a Jajavarmanok és Surjavara­­mok ebben az időszakban fé­nyükkel és hatalmukkal va­lóban elhomályosítottak em­bert és istent egyaránt. Ba­lon nagy szentélyét, például VII. Jajavarman négy, egyenként 20 méter magas, óriási arcképe díszíti, amely a négy világtá­i felé néz. Ez a király maga Buddha. Be­folyása az egész Kambodzsá­ban ismert világra kiterjedt, kort Jat. Bajon és Angkor Tom Egy kínai követ, Csen Tha Kuan, leírta Crindavarman király 1296-ban lefolyt hadjá­ratát. Az isten-király fehér elefántházról irányította száz­ezres hadseregének mozdula­tait Hercegei is színarany koronát viseltek a háború­ban, kardjuk markolatát óriási gyöngyök díszítették. Az Angkor Var-ban sértet­lenül fennmaradt korabeli domborművek pontosan iga­zolják ezt a leírást. De Crin­davarman hadjárata volt az utolsó, amely sikeres­ volt. Utóbb, a minden oldalról Kambodzsára zúduló ellen­ség megközelítette Angkort és az isten-császár elrendelte a város kiürítését. Az őserdő néhány évti­zed alatt elfoglalta a néptelen utcákat, be­hatolt a kastélyokba és Angkor évszáza­dokra eltűnt az em­berek szeme elől ... VIETNAM az idő­számításunkat köz­vetlenül megelőző évszázadban függet­len ország volt. Kína azonban leigázta és beolvasztotta déli tartományába. Elein­te Nam Viet­ néven szerepelt. A hatalmas Hanh-császárok azon­ban végképp elta­posták függetlenségé­nek maradványait. A századok folyamán Vietnamban számta­lan lázadás tört ki a kínai császárok ural­ma ellen. A XII— XIII. században pél­dául mongol portyá­­zók vetettek szemet Vietnamra. A táma­dók a Vörös folyó és a tenger men­tén haladtak előre. A viet­nami védők azonban vastag, kihegyezett törzseket vertek a folyóba és a tengeröböl medrébe. A mongol flotta a dagállyal érkezett és köny­­nyedén át is kelt a csapda fölött. Elérkezett az apály ideje és a büszke mongol hajóhad. Ázsia „Nagy ármá­diája” belefutott az ébenfa­­csapdába. A cölöpök felnyár­­salták a hajókat, valameny­­nyi a habokba veszett... Időgépünkön évezredeket jártunk be percek alatt, de még mindig csak a XIII. szá­zadnál tartunk. Kétszáz esz­tendő választ el attól az idő­ponttól, amelyben Kolumbus Kristóf, Amerika felfedezője megszületett.. . MÁTÉ GYÖRGY Következik: 2. HÁRMAS KERESZTELŐ ÉS BÚCSÜ Magaval ragadó táncosnő-ábrázolás az Ang­kor-Tom-i királyi palota falán 2 Harcok dúlnak Jordániában A válság súlyosbodik — Nasszer üzenete — Washington hallgat KAIRÓ — AP, MBNA, MTI Szadek, az EAK fegyveres erőinek vezérkari főnöke csütörtökön este repülőgépen Kairóból Ammanba utazott és magával vitte Nasszer egyiptomi, Kadhafi líbiai és Ki­meri szudáni elnöknek Husszein jordániai királyhoz és Arafathoz, a P­FMN vezetőjéhez intézett üzenetét. A MENA­ hír­ügynökség nem ismertette az üzenet tartalmát. Az egész világot behálózó hírügynökségek ontják — az egymásnak gyakran ellent­mondó — híreket a jordá­niai eseményekről. A­­ hely­zet rendkívül nehezen te­kinthető át. Az, ami már most biztosnak látszik: Jor­dánia a polgárháború küszö­bén áll. Megkíséreljük — röviden — időrendi sorrendbe szed­ni az eseményeket. Csütörtökön hajnalban Husszein parancsban utasí­totta a hadsereg páncélos egységeit, hogy vonuljanak be Amman központjába és semmisítsék meg a paleszti­­naiak támaszpontjait. Ugyanakkor heves harcok kezdődtek Jordánia más vá­rosaiban is, mint Szaltban, Szüajemben, Zárkában és Dzsebel Abiadban. Közben Madzsalit, az or­szág katonai főkormányzó­ját teljhatalommal ruházták fel. A katonai főparancsnok utasítást adott ki, hogy egy­ségei kíméljék azoknak a partizánoknak életét, akik beszüntetik a harcot. Az Ammanba vonult csa­patok és a partizán egysé­gek között harc folyik. A főváros fölött füst terjeng. Az ammani repülőteret le­zárták, Amman és a külvilág között szünetel a telefonösz­­szeköttetés. A városban nincs áram. Ammanban kijárási tilal­mat rendeltek el, aki meg­szegi , agyonlövik. Palesztin részről a királyi csapatokat vádolják a har­cok kirobbantásáért, és a Jordániában állomásozó ira­ki csapatok utasítást kaptak, hogy a Palesztinai ellenál­lókhoz csatlakozva harcolja­nak a Husszein-párti csapa­tok ellen. A damaszkuszi rádió felszólította a jordá­niai csapatokat, hogy lázad­janak fel tisztjeik ellen, és harcoljanak a Palesztinai el­lenállókkal. Madzsali katonai főkor­mányzó egy nyilatkozatában azzal vádolta a Palesztina­ ellenállókat, hogy a kor­mány, a hadsereg vagy pol­gári személyek tulajdonában levő gépkocsikat semmisítet­tek meg, akadályozták a víz­szolgáltatást, iskolákat zá­rattak le, gátolták a postai forgalmat és a katonai tábo­rok élelmiszerrel történő el­látását. Arafat, a PNFF KB elnö­ke fogadta Ammanban Sza­­úd-Arábia, Irak, Szíria, Al­géria, Libanon, Marokkó, Tunézia és Kuvait nagykö­veteit és kijelentette: össze­esküvéssel állnak szemben, amelynek célja, hogy „egy cionista-imperialista tervnek megfelelően felszámolják a Palesztinai forradalmat”. Az Arafatnál megjelent diplo­maták között nem szerepelt Szudán, Líbia és az EAK nagykövete. A Damaszkuszban tanuló Palesztinai és jordániai diá­kok megszállták Jordánia damaszkuszi nagykövetségét. A diákok eltávolították az épületről a jordániai zászlót és Huszein király arcképét. Bejrútban egy hasonló akci­ót a rendőrök megakadá­lyoztak. Nasszer egy beszédében kijelentette: az egyiptomi kormány a gerillák tevé­kenységét „a sorsukért vívott harc lényeges elemének” te­kinti. Arafat Nasszerhez inté­zett üzenetében megállapít­ja: „A helyzet nagyon sú­lyos. Kérjük önt, bármilyen módon lépjen közbe, hogy megakadályozza a vérontást.” Washington egyelőre tar­tózkodik a jordániai helyzet hivatalos kommentálásától, de kormánytisztviselők nem hivatalosan hangoztatják, hogy „egy amerikai inter­venció lehetősége nem te­kinthető valószínűnek”. A Fehér Ház un. „válságbi­zottsága” „bizonyos eshető­ségekre” vonatkozó terveket tanulmányozott a jordániai helyzettel kapcsolatban — ezt viszont hivatalosan kö­zölték. Egy este érkezett hír sze­rint, az angol és­­a nyugatné­met kormány nyilatkozata hangoztatja: az ammani har­cok új veszélyeket jelente­nek a túszként fogva tartott utasokra, ezért felszólították a jordániai kormányt, hogy gondoskodjék az angol és nyugatnémet állampolgá­rok biztonságáról. (Telefotó — AP—MTI—RS) Palesztinai kommandó őrjárat, tagjai újabb parancsra várnak Birk asszony kezdem­ényezése Nem akármilyen volt ez a csütörtök a párizsi Avenue Kiéberen levő palota tárgyalótermében, és nem csupán „egy a sok közül” volt ez a 84. ülés. Jelentőségét már az is sejttetni engedte, hogy hosszabb távollét után visszaérke­zett a francia fővárosba Nguyen Thi Binh asszony, a Dél­­vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány külügyminisz­tere, s a várakozást fokozta, hogy ezen az ülésen Binh asszony már részt is vett. A várakozás nem volt hiábavaló. A DIFK külügymi­nisztere újabb nagyjelentőségű javaslatokat terjesztett elő, figyelemreméltóan kiegészítve kormányának korábban elő­terjesztett és ma is érvényes 10 pontos javaslatát. Nyolc pontban összegezte a külügyminiszter-asszony az új javaslatokat. Közöttük talán az a legjelentősebb, hogy amennyiben az USA hajlandó 1971. június 30-ig Dél- Vietnamból valamennyi csapatát (s a többi külföldi ország seregeit is) kivonni, akkor a népi felszabadító erők tar­tózkodni fognak a visszavonuló csapatok elleni támadások­tól. Binh asszony új javaslatai foglalkoznak a foglyul ej­tett katonák problémájának rendezésével, a saigoni új, koalíciós kormány, illetve a dél-vietnami általános vá­lasztások kérdésével, Vietnam majdani újjáegyesítésével, a tűzszüneti és a békeegyezménnyel. Valóban messzemenő, konciliáns és reális javaslatok ezek. A vietnami nép érdekeit épp úgy figyelembe veszik, mint az amerikai nemzetét. Nem kétséges, hogy az USA békeszerető erői ezek után újabb offenzívát indítanak an­nak érdekében, hogy a Fehér Ház és a Pentagon vezető köreit rávegyék a mindkét fél számára ésszerű békekezde­ményezés elfogadására. Kozmosz—363 A Szovjetunióban csütör­tökön Föld körüli pályára bocsátották fel a Kozmosz —363 mesterséges holdat. Feladata a kozmikus térség további vizsgálata a koráb­ban bejelentett programnak megfelelően. A mesterséges hold műszerei normálisan működnek. Nemzetközi kislexikon Királyság Elő- Ázsiában, területe 96 610 négyzetkilo­méter, lakosságá­nak száma mintegy kétmillió. Jeruzsá­lem óvárosa és Nyugat-Jordánia (az úgynevezett Cisz- Jordánia) 5600 négy­zetkilométerrel és hozzávetőlegesen 700 ezer lakossal jelen­leg izraeli megszál­lás alatt áll. A jordániai fegy­veres erők összlét­­száma 60 250 sze­mélyre becsülhe­tő. Félkatonai ala­kulatok közé sorol­ható a 7500 tagú csendőrség és a 30 000 tagot szám­láló nemzeti gárda. Jordánia 1917-ben brit mandátumterület, 1946-ban függet­lenné válik, Transz­­jordánia néven. 1950-ben egyesül Arab-Palesztina megmaradt terüle­­­teiv­el; ekkor veszi fel a Jordánia ne­vet.­ Nyugatbarát irányzatú, de 1964 után normalizálja kapcsolatait Egyip­tommal. Reakciós belső rendszerében az 19­57 júniusi há­­­borút követően né­mi mérséklet mu­tatkozott. Jordánia lakossá­gának legalább fe­le palesztin szár­mazású, ezért a pa­lesztin ellenállás egyik fő támasz­pontja. A királyi kormányok és a palesztin szerveze­tek között (ame­lyek szintén nem képviselnek min­den tekintetben egységes vonalat), a gyakori megálla­podások ellenére, állandósulnak a belső viszályok. A palesztin szerveze­tek a belső refor­mokat tekintve, sokkal haladóbb célkitűzéseket han­goztatnak, míg Husszein király reálisabb álláspon­tot foglalt el a vál­ság politikai rende­zésének kérdésében. Líbia miniszterelnöke, el Kadhafi, átalakította kormá­nyát, s abban a katonai sze­mélyiségek létszámát, az ed­digi öt helyett nyolcra emel­te. Az új külügyminiszter M. Nadzs, aki eddig a különle­ges katonai törvényszék el­nöke volt. Koszigin, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke csü­törtökön találkozott Li Ku­­ang Ju-val, a Singapore-i Köztársaság miniszterelnöké­vel, aki hivatalos látogatáson van a Szovjetunióban. Abba Eban izraeli külügy­miniszter csütörtökön Tel Avivból New Yorkba utaz­­tában rövid látogatást tett Londonban. Golda Meir asszony, Izrael miniszterelnöke ma kezdi meg tárgyalásait Nixon el­nökkel és Rogers külügymi­niszterrel. A közel-keleti válság és európai problémák kerültek szóba Schumann francia és Rogers amerikai külügymi­niszter csütörtöki megbeszé­lésén. Az ENSZ politikai bizott­sága megvitatta a közgyű­lés 25. ülésszakának napi­rendjét. Malik, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képvise­­lőjének javaslatára napirend­re tűzték a „nemzetközi biz­tonság megszilárdításának” kérdését. A résztvevők sza­vazattöbbséggel bevették a napirendbe a Kínai Népköz­­társaság törvényes ENSZ-jo­­gai helyreállításának kérdé­sét is. A román kormány meghí­vására Bukarestben tartóz­kodik Tan Abdul Razak, Ma­laysia elnöke. * Defregger, akit azzal vá­doltak, hogy az olaszországi Filettóban 17 túsz agyonlö­­vetésére 1944 nyarán paran­csot továbbított, de a bíró­ság a vádat elejtette, lemon­dott megyéspüspöki rangjá­ról. Érseke most püspöki helytartónak nevezte ki. PÉNTEK, 1910. SZEPTEMBER 18. -L­­RÍRIAP

Next