Csongrád Megyei Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-19 / 220. szám

A szegedi tanácsülés előtt: Egy kerület és egy nagyüzem gondjai, eredményei A Szeged m. j. városi tanács dr. Biczó György vb-elnök elnökletével tegnapi ülésén az ideiglenes bizottság jelentése alapján foglalkozott a második kerületi tanács munkájával. Majd Móczán Lajos, a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi tex­­tilműve igazgatója adott tájékoztató je­lentést a vállalat munkájáról. Átfogó ké­pet kaptak a tanácstagok a vállalat dol­gozóinak szociális, egészségügyi, munka­védelmi és kulturális helyzetéről. Ezt követően interpellációkra került sor. Elavult kereskedelmi hálózat Szeged II. kerülete 1964 óta jelentősen átalakult. Az idei év januárjában a nép­­számlálás adatai szerint a kerületben majd 35 ezren laknak. Az össz lakosság­nak 52,4 százaléka nő. Tarján lakótelep építésének megkezdésével néhány évvel ezelőtt itt indult meg az új, modern vá­rosképi rész kialakítása. Tény, hogy je­lenleg a korszerű városfejlesztési igények­nek ez a kerülete felel meg legjobban Szegednek. A kerület 6 ezer 534 lakóhá­zában 11 ezer 351 lakás van. Ebből 5 ezer 993 egyszobás, 4 ezer 377 kettő, s csupán 626 a háromszobás. Ehhez a ke­rülethez külső telepek is tartoznak, ahol nagyon sok olyan ember él, akinek kom­munális ellátásáról, életkörülményeinek javításáról a tanácsi szerveknek kell gon­doskodnia. Ezt a kerületet is súlyosan érintette az ide belvíz, s az ezt követő tiszai magas vízállás miatti átszivárgás. Az ideiglenes bizottság felmérte a má­sodik kerületi tanács és a végrehajtó bizottság működését, az igazgatási tevé­kenységen túl foglalkozott az ügyfél­­forgalommal, a lakosság panaszainak, közérdekű bejelentéseinek intézésével, a járdaépítés, a víz-villanyhálózat, a közvi­lágítás, a köztisztaság és a gázellátás ala­kulásával. A kerület kereskedelmi, egész­ségügyi helyzetét, a szociális ellátását, a bölcsődék számát, az oktató-nevelőmun­ka alakulását is figyelembe vette a bi­zottság. A napirendet követő vitában Lacsán Mihály elmondotta, hogy a II. kerület ke­reskedelmi hálózata elavult Az ellátás rossz, itt is szükség van néhány új boltra. A Hóbiárt Basa utcai óvodában pedig időszerű lenne a gázt bevezetni, és áttérni a higiénikusabb fűtésre. Baráth József a tarjántelepi piac mielőbi kiala­kítását sürgette. Szót ejtett az útépítések­ről, a kerület rossz állapotban levő jár­dáiról. A Szil­ári sugárút úttestjének szé­lesítésére szükség lenne a balesetmentes forgalom biztosítása miatt. A kerületben kellene egy nőket foglalkoztató ipari üzem. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Etelka soron levő Kereszt utca átépí­tését a nyár óta nem fejezték be, s a sá­ros, járhatatlan terepen a tüzelőt is alig lehet behordani. Nagy István az ideig­lenes bizottság által elkészített jelentést elfogadásra javasolta a tanácsnak. Nemes Attila kérte, hogy Tarján és Új-Petőfite­­lepen gyorsítsák meg a bölcsődei, az óvo­dai férőhelyek számának növelését. Új- Petőfitelepen indokolt lenne óvoda léte­sítése, hiszen a baktói rész is erősen épül, fejlődik. Egyúttal mielőbb meg kel­lene kezdeni a Tarjánba tervezett egész­ségügyi intézmény építését, mert a Jó­zsef Attila sugárúton készülő kicsi lesz a környék lakóinak ellátásában. Peták Jó­zsef kifogásolta, hogy a rókusi villamos végállomástól a konzervgyárig vezető út kiépítésére két éve nincs mód. Ördög József elmondotta, hogy a Csuka utcai bolt vezetője önkényesen megváltoztatta a nyitvatartást, s reggel hat óra helyett hétkor nyit. Mielőbb szükség lenne a szegedi Éliker közbeavatkozására, Nagy Sándor a szolgáltató válalatok lassú mun­kavégzését kifogásolta. Rámutatott arra, hogy Új-Petőfitelepen rég­óta fúrni kel­lene egy artézi kutat, s változtatni azon a tarthatatlan álapoton, hogy fűtőolajat csak a városban tudnak beszerezni a te­lepen élők. Lacsán Mihályné országgyű­ l lési képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a II. kerületben nagyon kevés az óvodai férőhely. Tarjántelepen most 78 gyereket tudtak elhelyezni. Nem értett egyet azzal a tanácstagi javaslattal, hogy ebben a városrészben a nők foglalkozta­tására ipartelepet létesítsenek. Legalább­is addig nem indokolt ez az intézkedés, míg a szegedi üzemek munkaerő-hiány­­nyal küzdenek. Jelenleg megoldásra vár Petőfitelepen az I-es iskola mellékhe­lyiségeinek vízelvezetése. Kérdés az, hogy a telepnek elég-e egy klubkönyvtár, ak­kor, amikor a kiseb községekben ma már művelődési ház van. Petőfitelepen is in­kább egy művelődési ház kellene, ahol könyvtár, mozi működne, s más rendez­vényeket is megtarthatnának. Dr. Biczó György vb-elnök javaslata alapján a tanács elismerését fejezte ki az ideiglenes bizottságnak munkájára. Az észrevételek közül a Tarján telepet érin­tőkre reagálva dr. Biczó György elmon­dotta, hogy az óvodai elhelyezésre azért nincs mód, mert a lakótelepre tervezett óvoda még nem épült fel. A kereskedelmi ellátást ugyancsak nehezíti, hogy az ABC- áruház sincs még kész. Míg Tarjántelepen 78, addig Szegeden — Tarjántelepi­vel együtt — 290 gyereket nem tudtak fel­venni az óvodákba. Az óvodai elhelyezé­sek biztosítása tehát nemcsak a II. kerü­let gondja, hanem az egész városé! Munkaerőhiány Ezt követően vitatta meg a tanács a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi gyárá­nak munkájáról szóló tájékoztató jelen­tést, amely áttekintést ad az immár húsz­éves vállalat termelésének alakulásáról, azokról az évekről, melyek fordulópontot jelentettek a gyár életében. Foglalkozik a ma már gondot okozó munkaerőhiánnyal is. Taglalja az átlagkeresetek alakulását, a dolgozók szociális és egészségügyi ellá­tottságát, a napközi otthon kihasználását, a munkavédelmet, a törzsgárda és a szocia­lista brigádtagok elismerését. Érdekességként kell megemlíteni, hogy szülési szabadságot és gyermekgondozási segélyt a vállalatnál 390-en vesznek igény­be. Ha az alkalmazotti létszámot is figye­lembe vesszük, akkor 441-en, azaz a gyár dolgozóinak 11,6 százaléka van szülési sza­badságon, kap gyermekgondozási segélyt. A törzsgárdát a szegedi textilművekben megbecsülik, hiszen akik a gyár alapítá­sa óta, húsz éve dolgoznak ott, azok kö­zül 133-an az idén kitüntetést, kiváló dol­gozó jelvényt, pénzjutalmat kaptak. A vállalatnak komoly gondot okoz a dolgo­zók lakásproblémája, hiszen az átlagos életkor 25—26 év, s ez is jelzi, hogy a foglalkoztatottak többségének még nincs lakása. Baráth József felszólalásában elmondot­ta, hogy a tájékoztató is jelzi azt a fej­lődést, mely a vállalat életében bekövet­kezett. Molnár Imre kiemelte, hogy a vállalt KISZ-szervezete és vezetősége jól segíti egymást. Farkas István a brigád­mozgalom jelentőségéről szólt, s arról, hogy a brigádon belül az egyenlősdi, az egyforma fizetés viszalépést jelentene. Arra a fontos tényre is rámutatott, hogy egy vállalat életében lényeges a munka­­fegyelem alakulása is. A kapott tájékoztatásért a tanács kö­szönetét fejezte ki. Ezt követően interpellációkra került sor. Nemes Attila szóvá tette, hogy a sze­gedi tanács és a megyei építőipari válla­lat között korábban létrejött szocialista szerződés ellenére jelentős lemaradás mu­tatkozik a lakásépítkezésben. Tény, hogy és a törzsgárda öt-hatszáz lakással adós marad az építő­ipari vállalat. Kifogásolta, hogy a József Attila sugárúton, a Nagykörúton, a Pető­fi Sándor sugárúton jelentős költséggel felszerelt közlekedési lámpák nem működ­nek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ifjúságvédelmi feladatok közé tartozik az ipari tanulók lakáskörülményeinek figye­lemmel kísérése is. Legtöbbjük ugyanis uzsorabért fizet albérleti szobájáért. A nagy vállalatoknak kollégiumokat kellene létesíteni — így pédául MINO-nak is —, s így­­saját munkaerő gondjaikon is eny­hítenének. Farkas István a Horváth Mi­hály és a Takaréktár utca forgalmi rend­jének be nem tartását kifogásolta. Ábra­hám Lajosné elmondotta, hogy Alsóváros közművesítése lassan halad. Jó néhány utca az esőzések miatt megközelíthetetlen. A városrész vízellátása rossz, a gerincve­zetékeket még mindig nem fektették le. A Világos utca 2. szám alatt a szennyvíz elvezetése hovatovább évek óta gond, az illetékesek azonban nem oldják meg. Így az udvarokon áll a szennyvíz. Engi Jó­zsef az újszegedi piac rossz közvilágításá­ról, s arról szólt, hogy a 6-os busz vagy ritkán jár, vagy egymás után azonos idő­pontban két-három kocsi is megy. Éppen ezért lenne szükség a Párizsi körúti vég­állomáson forgalomirányítóra. Akkor ta­lán a buszvezetők betartanák a 10—15 perces követési időt! Az interpellációs kérdések közül a la­kásépítésre vonatkozóra dr. Biczó György vb-elnök reagált. Elmondotta, hogy a me­gyei építőipari vállalat munkagépeit az árvízveszély idején elvitték, s így terme­léskiesés következett be. Erre hivatkozva a vállalat 7-8 hónapos határidő-módosí­tást kért. Az építkezéseket az is hátráltat­ja, hogy Dunaújvárostól Szolnok vette át a panel­szállítást, de nem küldi időben termékeit. Takács János, az építési-közle­kedési osztály vezetője pedig elmondotta, hogy a felszerelt közlekedési lámpák au­­tomatikája rossz, így hol működnek, hol nem. A hibát a gyártó vállalat a közeljö­vőben kijavítja. VARGA EDIT SZOMBAT, 1970. SZEPTEMBER 19. Vita a község­fejlesztésről Kisteleken Nyár végén tartunk, de a kisteleki közvélemény érdek­lődésében nincs uborkasze­zon. A nagyközségi tanács tegnap délutáni ülése leg­alábbis erről tanúskodott. Harmat István mb. vb­­elnök nyitotta meg az ülést, és mindjárt helyt adott a ta­nácstagok részére előzetesen megküldött beszámolókkal kapcsolatos kérdéseknek, me­lyek elég sűrűn záporoztak, így mindenekelőtt azt tük­rözték a kérdések és a vála­szok, sőt a vb által előter­jesztett beszámoló is, hogy a nagyközség tanácsa igen­­ nehéz anyagi helyzetben van. Ez természetesen viszonyla­gos: a lakosság részéről meg­nyilvánuló községfejleszté­­si igények, valamint a ta­nács pénzügyi keretei nin­csenek összhangban. A tanácsülés elé terjesz­tett beszámoló az idei első félévi költségvetés teljesíté­séről alapjában véve meg­nyugtató képet adott. Ugyan­akkor egyes nagyon fontos szükségleteket nem tudnak kielégíteni. A vita során a tanácstagok igen sok idősze­rű, közérdekű kérést terjesz­tettek elő. P­a­p­p Ferenc ar­ról beszélt, hogy a fiatalság honvédelmi nevelése, felké­szítése megfelelő technikai eszközök hiányában nehéz­ségekbe ütközik. Szilágyi János az úttörőzenekar ré­szére kért anyagi támogatást. Élénk vita alakult ki a mel­lékutcák és a járdák építése ügyében. Dan­csek István egyéni gazda a földműves vá­lasztópolgárok nevében kér­te, hogy a tanács ne halo­gassa tovább az út javítá­sát, mert ez hihetetlen ne­hézségeket, gondokat okoz az egész lakosságnak. Ehhez a véleményhez még többen csatlakoztak. Felvetődött, hogy a tanács rendelkezésé­re álló, útjavításra előirány­zott 40 ezer forintot valóban a mellékutcák egy részének rendbehozására kellene for­dítani. Tobak Ferenc sze­rint ezt az összeget inkább megfelelő járdák építésére kellene költeni. Harmat Ist­ván elnök szavazásra tette fel a kérdést, s az eredmény: fele-fele arányban hasz­nálja fel a tanács a 40 ezer forintot útjavításra, illető­leg járdaépítésre. Bárán Miklós, a községi pártszervezet titkára ezután javasolta, hogy a készülő öt­éves tervben kapjon megfe­lelő helyet, meghatározott összeggel az utak és a jár­dák építése, és meg kell szer­vezni a lakosság társadalmi hozzájárulását is. A vita során felvetődött egy másik fontos kérdés is. Pálinkás József tanácstag arról beszélt, hogy nagy az igény, megkezdődött a csa­tornázás, a vízműről, köz­utak építéséről beszélnek, de honnét vegye a pénzt mind­erre a tanács? Javasolta: emelje fel a tanács a köz­ségfejlesztési hozzájárulás összegét. Molnár Dánielné ehhez hozzátette: ne csak a háztu­lajdonosok, hanem a község valamennyi lakosa részesed­jék a községfejlesztési ter­hekből. Dr. Katona Zol­tán mb. vb-titkár azt java­solta, hogy a sövényházi pél­dát kellene követni, ahol konkrét célok megvalósítása érdekében fogadták el a fej­lesztési alap összegének eme­lését. A tanácsülés helyben­hagyta ezt a javaslatot az­zal, hogy 1971-ben kerüljön sor annak megvalósítására. Jóváhagyta a tanácsülés azt a beszámolót is, amely a végrehajtó bizottságnak az előző tanácsülés óta végzett munkáját foglalta össze. E szerint, intézkedett a vb a főtéren korábban megszün­tetett közkifolyó újbóli fel­szerelésére. Ugyancsak he­lyeselte a tanácsülés a vég­rehajtó bizottságnak azt a határozatát, hogy a nagyköz­séget átszelő E 85-ös főútvo­nal pályateste, valamint a gyalogjáró közötti részen lé­tesítsenek külön kerékpár­utat. Ezt a rendkívül meg­növekedett forgalom, és a balesetveszély indokolja. Több felszólaló javaslatára az ülés úgy dönött, hogy a kerékpárutat mielőbb meg kell építeni, s annak érdekében kérni kell a la­kosság társadalmi hozzájá­rulását is. Befejezésül a nagyközségi tanács közérdekű előterjesz­téseket tárgyalt meg. KACZOR ISTVÁN Ülést tartott a nagyközség tanácsa Hókotrók, olvasztókészülékek, só- és homokszóró gépek, URH-hírlánc Mint ismeretes, a kormány elfogadta azt az előterjesz­tést, amelynek célja a téli felkészülés javítása a közle­kedés, a posta és a távköz­lés területén. A felkészüléssel kapcsolat­ban a KPM-ben utalnak az elmúlt télre, amely szokatla­nul korán és minden átme­net nélkül már december elsején megkezdődött, s a ha­vazások és hófúvások rövid megszakításokkal február második feléig tartottak. Sze­rencsére az elmúlthoz ha­sonló tél csak 16—20 éven­ként tapasztalható, s elegen­dő az ötévenként előforduló legrosszabb időjárásra felké­szülni. A meglepetések elke­rülésére azonban máris meg­kezdték az intézkedéseket. A MÁV mozdonyra szerel­hető hat hókotrót, öt önjáró hófelszedőt, tíz univerzális — söprő, hótoló — gépko­csit és húsz, gépkocsira sze­relhető, hótoló lapot vásárol. A váltók és a vasúti keresz­teződések jégtelenítésére pe­dig villany, gáz és hőlégsu­­garas olvasztóeszközöket és vegyszereket szerez be. A posta 74 új gépkocsit állít forgalomba, hogy az esetleg előforduló vezeték­szakadásokat minél gyorsab­ban kijavíthassák. A közutak zavartalanabb forgalmát az útügyi szervek is újabb gépek munkába ál­lításával kívánják fokozni. A jelenlegi — nagyjából meg­felelő számú — 547 motoros hóeke csupán minőségi fej­lesztést­ igényel, viszont több mint 150 százalékkal növe­lik a hómaró gépek számát, amely 59-ről 156-ra nő. (100 kilométer helyett egy gépre így csupán 40 kilométer meg­tisztítandó út jut.) A meg­levő ötszáz só-homokszóró géphez újabb harmincat vá­sárolnak. A különféle gépek beszer­zésével egyenrangú feladat a munka megszervezése, az in­formáció gyors áramlásának biztosítása, a hírközlési há­lózat kiépítése. Máris meg­szervezték az URH-kapcso­­latot a KPM Közúti Főosz­tálya és a közúti igazgatósá­gok fontosabb szolgálati he­lyei között, s folyamatban van az URH-állomások fel­szerelése a legfontosabb munkagépekre és ellenőrző járművekre is. (MTI) A télre készül a vasút és a posta ­HÍRLAP Tanácskozás a tsz-ek állami felügyeletéről Csonkádon Tegnap üléseztek Csong­­rádon a Csongrád megyei járási és városi tanácsok vb mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi osztályainak, valamint a tsz-ek és szakszövetkeze­tek területi szövetségeinek vezetői és jogászai. A me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek állami felügyeleté­nek időszerű problémái sze­repeltek a napirenden. Dr. Dietrich Gábor, a Megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályának csoportvezetője tartott elő­adást. r Épülnek a tápéi házak Tápé községben a tiszai töl­tések mentén és a község mély­fekvésű területein több mint ötven házat romboltak össze a fakadó vizek és a belvizek. Az elemi csapástól sújtott családok részére új lakónegyed épül. A kivitelező vállalat a Szegedi Építőipari Ktsz. (Fotó: Tóth Béla) — 3

Next