Csongrád Megyei Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
A szegedi tanácsülés előtt: Egy kerület és egy nagyüzem gondjai, eredményei A Szeged m. j. városi tanács dr. Biczó György vb-elnök elnökletével tegnapi ülésén az ideiglenes bizottság jelentése alapján foglalkozott a második kerületi tanács munkájával. Majd Móczán Lajos, a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi textilműve igazgatója adott tájékoztató jelentést a vállalat munkájáról. Átfogó képet kaptak a tanácstagok a vállalat dolgozóinak szociális, egészségügyi, munkavédelmi és kulturális helyzetéről. Ezt követően interpellációkra került sor. Elavult kereskedelmi hálózat Szeged II. kerülete 1964 óta jelentősen átalakult. Az idei év januárjában a népszámlálás adatai szerint a kerületben majd 35 ezren laknak. Az össz lakosságnak 52,4 százaléka nő. Tarján lakótelep építésének megkezdésével néhány évvel ezelőtt itt indult meg az új, modern városképi rész kialakítása. Tény, hogy jelenleg a korszerű városfejlesztési igényeknek ez a kerülete felel meg legjobban Szegednek. A kerület 6 ezer 534 lakóházában 11 ezer 351 lakás van. Ebből 5 ezer 993 egyszobás, 4 ezer 377 kettő, s csupán 626 a háromszobás. Ehhez a kerülethez külső telepek is tartoznak, ahol nagyon sok olyan ember él, akinek kommunális ellátásáról, életkörülményeinek javításáról a tanácsi szerveknek kell gondoskodnia. Ezt a kerületet is súlyosan érintette az ide belvíz, s az ezt követő tiszai magas vízállás miatti átszivárgás. Az ideiglenes bizottság felmérte a második kerületi tanács és a végrehajtó bizottság működését, az igazgatási tevékenységen túl foglalkozott az ügyfélforgalommal, a lakosság panaszainak, közérdekű bejelentéseinek intézésével, a járdaépítés, a víz-villanyhálózat, a közvilágítás, a köztisztaság és a gázellátás alakulásával. A kerület kereskedelmi, egészségügyi helyzetét, a szociális ellátását, a bölcsődék számát, az oktató-nevelőmunka alakulását is figyelembe vette a bizottság. A napirendet követő vitában Lacsán Mihály elmondotta, hogy a II. kerület kereskedelmi hálózata elavult Az ellátás rossz, itt is szükség van néhány új boltra. A Hóbiárt Basa utcai óvodában pedig időszerű lenne a gázt bevezetni, és áttérni a higiénikusabb fűtésre. Baráth József a tarjántelepi piac mielőbi kialakítását sürgette. Szót ejtett az útépítésekről, a kerület rossz állapotban levő járdáiról. A Szilári sugárút úttestjének szélesítésére szükség lenne a balesetmentes forgalom biztosítása miatt. A kerületben kellene egy nőket foglalkoztató ipari üzem. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Etelka soron levő Kereszt utca átépítését a nyár óta nem fejezték be, s a sáros, járhatatlan terepen a tüzelőt is alig lehet behordani. Nagy István az ideiglenes bizottság által elkészített jelentést elfogadásra javasolta a tanácsnak. Nemes Attila kérte, hogy Tarján és Új-Petőfitelepen gyorsítsák meg a bölcsődei, az óvodai férőhelyek számának növelését. Új- Petőfitelepen indokolt lenne óvoda létesítése, hiszen a baktói rész is erősen épül, fejlődik. Egyúttal mielőbb meg kellene kezdeni a Tarjánba tervezett egészségügyi intézmény építését, mert a József Attila sugárúton készülő kicsi lesz a környék lakóinak ellátásában. Peták József kifogásolta, hogy a rókusi villamos végállomástól a konzervgyárig vezető út kiépítésére két éve nincs mód. Ördög József elmondotta, hogy a Csuka utcai bolt vezetője önkényesen megváltoztatta a nyitvatartást, s reggel hat óra helyett hétkor nyit. Mielőbb szükség lenne a szegedi Éliker közbeavatkozására, Nagy Sándor a szolgáltató válalatok lassú munkavégzését kifogásolta. Rámutatott arra, hogy Új-Petőfitelepen régóta fúrni kellene egy artézi kutat, s változtatni azon a tarthatatlan álapoton, hogy fűtőolajat csak a városban tudnak beszerezni a telepen élők. Lacsán Mihályné országgyű l lési képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a II. kerületben nagyon kevés az óvodai férőhely. Tarjántelepen most 78 gyereket tudtak elhelyezni. Nem értett egyet azzal a tanácstagi javaslattal, hogy ebben a városrészben a nők foglalkoztatására ipartelepet létesítsenek. Legalábbis addig nem indokolt ez az intézkedés, míg a szegedi üzemek munkaerő-hiánynyal küzdenek. Jelenleg megoldásra vár Petőfitelepen az I-es iskola mellékhelyiségeinek vízelvezetése. Kérdés az, hogy a telepnek elég-e egy klubkönyvtár, akkor, amikor a kiseb községekben ma már művelődési ház van. Petőfitelepen is inkább egy művelődési ház kellene, ahol könyvtár, mozi működne, s más rendezvényeket is megtarthatnának. Dr. Biczó György vb-elnök javaslata alapján a tanács elismerését fejezte ki az ideiglenes bizottságnak munkájára. Az észrevételek közül a Tarján telepet érintőkre reagálva dr. Biczó György elmondotta, hogy az óvodai elhelyezésre azért nincs mód, mert a lakótelepre tervezett óvoda még nem épült fel. A kereskedelmi ellátást ugyancsak nehezíti, hogy az ABC- áruház sincs még kész. Míg Tarjántelepen 78, addig Szegeden — Tarjántelepivel együtt — 290 gyereket nem tudtak felvenni az óvodákba. Az óvodai elhelyezések biztosítása tehát nemcsak a II. kerület gondja, hanem az egész városé! Munkaerőhiány Ezt követően vitatta meg a tanács a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi gyárának munkájáról szóló tájékoztató jelentést, amely áttekintést ad az immár húszéves vállalat termelésének alakulásáról, azokról az évekről, melyek fordulópontot jelentettek a gyár életében. Foglalkozik a ma már gondot okozó munkaerőhiánnyal is. Taglalja az átlagkeresetek alakulását, a dolgozók szociális és egészségügyi ellátottságát, a napközi otthon kihasználását, a munkavédelmet, a törzsgárda és a szocialista brigádtagok elismerését. Érdekességként kell megemlíteni, hogy szülési szabadságot és gyermekgondozási segélyt a vállalatnál 390-en vesznek igénybe. Ha az alkalmazotti létszámot is figyelembe vesszük, akkor 441-en, azaz a gyár dolgozóinak 11,6 százaléka van szülési szabadságon, kap gyermekgondozási segélyt. A törzsgárdát a szegedi textilművekben megbecsülik, hiszen akik a gyár alapítása óta, húsz éve dolgoznak ott, azok közül 133-an az idén kitüntetést, kiváló dolgozó jelvényt, pénzjutalmat kaptak. A vállalatnak komoly gondot okoz a dolgozók lakásproblémája, hiszen az átlagos életkor 25—26 év, s ez is jelzi, hogy a foglalkoztatottak többségének még nincs lakása. Baráth József felszólalásában elmondotta, hogy a tájékoztató is jelzi azt a fejlődést, mely a vállalat életében bekövetkezett. Molnár Imre kiemelte, hogy a vállalt KISZ-szervezete és vezetősége jól segíti egymást. Farkas István a brigádmozgalom jelentőségéről szólt, s arról, hogy a brigádon belül az egyenlősdi, az egyforma fizetés viszalépést jelentene. Arra a fontos tényre is rámutatott, hogy egy vállalat életében lényeges a munkafegyelem alakulása is. A kapott tájékoztatásért a tanács köszönetét fejezte ki. Ezt követően interpellációkra került sor. Nemes Attila szóvá tette, hogy a szegedi tanács és a megyei építőipari vállalat között korábban létrejött szocialista szerződés ellenére jelentős lemaradás mutatkozik a lakásépítkezésben. Tény, hogy és a törzsgárda öt-hatszáz lakással adós marad az építőipari vállalat. Kifogásolta, hogy a József Attila sugárúton, a Nagykörúton, a Petőfi Sándor sugárúton jelentős költséggel felszerelt közlekedési lámpák nem működnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ifjúságvédelmi feladatok közé tartozik az ipari tanulók lakáskörülményeinek figyelemmel kísérése is. Legtöbbjük ugyanis uzsorabért fizet albérleti szobájáért. A nagy vállalatoknak kollégiumokat kellene létesíteni — így pédául MINO-nak is —, s ígysaját munkaerő gondjaikon is enyhítenének. Farkas István a Horváth Mihály és a Takaréktár utca forgalmi rendjének be nem tartását kifogásolta. Ábrahám Lajosné elmondotta, hogy Alsóváros közművesítése lassan halad. Jó néhány utca az esőzések miatt megközelíthetetlen. A városrész vízellátása rossz, a gerincvezetékeket még mindig nem fektették le. A Világos utca 2. szám alatt a szennyvíz elvezetése hovatovább évek óta gond, az illetékesek azonban nem oldják meg. Így az udvarokon áll a szennyvíz. Engi József az újszegedi piac rossz közvilágításáról, s arról szólt, hogy a 6-os busz vagy ritkán jár, vagy egymás után azonos időpontban két-három kocsi is megy. Éppen ezért lenne szükség a Párizsi körúti végállomáson forgalomirányítóra. Akkor talán a buszvezetők betartanák a 10—15 perces követési időt! Az interpellációs kérdések közül a lakásépítésre vonatkozóra dr. Biczó György vb-elnök reagált. Elmondotta, hogy a megyei építőipari vállalat munkagépeit az árvízveszély idején elvitték, s így termeléskiesés következett be. Erre hivatkozva a vállalat 7-8 hónapos határidő-módosítást kért. Az építkezéseket az is hátráltatja, hogy Dunaújvárostól Szolnok vette át a panelszállítást, de nem küldi időben termékeit. Takács János, az építési-közlekedési osztály vezetője pedig elmondotta, hogy a felszerelt közlekedési lámpák automatikája rossz, így hol működnek, hol nem. A hibát a gyártó vállalat a közeljövőben kijavítja. VARGA EDIT SZOMBAT, 1970. SZEPTEMBER 19. Vita a községfejlesztésről Kisteleken Nyár végén tartunk, de a kisteleki közvélemény érdeklődésében nincs uborkaszezon. A nagyközségi tanács tegnap délutáni ülése legalábbis erről tanúskodott. Harmat István mb. vbelnök nyitotta meg az ülést, és mindjárt helyt adott a tanácstagok részére előzetesen megküldött beszámolókkal kapcsolatos kérdéseknek, melyek elég sűrűn záporoztak, így mindenekelőtt azt tükrözték a kérdések és a válaszok, sőt a vb által előterjesztett beszámoló is, hogy a nagyközség tanácsa igen nehéz anyagi helyzetben van. Ez természetesen viszonylagos: a lakosság részéről megnyilvánuló községfejlesztési igények, valamint a tanács pénzügyi keretei nincsenek összhangban. A tanácsülés elé terjesztett beszámoló az idei első félévi költségvetés teljesítéséről alapjában véve megnyugtató képet adott. Ugyanakkor egyes nagyon fontos szükségleteket nem tudnak kielégíteni. A vita során a tanácstagok igen sok időszerű, közérdekű kérést terjesztettek elő. Papp Ferenc arról beszélt, hogy a fiatalság honvédelmi nevelése, felkészítése megfelelő technikai eszközök hiányában nehézségekbe ütközik. Szilágyi János az úttörőzenekar részére kért anyagi támogatást. Élénk vita alakult ki a mellékutcák és a járdák építése ügyében. Dancsek István egyéni gazda a földműves választópolgárok nevében kérte, hogy a tanács ne halogassa tovább az út javítását, mert ez hihetetlen nehézségeket, gondokat okoz az egész lakosságnak. Ehhez a véleményhez még többen csatlakoztak. Felvetődött, hogy a tanács rendelkezésére álló, útjavításra előirányzott 40 ezer forintot valóban a mellékutcák egy részének rendbehozására kellene fordítani. Tobak Ferenc szerint ezt az összeget inkább megfelelő járdák építésére kellene költeni. Harmat István elnök szavazásra tette fel a kérdést, s az eredmény: fele-fele arányban használja fel a tanács a 40 ezer forintot útjavításra, illetőleg járdaépítésre. Bárán Miklós, a községi pártszervezet titkára ezután javasolta, hogy a készülő ötéves tervben kapjon megfelelő helyet, meghatározott összeggel az utak és a járdák építése, és meg kell szervezni a lakosság társadalmi hozzájárulását is. A vita során felvetődött egy másik fontos kérdés is. Pálinkás József tanácstag arról beszélt, hogy nagy az igény, megkezdődött a csatornázás, a vízműről, közutak építéséről beszélnek, de honnét vegye a pénzt minderre a tanács? Javasolta: emelje fel a tanács a községfejlesztési hozzájárulás összegét. Molnár Dánielné ehhez hozzátette: ne csak a háztulajdonosok, hanem a község valamennyi lakosa részesedjék a községfejlesztési terhekből. Dr. Katona Zoltán mb. vb-titkár azt javasolta, hogy a sövényházi példát kellene követni, ahol konkrét célok megvalósítása érdekében fogadták el a fejlesztési alap összegének emelését. A tanácsülés helybenhagyta ezt a javaslatot azzal, hogy 1971-ben kerüljön sor annak megvalósítására. Jóváhagyta a tanácsülés azt a beszámolót is, amely a végrehajtó bizottságnak az előző tanácsülés óta végzett munkáját foglalta össze. E szerint, intézkedett a vb a főtéren korábban megszüntetett közkifolyó újbóli felszerelésére. Ugyancsak helyeselte a tanácsülés a végrehajtó bizottságnak azt a határozatát, hogy a nagyközséget átszelő E 85-ös főútvonal pályateste, valamint a gyalogjáró közötti részen létesítsenek külön kerékpárutat. Ezt a rendkívül megnövekedett forgalom, és a balesetveszély indokolja. Több felszólaló javaslatára az ülés úgy dönött, hogy a kerékpárutat mielőbb meg kell építeni, s annak érdekében kérni kell a lakosság társadalmi hozzájárulását is. Befejezésül a nagyközségi tanács közérdekű előterjesztéseket tárgyalt meg. KACZOR ISTVÁN Ülést tartott a nagyközség tanácsa Hókotrók, olvasztókészülékek, só- és homokszóró gépek, URH-hírlánc Mint ismeretes, a kormány elfogadta azt az előterjesztést, amelynek célja a téli felkészülés javítása a közlekedés, a posta és a távközlés területén. A felkészüléssel kapcsolatban a KPM-ben utalnak az elmúlt télre, amely szokatlanul korán és minden átmenet nélkül már december elsején megkezdődött, s a havazások és hófúvások rövid megszakításokkal február második feléig tartottak. Szerencsére az elmúlthoz hasonló tél csak 16—20 évenként tapasztalható, s elegendő az ötévenként előforduló legrosszabb időjárásra felkészülni. A meglepetések elkerülésére azonban máris megkezdték az intézkedéseket. A MÁV mozdonyra szerelhető hat hókotrót, öt önjáró hófelszedőt, tíz univerzális — söprő, hótoló — gépkocsit és húsz, gépkocsira szerelhető, hótoló lapot vásárol. A váltók és a vasúti kereszteződések jégtelenítésére pedig villany, gáz és hőlégsugaras olvasztóeszközöket és vegyszereket szerez be. A posta 74 új gépkocsit állít forgalomba, hogy az esetleg előforduló vezetékszakadásokat minél gyorsabban kijavíthassák. A közutak zavartalanabb forgalmát az útügyi szervek is újabb gépek munkába állításával kívánják fokozni. A jelenlegi — nagyjából megfelelő számú — 547 motoros hóeke csupán minőségi fejlesztést igényel, viszont több mint 150 százalékkal növelik a hómaró gépek számát, amely 59-ről 156-ra nő. (100 kilométer helyett egy gépre így csupán 40 kilométer megtisztítandó út jut.) A meglevő ötszáz só-homokszóró géphez újabb harmincat vásárolnak. A különféle gépek beszerzésével egyenrangú feladat a munka megszervezése, az információ gyors áramlásának biztosítása, a hírközlési hálózat kiépítése. Máris megszervezték az URH-kapcsolatot a KPM Közúti Főosztálya és a közúti igazgatóságok fontosabb szolgálati helyei között, s folyamatban van az URH-állomások felszerelése a legfontosabb munkagépekre és ellenőrző járművekre is. (MTI) A télre készül a vasút és a posta HÍRLAP Tanácskozás a tsz-ek állami felügyeletéről Csonkádon Tegnap üléseztek Csongrádon a Csongrád megyei járási és városi tanácsok vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályainak, valamint a tsz-ek és szakszövetkezetek területi szövetségeinek vezetői és jogászai. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek állami felügyeletének időszerű problémái szerepeltek a napirenden. Dr. Dietrich Gábor, a Megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályának csoportvezetője tartott előadást. r Épülnek a tápéi házak Tápé községben a tiszai töltések mentén és a község mélyfekvésű területein több mint ötven házat romboltak össze a fakadó vizek és a belvizek. Az elemi csapástól sújtott családok részére új lakónegyed épül. A kivitelező vállalat a Szegedi Építőipari Ktsz. (Fotó: Tóth Béla) — 3