Csongrád Megyei Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

Biztos alapokon (Sz. E.) A IV. ötéves terv irányelvei világosan megje­lölik azokat a fő mutatókat,­­ amelyeket népgazdaságunk-­­ nak a következő fél évtized alatt el kell érnie, és össze-­­ foglalják ugyanakkor azokat­­ a szükséges tennivalókat,­­ amelyek a siker zálogai. A­­ III. ötéves terv időszakában mutatkozó fejlődés, vala-­­ mint a gazdasági reform ré-­­­vén korszerűsített tervgaz­dasági rendszerünk újabb­­ kedvező feltételeket terem­tett a továbblépéshez, a szo­cializmus teljes felépítésé­nek újabb szakaszához. Mindenki tudja, hogy ha­zánk egymaga képtelen a fejlődés olyan ütemének megvalósítására, mint azt a IV. ötéves terv irányelvei megszabják.­Partnerekre és segítőtársári van szüksé­günk — köztük is a legha­talmasabbra, a Szovjet­unióra. Ezért is kísértük élénk figyelemmel és érdek­lődéssel kormányküldöttsé­günk moszkvai tárgyalásait, amelyek hivatva voltak a magyar és a szovjet népgaz­daság terveit egyeztetni. A megbeszélések sikerrel zá­­­rultak , mindkét kor­mánydelegáció arra töreke­dett, hogy egyesítsék a kö­zös erőiket és eszközöket a kölcsönösen előnyös termelé­si kooperáció és szakosítás során. Amellett, hogy a tervegyez­tetés során az eddiginél na­gyobb mértékben fogták át a termelési-műszaki együtt­működés problémáit, a két ország között a következő tervidőszakban több mint másfélszeresére emelkedik az áruforgalom. A Pravda keddi számában ezt a tényt imponálónak nevezi. Az együttműködés nyomán szé­les távlatai nyílnak meg az autóipar, de más gépipari ágazatok fejlesztésének, ko­rántsem elhanyagolható, hogy a szovjet partner vállalja a hazai villamosenergia-, tüze­lő- és nyersanyagszállítások kielégítését. A magyar—szovjet nép­­gazdasági tervegyeztetés do­kumentumának aláírásával egyidőben megállapodás szü­letett a karton, az aszbeszt, a foszfor tartalmú nyers­anyagok és műtrágyák gyár­tásának fejlesztésében a kö­zös tennivalókról, valamint egy tíz évre szóló olefin-ké­miai együttműködésről. E gazdasági kérdésnek a kölcsönösen előnyös megol­dása mögött a pártnak és a kormányzatnak azt a helyes politikai irányvonalát kell kiemelnünk és érzékelnünk, amely eddigi eredményeink elérésének is alapjául szol­gált. A mostani népgazdasá-­­­gi tervegyeztetések is ezen a politikai platformon valósul­tak meg, így, és csak így, a proletár internacionalizmus szellemében oldhatók meg problémáink. Ez teszi lehe­tővé, hogy biztos alapokon indulhassunk azoknak a nagy és nemes céloknak megvalósítására, amelyeket a IV. ötéves terv irányelvei­­ tartalmaznak. A munka előtt­t­tünk áll. Bizonyos, hogy a­­ megvalósulás folyamatában­­ adódnak előre nem látott­­ nehézségek is. Ám éppen­­ a most véget ért tárgyalások­­ szelleme és eredménye utal arra, hogy mindenkor szá­míthatunk a szovjet nép, pártja és kormánya segít­ségére, a két nép között meglevő őszinte barátság és együttműködési szándék alapján. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) CSOHGRÁD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 27. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM ÁRA: 811 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Folytatódtak a magyar­­csehszlovák tárgyalások Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere — aki Péter János külügyminiszter meg­hívására hivatalos baráti lá­togatást tesz hazánkban — szerdán megkoszorúzta a Hő­sök terén a magyar hősök emlékművét, majd Budapest nevezetességeivel ismerke­dett. Ezt követően felkeresték a mezőgazdasági kiállítást, ahol dr. Gergely István, mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszterhelyettes és Szőke István, a kiállítás igazgatója üdvözölte a ven­dégeket. A házigazdák tár­saságában megtekintették a kiállítás fő pavilonját, s el­látogattak a csehszlovák pa­vilonba is. Itt Andrej Golan köszöntötte a látogatókat. Az ezt követő körséta be­fejeztével a bemutató tri­bünjéről megtekintették a felvonultatott nagy teljesít­ményű, korszerű mezőgazda­­sági gépeket és a lovasbe­mutatót. Jan Marko nagy el­ismeréssel nyilatkozott a ki­állításon látottakról. Szerdán délután a Kül­ügyminisztériumban folyta­tódtak a magyar—csehszlo­vák külügyminiszteri tárgyú­ Dísz téri vendégházában vá­lások, csodát adott Jan Marko Péter János külügyminisz- csehszlovák külügyminiszter tér és felesége szerdán es- és felesége tiszteletére, de a Külügyminisztérium (MTI) Jan Marko és Péter János a Belvárosban tett séta közben Budapestre érkezett­­ az NDK kulturálisü­gyi minisztere Ilku Pál művelődésügyi miniszter meghívására szer­dán délelőtt Budapestre ér­kezett Klaus Gysi, a Német Demokratikus Köztársaság kulturálisügyi minisztere. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent dr. Or­bán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, Böjti Já­nos külügyminiszter-helyet­tes, továbbá a Művelődés­­ügyi Minisztérium több ve­zető beosztású,­ munkatársa. Ugyancsak ott voltak a fo­gadtatásnál — Heinz Knob­­be ideiglenes ügyvivővel az élen — a Német Demokra­tikus Köztársaság magyaror­szági nagykövetségének kép­viselői. Itt-tartózkodása so­rán Klaus Gysi találkozik a magyar kulturális élet veze­tőivel, megbeszéléseket foly­­­­tat hazánk és az NDK kul­turális kapcsolatainak to-­­­vábbfejlesztéséről és felkeres­­ különböző kulturális intéz-­­­ményeket. (MTI) A termelés Csongrád me­gyei népmozgalma, az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny tapasztalatairól tanácskozott szerdán délelőtt a Szakszer­vezetek Csongrád megyei Tanácsa. Szegeden, a szak­­szervezeti székházban tartott ülésen Hajas László, az SZMT titkára terjesztette elő a beszámolót, amelyet vita követett. A beszámoló és a vitában felszólaltak megállapították, hogy a gazdaságirányítás re­formja Csongrád megyé­ben is sok vonatkozásban új helyzetet, kedvező felté­teleket teremtett a szocia­lista munkaverseny szá­mára. A vállalati önállóság növe­kedésével bővült az erkölcsi és anyagi elismerés lehető­sége, s ezt a megnövekedett lehetőséget általában jól használják ki vállalataink, gazdasági vezetőink, szak­­szervezeti szerveink. Ennek az új körülménynek, és kü­lönösen a dolgozók alkotó kezdeményezőkészségének köszönhető, hogy a kongresz­­szus tiszteletére kibontako­zott munkaverseny valóságos termelési népmozgalommá terebélyesedett Csongrád megyében. Az a sok gond, kár, amit az árvízveszély okozott Csongrád megyében, fokoz­ta a dolgozók tenniaka­­rását. Rövid idő alatt ezrek, tízezrek csatlakoz­tak a Szegedi Konzerv­gyár dolgozóinak felhívásá­hoz, amelyben arra kérték a megye, az ország dolgozó­it, hogy a vállalataik gazda­sági eredményeik túlteljesí­tésével járuljanak hozzá a nemzeti jövedelem egyszá­zalékos növeléséhez és ezzel segítsék elő az árvízkárok mielőbbi helyreállítását. A felhívást követő néhány hét alatt kiegészítették, megte­tézték kongresszusi vállalá­saikat üzemi munkások, ál­lami gazdasági dolgozók, termelőszövetkezeti tagok. Árvízi műszakokat szervez­tek a Szegedi Textilművek­ben, a cipőgyárban, a ká­belgyárban, s ma már eredményesen va­lósítják meg a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat dolgozói is azon vállalásukat, hogy négy százalékkal növeljék a vállalat eredménytervüket. A kongresszusi verseny si­kereként ma már elmond­hatjuk, hogy Csongrád me­gyében is jelentősen nő az egy foglalkoztatottra és az egy teljesített munkaórára jutó termelés értéke. A fel­szólalók közül többen fog­lalkoztak a munkásvándor­lás problémáival. Voltak, akik már-már tragikusnak tartják a vállalati statiszti­kákban kimutatott vándorlás mértékét. Mások viszont e számok mögötti reális té­nyekre hívták fel a figyel­met, azt hangsúlyozva, hogy a törzsgárdatagok általában ragaszkodnak munkahelyük­höz, s közülük viszonylag kevesen változtatnak mun­kahelyet és elsősorban csak akkor, ha baj van erkölcsi­anyagi megbecsülésükkel. Ezzel kapcsolatban az SZMT ülése úgy határozott, hogy 1971 első felében az egész megyére kiterjedő vizsgá­latot kell tartaniuk a szak­­szervezeteknek, hogy he­lyes képet alkothassunk a munkaerő-vándorlásról, és megjelölhessük az ezzel kapcsolatos szakszervezeti tennivalókat. Megállapította a Szakszer­vezetek megyei Tanácsa, hogy a kongresszusi verseny nagyszerű kezdeményezések és alkotások ihletője. A moz­galmi és gazdasági vezető­kön nagyban múlik, hogy a dolgozók alkotókészségét és energiáját a jó ügy érdeké­ben hasznosítsák. Ezért az SZMT arra kéri a Csongrád megyei gazdasági, műszaki vezetőket, hogy az esztendő hátralevő idő­szakában még odaadóbban támogassák a dolgozók ne­mes vetélkedését. Ezzel is járuljanak hozzá, hogy a sikeres munkaver­seny eredményeként mielőbb pótoljuk az árvíz és belvíz okozta mintegy 133 millió forint termelési érték kiesé­sét és hozzájáruljunk a nem­zeti jövedelem egyszázalékos növeléséhez. A társadalmi szervek a jó munkahelyi légkör megteremtésével a különböző helyi kezdemé­nyezések segítésével, a jó po­litikai feltééelek biztosításá­val fokozhatják a pártkong­resszus tiszteletére kibonta­kozott munkaverseny ered­ményeit. NAGY PÁL A kongresszusi verseny: A munkáskezdeményezések és alkotások ihletője A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának üléséről Lengyel katonai küldöttség látogatása hazánkban Hatnapos látogatása után szerdán este elutazott Buda­pestről az a lengyel katonai küldöttség, amely Grzegroz Korczynski vezérezredesnek, a Lengyel Népköztársaság honvédelmi minisztere első helyettesének vezetésével lá­togatott hazánkba. A dele­gáció vezetőjét fogadta Fe­hér Lajos, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. A lengyel katonavendé­geket fogadta Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, a Magyar Néphadsereg vezér­kari főnöke is. (MTI) Mi történt a nagyvilágban? JORDÁNIÁBAN KATONAI KORMÁNY ALAKULT • SZOVJET PÁRTMUNKÁS-KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT HAZÁNKBA • PARAFÁLTÁK A MAGYAR—NYUGATNÉMET GAZDASÁGI EGYEZMÉNYT Részletes jelentéseink a 2. oldalon Az Elnöki Tanács titkára meglátogatta az olajmezőt Szegedi tartózkodásának második napján, tegnap Cse­­terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára a szegedi olajbányá­szokat látogatta meg. Délelőtt 9 óra után a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem szegedi telepén Bese Vilmos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója fo­gadta, majd az olajipar képviselői tájékoztatták a kutatás és termelés jelenlegi helyzetéről, gondjairól. A tájékozta­tóra és az olajmezőre Cseterki Lajost elkísérte Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és dr. Biczó György, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke is. A délalföldi olajkutatás történetéről, jelenlegi mun­kájáról és várható eredményeiről Somfai Attila területi főgeológus számolt be. Cseterki Lajos nagy figyelemmel hallgatta a tájékoztatót és érdeklődött a Szeged környé­kén, Algyőn alkalmazott technika, technológia felől, s ar­ról is, hogy milyen színvonalú a kutatómunka. Somfai Attila, valamint Hingl József, a szegedi üzem vezetője el­mondotta, hogy a geológiai tevékenység eléri a világszín­vonalat, az itt használt szovjet és román fúrőberendezések jól megfelelnek a természeti követelményeknek. Az olajtermelésről dr. Bán Ákos, az ÖKGT vezérigaz­gató-helyettese számolt­ be, szemléletesen érzékeltette a sze­gedi szénhidrogén-medence rangját; elmondotta, hogy az olajtermelés gazdaságos, az itteni olaj jó minőségű, fel­dolgozása 20 százalékkal olcsóbb, mint az importált nyers­olaj finomítása. Dr. Bán Ákos a nehézségekről is számot adott, majd a következő évek feladatairól szólt: az 1969- ben bevezetett vízvisszasajtolási eljárást kiterjesztik, s lesz olyan esztendő, amikor hárommillió köbméter vizet sajtolnak a földbe. Munkába állítják az Algyőt Budapest­tel összekötő földgáz-távvezetéket és a gázüzemet, ahol 1971-től évenként 1 30 ezer tonna propán-bután gázt is ter­melnek. A tájékoztató után a vendégek felkeresték az épülő gázüzemet, a főgyűjtőállomást, a központi ipartelepet, s megtekintettek egy fúrótornyot is. Cseterki Lajos az olaj­mezőn tett látogatásával befejezte szegedi programját. MATKÓ ISTVÁN Az épület gázüzemben Juralovics Aladár, az NKFV szegedi üze­mének vezetője mutatta be Cseterki Lajosnak az k­j berende­zéseket. (Fotó: Somogyi Károlyné)

Next