Csongrád Megyei Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
Biztos alapokon (Sz. E.) A IV. ötéves terv irányelvei világosan megjelölik azokat a fő mutatókat, amelyeket népgazdaságunk- nak a következő fél évtized alatt el kell érnie, és össze- foglalják ugyanakkor azokat a szükséges tennivalókat, amelyek a siker zálogai. A III. ötéves terv időszakában mutatkozó fejlődés, vala- mint a gazdasági reform ré-vén korszerűsített tervgazdasági rendszerünk újabb kedvező feltételeket teremtett a továbblépéshez, a szocializmus teljes felépítésének újabb szakaszához. Mindenki tudja, hogy hazánk egymaga képtelen a fejlődés olyan ütemének megvalósítására, mint azt a IV. ötéves terv irányelvei megszabják.Partnerekre és segítőtársári van szükségünk — köztük is a leghatalmasabbra, a Szovjetunióra. Ezért is kísértük élénk figyelemmel és érdeklődéssel kormányküldöttségünk moszkvai tárgyalásait, amelyek hivatva voltak a magyar és a szovjet népgazdaság terveit egyeztetni. A megbeszélések sikerrel zárultak , mindkét kormánydelegáció arra törekedett, hogy egyesítsék a közös erőiket és eszközöket a kölcsönösen előnyös termelési kooperáció és szakosítás során. Amellett, hogy a tervegyeztetés során az eddiginél nagyobb mértékben fogták át a termelési-műszaki együttműködés problémáit, a két ország között a következő tervidőszakban több mint másfélszeresére emelkedik az áruforgalom. A Pravda keddi számában ezt a tényt imponálónak nevezi. Az együttműködés nyomán széles távlatai nyílnak meg az autóipar, de más gépipari ágazatok fejlesztésének, korántsem elhanyagolható, hogy a szovjet partner vállalja a hazai villamosenergia-, tüzelő- és nyersanyagszállítások kielégítését. A magyar—szovjet népgazdasági tervegyeztetés dokumentumának aláírásával egyidőben megállapodás született a karton, az aszbeszt, a foszfor tartalmú nyersanyagok és műtrágyák gyártásának fejlesztésében a közös tennivalókról, valamint egy tíz évre szóló olefin-kémiai együttműködésről. E gazdasági kérdésnek a kölcsönösen előnyös megoldása mögött a pártnak és a kormányzatnak azt a helyes politikai irányvonalát kell kiemelnünk és érzékelnünk, amely eddigi eredményeink elérésének is alapjául szolgált. A mostani népgazdasá-gi tervegyeztetések is ezen a politikai platformon valósultak meg, így, és csak így, a proletár internacionalizmus szellemében oldhatók meg problémáink. Ez teszi lehetővé, hogy biztos alapokon indulhassunk azoknak a nagy és nemes céloknak megvalósítására, amelyeket a IV. ötéves terv irányelvei tartalmaznak. A munka előttttünk áll. Bizonyos, hogy a megvalósulás folyamatában adódnak előre nem látott nehézségek is. Ám éppen a most véget ért tárgyalások szelleme és eredménye utal arra, hogy mindenkor számíthatunk a szovjet nép, pártja és kormánya segítségére, a két nép között meglevő őszinte barátság és együttműködési szándék alapján. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) CSOHGRÁD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 27. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM ÁRA: 811 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Folytatódtak a magyarcsehszlovák tárgyalások Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere — aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban — szerdán megkoszorúzta a Hősök terén a magyar hősök emlékművét, majd Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Ezt követően felkeresték a mezőgazdasági kiállítást, ahol dr. Gergely István, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Szőke István, a kiállítás igazgatója üdvözölte a vendégeket. A házigazdák társaságában megtekintették a kiállítás fő pavilonját, s ellátogattak a csehszlovák pavilonba is. Itt Andrej Golan köszöntötte a látogatókat. Az ezt követő körséta befejeztével a bemutató tribünjéről megtekintették a felvonultatott nagy teljesítményű, korszerű mezőgazdasági gépeket és a lovasbemutatót. Jan Marko nagy elismeréssel nyilatkozott a kiállításon látottakról. Szerdán délután a Külügyminisztériumban folytatódtak a magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyú Dísz téri vendégházában válások, csodát adott Jan Marko Péter János külügyminisz- csehszlovák külügyminiszter tér és felesége szerdán es- és felesége tiszteletére, de a Külügyminisztérium (MTI) Jan Marko és Péter János a Belvárosban tett séta közben Budapestre érkezett az NDK kulturálisügyi minisztere Ilku Pál művelődésügyi miniszter meghívására szerdán délelőtt Budapestre érkezett Klaus Gysi, a Német Demokratikus Köztársaság kulturálisügyi minisztere. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, Böjti János külügyminiszter-helyettes, továbbá a Művelődésügyi Minisztérium több vezető beosztású, munkatársa. Ugyancsak ott voltak a fogadtatásnál — Heinz Knobbe ideiglenes ügyvivővel az élen — a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetségének képviselői. Itt-tartózkodása során Klaus Gysi találkozik a magyar kulturális élet vezetőivel, megbeszéléseket folytat hazánk és az NDK kulturális kapcsolatainak to-vábbfejlesztéséről és felkeres különböző kulturális intéz-ményeket. (MTI) A termelés Csongrád megyei népmozgalma, az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny tapasztalatairól tanácskozott szerdán délelőtt a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. Szegeden, a szakszervezeti székházban tartott ülésen Hajas László, az SZMT titkára terjesztette elő a beszámolót, amelyet vita követett. A beszámoló és a vitában felszólaltak megállapították, hogy a gazdaságirányítás reformja Csongrád megyében is sok vonatkozásban új helyzetet, kedvező feltételeket teremtett a szocialista munkaverseny számára. A vállalati önállóság növekedésével bővült az erkölcsi és anyagi elismerés lehetősége, s ezt a megnövekedett lehetőséget általában jól használják ki vállalataink, gazdasági vezetőink, szakszervezeti szerveink. Ennek az új körülménynek, és különösen a dolgozók alkotó kezdeményezőkészségének köszönhető, hogy a kongreszszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny valóságos termelési népmozgalommá terebélyesedett Csongrád megyében. Az a sok gond, kár, amit az árvízveszély okozott Csongrád megyében, fokozta a dolgozók tenniakarását. Rövid idő alatt ezrek, tízezrek csatlakoztak a Szegedi Konzervgyár dolgozóinak felhívásához, amelyben arra kérték a megye, az ország dolgozóit, hogy a vállalataik gazdasági eredményeik túlteljesítésével járuljanak hozzá a nemzeti jövedelem egyszázalékos növeléséhez és ezzel segítsék elő az árvízkárok mielőbbi helyreállítását. A felhívást követő néhány hét alatt kiegészítették, megtetézték kongresszusi vállalásaikat üzemi munkások, állami gazdasági dolgozók, termelőszövetkezeti tagok. Árvízi műszakokat szerveztek a Szegedi Textilművekben, a cipőgyárban, a kábelgyárban, s ma már eredményesen valósítják meg a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat dolgozói is azon vállalásukat, hogy négy százalékkal növeljék a vállalat eredménytervüket. A kongresszusi verseny sikereként ma már elmondhatjuk, hogy Csongrád megyében is jelentősen nő az egy foglalkoztatottra és az egy teljesített munkaórára jutó termelés értéke. A felszólalók közül többen foglalkoztak a munkásvándorlás problémáival. Voltak, akik már-már tragikusnak tartják a vállalati statisztikákban kimutatott vándorlás mértékét. Mások viszont e számok mögötti reális tényekre hívták fel a figyelmet, azt hangsúlyozva, hogy a törzsgárdatagok általában ragaszkodnak munkahelyükhöz, s közülük viszonylag kevesen változtatnak munkahelyet és elsősorban csak akkor, ha baj van erkölcsianyagi megbecsülésükkel. Ezzel kapcsolatban az SZMT ülése úgy határozott, hogy 1971 első felében az egész megyére kiterjedő vizsgálatot kell tartaniuk a szakszervezeteknek, hogy helyes képet alkothassunk a munkaerő-vándorlásról, és megjelölhessük az ezzel kapcsolatos szakszervezeti tennivalókat. Megállapította a Szakszervezetek megyei Tanácsa, hogy a kongresszusi verseny nagyszerű kezdeményezések és alkotások ihletője. A mozgalmi és gazdasági vezetőkön nagyban múlik, hogy a dolgozók alkotókészségét és energiáját a jó ügy érdekében hasznosítsák. Ezért az SZMT arra kéri a Csongrád megyei gazdasági, műszaki vezetőket, hogy az esztendő hátralevő időszakában még odaadóbban támogassák a dolgozók nemes vetélkedését. Ezzel is járuljanak hozzá, hogy a sikeres munkaverseny eredményeként mielőbb pótoljuk az árvíz és belvíz okozta mintegy 133 millió forint termelési érték kiesését és hozzájáruljunk a nemzeti jövedelem egyszázalékos növeléséhez. A társadalmi szervek a jó munkahelyi légkör megteremtésével a különböző helyi kezdeményezések segítésével, a jó politikai feltééelek biztosításával fokozhatják a pártkongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny eredményeit. NAGY PÁL A kongresszusi verseny: A munkáskezdeményezések és alkotások ihletője A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának üléséről Lengyel katonai küldöttség látogatása hazánkban Hatnapos látogatása után szerdán este elutazott Budapestről az a lengyel katonai küldöttség, amely Grzegroz Korczynski vezérezredesnek, a Lengyel Népköztársaság honvédelmi minisztere első helyettesének vezetésével látogatott hazánkba. A delegáció vezetőjét fogadta Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A lengyel katonavendégeket fogadta Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke is. (MTI) Mi történt a nagyvilágban? JORDÁNIÁBAN KATONAI KORMÁNY ALAKULT • SZOVJET PÁRTMUNKÁS-KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT HAZÁNKBA • PARAFÁLTÁK A MAGYAR—NYUGATNÉMET GAZDASÁGI EGYEZMÉNYT Részletes jelentéseink a 2. oldalon Az Elnöki Tanács titkára meglátogatta az olajmezőt Szegedi tartózkodásának második napján, tegnap Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára a szegedi olajbányászokat látogatta meg. Délelőtt 9 óra után a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem szegedi telepén Bese Vilmos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója fogadta, majd az olajipar képviselői tájékoztatták a kutatás és termelés jelenlegi helyzetéről, gondjairól. A tájékoztatóra és az olajmezőre Cseterki Lajost elkísérte Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és dr. Biczó György, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke is. A délalföldi olajkutatás történetéről, jelenlegi munkájáról és várható eredményeiről Somfai Attila területi főgeológus számolt be. Cseterki Lajos nagy figyelemmel hallgatta a tájékoztatót és érdeklődött a Szeged környékén, Algyőn alkalmazott technika, technológia felől, s arról is, hogy milyen színvonalú a kutatómunka. Somfai Attila, valamint Hingl József, a szegedi üzem vezetője elmondotta, hogy a geológiai tevékenység eléri a világszínvonalat, az itt használt szovjet és román fúrőberendezések jól megfelelnek a természeti követelményeknek. Az olajtermelésről dr. Bán Ákos, az ÖKGT vezérigazgató-helyettese számolt be, szemléletesen érzékeltette a szegedi szénhidrogén-medence rangját; elmondotta, hogy az olajtermelés gazdaságos, az itteni olaj jó minőségű, feldolgozása 20 százalékkal olcsóbb, mint az importált nyersolaj finomítása. Dr. Bán Ákos a nehézségekről is számot adott, majd a következő évek feladatairól szólt: az 1969- ben bevezetett vízvisszasajtolási eljárást kiterjesztik, s lesz olyan esztendő, amikor hárommillió köbméter vizet sajtolnak a földbe. Munkába állítják az Algyőt Budapesttel összekötő földgáz-távvezetéket és a gázüzemet, ahol 1971-től évenként 1 30 ezer tonna propán-bután gázt is termelnek. A tájékoztató után a vendégek felkeresték az épülő gázüzemet, a főgyűjtőállomást, a központi ipartelepet, s megtekintettek egy fúrótornyot is. Cseterki Lajos az olajmezőn tett látogatásával befejezte szegedi programját. MATKÓ ISTVÁN Az épület gázüzemben Juralovics Aladár, az NKFV szegedi üzemének vezetője mutatta be Cseterki Lajosnak az kj berendezéseket. (Fotó: Somogyi Károlyné)