Csongrád Megyei Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
2 Tudósítás a szegedi járási pártértekezletről (Folytatás az 1. oldalról.) ben, amelyek felismerték a mezőgazdasági termelés mellett a melléküzemági tevékenységből adódó lehetőségeket. A termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysége jelentősen növeli az összes termelési értéket. A helyenként tapasztalható túlzásoktól eltekintve helyes a kiegészítő tevékenység további fejlesztése, elsősorban a mezőgazdasági termeléssel öszszefüggő területeken. Állandó probléma a beruházások terén, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező tsz-ek nem jutnak hitelhez. A beruházáshoz szükséges saját erővel nem rendelkeznek, és így az állami támogatást nem tudják igénybe venni. A tsz-ek elmúlt négy évi gazdálkodását értékelve megállapítható: az elért eredmények szerények, de biztatóak. A járás területén egy 10 ezer 400 holdas állami gazdaság is gazdálkodik, melynek a szántóföldi növénytermesztés a jelentősebb üzemága, s a szőlő- és gyümölcstermesztés érdemel figyelmet Kiterjedt üzemága még a haltenyésztés is. E gazdaság 1965-től tervét minden évben 2,3 millió forinttal túlteljesítette. Jóllehet a gazdaság a kedvezőtlen adottságú állami gazdaságok közé tartozik. Összegzésül megállapítható: a tsz-ek gazdálkodása a XII. ötéves tervidőszakban pozitív irányban haladt. Az előírt 13—15 százalékos termelésnövekedést a járás mezőgazdasága — jelentős állami dotációval — négy év alatt elérte. A jövő feladatai: a XV. ötéves tervben a többtermelés alapja a termelékenység javulása legyen. Törekedni kell a munkafolyamatok komplex gépesítésére. A jövedelmezőség emelése érdekében társulásokat és közös vállalatokat ésszerű létrehozni. A járás ipara az elmúlt, négytáv alatt ,ergtelisen kitejítődött.. Az állami ipariillemek 1965-ben 281 millió 852 ezer, tavaly pedig 346 millió 80 ezer forint termelési értéket állítottak elő. A dolgozók átlagkeresete ez idő alatt 1626 forintról 2024- re emelkedett.. Megerősödtek a ktsz-ek is. Egyes ktsz-ek 1965—66-ban rosszul álltak pénzügyileg, de 1967 végére a pénzügyi egyensúly helyreállt. A háziipari szövetkezetek termelése számottevő, különösen a lápéi üzemben tapasztalható leggyorsabb fejlődés: termelésük 40 százalékát exportálják. Az életszínvonal emelkedése és a kor technikai szintje megköveteli, hogy a községekben a városihoz hasonló kommunális ellátás valósuljon meg. Tíz községben fejeződött be — 1966- tól 1969-ig — a vízmű építése. Ez év végére 23 községnek lesz törpevízműve és vízhálózata. Még 7 község várja a vízellátás korszerűsítését, melyre a következő években sor kerül. A szegedi járás mezőgazdasági jellege meghatározza a társadalmi életet is. A lakosság többsége mégsem a mezőgazdaságban dolgozik. Az olajbányászat jelenléte mind a gazdasági, mind a társadalmi életben változásokat hozott. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a parasztság forradalmi változáson ment át. Ezt a folyamatot gyorsítani kell és a meglevő ellentmondások, feszültségek megszüntetésére törekedni. A volt kistulajdonosi szemlélet csökkenő hatással, de még él és munkálkodik a parasztság tudatában. A kulturális élet — a fejlődés ellenére — nincs összhangban az igényekkel és a követelményekkel. A tartalmasabb és a gyakoribóban is érvényesülő ideológiai egységet meggyőzéssel és az egészséges vitaszellem kifejlesztésével tovább kell erősíteni. Az oktatási reform céljai csak részben valósultak meg a járásban. A tanyai iskolák számának csökkentésével, körzetesítésével nem tartott lépést a hétközi kollégiumok létesítése. Jelenleg tanyai iskolákban tanul az általános iskolások 30 százaléka. A gimnáziumokba évről évre kevesebben jelentkeznek. A közművelődés terén szép eredményeket lehet találni, ha a megtett utat nézzük, de a gyorsan változó mai igényekhez nehezen alkalmazkodik. Egyre jobban a politizálóbb népművelést szükséges erősíteni. A megfelelő színvonalú továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen továbbá az oktatás és közművelődés járási és községi terveinek elkészítése, melyek irányt mutatnak és megadják a reális perspektívákat. Lényeges továbbá, hogy a művelődés területén, az elvi jellegű pártirányítás az ott dolgozó kommunisták munkájának közvetítésével történjen. Erősödött a párt vezető szerepe és érvényesült politikája az eltelt négy esztendőben a szegedi járásban is. A községi pártszervek lassan politikai gazdáivá válnak területüknek. A nagyobb önállóság kialakítása mindenképp lényeges és sürgető feladat — többek között azért is —, mert az állami élet demokratizálódási folyamatában jelentős szerepet kell betölteniük. Ösztönözni kell ebben a munkában a helyi tanácsokat. A párt és a kormány meghatározta a tanácsrendszer továbbfejlesztésének útját, az állami munka egyszerűsítésének módját. Ennek értelmében jöttek létre a nagyközségek — ebben a járásban hét! — és valamennyi község nagyobb önállóságot kapott, nőtt a hatás- és jogkörük, s ezzel együtt felelősségük. Tovább javul a pártszervezetek és a dolgozó tömegek kapcsolata. Kezd kialakulni a vezetők és a dolgozók közötti párbeszéd. Mind több vezető érti, hogy az irányítás nemcsak rendelkezésekből és utasításokból áll, szükséges az emberek, munkatársak, beosztottak tájékoztatása, véleményük kikérése és meghallgatása. Az elmúlt időszakban megfelelő hangsúlyt, kapott a párt káderpolitikájának értelmezése, érvényesítése és végrehajtása. Legtöbb vita a hármas követelmény — politikai, szakmai, vezetési — értelmezése és alkalmazásának lehetőségei kapcsán bontakozott ki. Végül is sikerült a viták zömét megnyugtatóan rendezni és a párttagokkal megértetni. Mégis lassú fejlődés tapasztalható a pártszervezetekben a káderpolitikai elvek végrehajtását tekintve. Nem mindenütt tisztázták a vezetőségek és a taggyűlések jogkörét, illetve nem élnek ezzel a jogkörrel. A beszámolási időszakban a pártoktatás középpontjába a gazdaságpolitikai kérdések kerültek, összességében eredményesen fejlődött a pártoktatás. Az elmúlt évben — az oktatás különböző formáiban — a párttagok 75 százaléka vett részt. A propagandistáik többsége alkalmas e feladatok jó ellátására. A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak szervezésében folyó politikai oktatás is színvonalasabb lett. A jövőben a pártpropagandát — különösen a pártoktatást! — korszerűbbé kell tenni! Az legyen a cél, hogy a pártoktatás váljék a hallgatók politikai vitafórumává. Kapcsolódjék jobban a napi politikai kérdésekhez. Ezenkívül a taggyűlések, a pártnapok és a tömegszervezeti politikai oktatások is fejlődjenek a pártpropaganda fórumává. A párt szervezetileg is erősödött 1966 óta. Minden jelentősebb gazdasági egységben és intézményben tevékenykedik pártalapszervezet. Négy év alatt 30 új pártalapszervezet alakult. A taglétszám alakulása és összetétele is fejlődést mutat. Négy év alatt 536 párttagot vettek fel ebben a járásban.'' A párttagok 27,2 százaléka nő. Ez az arány nem kielégítő, örvendetes, hogy mind több fiatal kéri a felvételét a pártba. A legutóbbi pártértekezlet óta 141 huszonhat éven aluli került, a pártba. A KISZ-alapszervezetek 87 fiatalt ajánlottak felvételre. A fiatalok körében a pártépítésnek ennél jóval nagyobb lehetőségei vannak! A következő években következetesebben és módszeresebben kell a pártépítéssel foglalkozni! A járás pártszervezeteiben mind jobban a pártélet lenini normái szerint folyik a munka. A kollektív vezetés gyakorlata — ennek ellenére — nem érvényesül töretlenül. Fejlődött a bírálat és önbírálat színvonala, de nem megfelelően. Lényeges azt is megemlíteni, hogy a határozatok meghozatalában sokkal nagyobb aktivitást mutatnak a párttagok, mint azok megvalósításában, illetve a módszeres ellenőrzésben. A következő időszakban egyik legfontosabb feladat a pártalapszervezetek belső helyzetének megszilárdítása. A párt vezető szerepének további erősítése céljából szükséges a munkastílus javítása, a politikai eszközök megfelelő alkalmazása, hiszena fő hangsúlyt az elvi- politikai irányításra kell helyezni. Ifites beszámoló felelt A vitában elsőként felszólaló Nieszner Ferenc országgyűlési képviselő, tiszasziget tsz-elnök a nagyüzemi gazdaságok gondjairól szólt. Az idén a mezőgazdaságot igen nagy kár érte, s ezzel összefüggésben a tszekkel szemben alkalmazott hitelezési, bérfizetési intézkedések rossz hatást váltottak fel a tsz-tagság körében. Félő, hogy éppen a munkaképes korosztály hagyja ott a mezőgazdaságot, más munkahelyet választva. A továbbiakban a Tisza és a Maros mentén levő tsz-ek gazdasági fejlődése érdekében sürgette a belvízrendezés mielőbbi megoldását. Takács Péterné deszld iskolaigazgató arról szólt, hogy a társadalmi munka megosztása még mindig nem teljes. Többek között a pedagógusok többsége Szegeden lakik, a helyben lakókra vár a társadalmi, közéleti tevékenység. Célszerű lenne a falmi értelmiség minden tagját bevonni a közéletbe. Rovó József sándorfalvi kisz-elnökhelyettes abból kiindulva, hogy a községek fejlettsége eltérő, azt javasolta a járási pártbizottságnak, hogy differenciált módon irányítsa a községi pártszervezeteket. Karsai Árpádné, a KISZ járási titkára arról számolt be, hogy a fiatalság körében megvan a készség a társadalmi, politikai kérdések iránti érdeklődésre — akcióik ezt bizonyítják —, de jobban be kell kapcsolni a fiatalokat a közéleti, társadalmi tevékenységbe. Ocskó Imre kisteleki Áfász-elnök igen fontos feladatnak tartja, hogy a három szövetkezeti ágazat — mezőgazdasági, kisipari, fogyasztási — együttműködjék, közösen tegyen erőfeszítéseket a lakosság jobb ellátásáért Pápai János tszpárttitkár is a mezőgazdaság nehéz helyzetéről szólt, majd dr. Ábrahám Antal, a járási tanács vb elnökhelyettese méltatta a tanácsi munka eddigi eredményeit, taglalta a feladatokat pr. Pofi Istvánná, a tsz-szövetség nőfelelőse arról számolt be, hogy a munkahelyi és állami szerveit még nem találták meg tenyugalóikat , ám pártialapozatbanrögzített feladatok megoldásaérdeké-ben. Dobó Szilveszter mórahalmi szakszövetkezeti elnök arról a nagy változásról beszélt, amely negyedszázad alatt Mórahalom községben megvalósult. Erősödnek a szakszövetkezetek is — állapította meg, majd hangsúlyozta: lényeges a mezőgazdasági munkaerők összhangban tartása és a gépesítés javítása. Varga Andrásné, a népfront járási bizottságának titkára méltatta a népfrontmunka jelentőségét a szocializmus építésében. A községi tanácsok és a népfrontbizottságok közötti kapcsolat erősítését sürgette, mely a község fejlődését és a tudat szocialistává válását egyaránt segítheti. Beszélt a nőbizottságok megalakulásáról és arról is, hogy vonzóvá kell tenni a népfrontmunkát a nők körében is. Dr. Mihailovits Lehel deszki igazgató főorvos az egészségügy területén dolgozók életszínvonaláról beszélt, mely nincs magasan az átlag fölött. Kifogásolta, hogy a szegedi járási rendelőintézet építése 6-7 év óta nem tud rendes kerékvágásba kerülni. Hangot adottannak „iS, hogy a A Rehabilitálandó betegek ügyeit rendezni kell és az öregekről való gondos- s kodást is komolyabban kell venni. Link Mihály kiskundorozsmai iskolaigazgató a pártoktatás szerepéről, valamint az iskolai oktatómunka nehézségeiről beszélt. Néhány községi iskolában nagyon nagy a zsúfoltság. Új tantermettre és kollégiumi férőhelyekre van szükség, hogy a hátrányos helyzetű tanulók jobb körülmények között tanulhassanak. Ábrahám Vince, a forráskúti Haladás Tsz agronómusa a gyenge termőhelyi adottságú tsz-ek problémáival foglalkozott. Mint mondotta, rengeteg kétkezi munka fekszik abban, hogy a forráskúti Haladás Tsz eddig fejlődött. Az igényeknek megfelelő gépeket kell beszerezni ahhoz, hogy könnyebbé váljon a ktsz-dolgozók élete. Kovács Jenő, az első Szegedi Járási Ktsz elnöke a kisipari ktszek gondjairól, a javító-szolgáltató tevékenységről fejtette fi véleményét. Mint mondotta: a lakossági szolgáltatás színvonalasabbá tételéhez, szolgáltató házak építéséhez a szövetkezetek összefogására van szükség. a járási pártbizottság tagjai Arany János, Adók Istvánná, dr. Ábrahám Antal, Bódi János, Baranyai Éva, Barna Józsefné, Balogh Jánosné, Börösök Szilveszter, dr. Bodó Istvánná, Balogh Sándor, Barcsai Géza, Bárán Miklós, Csépi László, Dobó Szilveszter, Farkas István, Farkas Lajosné, Gruber János, Hugyecz Andrásné, dr. Kovács József, Kovács Jenő, Kakuszi Imre, Kovács Sándor, Korsós Jánosné, Karsai Árpádné, Máté László, Murányi György, Nieszner Ferenc, Ocskó Imre, dr. Rózsa József, Razsó József, Rácz Lajosné, Simon Lajos, Sárközi István, Szépkúti István, Szeberényi Jenőné, Szabó Lajos, Szécsi Béla, dr. Tóth Imre, Tanács Imre, Takó Klára, Tóth József, Tóth Károlyné, Tóth Ágnes, Tóth László, dr. Vlatán György, Vörös Lajos, Vass Vilmos, Vass Lajos, Varga Andrásné, Váradi Józsefné, Veres József. A végrehajtó bizottság tagjai: dr. Kovács József, Gruber János, Bódi János, dr. Ábrahám Antal, dr. Rózsa József, Váradi Józsefné, Baranyai Éva, Ocskó Imre, Rovó József, Veres József, Csépi László. A járási pártbizottság első titkára: dr. Kovács József a pártbizottság titkára Gruber János. SK HÍRLAP Kulturális krónika ■WWWrwi I I Mozart: Don Juan Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban A hatalmas Mozart-életmű könyvtárakat kitevő elemzései után ma már csak a közhelyeknek számító megállapításokat lehet vele kapcsolatban ismételni: egyetemes zenei lángész, a jellemek zenei mintázásának utolérhetetlen mestere, végtelen forrása a dallamképleteknek, és így tovább. Nincs a világnak olyan szöglete, ahol ne hódolnának géniuszának. Részese ennek a folyamatnak a szegedi opera együttese is, amely 1946 óta ápolja rendszeresen közel két évszázados zenei örökségét. A társulat történetében a Szöktetés, a Figaro, a Varázsfuvola, az Idomeneo bemutatása mindenkor egy-egy stációja az elért eredményeknek. A Don Juan ezúttal másodszor elevenedik meg a szegedi színpadon — először 1956-ban volt vizsgadarabja a társulatnak. Mert vizsgadarab a Don Juan — bukni és szárnyalni vele egyaránt lehet —, hiszen a zenei formák bősége egyrészt a társulat, másrészt az énekesek részére nyújt tudásuk bemutatására lehetőséget. Nem kevésbé a zenekar számára is, mert a mozarti oeuvre bölcselmi summázását — az élet minden keserűségével együtt csodálatosan szép — tolmácsolni hihetetlenül nagy feladat és felelősség. A péntek esti bemutató sem többet, sem kevesebbet nem nyújtott a vártnál — az együttes összeforrottsága biztosítéka volt egy jó előadásnak, de meglepetéssel (például Ivan Szuszanyin) nem szolgált. Van egy olyan érzésünk, hogy a további előadások során a gyors, rövid futamok, a hegedűk staccatói jobban begyakorlódnak, s a dalmű egész ritmusképlete pergőbbé válik. Mindez azonban semmit sem von le Vaszy Viktor karmesteri munkájának értékéből, akinek fáradozásait csak elismerő szó és dicséret illeti. Versényi Ida rendezése az egymást követő jelenetek világos értelmezésére törekedett és célt ért. Székely László díszletei ötletesek, Gombár Judit jelmezei dekoratívak. Az énekesek közül Anna, Elvira és Zerlina rendkívül igényes szólamait Horváth Eszter, Karikó Teréz és Berdál Valéria hangban és játékban egyaránt igényesen oldották meg. A címszerepet játszó Gyimesi Kálmánnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy az operairodalom egyik legnagyobb és legigényesebb szerepével megküzdjön, tiszta szövegkiejtését ezúttal is érte elismerés A megismételt Bordai igazán szépen csengett. Sinkó György Leporellója a megbízhatóságon nyugvott. Ottavióként Réti Csaba lépett fel, míg a kormányzót Halmi László, Magettót Börcsöly István alakította, akikkel Mozart meglehetősen szűk markúan bánt. . SZABÓ ENDRE Folytatás: november 13-án Somogy megye nehéz ellenfél volt Amikor pénteken este a Kossuth Rádióban felhangzón a jól ismert szignál — „Tiszán innen, Dunán túl” — a megyei tanácsi székházénak impozáns előcsarnokában egyszerre csöndeseden ela mintegy 500 fős csapat. Elkezdődött a negyeddöntők ■ legnehezebb fordulója. Szerencsére igen 'sok' jól felkészült '.Versenyzőnk segített abban, hogy 32 .portug jaj fel'mellétt'küzdöttünk az ellenféllel. Íg nem hallgathatjuk el azonban a műsor hiányosságait sem. Bár egyesek — a játékban részt nem vevők, a hallgatók — szerint igen érdekes, színvonalas, izgalmas műsor volt, mégis azt kell mondanunk, hogy túlságosan egyoldalúra sikerült. Elsősorban az irodalmat, a helytörténetet, néprajzot, az „élelmezést” favorizálta a műsor kérdéseit kidolgozó Liszkay Tamás. Egyes szekciók — például a társadalomtudomány, munkásmozgalom, sport — alig, vagy egyáltalán nem kaptak teret. A telefoncsata is — a rossz szervezés miatt — elmaradt a várt színvonalas irodalmi összecsapástól. Jobban fel kellett volna készülniök a községeknek a villámkérdésekre. Bár mintha ezekben a percekben ingadozott volna a játékvezetés is. Egyszóval: tapasztalatunk van bőven. S azokat a Vas megyével való összecsapás előtt mindenképpen hasznosítani kell. És végül, köszönet mindenkinek, aki győzelemre segítette a Csongrád megyei csapatot, önzetlen segítségük a városoknak, községeknek, és nem utolsósorban az elvégzett társadalmi munka méltóképpen dicséri megyénk lakóinak patriotizmusát. A folytatásra november 13-án, pénteken este kerül sor, amikor Vas megyével találkozunk. FÖLNEK ZOLTÁN Az „Ünnepelj velünk“ mozgalom élenjáróinak kitüntetése Az öntevékeny művészeti tömegmozgalom elmúlt évi eredményeit értékelve elmondhatjuk, hogy a korábbi évek kevésbé sikeres szemlerendszere után lényegesen szélesebb tömegek érdeklődését elégítette ki, s ez elsősorban az „Ünnepelj velünk!” mozgalomnak volt köszönhető. A mozgalom legeredményesebb megyei résztvevőit tegnap délelőtt a megyei tanácsházon tüntették id. Dr. Szalontai József, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője adta át az okleveleket és a pénzjutalmakat. Emléklapot és ötezer forint jutalmat kapott a csongrádi Kossuth Művelődési Ház, a sándorfalvi Művelődési Ház, a kisteleki Művelődési Ház, az üllési Déryné Művelődési Ház, a makói József Attila Művelődési Ház és a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi színpada. A mozgalomban legeredményesebben tevékenykedők közti emléklappal és 1000 forinttal jutalmazták Szilágyi Jánost, a kisteleki Művelődési Ház igazgatóját, Petras József, az üllési Művelődési Ház igazgatója 800, Stréper Józsefné, a tápéi irodalmi színpad vezetője 600, Tóth Andrásné tápéi szólóénekes 600, Tóth Irén kisteleki szavaló 300, Németh Márta derekegyházi szavaló 300 forint jutalomban részesült. vasárnap, 1670. OKTÓBER 1.