Csongrád Megyei Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

Egy hónap alatt: Hatmillió forint büntetés Kevesebb a veszteglő tehervagon Immár több mint két hónapja, hogy életbe lépett a Gazdasági Bizottság 10. 152 1970. sz. határozata, amelynek értel­mében a vasúti tehervagonokat késedel­mesen kirakó vállalatok magasabb bünte­tést fizetnek minden áruval megrakottan veszteglő kocsiért, mint korábban. A ha­tározat célja teljesen nyilvánvaló: a ren­delkezésre álló vasúti kocsipark jobb ki­használása. S mint azt az augusztus 16-a óta eltelt időszak adatai tanúsítják, ezt a célt sikerült is elérni. Legalábbis általá­ban igen. Más kérdés, hogy még mindig szép számmal akad vállalat, amely in­kább fizet, semmint rakodik... Csongrád­ megyében szeptemberben és októberben hozzávetőleg felére csök­kent a késedelmesen kirakott teher­vagonok száma az egy évvel korábbi, sőt a felemelt bün­tetés bevezetését közvetlenül megelőző, július havihoz képest. Ennek eredménye­ként a MÁV Szegedi Igazgatóság terüle­tén szeptemberben kereken hatezer ko­csival többet tudtak megrakni, mint ta­valy ugyanezen időszakban. S a helyzet még tovább javult októberben, amikor csupán a gyorsabb rakodás eredménye­ként lényegében zökkenőmentesen tud­nak vagonokat biztosítani a cukorrépa és más idényjellegű cikkek szállításához. Ami annál inkább nagy szó, mert a cu­korgyártási szezon minden évben alapo­san próbára teszi a vasút szállítóképes­ségét. A számottevő javulás azonban ko­rántsem jelenti azt, hogy a négy-öt­szörösére emelt kötbér valamennyi vállalatunkat gyorsabb munkára ösz­tönözné. Erről beszélnek az alábbi adatok: A Szegedi Konzervgyár 88 ezer, a Dél­alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 61 ezer, a megyei TÜZÉP Vállalat vásárhe­lyi telepe 35 ezer, szegedi telepe pedig 205 ezer forintot fizetett ki legutóbb ké­sedelmes rakodás miatt. Még kirívóbb a 10. sz. AKÖV históriája. Ez a vállalat sok üzemmel áll szerződés­ben nemcsak fuvarozásra, de rakodásra is. Ezt azonban olyan módon kötötték meg hogy az általa késve kirakott vago­­­nokért­ járó kötbért a MÁV-nak ugyan megfizetik — mit is tehetnének? —, de ezt a pénzt később megbízóikon behajt­ják. Milyen összegről van szó? Egy-egy hónapban közel egymillió forint a tét... A MÁV Szegedi Igazgatósága minden hónap végén elkészíti a késedelmi kötbért fizetett vállalatok listáját, s azt megkül­dik a megyei és a minisztériumi szervek­nek. Legutóbbi jelentésük nem kevesebb, mint hatmillió forint inkasszálásáról ta­núskodik. Ennyit fizettek ki azok a vál­lalatok, amelyek nem ürítették ki a meg­adott idő alatt a címükre érkezett vago­nokat. Elrettentő példaként a­ Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz-t emlegetik a MÁV- nál, amely egyetlen vagon vaslemezért csaknem 17 ezer forint kötbért, fizetett, ahelyett, hogy időben gondoskodtak volna az ágy kirakásáról. S­ amikor ezt hallja az ember, csak azt sajnálja, hogy ezeket a rendkívül nagy összegeket vállalataink az önköltség terhére szá­molhatják el, ami végső soron nem terheli nyereségüket. Miután azonban a rendszeresen késlekedő vállalatokról készült listák eljutnak a fel­­ügyeletileg illetékes minisztériumokba is, remélhető, hogy mihamarabb sor kerül az első, személyre szóló felelősségre voná­sokra. Úgy véljük, ha egy-egy vállalat ve­zetőjét — a GB-határozatnak megfelelően — anyagilag is érinti majd a rakodás, az eddiginél több gondot fordítanak a szüksé­ges munkaerő és gépi kapacitás biztosí­tására. A Csongrád megyében kifizetett hat­millió forintos kötbér mindenképpen figyelmeztető adat. Feltétlenül alkalmas arra, hogy gondol­kodásra késztesse vállalataink felelős ve­zetőit afelől, vajon hosszú távon melyik az olcsóbb, rendszeresen kötbért fizetni, vagy megfelelő rakodógépet beszerezni. BEDŐ NÁNDOR A tanácsok soron követke­ző üléseiken megemlékeznek a tanácsok megalakulásának 20. évfordulójáról. A szegedi járási tanács ma, kedden délelőtt tartja ülését délelőtt 9 órai kezdet­tel szegedi székházában. A napirendi javaslat szerint a járási tanács értékeli Új­­szentiván községi tanácsá­nak munkáját is és beszá­mol eddigi tevékenységéről a járási egészségügyi és szo­ciálpolitikai állandó bizott­ság. Ugyancsak ma, kedden tart ünnepi ülést Mindszent és Szegvár nagyközségek ta­nácsa is. Hódmezővásárhely városi tanácsa október 28-án, szer­dán 8 órai kezdettel tart ülést. Az ünnepség után a városi tanács a javasolt na­pirend szerint a következők­ről tárgyal: 1. Tájékoztató a közúti közlekedés helyzeté­ről; 2. A társadalmi munka szervezése és eredményei; 3. A művelődésügyi állandó bi­zottság beszámolója. Szeged város tanácsa meg­alakulásának 20. évforduló­ja alkalmából jubileumi ülés Ünnepi tanács­­ülések­ ­ét ugyancsak október 28- án tartja délután 4 órakor a tanácsháza nagytermében. Ünnepi beszédet mond dr. Biczó György vb-elnök. A makói járás tanácsa szintén október 28-án szer­dán délelőtt fél 9 órai kez­dettel tartja ülését makói székházában. Az ünnepség után a tanács megvitatja Ambrózfalva községi taná­csának munkáját, majd be­számoló hangzik el a járás közrendjének és közbizton­ságának helyzetéről. Csongrád városi tanácsa október 29-én, csütörtökön délut­án 2 órai kezdettel tart ülést. Az ünnepi beszéd után a napirendi javasla szerint két beszámoló hang­zik el: 1. A kisipari szövet­kezetek szerepe a város tár­sadalmi és gazdasági éle­tében; 2. a honvédelem­re és hazaszeretetre nevelő Csongrád városban. Csongrád megye tanács október 30-án, pénteken dél­előtt fél 9 órai kezdetre tartja ülését Szegeden, megyei párt- és tanácsszék­házban. Ünnepi beszéde mond Török László vb-el­nök. A napirendi javasla szerint a megyei tanác megvitatja a népművelés, a iskolán kívüli kulturális te­vékenység helyzetéről szól vb-jelentést Hantos Mihály vb elnökhelyettes előterjesz­tésében. A művelődésügyi ál­landó bizottság munkájára Szabó Endre vb-elnök szá­mol be. Makó város tanácsa októ­ber 31-én, szombaton dél­előtt 10 órai kezdettel tar ünnepi ülést. A szentesi járás tanácsa­­ október 31-én, szombaton délelőtt 10 órai kezdetre tartja ünnepi ülését. Kiállítás A megyei pártértekezlet alkalmából érdekes mun­kásmozgalmi kiállítást ren­deztek Szegeden, a megyei tanács nagy előcsarnokában. A korabeli dokumentumok végigkísérik az elmúlt ne­gyedszázad forradalmi har­cainak jelentősebb állomá­sait, míg a kiállítás másik része arról a nagy fejlődésről ad rövid áttekintést, amely a megye városaiban és köz­ségeiben bekövetkezett. Kü­lön tárlókban mutatják be az utóbbi időszak Csongrád megyei szépirodalmi és poli­tikai kiadványait. (Fotó: Enyedi Zoltán) KEDD, 1970. OKTÓBER 23. Megkezdte munkáját a DIVSZ Vili. kongresszusa Losonczi Pál üzenete a tanácskozás résztvevőihez Hétfőn délelőtt Budapes­ten megkezdte tanácskozását a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség VIII. kongresz­­szusa. A száz ország 250 if­júsági szervezetének csak­nem 700 küldöttét Szűts Pál, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának elnöke üdvö­zölte, s köszöntötte a kong­resszuson megjelent magyar vendégeket; dr. Ajtai Mik­lóst, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagját, a kormány elnökhelyettesét, valamint Sarlós Istvánt, a fővárosi tanács elnökét. Kö­szöntötte a külföldi résztve­vőket, köztük J. M. Tyazsel­­nyikovot, a lenini Komszo­­mol KB első titkárát, a szov­jet delegáció vezetőjét és A. V. Filipcsenko űrhajóspiló­­tát, a Szovjetunió Hősét. Losonczi Pál, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának elnöke üzenetet intézett a tanácskozáshoz. Az üzenet a többi közt hangsúlyozza: " Bizalommal és re­ménységgel tekintünk az önök tanácskozása elé. Tudjuk, hogy bár a "küldöt­tek különböző világrészek­ből és országokból jöttek, sokféle nyelven beszélnek, mégis az egység, az egybe­hangolt cselekvés készsé­gének szelleme hatja át őket. A haladó és demokra­tikus fiatalok, ha szoro­sabbra zárják soraikat, igen sokat tehetnek az an­­tiimperialista harc végső győzelmének "kivívásáért. Dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára mondott ün­nepi beszédet. Egyebek kö­zött hangsúlyozta: — A DIVSZ negyed­százados fennállása alatt — az ifjúság antifasiszta egy­ségének jegyében — a hala­dó fiatalok egyre szélesebb, mind jelentősebb fórumá­vá fejlődött. Az imperialis­ták mesterkedései, vietna­mi bűntettei, a nemzetközi imperializmus támogatta izraeli agresszió ráébresz­tette a világ ifjúságát az imperializmus agresszív jellegére. Ez a felismerés hozta közelebb egymáshoz az ifjúság különböző réte­geit, függetlenül faji, nem­zeti, felekezeti és politikai hovatartozásuktól. — Hazánk ifjúsága — elődeink forradalmi, inter­nacionalista hagyományait ápolva — élénk figyelem­mel és rokonszenvvel kí­séri a haladó erők harcát a világ minden részében. Fiataljaink együttérzéssel cselekvő szolidaritással se­gítik azoknak az országok­nak népeit, fiataljait, kik még ma is harcolni kény­szerülnek függetlenségük és szabadságuk elnyerésé­ért, legelemibb jogaik kiví­vásáért — hangoztatta dr. Horváth István. A DÍVSZ Végrehajtó Bi­zottságának nevében Angelo Oliva, a világszövetség elnö­ke mondott megnyitó beszé­det. Hangsúlyozta: — Ez a kongresszus fon­tos politikai esemény a DÍVSZ életében ,s nem túl­zás azt mondani, hogy most a budapesti tanácskozás felé fordul öt földrész fia­taljainak figyelme. Beszéde után megválasz­tották a kongresszus 35 tagú elnökségét , amelynek a magyar fiatalok képviseleté­ben dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára is tag­ja lett. Ezt követően elfogadták a tanácskozás ügyrendjét, meg­határozták napirendjét: a kongresszus a fiatalok anti­­imperialista egységfrontjá­nak erősítésével, az indokí­nai népek harcának támoga­tásával, az arab népek iránti szolidaritással, a DÍVSZ el­múlt négyévi tevékenységé­nek értékelésével, a követke­ző esztendők akcióprogram­jának összeállításával foglal­kozik majd. iPloVIP . v . Dr. Horváth István, a KISZ KB el­ső titkára ünnepi beszédét tartja Xuan Thuy felszólalása Nagy taps köszöntötte a szónoki emelvényre lépő Xuan Thuyt, a Vietnami Dolgozók Pártja KB titká­rát, államminisztert, a VDK Párizsban tárgyaló küldött­ségének vezetőjét. Xuan Thuy rámutatott: a DÍVSZ fennállásának 25 esztendeje alatt előretörtek a szocializmus erői, megerő­södtek a nemzeti felszabadí­­tási mozgalmak, s a demok­ratikus erők támadásba in­dultak az USA vezette im­perialista erők ellen. Az államminiszter hang­súlyozta: a vietnami nép az imperializmus elleni harc első soraiban küzd. — A vi­etnami nép azonban legyőz­hetetlen! — mondta a kong­resszus résztvevőinek viharos 4-0 hr Xuan Thuy a továbbiak­ban részletesen szólt a pári­zsi tárgyalásokról. Elmondot­ta: a vietnami nép békét kí­ván, olyan békét, amely biz­tosítja szabadságát, függet­lenségét, önrendelkezési jo­gát, s nem olyant, amelyben továbbra is rab marad. Xuan Thuy végezetül fel­hívta a világ ifjúságát: ak­cióikkal, demonstrációikon leplezzék le az imperialisták mesterkedéseit. Ezután Huyn Tuan, a DNFF ifjúsági szervezetének vezetője majd Do van Hien, a VDK ifjúsági szervezetének küldötte mondott beszédet. A DÍVSZ VIII. kongresszu­sa ma folytatja munkáját. (MTI) A szakszervezeti jogok érvényesülése ülésezett a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott a SZOT székházában. A tanácskozás elé terjesztett javaslatok­­alapján a szakszervezeti jo­gok érvényesülésének ta­pasztalatairól és a szakszer­vezeti taggyűlések helyzeté­ről, továbbfejlesztéséről tár­gyaltak. A SZOT elnöksége határozottan állást foglalt abban, hogy a szakszervezeti taggyűlést továbbra is az alapszerv legfelsőbb fóru­mának kell tekinteni. A vá­lasztott vezető testületeknek e tanácskozáson kell a szer­vezett dolgozók véleményét­­kikérnie és a korábbi hatá­rozatok végrehajtásáról be­számolnia. Indokolt azonban, hogy a szakszervezeti tag­gyűlések kötelező megtar­tásában több szabadkezet kapjanak az alapszervezetek. Lehetővé kell tenni, hogy évente ne négyszer, hanem kétszer legyen kötelező a taggyűlés, azzal a fenntartás­sal, hogy minden esetben, amikor a döntésre kerülő téma indokolja össze lehes­sen hívni a taggyűlést. Ezt a javaslatot majd a magyar szakszervezetek XXII. kong­resszusa elé terjesztik. Az új Munka Törvény­­könyvében rögzített szak­­szervezeti jogok hatálybalé­pése óta csaknem három év telt el. Megállapították, hogy a vállalati kollektívák meg­elégedéssel fogadták a kibő­vített szakszervezeti jogo­kat, s élnek velük, gyakorol­ják azokat. A szakszervezetek eddig a közös szabályozási, a döntési és az egyetértési jogkört gyakorolták leginkább. So­kan nem ismerték még fel, hogy a véleményezési, az el­lenőrzési és a beszámoltatási jog is jelentős eszköz az üzemi demokratizmus fej­lesztésében. Találkozni azzal a szemlélettel is, amely a vé­tójogot tekinti alapvetőnek, e felfogás híveit meg kell győzni arról, hogy ez csak a végső eszköz a dolgozók jogainak védelmében. A vi­táikat elsősorban egyeztetés­sel kell megoldani. A SZOT elnöksége megál­lapította, hogy a sza­kszer­­vezeti jogok köre elegendő, újabbak kialakítása nem szükséges, a meglevőket kell határozottabban alkalmaz­ni. A felsőbb szintű szak­­szervezeti testületek az ed­diginél hatékonyabb oktatói­nevelő és irányító munkával gondoskodjanak arról, hogy a vállalati szakszervezeti szervek az érdekvédelem és az üzemi demokrácia ép­pen olyan fontos részének tekintsék az ellenőrzési és a véleményezési jogkört, mint az egyetértési és dön­tési hatáskört. A SZOT elnöksége meg­hallgatta az elnökség két ülése között végzett szak­­szervezeti munkáról és a la­kosság életviszonyait érintő, időközben megjelent kor­mányintézkedésekről szóló beszámolót. Timmer József, a SZOT titkára beszámolt a szak­­szervezeti világszövetség ju­bileumi ülésszakáról. (MTI) =*• mm AP 3

Next