Csongrád Megyei Hírlap, 1970. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

Tito elnök is felszólalt a JKSZ országos értekezletén A tanácskozás tegnap befejezte munkáját A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének eredetileg két napra — csütörtökre és péntekre — tervezett 1. or­­­szágos konferenciája szom­baton is folytatta munká­ját Belg­rád­ban. Az ülés meghosszabbításának oka: az időszerű politikai és gaz­dasági kérdésekről folyta­tott vitában a vártnál jóval többen szólaltak fel. Az utóbbi időszakban nyilvánvalóvá vált gazdasá­gi nehézségek megoldása ugyancsak rendkívül fele­lősségteljes állásfoglalásokat igényel a JKSZ-től. Az a tény, hogy a jugoszláv kor­mány éppen a pártkonfe­rencia első napján jelentett be egy olyan súlyos, s Ju­goszláviában különösen szo­katlan intézkedést, mint az árak befagyasztása, a gaz­daság továbbfejlesztésének témáját is a konferencia középpontjába állította. A kormány bejelentett megszi­lárdítási programjához meg­kapta a konferencia teljes támogatását. A politikai és gazdasági helyzetről, valamint a JKSZ ezzel kapcsolatos feladatai­ról szóló határozatai javas­lathoz a konferencia idején mintegy 60 kiegészítő in­dítvány érkezett. A jugoszláv mezőgazda­­sági politikáról előterjesz­tett jelentéshez mintegy 100 kiegészítő javaslatot terjesz­tettek elő. A jugoszláv „kis párt­­kongresszus” okmányairól a konferencia szombat dél­utáni ülésén döntött. Ek­kor mondott beszédet Tito, a JKSZ elnöke is. Beszé­dének szövegét azonban lap­zártáig nem kaptuk meg. Izrael makacsul gátolja a közel-keleti helyzet rendezését Malik szovjet ENSZ-delegátus beszéde a közgyűlésen Malik, a Szovjetunió ál­landó ENSZ-képviselője a közgyűlés pénteki plenáris ülésén felszólalt a közel-ke­leti kérdés vitájában. Rá­mutatott arra, hogy Izrael mak­acsul gátolja a közel­­keleti kérdés békés rende­zését, s ezért az Egyesült Nemzetek Szervezetének, minden békeszerető állam­nak újabb lépéseket kell tennie, „hogy arra ösztö­nözzék az izraeli kormányt és a mögötte álló erőket: számoljanak az ENSZ-tag­­államok túlnyomó többségé­nek a közel-keleti kérdés haladéktalan és igazságos politikai rendezésére irá­nyuló követelésével­. — Ami a Szovjetuniót il­leti — folytatta Malik —, határozottan támogatja az izraeli fegyveres támadás ál­dozatait, az arab országo­kat. Malik rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok hatalmas propagandagépeze­te nem fukarkodik a külön­féle koholt vádakkal az Egyesült Arab Köztársaság­gal szemben. Ugyanakkor mélyen hallgat a tűzszünet tényleges megszegésének Iz­rael által elkövetett esetei­ről.­­ A közel-keleti igazsá­gos és tartós béke útja nem a fenyegetések és a katonai kalandok útja, hanem az iz­raeli csapatok teljes kivo­nása valamennyi megszállt arab területről — jelentet­te ki Malik. — A megegye­zés előmozdításához hala­déktalanul fel kell újítani Jarring misszióját, nem terhelve azt semmiféle ki­agyalt feltétellel és követe­léssel. Ausztria is elismeri a Kínai Népköztársaságot ? Rudolf Kirchschläger oszt­rák külügyminiszter szomba­ti rádiónyilatkozatában utalt arra, hogy Ausztria esetleg diplomáciai kapcso­latokat létesít a Kínai Nép­köztársasággal. Mint ismere­tes, Ausztria mindeddig vo­nakodott attól, hogy hivata­los kapcsolatra lépjen akár a Kínai Népköztársasággal, akár a tajvani rezsimmel. Kirchschläger most kije­lentette: véleménye szerint a világbéke helyreállítására irányuló bármiféle törekvés elképzelhetetlen anélkül, hogy tekintettel lennének a Kínai Népköztársaságra. Be­szélt ezenkívül a kínai piac jelentőségéről is, mint olyan­okról, amely az osztrák—kí­nai hivatalos kapcsolatok felvételét indokolja. A kül­ügyminiszter mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a parla­ment külügyi bizottságának kell előbb döntenie arról, hogy megkezdjék-e a tárgya­lásokat a diplomáciai kap­csolatfelvételről. 2 ’ Sztrájk a belgrádi egyetemen A Belgrádban megjelenő Politika című napilap heti­lapja, a NIN, szombati szá­mában foglalkozott a belg­rádi egyetem bölcsészettu­dományi karán folyó sztrájkkal. A cikk szerint „a belgrádi bölcsészettudományi kar épületére kifüggesztett jelszavak megpróbálják a demokrácia nevében ránk kényszeríteni a választást: a bíróság mellett állunk-e, amely ellenséges propagan­da terjesztése miatt elítélte Milanovics egyetemi hallga­tót, vagy pedig a diákok mellett, akik sztrájkkal akarják vitássá tenni az íté­letet, s így akarva, akaratla­nul is támogatják Milanovics tevékenységét”. Azonban a demokráciához való ragasz­kodás­ nem enged meg eb­ben az ügyben a bíróság vagy a sztrájk közötti vá­lasztást. Ezt megmutatták a karok nagy többsége diák­jainak határozatai is. A sztrájkoló bölcsészeket mindössze három kar tá­mogatta”. Vladimir Mijanovicsot, a bölcsészettudományi karon működő egyetemisták szö­vetsége volt elnökét a kö­zelmúltban ítélték 1 év és 8 hónapi börtönre. A Politika Ekszpressz című belgrádi lap a hét közepén közölte, hogy Mijanovicsot Szerbia leg­felsőbb bírósága az ítélet jogerőssé válásáig ideigle­nesen szabadlábra helyezte, ezt a hírt azonban egyetlen más forrás sem erősítette meg. Todor Zsivkov fogadta lakubovszkijt Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke szombaton fogadta Ivan Ja­­kubovszkij marsallt, a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek f­őparan­csnokát. Jakubovszkij marsall az egyesített fegyveres erők ka­tonai tanácsának és a had­sereg vezetőinek együttes ülése alkalmából tartózkodik Bulgáriában. A találkozó szívélyes, ba­ráti légkörben folyt le. Magyar-svájci tárgyalások Baczoni Jenő, a külkeres­kedelmi miniszter első he­lyettese svájci látogatását befejezve szombaton vissza­érkezett Budapestre. Baczoni Jenő Zürichben részt vett az október 27-én megkezdődött magyar gaz­dasági napok megnyitásán és előadást tartott Magyaror­szág külgazdasági kapcsola­tairól és a magyar—svájci gazdasági kapcsolatok ala­kulásáról. Megbeszéléseket folytatott magas rangú svájci állami személyiségekkel és a gazdasági élet számos veze­tőjével. Fogadta Ernst Brug­­ger, Svájc gazdaságügyi mi­nisztere, akivel eszmecserét folytatott a két ország keres­kedelmi kapcsolatairól és a kölcsönös érdeklődésre szá­­mottartó más gazdasági kér­désekről. Nixon újabb beszédet mondott Az amerikai időközi vá­lasztás előtt néhány nappal a korteshadjárat finisében Nixon elnök és Agnew al­­elnök pénteki beszédeikben egymást túllicitálva igyekez­tek hasznot húzni az elnö­köt ért kínos San José-i incidensből és a konzerva­tív jelöltek felé fordítani a szavazók hangulatát. Nixon Kalifornia egyik konzervatív fellegvárában, Anaheimben mondott beszé­det tízezer hallgató előtt. A beszédet különös figyelem kísérte, mert az elnök kör­nyezetéből csütörtökön el­terjedt a hír, hogy Nixon legközelebbi beszédében részletesen foglalkozik a San José-i tüntetőkkel, a Köz­­társasági Párt országos bi­zottsága ezért 45 000 dollárt fizetett a helyi televízióhá­lózatnak, hogy fél órában egyenes közvetítést adjon az elnök kortesbeszédéről. Ni­xon azonban nem elégítette ki a kíváncsiságot, csupán néhány rögtönzött szót mon­dott a tiltakozó megmozdu­lásról. Arról mindenesetre biztosította hallgatóságát, hogy a San José-i kődobá­­lók „nem képviselik az ame­rikai ifjúság többségét és holnapi vezéreit”, majd so­kat sejtetően közölte, hogy úgy érzi, eljött az idő, ami­kor „megálljt” kell paran­csolni a hasonló erőszakos megnyilvánulásoknak. Fel­hívta a hallgatóságát, hogy november 3-án jelenjen meg minél nagyobb szám­ban az urnáknál és így hal­lassa szavát „a nagy csen­des többség” Agnew alelnök a maga modorában tömören szemét­nek nevezte a San José-i tüntetőket, akiket szerinte ki kell söpörni a társadalom­ból. Sietett hozzátenni, hogy ennek első feltétele a meg­felelő jelöltek bejuttatása a törvényhozásba. Nemzetközi tanácskozás A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép­­köztársaság, a Magyar Nép­­köztársaság, az NDK, a Ro­mán Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió postaigaz­gatóságainak rádió- és tele­vízió szakértői október 22— 30. között Budapesten érte­kezletet tartottak. A tanács­kozás az ipari eredetű rádió­zavarok elleni küzdelemmel foglalkozott. A megbeszéléseknek az adott különös jelentőséget, hogy a rádió- és televízió­előfizetők tábora állandóan növekszik, ugyanakkor, a mosrt zavaró készülékek és berendezéseik száma is nagymértékben emelkedik. MAGYAR—FRANCIA TÁRGYALÁSOK A magyar—francia kultu­rális és tudományos vegyes­bizottság 1970. október 26— 30-a között Párizsban ülése­zett. A bizottság megtárgyal­ta és megelégedéssel állapí­totta meg, hogy az elmúlt két év alatt a kitűzött cé­lokat sikerült megvalósíta­­niuk. BAATH-PARTI KONGRESSZUS DAMASZKUSZBAN Pénteken este Damasz­­kuszban megnyílt a Baath­­párt­ rendkívüli kongresszu­sa. A tanácskozáson Nured­­din Atasszi állam- és kor­mányfő, a Baath-párt főtit­kára elnökölt. ÚJ SZAKASZ a vaskapui Építkezésben A vaskapui hatalmas vízi­erőmű- és navigációsrendszer építkezése új szakaszához ér­kezett: a Duna jugoszláv partjánál levő hajózsilipen áthaladt az első haj­ókara­ván. 1969. augusztus 15-e óta a hajóforgalom a román partoknál levő zsilipen ke­resztül folyt. Ez alatt az idő alatt körülbelül 30 000 külön- g*. HÍRLAP ■­­ Hó­­nap VILAGHIRADO eseménykr­i­ikája Német hét” Európában SZOVJET KÜLÜGYMI­NISZTER még nem járt a Német Szövetségi Köztársa­ság földjén. Gromiko és ven­déglátójának, Walter Scheel­­nek a Frankfurt közelében levő Ta­unus-hegységben le­zajlott találkozása viszont lo­gikusan illett abba a nagy­szabású tárgyalássorozatba, amely az utóbbi egynéhány évben általában földrészün­kön és az utóbbi egynéhány hónapban különösen a szo­cialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság kö­zött kialakult... Ugyanakkor bizonyos meg­lepetést keltett, hogy csütör­tökön Bonnban megállapodás jött létre a két német állam közötti hivatalos eszmecsere folytatódásáról. Emlékezetes, hogy Willi Stophnak, az NDK és Willy Brandtnak, az NSZK kormányfőjének tava­szi kasseli találkozója nem hozott eredményt. Egy pil­lanatra úgy tűnt, mintha nem lenne továbblépési le­hetőség, mintha az első­ er­furti találkozás, majd a má­sodik kasseli kormányfői megbeszélés után a „párbe­széd” folytatására egy ideig nem lenne mód. Akkoriban az NDK részéről értésre ad­ták, hogy „gondolkodási időt” adtak Bonnak. A nyu­gatnémet kormánynak meg kell fontolnia, hogy hajlan­dó-e elindulni a realitások útján, kész-e nemzetközi jo­gi kapcsolatokat létesíteni a Német Demokratikus Köztár­sasággal az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján? A Gromiko—Scheel meg­beszélésre visszatérve: a szovjet külügyminiszter e pillanatban a világon az egyetlen ember, akinek el­sőkézből származó, pontos értesülései vannak a külön­böző érdekelt országoknak a német ügyekben elfoglalt ál­láspontjáról. Hiszen két hét leforgása alatt Gromiko tár­gyalt Nixon amerikai elnök­kel és Rogers külügyminisz­terrel, továbbá Heath brit miniszterelnökkel és Doug­­las­ Home külügyminiszter­rel és több nyugat-európai ország képviselőjével, most Walter Scheellel is, ugyan­akkor pedig a szovjet kül­ügyminiszter állandó kap­csolatban volt a szocialista országoknak az ENSZ-köz­­gyűlésen jelen volt külügy­minisztereivel, illetve haza­térve tanácskozott Walter Ulbrichttal, az NDK Állam­tanácsának elnökével, to­vábbá a német békeállam több más vezetőjével. ALAPOSAN MEGFON­TOLT, minden részletében kidolgozott napirend szerint folytak le ezek a megbeszé­lések. (Scheel megjegyzése: Eszmecserénkből nem ma­radt ki egyetlen fontos prob­léma sem...) A jövő hét nagy fontossá­gú lesz az európai helyzet további alakulása szempont­­ból, a nyugatnémet kormány­­ából, ugyanis Varsóban ke­rül sor a lengyel—nyugatné­met tárgyalások döntő sza­kaszára. Az NSZK küldött­ségét maga Walter Scheel külügyminiszter fogja vezet­ni. Valószínűleg valami kezdeti lépés történik az NDK és az NSZK közötti tárgyalások újraf­elv­ételének területén is, és feltehető, hogy Nyugat-Berlin kérdé­sében is sor kerülhet a négy nagyhatalom között további véleménycserére. Az elmúlt hét „német jel­legét” a hazai diplomáciai események is mutatták. Bu­dapesten járt dr. Karl Schil­ler, a nyugatnémet kormány gazdaságügyi minisztere, aki Vályi Péter pénzügyminisz­terrel együtt aláírta a két ország hosszú lejáratú áru­csere-forgalmi, gazdasági és műszaki együttműködési megállapodását. 1974 végéig érvényes ez a megállapodás. Kiterjed a gazdasági-műszaki kooperációra is. Hasonlóan fontos az az előírása, amely­nek értelmében az NSZK- ban bővítik azoknak a ma­gyar árucikkeknek a körét, amelyeket korlátozás nélkül exportálhatunk. Csütörtökön Budapestre érkezett Wolf­gang Rauchfuss miniszterel­nök-helyettes vezetésével a Német Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttsé­ge, hogy az 1971—1975. évek­re szóló hosszú lejáratú ke­reskedelmi megállapodás előkészületeiről tárgyaljon. A VASAbNAP: dr. Kari Schil­ ler nyugatnémet gazdasági mi­niszter Budapestre érkezett. HÉTFŐ: Gromiko Londonban. Megkezdődött az ENSZ-k­öz­­gyűlés közel-keleti vitája. Elutazik Budapestről dr. Kari Schiller. KEDD: Magyar—nyugatnémet árucsere-megállapodás. Elrabolták az ecuadori had­sereg főparancsnokát. SZERDA: Bind asszony Lon­donba érkezett. Elutazott Budapestről Xuan Thuy. CSÜTÖRTÖK: Gromiko Ber­linben. Bejelentés az NDK—NSZK esz­mecsere folytatásáról. FENTEK: Gromiko találkozása Scheel nyugatnémet külügymi­niszterrel. Bírálatok az új jordániai kor­mányról. SZOMBAT: Előkészületek a kairói hármas csúcstalálkozóra. Nixon befejezte választási kör­útját, cél a két ország árucseréjé­nek 60 százalékos növelése. A KÖZEL-KELETEN az új jordániai kormány megala­kulása egyelőre csak újabb viharfelhőket vonz a polgár­háború sebeiből még ki sem gyógyult ország fölé. Kér­dés, nem készül-e új figy­e­­lemelterelő manőver akkor, amikor a világ tekintetének éppen arra kellene irányul­nia, hogy a jövő héten le­járó tűzszünetet meghosszab­bítják-e, és a Jarring-féle tárgyalásokat az arab orszá­gok és Izrael képviselői kö­zött végre megkezdik-e? A tárgyalások elől — Abba Eban izraeli külügyminiszter ENSZ-beli nyilatkozatából tudjuk — Tel Aviv még min­dig elzárkózik. Dr. pálfy József Pénteken írték alá Budapesten a Kü­lkereskedelmi Minisztéri­umban a magyar—jugoszláv hos­szúlejáratú, 1971. és 1975. között érvényes árucsereforgalmi egyezményt. Czeitler Sándor minisz­terhelyettes és Alexandar Drlja­csa jugoszláv külkereskedelmi miniszterhelyettes aláírja az egyezményt. Csütörtökön fejezte be angliai tárgyalásait Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Lon­donból Berlinbe repült. Képün­kön a külügyminiszter (balról a második) az NDK fővárosá­nak repülőterén. Mellette balról Pjotr Abraszimov. Jobbról a második Otto Winter, az NDK külügyminisztere. KÜLPOLITIKAI HÍREK­ böző nemzetiségű hajó ha­ladt el a Vaskapunál. ALLANDE KORMÁNYA Salvador Allande chilei köztársasági elnök pénteken, a késő esti órákban nyilvá­nosságra hozta tervezett kor­mányának összetételét. A 15 tagú kormányban a Szocia­lista Párt négy, a Radikális Párt három, a Kommunista Párt három, a Chilei Egysé­ges Népi Akciómozgalom egy, a Szociáldemokrata Párt két, a Független Népi Akció (API) pedig ugyancsak két tárcával rendelkezik. KŐOLAJTERMELÉS nyugat-szibériában A nyugat-szibériai kőolaj­­munkások ebben az évben 25 millió tonna kőolajat termel­tek. Ezzel elérték az SZKP 23. kongresszusa által 1970- re előirányzott mennyiséget. Nyugat-Szibéria adja a Szov­jetunióban termelt, folyékony fűtőanyag csaknem 9 száza­lékát. A tervek szerint Nyu­­gat-Szibériában hozzák lét­­re a Szovjetunió legnagyobb olajkitermelő központját. SZOVJET ÓRAKI­ÁLLÍTÁS PRÁGÁBAN Prágában befejeződött a szovjet, órakiállítás, amely nagy sikert aratott. A kiál­lítást 30 000 látogató tekin­tette meg. Csehszlovákiának a Szovjetunióból származó óraimport­ja 20 év alatt meg­haladta a 7 millió darabot. Ez gyakorlatilag annyit je­lent, hogy minden második csehszlovák állampolgár szov­jet órával rendelkezik. SALT-TARGYALÁS HELSINKIBEN Gerard Smith, a SALT- tárgyalásokon részt vevő amerikai delegáció vezetője pénteken este Helsinkibe ér­kezett. Ez alkalomból kije­lentette: reméli, hogy a tár­gyalások most kezdődő első szakaszát az előrehaladás fogja jellemezni. HÍRLAP VASÁRNAP, 1970. NOVEMBER .

Next