Csongrád Megyei Hírlap, 1970. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! CSORGRÁD MEGYEI ★ 27. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK A X. pártkongresszus szerdai ülésén A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa szerdán reggel 9 órakor folytatta tanácskozását Budapesten, az Építők Rózsa Perem művelődési házában. Az ülést az elnöklő Kárpáti Ferenc vezérőrnagy nyitotta meg Bejelentette, hogy újabb testvérpártok juttatták el üdvözletüket a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusához. Üdvözlő táviratot küldött az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja, a Chilei Kommunista Párt, a Haiti Kommunisták Egyesült Pártja. Az elnök a kongresszus részvevőinek nagy tapsa közben köszönetét fejezte ki a testvérpártok szívélyes üdvözleteiért. Ezután Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politkai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Beszédét lapunk 1—2. oldalán közöljük. Ezután Horváth Gyula, a zalaegerszegi járási pártbizottság első titkára, Herczeg Károly, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, majd Uhrin Vendel Tolna megyei küldött szólalt fel. Ezt követően Walter Wachs, az Osztrák KP Politikai Bizottságának tagja kért és kapott szót. Kameniczki Antal Heves megyei küldött felszólalása után dr. Molnár Frigyes, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. E szerint pártunk Központi Bizottsága előzetes állásfoglalása alapján a X. kongresszusra 691 küldöttet választottak. A Központi Bizottság a küldötteken kívül — tanácskozási joggal — a kongresszusra 380 elvtársat hívott meg. A küldöttek közül 685-en jelentek meg, tehát a kongresszus határozatképes. A küldöttek 76,8 százaléka férfi, 33,2 százaléka nő. A nők képviselete megközelíti a párttagságon belüli arányukat. Eredeti foglalkozás szerinti megoszlás: az összes küldöttből munkás és paraszt 73,5 százalék, értelmiségi 20,3 százalék, alkalmazott 5,1 százalék, egyéb 1,1 százalék. Jelenlegi foglalkozás szerinti megoszlás: termelőmunkában részvevő fizikai dolgozó — üzemi munkás és tsz-tag — 17,9 százalék; gazdasági vezető 12,5 százalék; szellemi dolgozó — tudós, mérnök, író, újságíró, jogász, közgazdász, tanár stb. — 14,1 százalék; állami és államigazgatási vezető 10,3 százalék, társadalmi és tömegszervezeti vezető 5,5 százalék, függetlenített pártmunkás 28,4 százalék, a fegyveres erők tagja 5,4 százalék, egyéb 5,9 százalék. Életkor szerint: 30 év alatti a küldötteknek 4,9 százaléka, 30—39 éves 19,7 százaléka, 40—49 éves 51,5 százaléka, 50—59 éves 17,8 százaléka, 60 éven felüli pedig 6,1 százaléka. A párttagság kelte szerint: felszabadulás előtti párttag a küldöttek 16,4 százaléka, 1944—45 óta 23,4 százaléka, 1946—56 közötti 36,1 százaléka, 1957—66 közötti 20,8 százaléka, 1967-től pedig 3,3 százaléka. Iskolai végzettség szerint: egyetemet, főiskolát végzett a küldöttek 58,6 százaléka, középiskolát 13,9 százaléka, nyolc általános iskolát 23 százaléka. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongreszszus tudomásul vette, majd szünet következett. Szünet után elsőnek Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Beszédét lapunk 3. oldalán közöljük. Felszólalt a délelőtti ülésen Albert de Conick, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a belga delegáció vezetője. A délutáni ülésen elsőnek Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Beszédét lapunk 3. oldalán közöljük. Szót kapott a délutáni ülésen Andreasz Fantisz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkárhelyettese, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Ivan Hansen, a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Keres Emil színművész, Taisto Sinisalo, a Finn Kommunista Párt alelnöke, Francois Billoux,a Francia KP Politikai Bizottságának tagja, Kosztász Kolijannisz, a Görög KP KB első titkára, Michel O’Riordan, Írország Kommunista Pártjának főtitkára. Felszólalt továbbá a jugoszláv, a koreai, a kubai és a luxemburgi testvérpárt küldöttségének vezetője is. Több küldöttség már hazautazott. Kedden este utazott el Budapestről dr. Gustáv Husák vezetésével, a Csehszlovák KP, tegnap, szerdán pedig Wladyslaw Gomulka vezetésével a LEMP küldöttsége. * Az MSZMP X. kongresszusa ma, csütörtökön délelőtt folytatja tanácskozásait. Biszku elvtárs felszólalásában a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia jelentőségéhez, helyzetéhez és továbbfejlesztésének feladataihoz fűzött néhány gondolatot. Mindenekelőtt a demokrácia osztálytartalmát tisztázta, hogy azt egységesen, marxista—leninista módon értelmezzük. Közismert — mondotta —, hogy osztályoktól független demokrácia nincs és nem is lehetséges. A demokratizmus eredeti jelentése a népuralom — hadd emlékeztessünk — csak a szocializmusban, a mi társadalmunkban valósulhat meg. Társadalmunkban, osztálypolitikánknak megfelelően e A szocialista demokrácia fő célja az, hogy tovább erősödjék általa a munkásosztály hatalma, az egész dolgozó nép érdekében, hogy hatékonyabban érvényesüljön a munkásosztály és pártjának vezető szerepe, tovább szilárduljon a munkásosztálynak és szövetségeseinek termékeny kapcsolata, növekedjék a pártot támogató dolgozó tömegek közéleti aktivitása. Ebből a nézőszempontból szükséges megítélnünk a demokratizmus minden problémáját. Társadalmunk létérdeke, hogy a még létező és a jövőben is jelentkező társadalmi ellentétek a haladás szellemében oldódjanak meg. Az ezért folyó küzdelmet csak a párt tudja vezetni, amely ösztönzője, fejlesztője, szervezője a szocialista demokráciának, teljes felépítésének egyik legfontosabb eszköze. Helytelen volna, ha a pártdemokrácia erősítését kizárólag a párt belső ügyének tekintenénk. Különösen fontos felismerés ez, a hatalmon levő munkásosztály vezető pártjai, így tehát a mi pártunk számára is. Ugyanis a történelmi fejlődés tapasztalatai szerint a demokratizmus fejlettsége meghatározóan befolyásolja a párt politikájának kidolgozását, megvalósítását. Minél teljesebben érvényesül a demokrácia, annál nagyobb lehetőség nyílik a politika és a szocialista építés folyamatainak társadalmi ellenőrzésére, a hibák gyors feltárására, a nehézségek leküzdésére, a problémák megoldására. Amint ismeretes, nálunk úgy alakult a történelmi fejlődés, hogy a proletárdiktatúra mechanizmusa az egypártrendszer viszonyai között működik. Ez a helyzet korántsem mindenben könynyíti meg, hanem bizonyos fokig bonyolultabbá teszi a vezetés munkáját. Pártunknak be kell töltenie vezető szerepét, meg kell határoznia a társadalom haladásának irányát, kezdeményeznie és ösztönöznie kell a szocialista építőmunkát. Az is a pártra hárul, hogy ellenőrizze a végrehajtást, támogassa a helyes kezdeményezéseket, tárja fel a fogyatékosságokat, az életben kitermelődő ellentmondásokat és helyes választ adjon a problémákra. Pártunk tehát olyan kormányzó párt, amelynek a kritika funkcióját is magára kell vállalnia. A párt csak úgy töltheti be ezt a szerepét, ha a társadalom tapasztalataira támaszkodik, állandóan figyel tagságára és annak segítségével az egész ország közvéleményére, általánosítja a tanulságokat és gondoskodik érvényesítésükről. A tömegek tapasztalatai elsősorban a szocialista demokrácia révén jutnak el sokoldalúan, teljesebben a vezetéshez. Biszku Béla felszólalása Tanácskozik a párt X. kongresszusa Pártdemokrácia — közéleti demokrácia A szocialista társadalomban a közéleti demokrácia fejlődésének biztosítéka a pártdemokrácia. Ebből kell kiindulnunk, amikor a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lehetőségeit és feladatait vizsgáljuk. A szocialista társadalom felépítéséhez a dolgozó tömegek tevékeny közreműködésére, cselekvő közéleti részvételre van szükség. Annál erősebb a rendszerünk, minél többen, minél cselekvőbben vesznek részt célkitűzéseink meghatározásában és megvalósításában, minél többen érzik a közügyet saját ügyüknek. Csak a szocializmus képes százak, ezrek és tízezrek, párttagok és pártonkívüliek, a tömegek alkotó részvételét biztosítani a döntésekben. Ennek előmozdítása és szüntelen ösztönzése a párt alapvető politikai feladatai közé tartozik. A párt úgy tehet eleget ennek a feladatának, ha a párttagság példásan aktív, a pártélet erőteljes politikaitársadalmi energiát sugároz. A kommunisták aktivitásának viszont nélkülözhetetlen feltétele az, hogy minél jobban kiteljesedjék a pártélet belső demokratizmusa. A néptömegek növekvő, alkotó részvétele a szocializmus építésében a párton belüli demokrácia és az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztését, szélesítését követeli. Ezért mi a demokratizmus sokoldalú fejlesztését a szocializmus építése törvényszerűségének tekintjük, amely az új társadalom Komócsin Zoltán és Nyers Rezső felszólalását lapunk 3. oldalán közöljük A demokrácia és a centralizmus Biszku elvtárs ezután ademokrácia és centralizmus összefüggéseiről beszélt. Kifejtette: ■ • A párton belüli demokratizmus elveszítené jelentőségét, ha nem szolgálna meghatározott, konkrét célokat, így a párt politikájának kialakítását és leninista fejlesztését, a párt egységének szervezettségének erősítését, a párt politikájának végrehajtását. Ami pedig a centralizmus demokratikus tartalmát illeti, elsősorban arra utalok, hogy nemcsak a központi határozatokat és döntéseket kell a centralizmus fogalmába besorolni, hanem a helyi pártszervekét, sőt az alapszervezetek vagy a helyi állami és társadalmi szervek vezetőségének a határozatait is. Így pártunkban a demokratikus centralizmus egységes, összefügg, egymásba kapcsolódó irányítási rendszert biztosít, amely a központi bizottságtól a helyi szervezetekig érvényesül. Központi Bizottságunk mindenkor nagy figyelmet fordított a pártdemokrácia fejlesztésének kérdéseire. Pártunk IX. kongresszusa megbízta a Központi Bizottságot, elméletileg kutassuk a pártdemokrácia fejlesztésének új lehetőségeit, és ennek eredményeit formáljuk konkrét döntésekké. Így került sor arra, hogy a Központi Bizottság 1969 novemberében átfogóan megtárgyalta a pártdemokrácia helyzetét. . Ezt a kérdést elméletileg vizsgálva és a gyakorlati tapasztalatokkal egybevetve, mindenekelőtt abból indulunk ki, hogy a nép szolgálata, a szocialista építőmunka megköveteli a munkásosztály, a párt vezető szerepének erősítését, a vezetés hatékonyságának javítását. A pártirányítás rendkívül fontos feladata, hogy gondoskodjék az elvi politika érvényesítéséről, a politika védelméről és továbbfejlesztéséről. Politikánkban szükség van állandóságra és megújulásra, elvi szilárdságra és rugalmasságra. Állandóságra a szocializmus céljaiban, a tömegekkel való kapcsolat fejlesztésében, az életkörülmények állandó kijavításában, megújulásra az új kérdésekre adott, új alkotó válaszokban, szilárdságra alapelveinkben , rugalmasságra, körültekintésre módszereinkben. E bonyolult folyamat céltudatos irányítása elképzelhetetlen, ha hiányosak azok a demokratikus formák és módszerek, amelyek erre biztosítékot nyújtanak. A legfőbb garancia erre a pártdemokrácia rendszeres fejlesztése, amely a vezetés minden szintjén a párttagok legjobbjaiból hozza létre a kollektív vezető testületeket és erősíti azokat a kapcsolatokat, amelyek segítségével állandó érintkezés alakulhat ki a vezetés és a tagság, a párt és a párton kívüli dolgozók között. A vezetők kiválasztása Biszkuelvtárs ezután megállapította: a párt vezető szerepének erősítésével, a pártdemokrácia kiszélesítésével kapcsolatban nagyon fontos a vezetők kiválasztása, képzése és nevelése. Az elmúlt másfél évtizedben kiváló vezetők ezrei nevelődtek ki és dolgoznak eredményesen az élet különböző területein. Ugyanakkor megoldásra váró feladatunk, hogy tanult, közéleti tapasztalattal felvértezett munkásokat, dolgozó parasztembereket, párttagokat még következetesebben vonjunk be a kollektív vezető testületekbe. Hasonlóan gondot okoz a vezetők indokolt és szükséges cseréje felelős párt-, állami, társadalmi posztokon, méghozzá oly módon, hogy a változással a politikai vonal stabilitása ne szenvedjen csorbát, s a jól dolgozó ve(Folytatás a 2. oldalon.)