Csongrád Megyei Hírlap, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

Ülést tartott a makói járás tanácsa Köszönet a tanács­tagoknak a jó munkáért A makói járás tanácsa hétfőn délelőtt ülést tartott a járási tanácsház díszter­mében. Pólya Imre, a ta­nács vb-elnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük Sző­­nyi Ferencet, a járási párt­­bizottság első titkárát, Hal­­mágyi Ivánnét, a járás or­szággyűlési képviselőjét, dr. Forgó Istvánt, a városi ta­nács vb-elnökét, Juhász Ti­bort, a Hazafias Népfront járási titkárát. A tanácsülés elnökségének megválasztása, a napirend elfogadása után az interpellációk előterjesz­tésére került sor. Bíró An­tal (Apátfalva), a bel- és árvízveszély elhárítására tett intézkedésekről kért tájé­koztatót. Kifogásolta, hogy a védtöltésre hordott anyag egy részét máshová szállí­tották el. Molnár József (Kövegy), az autóbuszjárat sűrítését kérte, mivel reg­gelente Kövegyről többen nem tudnak Makóra utazni a busz túlzsúfoltsága miatt. Kurunczi Mihály (Földeák), az Óföldeák és Földeák kö­zötti összekötő út vízmen­tesítését sürgette. Elmon­dotta, hogy a belvíz minden évben, így az idén is elön­tötte az utat, azon a közle­kedés életveszélyes. Az el­hangzott interpellációkra a választ írásban küldik meg. A makói járás tanácstag­jai írásban megkapták a végrehajtó bizottság beszá­molóját a négy évvel ezelőtt elfogadott program megva­lósításáról, és a községi ta­nácsok működéséről szóló jelentést. Ezekben részlete­sen felsorolták mindazokat, melyeket a járási tanács a lakosság segítségével meg­valósított. A beszámolót követő vi­tában a felszólalók példák­kal bizonyították a járási tanács jó munkáját. Molnár József (Kövegy), Kurunczi Mihály (Földeák), Beke Mihályné (Apátfalva), Csá­­nyi­­ Mihályné (Királyhe­gyes), Gráf Zoltán (Pitvaros) arról szóltak, hogy nem volt hiábavaló a négy év alatt végzett munka. A tanácsülés befejezése­ként Pólya Imre bejelentet­te, hogy a tanácstagok man­dátuma márciusban lejár. Megköszönte az eddig vég­zett társadalmi munkájukat, s kérte, hogy a választáso­kig segítsék a községi taná­csokat. Szőnyi Ferenc, a járási pártbizottság első titkára a pártbizottság köszönetét tol­mácsolta a tanácstagoknak, akik fáradhatatlanul segítet­ték a szocialista mezőgazda­ság megszilárdítását, a gaz­daságirányításból adódó fel­adatok valóra váltását, s nem utolsósorban a törvényesség érvényre juttatását. fi megyei munkásőr­­egység ünnepsége Szegeden A munka­,­őregység Csongrád megyei parancs­noksága vasárnap Szegeden ünnepi munkásőrgyűlést tartott, amelyen Mákos Ist­ván, a Munkásőrség Csong­rád megyei parancsnoka ér­tékelte az elmúlt kiképzési év során végzett munkát. Ezután kitüntetéseket adtak át több munkásőrnek. A megyei közvetlen alegy­ség legjobb raja címet a híradó szakasz első raja nyerte .­ Az első rajnak járó vándorzászlót Csányi József rajparancsnok vette át. Kiváló parancsnoki jel­vényt kapott Vér István, Ábrahám József és Csányi József munkásőrök. Kiváló munkásőr jelvény­nyel tüntették ki Kondorosi Jánost, Szekeres Sándort, Horváth Mihályt, Kocsis Pált, Mihaleczki Bélát és Novoszáth Lászlót. A tízéves szolgálatért járó érdemérmet kapták: dr. Teiszl István, ifj. Balogh László, Czékus Márton, Hal­mai Ernő, Hevesi István, Juhász Ferenc, Konkoly Kálmán, Kószó András, Mi­hályi Géza, Ördögh István és Rácz István munkásőröke. ötéves szolgálatért munkás­­őrjelvényt kapott Tóth Pál., Leszerelésük alkalmából­­­munkásőr-emlékérmet és -emléklapot kaptak Simon László, aki 13 évig. Geren­­desi Ferencné, aki 6 évig, Gábor Antal, aki 9 évig, és Rácz István, aki 10 évig teljesített szolgálatot a munkásőrségben. Az ünnepi ülésen a me­gyei pártbizottság nevében dr. Kelemen Miklós rendőr ezredes, a megyei párt-vég­rehajtó bizottság tagja kö­szöntötte a munkásőröket és vázolta előttük az idei fel­adatokat. A társ fegyveres erők üdvözletét a munkás­­őröknek Tóth István alezre­des tolmácsolta. Vagon­rongálók­ ­'MXNT | mi'nden esztendő­ig______- ben, az idén is minden bizonnyal milliós nagyságrendű szám kerül majd be a MÁV Vezérigaz­gatóság mérlegbeszámolójá­ba ezen a címen: erőszakos vagonrongálásból eredő kár. A Csongrád megye terü­­letén közlekedő személy­szállító vonatok nagy több­ségének gazdája a MÁV Szentesi Fűtőház. Innen in­dulnak útjukra, és ide tér­nek meg rövid pihenőre a vonatok. Ugyancsak itt ke­rül sor a sérült mozdonyok, nem utolsósorban a sze­mélyvagonok javítására. Így hát valóságos gyűjtőhelye ez az erőszakosan megrongált kocsiknak. Olyannyira, hogy amikor megkértük Kormá­nyos Lászlót, a fűtőház ko­csiműszaki csoportjának ve­zetőjét, mutasson néhány jellegzetes rongálást szenve­dett kocsit, nyomban azt kérdezte: milyenre vagyunk kiváncsiak? Mert, hogy vá­­aszték van bőven ... I NINCS I “** ««r fc- hogy­­_______s a MÁV forgalom­ba állította — elsőnek ép­pen a Szentesi Fűtőház te­rületén — a hamar közked­veltté vált piros vonatokat. Kényelmesek, igazán kultu­rált utazási körülményeket biztosítóak a szerelvény ko­csijai. Egészen addig, amíg fel nem szállnak a magukat utasnak álcázó, ám a való­ságban vandál rongálók. Melyik állomáson váltják jegyüket? Inkább csak sejteni mint­sem tudni lehet. Abból pél­dául, hogy a decemberben a martfűi vonalra beállított piros vonat kocsijait néhány hét alatt tönkretették. El­veszett hamutartók, felsza­kított falburkolatok, bicská­val kihasított műbőrülések tanúskodnak tetteikről. Szakértelemre valló módon szereltek le hulladékgyűjtő­ket, fénycsöveket, szappan­tartókat, fogantyúkat. Mind­ezt zsúfolt munkás járaton. Nem látta volna senki? In­kább hihető, hogy falaztak a tetteseknek. Alig csodál­ható, hogy a sűtőház vezetői ismét a régebbi típusú ko­csikat irányították a martfűi járatra. Sok Panasz van a Makó ______ —Hódmezővásárhely közötti vonalon is. Csupán ablaktörésből több ezer fo­rintos kár keletkezett itt az elmúlt évben. S még felszá­molni sem lehet az ellopott, vagy összetört villanyégők árát, hiszen ezekről nem vesznek fel jegyzőkönyvet, mert pótlásuk „csak” az üzemi költséget terheli. Szerencsére ritkábban, de előfordul olyan eset is, hogy egy egész kocsi világító és elektromos fűtőberendezésé­nek biztosítéktábláját lopják el A mellékert kép — fotó: Enyedi Zoltán — jól mutat­ja, mennyire szakértő mun­kát végzett a tettes. A ve­zetőtöket gondosan elvágta, és ehhez megfelelő szer­számmal is rendelkezett, tehát nyilvánvalóan előre megtervezte a lopást. Utas volt-e az illető? Bizony ne­héz elképzelni. Sokkal való­színűbbnek látszik, hogy a MÁV-nak ebben az eset­ben házon belül kell keres­nie a tettest, hiszen ehhez idő kellett! Imint­­ kérdés persze, JOGOS , hogy­­ a MÁV a mindannyiunk uta­zási kényelmét veszélyezte­tők ellen? Éppen ilyen mér­tékben jogos viszont a vas­utasok kérése is: a jóérzésű, becsületes utasok segítsenek a kártevők leleplezésében. Az sem árt persze, ha a MÁV és­­a rendőrség­­közö­sen megszigorítja a leg­gyakrabban panaszolt vona­lak ellenőrzését. A kulturáli ■utazási körülmények mellett a társadalmi vagyon megőr­zése is ezt követeli. BEDŐ NÁNDOR KEDD, 1951. JANUÁR Az idegenforgalom mérve maximálisan indokolja Nálunk az országosnál nagyobb az átfutási idő Az igények messze túlhaladják a lehetőségeket Érvek, amelyek sántítanak Egy program„ amely megyénknek is megfelelne Szállodákat — összefogással Szállodahiány... Évek óta „krónikus” problémája ez a Csongrád megyei idegen­­forgalmi szerveknek, vendéglátóipart vál­latóknak. Pontosabban problémája a me­gyébe látogató vendégeknek, az alföldi, a Tisza menti tájakat kedvelő turistáknak, a Szegedi Szabadtéri Játékokra, az ipari vásárra és más rendezvényeken részt vevő érdeklődőknek. S mindenekelőtt gondja azoknak a külföldieknek, akik az ország déli idegenforgalmi kapuin, Röszkén és Nagylakon hazánk területére lépnek vagy az országból kilépnek. Ezek nagy része áthalad a megyén, s megpihen órákra va­lamelyik városunkban, de csak azért órák­ra, mert gyakran a vendég nem kap meg­felelő szállodát, szálláshelyet Hazánk határforgalmának közel egy­ötöde megyénk határátkelőhelyein bonyolódik. Ezért hangsúlyozza a megyei pártbizott­ság az 1971. évi feladatokról szóló állás­foglalásában, hogy az idegenforgalomban rejlő gazdasági és politikai előnyök ki­használását az idegenforgalmi kínálat bő­vítésével is elő kell segíteni. Nemcsak a röszkei határátkelőhely új létesítményei­nek építését kell megkezdeni, hanem egy korszerű turistaszálló és egy reprezenta­tív 400—500 személyes, korszerű szálloda létesítésének előkészítését is.­­Az ország más megyéi, s elsősorban a főváros és a Balaton környéke tényekkel bizonyítják: szállodai vendéglátóiparunk rohamosan fejlődik. Az idén pedig még a szokottnál is nagyobb mértékben gyarapo­dik. Ez év őszén hazánkban rendezik meg a Vadászati Világkiállítást. Ezért folytat­ják még gyorsabb ütemben a szállodaépí­téseket. Mi örülhetünk, ha például a sze­gedi Royal Szálló felújítását, bővítését a többszöri határidő-módosítás után az ide­genforgalmi szezon kezdetére befejezik. Az új szállodák építésének átfutási ideje általában 2—3 év. Nálunk a Ro­yal Szálló bővítése ennél több időt emészt fel. Ez bizony érezteti hatását a megye, ezen belül Szeged idegenforgalmában. A tava­lyi főidényben lényegében az első három­negyed évben a megye szállodáiban és egyéb szálláshelyein megszállt vendégek száma alig haladta meg a 111 ezret. Ez az előző év tényszámainak csupán 75 szá­zaléka. Jelentősen csökkent a külföldi vendégek száma, illetve aránya. A me­gyén áthaladó külföldieknek csupán né­hány százaléka lakott — illetve úgy is mondhatjuk, „lakhatott” szállodáinkban. Tapasztalatok igazolják, hogy a megyébe érkező hazai lakosok Szállodaigénye is meghaladja a kínálatot. Különösen az ide­genforgalmi szezonban, a szegedi játékok idején ,kevés a szállodai férőhely. A szállodahiányt, a fizetővendég-szolgá­lat hálózatának bővítése, az újabb egye­temi, főiskolai kollégiumok építése — ha azokat turistaszállóként használják nyáron — csak csökkenti, de nem szüntetik meg. Az új diákszállókat sem építjük mindig megfelelően. Keszthelyen például a ven­déglátóipari főiskola kollégiumát úgy épí­tették fel és hasznosítják, hogy az év végi vizsgák után egyszerűen csak kicserélik a névtáblát az épület kapuján, s máris szálló és étteremként működik. Ez az új épület, amely év közben a diákoknak ad szállást, a külföldi igényeket is kielégítő korszerű szállodaként működik egész nyá­ron. Megyénkben a szállodákon kívüli szállástípusok kihasználtsága volt a legjobb az elmúlt években. Érdekes, hogy a szállodákban az átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 1,6 nap, az egyéb szálláshelyeken 3,5. Ezenkívül a külföldiek szállodában töltött ideje 1,3, az egyéb szálláshelyeken töltött idő pedig 1,9 nap. Az úgynevezett egyéb szállástípusok iránti érdeklődés az előző évhez mérten tavaly több mint 50 százalékkal emelkedő­dett. Bizonyára ebben szerepe van an­nak, hogy kevés volt a szálloda és nem állt rendelkezésre a szegedi, a mártélyi kemping sem. Az árvíz mind a kettőt megrongálta. Szállodát, de miből? — kérdezik Sze­geden, Csongrádon és a megye más váro­saiban. Egy mondattal így lehetne vála­szolni: az erők összefogásával. Évekkel ez­előtt a Szeged városi Idegenforgalmi Hi­vatal akart új turistaszállót építeni. A he­lyi idegenforgalmi alap 6 millió forintja nem volt elegendő, ezért nem jutottak tovább a tervezésnél, s azóta már a pénzt is elköltötték. Az ország más városaiban viszont, például Egerben, a vendéglátó­­ipar és az idegenforgalmi alap biztosította pénzből felépült a turistaszálló. Igen, ösz­­szefogással. Saját erőből épített szállót Szegeden a Móra Ferenc Tsz. Mintegy jelezve, hogy nemcsak a vendéglátóiparnak lehet szállo­daépítésre pénze. Mégis arról beszélünk, hogy Csongrád megyében a szállodafej­lesztés lelassult. A vendéglátó vállalatok, szövetkezetek szállodafejlesztési politikája megyénkben is elsősorban a helyi lakosság ellátására, az egyenletesebb forgalmú, s egész évben kihasználható üzletek létesítésére irányult. Ez elfogadható érv, de­ egy kicsit sántít, ha azt látjuk, hogy például Szeged belvárosá­ban ezek a vállalatok, szövetkezetek szinte egymás mellé építik sörözőjüket, boro­zóikat. Amikor a szállodahiány megszünte­tését szorgalmazzuk, nemcsak a kötsé­­ges „első osztályú” vagy „luxus” szín­vonalú szállodák építésére gondolunk. Mert az is igaz, hogy olcsóbb szálláshely­ből sincs elegendő. Nem volt tavaly, az idén vajon lesz-e például kemping Sze­geden, ahol erre igen nagy szükség van? Ez nem egyszerűen csak a város érdeke, sokkal több ennél. Kisebb költséggel gyorsabban létesíthe­tők kulturált, kényelmes szálláshelyet, biztosító, úgynevezett touring-hotelek. Azt mondják, ez a legideálisabb, leggazdasá­gosabb szállodai forma. Jelenleg Budapes­ten épül a Volga szálló, 630 ággyal. Ezt a hatalmas touring-hotelt október 15-én kezdte építeni a 43-as számú Építőipari Vállalat. Ez alkalommal a tervezők és épí­tők bizonyítják: néhány hónapon belül is lehet nagyra értékelhető, színvonalas mun­kát végezni. Már november 23-án befe­jezték a szálló fogadószintjének építését és megkezdték a szobák kialakítását. Az év végén pedig megtartották a bokréta­­ünnepséget. Az Országos Idegenforgalmi Tanács a múlt évi ülésén megtárgyalta az 1971. évi idény előkészítésének programját. A többi között mint alapvető célt jelölte meg azt, hogy a szezon előtt az elszámolási helyzet javítása érdekében egy több éves prog­ram első ütemeként 600 ágykapacitással üdülőhotelt kell létrehozni, kizárólag köz­művesített területen. A költségeket rész­ben központi, vissza nem térülő támoga­tásból, részben hitelből és az üzemeltetők (idegenforgalmi hivatalok) saját erőiből lenne célszerű biztosítani. Úgy véljük, hogy ez a program me­gyénkben is megfelelne, vagy részt kérhetnének belőle. Az új üdülőhotelre, esetleg hotelekre nem­csak az átutazó idegenforgalom miatt van szükség. Itt az ideje annak is, hogy üdü­lés céljaira hasznosítsuk gyógyforrásain­kat. Mert mindaddig részben csak elfo­lyó csodavizek a termálforrások, amíg csupán üvegházakat, üzemeket fűtünk ve­lük és nem állítjuk őket az üdülés szol­gálatába. NAGY PÁL ( Tudósítónktól­) A múlt év őszén Lengyel­­országban járt SZÖVOSZ- küldöttség tagja volt Hu­­nyadkü­rti I­ajos is, a Csong­rád megyei MESZÖV elnö­ke. Ez alkalommal tárgyalt a Wroclaw megyei általános fogyasztási és értékesítő szövetség vezetőivel, s mind­két részről elhatározták,­­hogy kapcsolatot teremte­tnek a szakmai és a szövet­kezeti tapasztalatok rendsze­res cseréjére. Ennek az előzetes megbe­szélésnek eredményeként a napokban háromtagú len­gyel küldöttség érkezett Szegedre. Janusz Boberski, a Wroclaw megyei fogyasztási szövetkezetek szövetsége él- Magyar és lengyel szövetkezetek kapcsolata nőkének vezetésével. A kül­döttséget fogadta és tagjai­val beszélgetést folytatott dr. Komócsin Mihály, a me­gyei pártbizottság titkára is. A Csongrád megyei ME­SZÖV és a Wroclaw megyei szövetség között írásbeli megállapodás született ar­ról, hogy évenként kétszer szakemberekből álló küldett­séget cserélnek. Megegyez­tek abban, hogy a két me­gye szövetkezeti dolgozói és tagjai részére kölcsönös egyéni és családos üdülteté­seket szerveznek, s csere­üdültetést tesznek lehetővé szövetkezeti dolgozók és ta­gok gyermekei részére. Meg­egyeztek abban is, hogy Wroclaw megyében az otta­ni szövetség magyar szak­értő közreműködésével ma­gyaros éttermet létesít, amelynek berendezéséhez a Csongrád megyei szövetség nyújt segítséget. A magya­ros étteremben megyénkből alkalmazzák a szakácsot és a zenekar tapjait. A n'dn1 *­­ 'g 1 gr­ap les. hazautazott. KONDOROSI JÁNOS 3

Next