Csongrád Megyei Hírlap, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
Évi 100 tonna kriolit A fém alumínium gyártásához szükséges kriolitot importáljuk. A nyugatról származó mennyiség pótlására több vállalat fogott össze és a Tiszamenti Vegyi Művek területén egy új üzemet hoztak létre. A néhány hónapja tartó kísérleti gyártás folyamán 30 tonna kriolitot készítettek a szuperfoszfát gyártásának melléktermékeként jelentkező fluor tartalmú gázokból. Szolnokon idén már hatszáz tonna készül az alumíniumipar számára. Képünkön: a nátriumi klorid gyártása (MTI fotó: Érczi K. Gyula) Készül az új kollektív szerződés tervezete A HODGÉP-nél csak a nyereségfelosztás öt évre szóló alapelveit rögzítik — Csökkentik a viszonylag magas mozgóbérhányadot — Összegyűjtik a munkások javaslatait Aligha tekinthetjük véletlennek, hogy a negyedik ötéves terv indulásával egyidőben kerül sor a vállalatok és intézmények belső rendjét szabályozó törvénykönyv, a kollektív szerződés újrafogalmazására. Egészen nyilvánvalóan arról van itt szó, hogy minden gazdasági egység fejlődésének új szakaszába lép, amikor a korábbitól többé-kevésbé eltérő körülmények között élhetnek jogaikkal a vállalatok és dolgozóik, illetve újszerű helyzetben kell teljesíteniük egymással szembeni kötelességeiket. Figyelni a változásokra S ebben mindjárt az is benne van, hogy az új kollektív szerződés megfogalmazásakor elsősorban azokra a változásokra kell figyelemmel lenni, amelyek a vállalati vagy intézményi ötéves tervből szükségszerűen következnek. Így például ha egy vállalat új telephelyet létesít a következő években, alapvető fontosságú, hogy most tisztázzák, milyen jogok illetik majd meg az ott dolgozókat. Tagjai lehetnek-e például a törzsgárdának, akiket a régi munkáltatótól az üzemmel együtt vesz át a vállalat? Fizet-e lakáshozzájárulást az ideiglenesen vagy véglegesen áttelepített műszakiakmak és munkásoknak a vállalat? Magától értetődő feladat az is, hogy az elmúlt évben végrehajtott kollektív szerződésmódosítások most szerves részeivé váljanak az új okmánynak, s az is természetes, hogy az olyan megfogalmazások, amelyek valamilyen módon magasabb szintű rendelkezésekbe ütköző megállapodásokat tartalmaztak, most megfelelő összhangba kerüljenek ezekkel. Eléggé elterjedt tévhit, hogy ezúttal mindenütt öt esztendőre szóló kollektív szerződést kell kötni. Ez azonban nem így van. A MVM és a SZOT irányelvei világosan kimondják, hogy ilyen tartamú szerződésre csak ott kerüljön sor, ahol pontos vállalati ötéves tervet készítettek, míg a rövidebb távlatokat ismerő intézmények és üzemek maradjanak meg az egy-, kétvagy hároméves időre szóló mellett. Vagyis rugalmasan kell kezelni többek között azt is, hogy milyen távon szabályozzon az új vállalati törvény. Főként az anyagi lehetőségek vonatkozásában fontos ez. Érthetően, hiszen ha csak egyévi gazdasági eredményt tudnak előre jelezni valahol megközelítő pontossággal, akkor teljesen felesleges hosszabb időre szóló szociális, vagy bérpolitikai elképzeléseket rögzíteni, mert az nem lehet több fantáziánál. Az is az ismert vállalati terv mértékétől függ, hogy a lehetőségeken belül milyen bérezési alapelveket, béremelési formákat építenek be akollektív szerződésekbe. A terv megvalósítása érdekében azonban már mindenütt egyformán lehet meghatározni azokat a részfeladatokat, amelyek teljesítéséért célszerű prémiumrendszert kialakítani — megfelelő mozgó bérhányaddal. Ezt tehát mindenütt célszerű az új kollektív szerződés részévé tenni legalább most. felosztás mikéntje. Kik kapjanak belőle az átlagnál többet, mennyit adjanak ki belőle év közben, a szokásosnál nagyobb hányadot alapbéresítsenek-e? Körülbelül ezek a leggyakoribb kérdések ebben a vitában. S ha mindenütt megoldást jelentő választ nem is lehet adni ezekre, azért néhány eligazító gondolatot megkockáztathatunk. Mindenekelőtt egy konkrét pálda. Ugyancsak a HÖDGÉP-nél például arról beszélnek most, hogy a korábbi évekkel ellentétben csökkentik a viszonylag magas mozgóbérhányadot, s annak egy részét alapbéresítik. Ezt azonban összekapcsolják a házilag kialakított, bérkategóriák revíziójával, s ezzel az eddiginél differenciáltabb kereseti arányokat valósítanak meg. Gondot fordítanak többek között arra, hogy a széria, illetve egyedi munkákat végző szakmunkások mostanáig sokszor torz bérarányát korrigálják, vagyis kifejezésre juttatják, hogy a kvalifikáltabb szakembereknek több jár, mint például a néhány hét alatt elsajátítható műveletet végzőknek. Kidolgozása együttes feladat Természetesnek tartják sok helyen, mégsem árt szót ejteni arról, hogy az új kollektív szerződés tervezetének kidolgozása a vállalat és a szakszervezeti tanács együttes feladata. Közösen kell gondoskodniuk arról is, hogy a dolgozók minden rétege kellőképpen megismerje azt, még mielőtt elfogadásra eléjük terjesztik. Már csak azért sem szabad erről megfeledkezni, mert itt nem kevesebbről van szó, mint az üzemi demokrácia teljes tiszteletben tartása. Időszerű ezt a gondolatot most hangsúlyozni, hiszen sok-sok vállalatnál és intézménynél éppen ezekben a napokban alakítják meg a tervezet egyes fejezeteit kidolgozó munkabrigádokat. S ha ezek kialakításánál már eleve figyelembe veszik, hogy az új kollektív szerződés megszövegezése egyaránt kötelessége a gazdasági és a szakszervezeti vezetésnek, minden bizonnyal könnyebben megy majd a munkások javaslatainak összegyűjtése is, amelyről sehol sem szabad megfeledkezni, különösen nem lemondani. Hiszen a kollektív szerződés végső soron nem a vállalat és a szakszervezet ügye, hanem a vállalati közösséget alkotók jogait és kötelességeit tartalmazó okmány. BEDŐ NÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1971. JANUÁR 14. A „jóslások" és a realitás Sok helyen okoz gondot, hogy bár ismert a vállalati ötéves terv, a későbbi esztendők nyereségére mégiscsak jóslásszerűen lehet következtetni. Mi tehát a helyes módszer a távolabbi jövőben realizálódó nyereség felosztási elveit illetően? Több vállalatnál — a HÓDGÉP-nél, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál — úgy intézik ezt, hogy csak a felosztás alapelveit rögzíti majd az öt évre szóló kollektív szerződés, s ezzel együtt olyan pontot is belevesznek, hogy az évenként ténylegesen megtermelt nyereség konkrét felosztásáról az alapelvekkel nem ellenkező módon, de évről évre elfogadásra kerülő függelékben rendelkeznek. Mint eddig mindig, most is vita tárgya a nyereség Hasznosulnak a párttanácskozások felszólalásai Mpfll/pnl/hpn mintegy négy-ötezerre TMGjjyGJIRUGil tehető a pártkongresszus előtt — párttaggyűléseken, pártértekezleteken — elhangzott felszólalások száma. Az elfogadott helyi dokumentumok irányelvül, munkaprogramul szolgálnak a kommunista közösségek számára. Az élet minden területén munkálkodó pártszervezetek társadalmunk-gazdaságunk minden lényeges kérdését elemezték, feltárták a problémákat és megjelölték a megoldás útját. Nem tévesztve szem elől a fő célt: a szocializmus teljes felépítését magasabb szinten folytatni, de reálisan, a helyi adottságok figyelembevételével és a mai helyzetnek megfelelően alakították ki a helyi politikai platformot. Most, hogy e tanácskozások gazdag vitaanyagát áttekintjük, világosan látható, mit is jelent, hogy a marxizmus—leninizmus élő, alkotó eszmei erő. A megyénkben tartott tanácskozássorozatokhoz hasonló politikai eszmecserék folytak országosan, és ezek leglényegesebb tanulságait, összefüggéseit, útmutatásait a X. pártkongresszus messzemenően hasznosította. Ha nem is lehet pontosan és konkrétan kimutatni a kongresszusi határozatokban, hogy ez vagy az a tétel konkrétan ennek vagy annak a kommunistának az ajánlata, mégis ezekben a dokumentumokban az egész párt, valamennyi kommunista véleménye benne foglaltatik. Ezek a dokumentumok egy rendkívül széles kollektív eszmecsere termékei. Ujhopnap azonban, ha ezzel napi IllUfl IGIilIG rendre térnénk a taggyűléseken, pártértekezleteken a megyében elhangzott közel ötezer felszólalás fölött Erről szó sincs. Ellenkezőleg: arról van szó, hogy pártbizottságaink máris figyelembe vették a tanulságokat az első félévi munkatervük készítésekor. Mind a hasznosítható tanácsokat, észrevételeket, mind azokat a megjegyzéseket, amelyekkel tovább kell vitatkozni, mert vagy nem kellő tájékozottságból születtek, vagy nem vették kellőképpen számításba a realitásokat. Éppen az alapvető kérdésekben tanúsított imponáló pártegység az a fundamentum, amely bázisul szolgálhat a részletkérdésekben itt-ott tapasztalható más álláspontokkal vitatkozók számára, hogy ezek képviselőivel a részkérdésekben is mind jobban egységre jussunk. Ezért veszik most számba ismét pártbizottságaink mindenütt az elhangzott felszólalások tanulságait és adnak közvetlen választ minden felszólalónak. Ez ismét jó eszköz arra, hogy erősödjék, fejlődjék pártunk tömegkapcsolata. Hiszen a kommunisták — egy-egy közösségben élve — nem csupán saját maguk, hanem környezetük véleményét is megfogalmazták a pártgyűléseken, s ugyanúgy tájékoztatják majd környezetüket a helyes álláspontról, így erősödhet a párt politikájával egyetértő, azt támogató széles népi-nemzeti egység. Másrészt arra is szükség van, hogy a felszólalásokban érintett szervezetek, testületek — tanácsok, szakszervezetek, a KISZ stb. — szintén tájékoztatást kapjanak pártszervezeteinktől, hogy maguk is hasznosíthassák munkájukban, a reális javaslatokat alkalmazhassák munkatervükben. Al Clpflopi Pártbizottság maga is ha- M HIGIIf hasonlóan cselekszik. Nemcsak ismét áttekinti a megyei pártértekezleten történt felszólalásokat, hanem két olyan kérdést, amely csaknem valamennyi párttanácskozáson felmerült és vitatott volt, külön is napirendre tűzi, megvizsgálja. Az egyik ilyen fontos kérdés, amely nagyban érinti a párt tömegbefolyásának fejlődését: a közéleti tisztaság, a közéleti morál területen helyenként tapasztalható mulasztások. Hiszen igaz, hogy a közhivatalainkban dolgozók óriási többsége tényleg tisztességgel, odaadással szolgálja a nép ügyét. Akadnak azonban ismételten olyanok, akik korántsem így viselkednek, és ezzel a becsületesen dolgozók óriási többségét is kompromittálják, alkalmat adnak az elhamarkodott általánosításra, amire a közvélemény egyébként is hajlamos. Tehát, még ha egyedi jelenségekről van is szó, akkor sem békélhetünk meg a közéleti morál megsértőivel. Még akkor sem, ha időnként néhány ember hibás cselekvése jogilag ugyan nem kifogásolható, de nehezen fér össze a kommunista morállal. A másik ilyen téma — amely szintén valamennyi párttanácskozáson szóba került, de amely a párton kívüli tömegek véleményét szintén kifejezi — úgy fogalmazható meg: jók a határozatok, csak következetesebben kell azokat végrehajtani, és következetesebben számon kell kérni — akiket illet — e határozatok végrehajtását. Mint a X. pártkongresszus határozata is mondja, a következő időszakban a hozott határozatok végrehajtása ellenőrzésének megszervezésére kell a pártmunka zömének irányulnia. Valószínűleg ezzel kapcsolatban meg kell vizsgálni — és az új feltételekhez kell igazítani — a pártellenőrzés eddigi mechanizmusát is. Mint említettük, a kommunisták javaslatainak leglényegesebb gondolatai immár tulajdonképpen kongresszusi határozatok. Voltak azonban minden párttanácskozáson olyan felszólalások is, amelyek — noha tartalmuk reális és később megoldandó problémát tartalmazott, de — nem vették kellően figyelembe a kötelező realitást. Ezekre mind a X. pártkongresszus, mind a megyei pártértekezlet világos, őszinte választ adott. Ez nem azt jelenti, hogy lekerültek e kérdések a napirendről, hanem mint amelyek későbbre halasztódtak. (Ilyen kérdések voltak a tsz-tagok nyugdíjkorhatárának ma még meg nem oldható leszállítása; vagy — ami megyénket különösen érinti — az üzemek három műszakjának megszüntetése, amely nyomban nyolcmilliárdot kívánna, vagy’ az egész megyében a belvízgondok, állami segítséggel egy csapásra történő megoldása stb.) A párt számára a ma még el nem fogadható javaslatok is hasznosak, mert arra ösztönöznek, hogy szüntelenül keressük azokat az eszközöket, amelyekkel e ma még meg nem oldható kérdések számára is realitást teremthetünk. Ebben a vonatkozásban is azonban a legjobb módszer az őszinte beszéd. Van azonban a többség, amelyek nyomban hasznosíthatók, és megszívlelésük elsősorban a helyi vezetés figyelmébe ajánlható. Ezek az áldozatos szocialista építőmunkával, a magasabb követelményekkel, a határozottabb vezetéssel, a nagyobb fegyelemmel, a helyi tartalékok gondosabb feltárásával, a dolgozók mindennapi érdekeivel való törődéssel függnek össze. Egyszóval: minden vonatkozásban magasabbra emelik a mércét! Ezek a javaslatok, észrevételek nemcsak egyszerűen egybevágnak a párt általános politikájával, hanem egyben kifejezésre is juttatják e politika szívvel-lélekkel való támogatását, azt a szándékot, hogy növekvő részt vállalnak az ország előtt álló növekvő feladatokból. Talán ezek a tanulságok a legértékesebbek számunkra! RÁCZ LAJOS A városi tanács vb javasolja, legyen a „Csongrádi Jóváhagyták az idei Csongrádi Napok programtervezetét a városi tanács vb tegi napi ülésén. Megtárgyalták dr. Forgó Zsuzsa idegenforgalmi előadó beszámolóját, amely a tavalyinál is magasabb színvonalú műsort ígér, részint annak a széles körű véleménykutatásnak az alapján, amelynek keretében összesen 22 helyi politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális szervtől, szervezettől kaptak választ az augusztus 20-ával záruló ünnepi ciklus tartalmára vonatkozóan. Végleges döntést a tanács hoz majd a vb által most elfogadott programjavaslat ügyében, amelynek készítői többek között azt a célt kívánják elérni, hogy az 1971. évi Csongrádi Napok országos jellegű eseménnyé, és egyben a Tisza menti helységek lakóinak tömeges találkozójává legyen. Másik, közérdeklődésre számot tartó téma a városon átvezető egyes főutak korszerűsítése. A vb felkérésére erről Várhelyi Jenő, a KPM Közúti Igazgatósága főmérnöke adott szóbeli tájékoztatást, amelynek lényege: a gépjárműforgalom növekedése szélesebb, jobb burkolattal ellátott és a közlekedők számára jobban áttekinthető főutakat követel. Készül a terv a csongrádi belvárosi főutak korszerűsítésére, ennek az igénynek megfelelően. Eszerint a főutakat korszerű aszfaltburkolattal látják majd el. Felvetődik azonban, hogy a parkok városában a főutca, mindenekelőtt a szentesi út két oldalán a fék egy részét is el kell távolítani, mert csak így lehet szélesebb a közlekedőpálya. A vb jóváhagyta az előterjesztést, kérve, hogy az utak korszerűsítése a lehető legkevesebb fa kivágásával járjon majd együtt. Tlv m rrrc H yA ■ 'allege tóvá'.' -a ::grád. KACZOR ISTVÁN Napok” a Tisza menti települések találkozója g* HÍRLAP ~ 3