Csongrád Megyei Hírlap, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
A város (Sz. R.) Az urbanisztikai szakemberek mai álláspontja szerint a városok fejlettségét nem lehet kizárólag az iparosodás, a foglalkoztatottság arányaival kifejezni. Sokkal inkább mutatja egy adott város színvonalát a lakások általános ellátása, a közművesítés, az energiahálózat, a közlekedés, a kereskedelem, a kulturális létesítmények állapota. Hiába a lélekszám 30, 50 vagy 100 ezres nagysága, hiába a gyárkémények sokasága, a határt övező korszerű mezőgazdasági üzemek léte, ha belül a városban megoldatlan a víz-, gáz- és villanyszolgáltatás ha elhanyagoltak az utak, a járdák, ha szűk és elavult, az üzlethálózat, ha kevés a gyermekjátszótér és a sportpálya, ha nincs elegendő telek, ha korszerűtlenek a szórakozóhelyek és nem jár minden fontos helyre az autóbusz és így tovább. A lakosság elsősorban azon méri, le városának rangját és előrehaladását, hogy mennyire könnyíti meg az élet- és munkakörülményeket, mennyit nyújt a civilizáció, a kultúra, a művelődés áldásaiból! Közismert: Csongrád megye a legvárosiasabb megyéje az országnak. A megye lakosságának közel 66 százaléka él a városokban. Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Makón és Csongrádon. A megyeszékhelyen kívüli városokat, járva és az ottani urbanisztikai kérdéseket vizsgálva,gyakran hallja az ember, hogy kár az erőlködésért. Szegeddel, a „megye fővárosával” úgysem lehet felvenni a versenyt, az olajipar kialakulása és fellendülése határtalan távlatokat nyitott a számára. Véleményem szerint az urbanizálódás egyre modernebb céljainak eléréséhez minden Csongrád megyei város előtt nyitva a pálya, szabad az út! Más szavakkal: Hódmezővásárhely, Szentes, Makó és Csongrád is lehet fejlett város, sőt ..nagyváros”, még akkor is, ha a kis- és középvárosok kategóriájában szerepelnek. A .,nagyvárosi" színvonal igenis megteremthető a kisvárosokban is, a már emlegetett és szóvá tett kommunális és civilizációs vívmányok bekapcsolásával, az általános ellátottság, a javító, szolgáltató tevékenység magasrendűségével az utak, járdák kifogástalanságával és lehetne a példákat sorolni a végtelenségig. Ebben az esetben nem látszik nagyzálásnak és lázálomnak, hogy a vidéki kisvárosokban is lehet fejlett városi és nagyvárosi adottságokat teremteni, annak minden előnyével együtt. Ennek az urbanisztikai fejlődésnek nélkülözhetetlen része a peremrészek, a külső kerületek általános felvirágoztatása. Ha a kényelem és korszerűség szempontjából például egyre kisebb lesz a különbség a peremrészeken és a központokban levő lakások között, akkor máris nagyot léptünk előre. A párt politikájának, a szocializmus magasabb szinten történő építésének szerves velejárója az urbanisztikai folyamatok meggyorsítása és kellő támogatása erkölcsi, anyagi és szemléleti oldalról egyaránt. A lehetőségeket felhasználva, az erőket összpontosítva, így válhat valamennyi megyei város barátságos és ,,jól felszerelt” otthonává a dolgozóknak. Jóváhagyta a megyei pártbizottság a negyedik ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseit A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága tegnap Szegeden ülést tartott. Győri Imre elvtárs, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte az új esztendő alkalmából a pártbizottság tagjait. Majd a megyei pártbizottság jóváhagyta idei első ülésének napirendjét. Az első napirendi pont keretében a pártbizottság ülése elé került Csongrád megye negyedik ötéves tervének gazdaságpolitikai célkitűzéseiről szóló előterjesztés, valamint javaslat, a megyei pártbizottság 1971. évi feladatokkal foglalkozó gazdaságpolitikai állásfoglaláséról. Az írásos előterjesztésekhez dr. Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára adott szóbeli kiegészítést, amelyben tájékoztatta a pártbizottságot a tervezés metodikájáról, a minisztériumokkal, főhatóságokkal való tárgyalások eredményeiről. Ezt követő vitában a következő elvtársak szólaltak fel: Sípos Mihály, a DÉLÉP igazgatója, id. Krajkó András nyugdíjas, Csupenszki István, a Csongrád megyei Tejipari Vállalat igazgatója, dr. Julesz Miklós akadémikus, a Szegedi I. sz. Belklinika igazgatója, dr. Bánfalvi József, a szegedi Radnóti Gimnázium igazgatója, Kurucz Márton, a szentesi járási pártbizottság első titkára, Vajda György, a DÉMÁSZ igazgatója, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Juratovits Aladár, az NKFV szegedi üzemigazgatója, Labdás Sándor, a szen tett városi pártbizottság titkára, dr. Horváth Valéria, a mórahalmi áfész főkönyvelője, Széll Imréné, a Szegedi Konzervgyár Állami-díjas brigádvezetője, dr. Rácz János, a JATE tanszékvezető docense és Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Az elhangzott észrevételeket figyelembe véve a pártbizottság ezután jóváhagyta Csongrád megye negyedik ötéves tervének gazdaságpolitikai , célkitűzéseit, amely irányelvül szolgál a tervezésben a tanácsi és vállalati vezetőknek, és úgy határozott, hogy a későbbiek folyamán a megyei tervkoncepciót kiadvány formájában megjelentetik. Úgyszintén egyhangúan jóváhagyta a megyei pártbizottság az 1971. évi feladatokkal foglalkozó gazdaságpolitikai állásfoglalást, amit a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország vasárnapi számaiban megjelentetnek. Ezután Rózsa István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára szóbeli kiegészítést fűzött a megyei pártszervek 1970. második félévében végzett munkájáról szóló írásos előterjesztéshez, valamint a megyei pártbizottság ésvégrehajtó bizottság 1971. első félévi munkatervének ugyancsak írásos előterjesztéséhez. Mind a jelentést, mind a munkatervjavaslatot a megyei pártbizottság egyhangúlag jóváhagyta. Végül Győri Imre elvtárs tájékoztatta a megyei pártbizottságot Csongrádmegye kommunistái által választott küldötteknek a X. pártkongresszuson végzett munkájáról A pártiszottság a tájékoztatót tudomásul vette. ZAG PROLETÁRJAI, ÉRTESÜLJETEK: CSONGRÁD MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA II. ÉVFOLTAM, 18. SZÁM ÁRA: *9 FILLÉR 1971. JANUÁR 19- SZOMBAT Május 4 és 8 között rendezik a szakszervezetek 22. kongresszusát Fontos napirendi pontok a SZOT pénteki ülésén Pénteken Budapesten, az ÉDOSZ-székházban ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Első napirendi pontként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára tartott beszámolót a negyedik ötéves terv és az 1971. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. Fő téma: az árak alakulása A következő évek legfőbb gazdaságpolitikai feladata a termelés hatékonyságának növelése, s ezzel a lakosság igényeinek jobb kielégítése — mondotta bevezetőben Nemeslaki Tivadar. — Ennek segítése a szakszervezetektől is jobb munkát, korszerűbb munkastílust igényel. Az életszínvonal emelésének több jelentős kérdését elemezve a SZOT titkára a többi között elmondotta, hogy az árszínvonal növekedése az elmúlt években az évi’1,2 százalékos határon belül maradt. Mégsem kerülheti el a szakszervezetek figyelmét, hogy a munkások, a bérből és fizetésből élő családok az árak alakulásával foglalkoznak a legtöbbet. E kérdés megítélésénél a szakszervezeteknek kiindulópontja: a fogyasztói árak kívánatos rendszerének az életszínvonal növelését, a célszerűbb fogyasztási szerkezet kialakítását kell szolgálnia. A tényleges értékhez igazodó árakat — bármennyire is indokolt ez közgazdaságilag — nem lehet máról holnapra megteremteni. E munka rendkívül nagy körültekintést igényel és éppen ezért hosszú folyamat. A dolgozók érzékenyebben reagálnak az árak alakulására, mint ahogy azt az árváltozások valójában indokolnák. Ezért fokozottan ügyelni kell arra, hogy az árak társadalmi céljainkkal, életszínvonal-politikánkkal összhangban alakuljanak. Tovább kell szigorítani az árak központi, állami és társadalmi ellenőrzését. A szakszervezetek helyeslik, hogy a kormány piacellenőrző szervezetet kíván kiépíteni. Ez alkalmas lesz arra, hogy a kormányt és az intézkedésre hivatott más szerveket tájékoztassa az árszínvonal alakulásáról. A szakszervezetek messzemenően egyetértenek a párt Központi Bizottságának azzal az álláspontjával, hogy gazdasági visszaélések, harácsolás, árdrágítás, csalás esetén gazdasági szankciókat alkalmazzanak, illetve büntetőeljárást indítsanak Egyetértenek azzal is, hogy a fogyasztók védelmében a haszon mértékét, kulcsát állami normatívákkal hatékonyabban szabályozzák és az árképzést is hatóságilag rendszeresen ellenőrizzék. Az árellenőrzésben a szakszervezeti szervek több területen már figyelmet érdemlő munkát végeztek. Őszintén meg kell azonban mondani, hogy a vállalati ártanácsadó, árellenőrző bizottságok működésében még megoldásraváró problémák vannak. Ezzel kapcsolatban a szakszervezeteknek — korábbi állásfoglalásaikat felülvizsgálva — meg kell találniuk azt a hatásos és célszerű formát, amely lehetővé teszi érdemi részvételüket a társadalmi árellenőrzésben. jobb munkáért nagyobb anyagi elismerést A bérezési helyzetről szólva a SZOT titkára utalt arra, hogy az utóbbi időben jogosan sokszor esett szó arról, hogy a bérek (Folytatás az oldalon) Mi történt a nagyvilágban? Részletes jelentéseink a 1. oldalon PUJA FRIGYES IRAKBAN TÁRGYAL KAPCSOLATAINK KISZÉLESÍTÉSÉRŐL IZRAELI KOMMANDÓK TÁMADÁST HAJTOTTAK VÉGRE LIBANONBAN • KOSZIGIN SZOVJET KORMÁNYFŐ AMERIKAI POLITIKUSOKAT FOGADOTT LOSONCZI PÁL: Kielégítő és zavartalan az ország ellátása I »■ Az Elnöki Tanács elnöke a mohácsi Új Barázda Tsz zárszámadó közgyűlésén A Mohács határában gazdálkodó, öt és fél ezer holdas Új Barázda Tsz pénteken, tartotta zárszámadó közgyűlését. Ez volt az idei első termelőszövetkezeti zárszámadás Baranya megyében. A mohácsi Bartók Béla művelődési házban megrendezett ünnepi közgyűlésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Ognyenovics Milán, aMagyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára is. A vezetőségbeszámolóját az 1970. évi gazdálkodásról Józsa István, a termelőszövetkezet elnöke terjesztette a tagság elé. A jól működő közös gazdaság — az előző évekhez hasonlóan — most is eredményes évet zárt. A természet okozta nehézségek és károk ellenére kilencvenmillió forint értékű árut adtak az országnak a mohácsi szövetkezeti gazdák. A dolgozó tagok átlagos évi részesedése 18 600 forint volt az elmúlt esztendőben. A közgyűlésen felszólalt Losonczi Pál is. Gratulált a mohácsi szövetkezeti gazdáknak a múlt évben elért nagyszerű eredményeikhez, s jókívánságait fejezte ki az új esztendőre, a most indult új ötéves terv időszakára. — 1970 nehéz esztendeje volt a magyar mezőgazdaságnak — mondotta az Elnöki Tanács elnöke. — Nemcsak az ár- és a belvizek, hanem a mostoha időjárás is hátráltatta a termelő munkát. Mezőgazdasági üzemeink mégis az 1969- es év kiemelkedő eredményeit megközelítő hozamokat tudták produkálni. Egy ilyen nehéz esztendő a kisparaszti gazdálkodás idején súlyos helyzetbe hozta volna a parasztságot és az országot. Most viszont kielégítő és zavartalan a lakosság mezőgazdasági termékekkel való ellátása, ami itthon és külföldön egyaránt elismerést váltott ki. S ez a nagyüzemi gazdálkodásnak köszönhető, a termelőszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztoknak, akik rövid idő alatt elsajátították a korszerű technikát és eredményesen fel is használták a termelés fejlesztésére. Losonczi Pál ezután a IV. ötéves tervről szólt, rámutatva arra, hogy a terv szerény, de megalapozott célokat tartalmaz. A mostani ötéves terv kedvezőbb körülmények között indult, mint bármelyik előző tervünk. Minden lehetőség adva van tehát, hogy dolgozó népünk teljesítse a tervfeladatokat, sőt túl is teljesítse azokat — jelentette ki az Elnöki Tanács elnöke. Felszólalt a közgyűlésen Ognyenovics Milán országgyűlési képviselő is, aki a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében — magyar és szerb-horvát nyelven — köszöntötte a termelőszövetkezet több nemzetiségű tagságát. Új műszaki szaküzlet nyílt Szentesen (Enyedi Zoltán, felvétele) Tegnap délelőtt nyitották meg Szentesen a Delta Kereskedelmi Vállalat 2 és fél milliós beruházással létrehozott új műszaki szaküzletét. A bolt 3 és fél millió forintos, gazdag árukészlettel várja a vásárlókat